Kisebbségek együttélése 6. (Pécs, 2004)

Labodáné Lakatos Szilvia: Cigány/roma kultúra és közművelődés a Dél-Dunántúlon

LABODANÉ LAKATOS SZILVIA meg harcolni, amire mindenki büszke. (...) Kérem, tessék végre tudomásul venni - magyarázta volt Bogdán Jancsi számtalanszor és hihetetlen türelemmel - a cigányok/romák/beások épp annyira nemzetiség, ugyanolyan népcsoport, mint például a németek, szerbek, szlovákok... ” Azt azért ő sem gondolta volna, hogy iskolát építeni ekkora küzdelem. Hogy a szellemi alapok lefektetése és a roma gyerekek tantermeinek építése Kőmíves Kelemen vagy cigány megfelelő­je, a Manolo Zidari balladája szerinti áldozattal jár. Bogdán Jancsi már soha nem látja készen azt az iskolát, amely nélküle nem is lenne. „A mi dolgunk, a mi generációnk dolga, hogy’ értékeinkkel, cselekedeteinkkel elhitessük: ami roma, az lehet jó is, értékes és rokonszenves is. Egyszóval, hogy romának lenni jó dolog. ” Ezt magyarázta minden gyereknek és minden szülőnek. Erről szól az iskola. (Horváth, 1999.) Kevés hátramaradt írása közül is a legfontosabb gondolatai pedagógusi ars poeticájával kapcsolatosak: ...abban a vitában, hogy „Kié az iskola?” vélhetőleg az a helyes álláspont, mely szerint a szülőé (én legalábbis ezt gondolom), másrészt, mert komoly sikert csak a család és az iskola kölcsönös bizalmon alapuló együttműködése esetén lehet elképzelni. (...) Ez nem a nagy rendszerek, például nem az államapparátus logikája. Ez egy,­­ a helyi közösségekre tá­maszkodó, apró, jól megszervezett lépésekben haladó —, civil logika. Ez a civil logika a másik oldalról nézvést gyanús, hiszen nehezen ellenőrizhető, nehezen tervezhető, gyakran mást tesz, mint amit a központban szeretnének, ugyanakkor ennél eredményesebb, demokratikusabb és szélesebb autonómiája cselekvési módot nem tudunk elképzelni. (Bogdán, 1998.) IV. Cigány közművelődés Dél-Dunántúlon a 90-es évektől napjainkig Baranya megye cigány közművelődési intézményeit jellemezve, azok regionális fontossá­gán túlmenően országos jelentőségű intézményhálózatot hozott létre. Elemzésünk szempont­jából a Pécsett működő Rácz Aladár Közösségi Ház (a benne működő Erdős Kamillról elne­vezett múzeumi gyűjteménnyel) és a Cigány Szociális Művelődési és Módszertani Bázis in­tézményei nevezhetőek a megye cigány közművelődési centrumainak. Ezek a központok sem láthatnák el eredményesen közművelődési feladataikat, hogyha nem vennék körül őket a kü­lönböző szintű oktatási intézmények. Három megyei intézmény fontosságát kell hangsúlyoznunk. Mindhárom intézmény fog­lalkozik saját szakkönyvtárának gyarapításával, melyek a hallgatók és a kutatók számára láto­­gathatóak. Collegium Martineum Tehetséggondozó Középiskolai Kollégium (Mánfa) 1997-ben jött létre ez a magyar közoktatás rendszerében újszerű vállalkozás. A kollégium a többségük­ben aprófalvakban élő cigány gyerekek rendszeres felkészülését segíti és (főként Pécsre törté­nő) középiskolába járásának nehézségeit enyhíti. Alapítói felismerték, hogy a társadalom jö­vedelem és presztízshierarchiájának alsó tíz százalékából induló - főként cigány - fiatalok számára (...) csakis mindennapos személyes odafigyelésnek, lelki, szociális és tanulmányi se­gítségnyújtásnak köszönhetően válhat reálissá a továbbtanulás. Az intézmény vezetője szerint a lemorzsolódás gyakran nem a tanulmányi nehézségekkel van összefüggésben. Ezek a gyerekek számtalan - egyébként aprónak tűnő - gonddal nem tudnak mit kezdeni (Hegyesiné Orsós É., 2000.) Gandhi Gimnázium és Kollégium Magyarország és Európa első és ez idáig egyetlen roma nemzetiségi gimnáziuma, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben alapított Pécsett. Az 50

Next