Állami Deák Ferenc gimnázium, Kispest, 1937
Gondos lelkiismeretességgel, nagy ügyszeretettel intézte a rábízott iskola hivatali és pedagógiai dolgait. Atyai kartársa volt tanártestületének, jóságos irányítója intézete növendékeinek. Mint tanár messze túl a bő ismeretnyújtáson, nevelő is volt, aki maradandó formáló hatást tett tanítványai lelkére. Számunkra nem halt meg egészen; munkásságának és igaz egyéniségének emlékét szeretettel őrizzük. Zöldi Mihály áll. gimn. tanár. Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Intézetünk múltja. A budapesti X. ker. tisztviselőtelepi áll. főgimnázium 1919. szeptemberében a felsőbb tanügyi hatóságok intézkedésére Kispest városában fiókintézetet létesített. Az 1919—20. tanévre három osztályba 250 tanuló iratkozott be s az intézet látogatottsága ezután évről-évre fokozódott. Végül az 1923—24. tanévvel mint kispesti m. kir. áll. Deák Ferenc-reálgimnázium önállóvá lett. A fennállás első évében az intézet három osztálya a Sárkány-utca, jelenleg Szent Imre herceg útja és az Árpád-utca sarkán, bérházban talált elhelyezkedést. Az 1920—21. tanévtől az 1927—21. tanévig a Kossuth-téri áll. polgári iskolában folyt a tanítás. Nyolc éven át délután jártak tanulóink ezen intézet épületébe, az az egészségi és tanügyi szempontból egyaránt kifogásolható állapot 1928. június 29-ével megszűnt. Kispest megyei város közönsége az 1928—29. tanévtől kezdődőleg gondoskodott reálgimnáziumunk megfelelőbb elhelyezéséről. Négy osztály az Üllői út 192. számú Mór-féle házban, négy osztály pedig a Nagy Sándor utca 14. számú városi bérházban talált otthont. E megoldás haladást jelentett a múlthoz képest, mert áttérhettünk a délelőtti tanításra és intézetünk épület tekintetében is teljesen önállóvá lett. Iskolánk építésének kérdése ekkor nemcsak a helyi, hanem az országos érdeklődés homlokterébe került. Dr. Klebelsberg Kunó gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter úr személyesen jelent meg Kispesten, kiszemelte az építéshez szükséges telket és végül megállapította az állami hozzájárulás költségeit. Kispest megyei város közönsége azonban nem tudta vállalni a ráhárított kötelezettségeket, mert sem a kiszemelt telek megvásárlására, sem a pénzbeli hozzájárulás biztosítására nem volt képes, így az 1929—30. évi állami költségvetésbe az iskolaépület céljaira felvett 240.000 pengő felhasználatlanul maradt. 1931. év májusában merült fel először az a gondolat, hogy a Tendloff és Dittrich-gyár három épületének s megfelelő nagyságú területének megvásárlásával hosszú időre megoldható a gimnázium kérdése. A közbejött pénzügyi és gazdasági nehézségek miatt a megoldás halasztást szenvedett s csak 1932. május