Baromfi Tenyésztés, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1960-08-01 / 8. szám

. A zártan nevelt csirkének nyáron is megfelelő keve­réktakarmányt kell biztosítani, mint az év bármely sza­kában. A zöldtakarmány nem maradhat el sem mennyi­ségben, sem minőségben. A tej kiváló csibe­takarmány, elsőrendű fehérjeforrás, de nyáron friss tejet itatni veszélyes. Az édesen itatott tej a melegben gyorsan savanyodik, a savanyodó tej pedig kimondottan mérgező hatású. Nyáron inkább túró alakjában etessük a tejet. A tejjel lágyított takarmányt mindig frissen kell adni és csak annyit, amennyit az állatok azonnal elfogyasztanak. Ha a tejjel lágyított takarmány az alomba kerül, ott megsavanyodik és ha a csirke később innen felszedi, biztosan bélhurutot okoz. Ha pedig a bélhurut állandósul, bélgyulladás követke­zik, majd vitaminhiány betegségek mutatkoznak, még akkor is, ha a csirke vitaminellátása kifogástalan. A bél­gyulladás ezenkívül bármely bélen keresztül fertőződő betegség kiindulási oka. Mikor és hogyan etessünk? Más szavakkal, hogyan „tálaljuk” a csirkék elé a ta­karmányt, hogy az állat a legtöbbet fogyassza, gyorsabb legyen fejlődése és hamarabb kerüljön a piacra. Nyáron a meleg időjárás csökkenti az étvágyat. A csir­ke lusta, nem szívesen hagyja el a hűvösebb helyet, nem szívesen eszik napközben, míg nagy a meleg. Több ta­karmányt csak akkor tudunk feletetni, ha már korán reggel, a hűvösebb időben megkezdjük az etetést és egész nap csak könnyen emészthető daratakarmányt etetünk. Szükségtelen az állatot este is megetetni durva darával vagy később maggal, mert az éjszaka rövid, nincs elég idő a nehezebben emészthető takarmány teljes meg­emésztésére és másnap reggel gyengébb a csirkék étvá­gya. Hasznos a takarmány nedvesítése, mert így ízlete­­sebb, könnyebben emészthető, bár nagyüzemi szempon­tok a szárazetetést még akkor is indokolttá teszik, ha nyáron emiatt kevesebb a felvett takarmány és ennek megfelelően gyengébb a súlygyarapodás. Világítás mellett az éjjel-nappali etetés is megoldható, sőt esetleg gazdaságos is. Igaz, hogy lényegesen több a munka, de sokkal jobb lehet a takarmányfelvétel, gyor­sabban növekszik a csirke. Bármely etetési eljárásnál nagyon fontos, hogy ele­gendő legyen az etető és itató. Kezdő csirkenevelők csak­­nem­ mind abba a hibába esnek, hogy spórolnak a felsze­relési tárgyak beszerzésénél, viszont szívesen áldoznak a „jobb” csirkéért. A drága pénzen vagy nagy utánjárás­sal megvásárolt, valóban jobb állatanyag még igényesebb a jobb kiszolgálásra, de ezt meg is hálálja. Előbb legyen elég felszerelés és utána állat. Száraz takarmányozásnál, ha a takarmány állandóan az állatok előtt van, legalább három csirkére legyen egy etetési férőhely és 50-re egy itató. Nedvesített takarmányozásnál pedig minden csir­kének legyen férőhelye az etetéskor. Várady Barna a baromfitenyésztés hírei Tolna megyéből A íaddi ..Lenin” Tsz június 17-én 10 000 naposcsibét állított be pecsenyecsirke ne­velésre. Eladásuk után újabb 10 000-es szériákat nevelnek majd folyamatosan. A závodi „Megértés” Tsz 920 pulykát 6,5%-os veszteséggel nevelt fel. A szépen fejlett csapatot a tarlókon vándorol­­tatják. Zsákból alig fogyasztanak. 1000 naposkacsájukból a harmadik hét végéig csak 4 hullott el. A tamási „új Élet” Tsz 3000 naposka­csát nevel igen jó eredménnyel. Ezekből válogatják össze 1000-es törzsüket, így biztosítja a tsz a jövő évi naposkacsa szükségletét, mert az 1961-es évben 20 000 pecsenyekacsát szándékozik felnevelni. A bátaszéki ,,Búzakalász” Tsz a napok­ban 4000 naposkacsát állított be nevelés­re. Terveik szerint 9 hét után pecsenye­­kacsaként értékesítik. E hónap közepén pedig 20 000 csibét vásároltak. A szekszárdi „Béke” Tsz. 20 000 napos­csibét vett át június 29-én a tolnai kel­­tetőállomástól. A termelőszövetkezet most a nyári pecsenyecsirke nagybani nevelé­sébe kezd. A megye termelőszövetkezetei gyors ütemben fejlesztik tojóállományukat. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek még nem tudják tojóállományukat saját maguk felnevelni, előnevelt jércéket igé­nyeltek. A betervezett 5000 helyett már 7000-et fogadtak a termelőszövetkezetek, de újabb 7000-et igényelnek. A megyében az I. félévben leszerződött baromfi megoszlása: Felvásárlásra került 15 618 186 db tojás. Ha megfelelő mennyiségű naposkacsa állna a megye rendelkezésére, még 20 000- et lehetne kihelyezni a termelőszövetke­zetekbe. Balogh András Baromfitenyésztési tapasztalatcsere Kecskeméten A Bács-Kiskun megyei Tanács Mező­­gazdasági Osztálya a Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Nőtanács támogatásával június 23-án Kecskeméten Csongrád, Tolna és Bács-Kiskun megye termelőszövetkezeti baromfigondozói ré­szére egynapos baromfitenyésztési ta­pasztalatcserével egybekötött értekezletet rendezett, amelyen a három megyéből 60 baromfigondozó vett részt. A tapasztalatcsere résztvevői a kecske­méti Aranykalász termelőszövetkezet igen jól vezetett baromfitelepét látogatták meg először, ahol a tíz több mint ezer tojó­ból és kakasból álló Hampshire­ törzs­­állományát, a nemrég beállított, igen jó eredményekkel dolgozó gépi keltetést és a nagyüzemi tenyészbaromfinevelést te­kintették meg. A termelőszövetkezeti ba­romfigondozók a jól kezelt baromfitelep megtekintése után számos gyakorlati kér­dést tettek fel Tóth-Baranyi Sándor te­lepvezetőnek, aki egyrészt a tenyészte­­lep létesítésével kapcsolatos tapasztala­tait mondotta el, másrészt több éves gyakorlati megfigyeléseit adta át az ér­deklődőknek, amelyeket odahaza a sa­ját termelőszövetkezetükben igen jól hasznosíthatnak. Az Aranykalász Tsz-ben látottak szemléltetően mutatták, hogy a nagyüzemi eszközökkel, baromfitenyésztést egyszerű de szorgalmas­ lelkiisme­retes munkával valamennyi termelőszö­vetkezeti gazdaságban meg lehet való­sítani, vagy esetleg tovább lehet fejlesz­teni. Folytatódott a látnivalók sora a Ba­romfiipari Igazgatóság kecskeméti ba­romfitelepén, amely baromfikombinátsze­­rűen mutatja be a csibenevelést, úgy­szintén a nagyüzemi pecsenyekacsa ne­velést. Itt Paksi József telepvezető nyúj­tott szakszerű felvilágosítást a húscsibe és pecsenyekacsa előállítás egyes fázisai­ról és különösen a különböző korú csi­bék helyes takarmányozásának végrehaj­tását és problémáit világította meg szak­szerűen. Ilyen vonatkozásban ugyanis a résztvevők rendkívül sok gyakorlati kér­dést tettek fel.­ A baromfitelep konyhája által nyújtott kitűnő ebédet értekezlet követte, ahol a három megyéből összegyűlt gondozók el­mondották problémáikat és kiértékelték a tapasztalatcsere alkalmával látottakat. A felszólalások élesen rámutattak a ne­hézségekre és hibákra, amelyek igen sokszor arra vezethetők vissza, hogy a termelőszövetkezetek a nagyüzemi ba­romfitenyésztés és nevelés feltételeit igen gyakran nem teremtik meg, a beterve­zett nagyszámú naposbaromfit ellenben felelőtlenül átveszik, s még azután is könnyen magára hagyják a gondozókat általuk meg nem oldható problémáikkal. egyéni tsz-i csirke 34 798 kg 84.545 kg liba 19 867 db 1 800 db kacsa 14 275 db 9 800 db pulyka 1 797 db 3 750 db Ebből teljesítve: csirke 3 220 kg 23 435 kg Az érsekcsanádi, „Búzakalász” Tsz 8 he­tes pecsenyekacsái

Next