Református Polgári Leányiskola, Kiskunhalas, 1944

meg. REV *m I. Az iskolai év története, közepette is, és az uj élet, az uj magyar jövő számá­­ra nekünk kell fölnevelni az uj értékekkel felruházott a küzdeni tudó magyar ifjúságot. Féltünk, hogy mind­ehhez nem lesz elég a mi erőnk. És az Ur kézenfogott és vezetett bennünket min­den akadályon át. Az iskolai évet rendes időben kezdtük el. Aug. 28-án volt az alakuló értekezletünk s a munkát szep­tember 1-én kezdtük el. Első hónapban nyugodtan folyt a tanítás. Megritkultak soraink — az igaz - mert a tá­vollakó szülök közül sokan nem merték elengedni leány­káikat, a vasúton járó tanulóink sem tud­tak­ akkor már rendszeresen bejönni, majd teljesen el is maradtak. Október elején már dél és kelet felől egyaránt közeledett az ágyúszó, mindig közelebb kerültünk a fronthoz. Október 9-én valamennyi halasi iskola be­zárta kapuját. A város lövetése okt. 21-én kezdődött. Mennyit aggódtunk iskolánkért, leánykáinkért, amikor az aknák már a város szívében robbantak. 23-án bevo­nult az orosz hadsereg és iskolánkat katonaság szállta November elején, amikor a továbbhaladó csapat iskolánkat kiürítette, azonnal azon kezdtünk tanács­kozni, hogyan lehetne a tanítást megkezdeni. Gyermekeink közben bizony szétszóródtak, nehezen !

Next