Mezőgazdasági Népoktatás, 1937 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

1. szám. XXII. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1937. január hó A GAZDASÁGI SZAKTANÍTÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE A lap kiadásáért felel: PIGNICZKY FERENC elnök, Szekszárd. Kiadótulajdonos : A Gazd. Szaktanítók Orsz. Egyesülete, Szekszárd Előfizetési díj: Egy árra 9*— pengő. Az előfizetési- és hirdetési díjak a Gazdasági Szakteesták Országos Egyesülete főpénztárának Túrkevére ax 94.135. sx. csekkszámlán küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ SZÉP LÁSZLÓ Megjelenik augusztus hó kivételével minden hó 1-én. Szerkesztőség: Kiskunfélegyháza. Kiadóhivatal: Túrkeve. — Az egyesület tagjai a lapot tagdíjuk fejében kapják. 1936-1937. Egyiket csalódással temetjük, másikat új re­ményekkel építjük. Hányszor, mennyi elszorult szívből tört fel a keserű panasz. Keserű lelki érzé­sekkel hordoztuk a megpróbáltatások méltatlan keresztjét s meggyötört lelkünknek nem volt más vigasza, mint a tűrőn várás. Alig mertünk élni a jelenben, melynek minden perce új, szokatlan vál­tozásokat, meglepetéseket hozott. Gondolatban el­hoztuk a békés élet múltját s eltemettük immár felvidító örömeit. A múltat elveszítettük, de akarnunk kell, hogy a jövő a miénk legyen! A múlt romjai régi szo­kásokat, sok megállapítást, nagyrabecsült értékeket temettek el! Ne ássunk csüggetegen a romok alá. Újuljunk meg a megváltozott rendszerben eszme- és lelkivilágunk szerint is. Hisz a körülöttünk forgó örök mindenség megújulása, ha fájdalmas eszkö­zökkel történik is, de nem esetlegesen. A megújulás, állandó változás, megmásíthatatlan törvénye a világ­mindenségnek, maga az élet, a szebb jövőért küzdő embernek élete. Ezért beszélek megújulásról és követem lelkemnek sajátos sugallatát. Nem célom pálcát törni jó és rossz felett! Nem az elfogadás kényszerével ható megállapításokat, gondolatokat adok elétek. Meg akarom zavarni a túl­elégedettség lelki tétlenségét, hogy a megújulás erejének tudatára ébredjenek, hogy új gondolatokkal, új eszmékkel, új világban új emberek küzdjék fel magukat a munka mezejére, mert ez biztosítja munkánk ered­ményét az eljövendő új esztendőben. A megújulás ténye szent szimbóluma az örök Elérhetetlen, mely köré bár látható emberi kezek nem kapcsolódhatnak, mégis sugalmazói, rugói lehetnek a sikernek. Ismertek-e a természetben változhatatlan té­nyeket, megállapításokat? Az Universum hajlékony, alakítható! Az állandóság nem valóság, csupán fokozati meghatározás. Életünk mai formája, kultú­ránk városaival, szokásaival, egy idea testesülése. De emelkedjünk csak fel egy más gondolathoz és ime minden meglevők eltűnnek. A fényes görög kultúra, mintha olvadó jégszobor lett volna, eltűnt. A genius, mely alkotta, újat teremtett helyette. Régi nagyságok tátongó örvénybe sülyednek, melyet az új gondolat nyit meg előttük. Körülöttünk minden a megújulás folyamatát mutatja, régiek múlásának fájó, romos képét, újjászületésének hajnalpirkadását. Mint minden élet, úgy az emberi élet is egy magából kiinduló, evolváló körlet. Alig észrevehető kicsiny pontból indul és terjed minden irányban tágabb és tágabb köröket írva maga körül. Minden új kör egy újabb gondolat teremtése s kiterjedési határa az egyéni lélek erejétől függ. Az átlag ember rendszerint nem kedveli az újításokat, beleássa magát egy meglévő rendszerbe, belecsontosodik egy általa, kényelmes életkörülményeihez igen jónak elfogadott szokásba és féltékenyen védekezik az új teremtés ellen. De az erős, tettrevágyó lélek áttöri a bekerítő falat maga körül és új látóköröket nyit meg az élet mélységei felett. Az akaró akarat szétüti börtönét és végtelen erővel tör új eredmények felé. A folytonos megújulási, tökéletesedési törek­vésnek forraló ereje, az összes életkörök központja, mely felette áll tudásnak, teremtésnek, gondolatnak: a lélek, az életnek örök munkája, mely újabb és újabb gondolatokra tanít és mutatja, hogyan lehet alkotni mindig jobbat, tökéletesebbet, így a minden­­ségben semmi nem pihen, nem alszik, nem is

Next