Baromfi Tenyésztés, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1960-08-01 / 8. szám
. A zártan nevelt csirkének nyáron is megfelelő keveréktakarmányt kell biztosítani, mint az év bármely szakában. A zöldtakarmány nem maradhat el sem mennyiségben, sem minőségben. A tej kiváló csibetakarmány, elsőrendű fehérjeforrás, de nyáron friss tejet itatni veszélyes. Az édesen itatott tej a melegben gyorsan savanyodik, a savanyodó tej pedig kimondottan mérgező hatású. Nyáron inkább túró alakjában etessük a tejet. A tejjel lágyított takarmányt mindig frissen kell adni és csak annyit, amennyit az állatok azonnal elfogyasztanak. Ha a tejjel lágyított takarmány az alomba kerül, ott megsavanyodik és ha a csirke később innen felszedi, biztosan bélhurutot okoz. Ha pedig a bélhurut állandósul, bélgyulladás következik, majd vitaminhiány betegségek mutatkoznak, még akkor is, ha a csirke vitaminellátása kifogástalan. A bélgyulladás ezenkívül bármely bélen keresztül fertőződő betegség kiindulási oka. Mikor és hogyan etessünk? Más szavakkal, hogyan „tálaljuk” a csirkék elé a takarmányt, hogy az állat a legtöbbet fogyassza, gyorsabb legyen fejlődése és hamarabb kerüljön a piacra. Nyáron a meleg időjárás csökkenti az étvágyat. A csirke lusta, nem szívesen hagyja el a hűvösebb helyet, nem szívesen eszik napközben, míg nagy a meleg. Több takarmányt csak akkor tudunk feletetni, ha már korán reggel, a hűvösebb időben megkezdjük az etetést és egész nap csak könnyen emészthető daratakarmányt etetünk. Szükségtelen az állatot este is megetetni durva darával vagy később maggal, mert az éjszaka rövid, nincs elég idő a nehezebben emészthető takarmány teljes megemésztésére és másnap reggel gyengébb a csirkék étvágya. Hasznos a takarmány nedvesítése, mert így ízletesebb, könnyebben emészthető, bár nagyüzemi szempontok a szárazetetést még akkor is indokolttá teszik, ha nyáron emiatt kevesebb a felvett takarmány és ennek megfelelően gyengébb a súlygyarapodás. Világítás mellett az éjjel-nappali etetés is megoldható, sőt esetleg gazdaságos is. Igaz, hogy lényegesen több a munka, de sokkal jobb lehet a takarmányfelvétel, gyorsabban növekszik a csirke. Bármely etetési eljárásnál nagyon fontos, hogy elegendő legyen az etető és itató. Kezdő csirkenevelők csaknem mind abba a hibába esnek, hogy spórolnak a felszerelési tárgyak beszerzésénél, viszont szívesen áldoznak a „jobb” csirkéért. A drága pénzen vagy nagy utánjárással megvásárolt, valóban jobb állatanyag még igényesebb a jobb kiszolgálásra, de ezt meg is hálálja. Előbb legyen elég felszerelés és utána állat. Száraz takarmányozásnál, ha a takarmány állandóan az állatok előtt van, legalább három csirkére legyen egy etetési férőhely és 50-re egy itató. Nedvesített takarmányozásnál pedig minden csirkének legyen férőhelye az etetéskor. Várady Barna a baromfitenyésztés hírei Tolna megyéből A íaddi ..Lenin” Tsz június 17-én 10 000 naposcsibét állított be pecsenyecsirke nevelésre. Eladásuk után újabb 10 000-es szériákat nevelnek majd folyamatosan. A závodi „Megértés” Tsz 920 pulykát 6,5%-os veszteséggel nevelt fel. A szépen fejlett csapatot a tarlókon vándoroltatják. Zsákból alig fogyasztanak. 1000 naposkacsájukból a harmadik hét végéig csak 4 hullott el. A tamási „új Élet” Tsz 3000 naposkacsát nevel igen jó eredménnyel. Ezekből válogatják össze 1000-es törzsüket, így biztosítja a tsz a jövő évi naposkacsa szükségletét, mert az 1961-es évben 20 000 pecsenyekacsát szándékozik felnevelni. A bátaszéki ,,Búzakalász” Tsz a napokban 4000 naposkacsát állított be nevelésre. Terveik szerint 9 hét után pecsenyekacsaként értékesítik. E hónap közepén pedig 20 000 csibét vásároltak. A szekszárdi „Béke” Tsz. 20 000 naposcsibét vett át június 29-én a tolnai keltetőállomástól. A termelőszövetkezet most a nyári pecsenyecsirke nagybani nevelésébe kezd. A megye termelőszövetkezetei gyors ütemben fejlesztik tojóállományukat. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek még nem tudják tojóállományukat saját maguk felnevelni, előnevelt jércéket igényeltek. A betervezett 5000 helyett már 7000-et fogadtak a termelőszövetkezetek, de újabb 7000-et igényelnek. A megyében az I. félévben leszerződött baromfi megoszlása: Felvásárlásra került 15 618 186 db tojás. Ha megfelelő mennyiségű naposkacsa állna a megye rendelkezésére, még 20 000- et lehetne kihelyezni a termelőszövetkezetekbe. Balogh András Baromfitenyésztési tapasztalatcsere Kecskeméten A Bács-Kiskun megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Nőtanács támogatásával június 23-án Kecskeméten Csongrád, Tolna és Bács-Kiskun megye termelőszövetkezeti baromfigondozói részére egynapos baromfitenyésztési tapasztalatcserével egybekötött értekezletet rendezett, amelyen a három megyéből 60 baromfigondozó vett részt. A tapasztalatcsere résztvevői a kecskeméti Aranykalász termelőszövetkezet igen jól vezetett baromfitelepét látogatták meg először, ahol a tíz több mint ezer tojóból és kakasból álló Hampshire törzsállományát, a nemrég beállított, igen jó eredményekkel dolgozó gépi keltetést és a nagyüzemi tenyészbaromfinevelést tekintették meg. A termelőszövetkezeti baromfigondozók a jól kezelt baromfitelep megtekintése után számos gyakorlati kérdést tettek fel Tóth-Baranyi Sándor telepvezetőnek, aki egyrészt a tenyésztelep létesítésével kapcsolatos tapasztalatait mondotta el, másrészt több éves gyakorlati megfigyeléseit adta át az érdeklődőknek, amelyeket odahaza a saját termelőszövetkezetükben igen jól hasznosíthatnak. Az Aranykalász Tsz-ben látottak szemléltetően mutatták, hogy a nagyüzemi eszközökkel, baromfitenyésztést egyszerű de szorgalmas lelkiismeretes munkával valamennyi termelőszövetkezeti gazdaságban meg lehet valósítani, vagy esetleg tovább lehet fejleszteni. Folytatódott a látnivalók sora a Baromfiipari Igazgatóság kecskeméti baromfitelepén, amely baromfikombinátszerűen mutatja be a csibenevelést, úgyszintén a nagyüzemi pecsenyekacsa nevelést. Itt Paksi József telepvezető nyújtott szakszerű felvilágosítást a húscsibe és pecsenyekacsa előállítás egyes fázisairól és különösen a különböző korú csibék helyes takarmányozásának végrehajtását és problémáit világította meg szakszerűen. Ilyen vonatkozásban ugyanis a résztvevők rendkívül sok gyakorlati kérdést tettek fel. A baromfitelep konyhája által nyújtott kitűnő ebédet értekezlet követte, ahol a három megyéből összegyűlt gondozók elmondották problémáikat és kiértékelték a tapasztalatcsere alkalmával látottakat. A felszólalások élesen rámutattak a nehézségekre és hibákra, amelyek igen sokszor arra vezethetők vissza, hogy a termelőszövetkezetek a nagyüzemi baromfitenyésztés és nevelés feltételeit igen gyakran nem teremtik meg, a betervezett nagyszámú naposbaromfit ellenben felelőtlenül átveszik, s még azután is könnyen magára hagyják a gondozókat általuk meg nem oldható problémáikkal. egyéni tsz-i csirke 34 798 kg 84.545 kg liba 19 867 db 1 800 db kacsa 14 275 db 9 800 db pulyka 1 797 db 3 750 db Ebből teljesítve: csirke 3 220 kg 23 435 kg Az érsekcsanádi, „Búzakalász” Tsz 8 hetes pecsenyekacsái