Baromfi Tenyésztés, 1966 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1966-02-01 / 2. szám
A Békéscsabai Keltetőállomáson január első napjaiban keltek ki az első csibék. A 70 000 naposcsibét termelőszövetkezetek igényelték, gondosan fertőtlenített, előre befűtött csibenevelőkben helyezték el. Fejér megyében három állami gazdaság foglalkozik intenzíven baromfihízlalással: az agárdi, az enyingi és a mezőfalvi. Tavaly közel 100 vagon baromfihúst adtak közfogyasztásra és a konzervgyáraknak. Idén lényegesen fokozzák termelésüket, s a tervek szerint 150 a vagon baromfihúsra lehet számítani három gazdaságból. Ebből mennyiségből közvetlenül is szállíatanak majd Dunaújváros és Székesfehérvár piacára. Megtartották a zárszámadást Kecskemét nyolc termelőszövetkezetének közös baromfitenyésztő telepén. Paksi József telepvezető beszámolója szerint megalakulása óta tavaly gazdálkodott a legeredményesebben a közös üzem. Tojótyúkonként 219 tojást értékesített, s tojástervét 107 százalékra teljesítette. A tervezettnél 11 000-rel több rántanivaló csirkét adott el s ezenkívül 3200 pecsenyelibát is felnevelt. A nyereség egy részét, 620 000 forintot osztják fel, a többit fejlesztésre fordítják. Jelenleg több mint 12 000 pecsenyecsibét nevelnek márciusi értékesítésre. Csongrád megye hagyományos baromfitenyésztő községeiben Pusztaszeren, Királyhegyesen és Hódmezővásárhelyen két éve alakultak tojástermelő szakcsoportok. Az első esztendőben a háztáji gazdaságok vegyes állományát New Hampshire fajtára cserélték ki. Ez által vált lehetővé, hogy tavaly 136 baromfi udvar — az előző évekhez képest 80 százalékkal többet — több mint félmillió tojást adott közfogyasztásra. Idén 630 ezer tojás értékesítésére kötöttek szerződést a szakcsoportok tagjai. A szigetvári Zrínyi Miklós és a szulimári Március 15 termelőszövetkezetben található a szigetvári járás szövetkezeti baromfiállományának nagy része. Tavaly a két termelőszövetkezet 76 000 hízott baromfit értékesített. Időközben Szigetváron egy 5000 férőhelyes tojóházzal és három, egyenként szintén ötezres nevelőházzal bővült a telep. Idén már 135 ezer pecsenyecsirkét nevelnek a két telepen. A növekvő feladatok szerint fejlesztik a baromfiipar gyáregységeit. Még az első negyedévben befejezik a szentesi üzem rekonstrukcióját, s ezáltal kapacitása megkétszereződik. Évi 35 vagon kapacitású hűtőt és fagyasztót helyeznek rövidesen üzembe Budafokon és Törökszentmiklóson. Debrecenben és Törökszentmiklóson új feldolgozó vonalat állítanak be, amelyekről óránként 3000 baromfi kerül le. Dr. N. Gy. Felhívás az 1966. évi baromfitenyésztési versenyre öt év óta egyre nagyobb eredményt összegez a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a Magyar Nők Országos Tanácsa által szervezett baromfitenyésztési verseny. Ma már a baromfihús fogyasztásában Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglaljuk el. 1966-ra újból meghirdetjük a versenyt, mert azt szeretnénk, hogy baromfihúsból és tojásból mindig bőség legyen a piacon. Ez elsősorban az asszonyokon múlik, akik a falusi gazdaságokban, a háztájiban, baromfitartással foglalkoznak. Az ország baromfi törzsállományának 89%-a a háztáji gazdaságokban van, és a piacra kerülő baromfihús egyharmadát, a tojás több mint háromnegyed részét is onnan vásárolják fel. Elsősorban onnan várjuk a hazai és a külföldi piacon is keresett libamájat, húst és tollat. Az állam 1966-ban is sokoldalúan segíti a háztáji termelés növelését: — gépi keltetésű naposbaromfi juttatással, — liba, pulyka esetén takarmány juttatással, — tojás-szerződés kötésnél cseretakarmány ellenében keveréktakarmányjuttatással, — a háztáji gazdaságok fejlesztését szolgáló takarékszövetkezeti kölcsön adásával, amely a háztájiban módot ad istálló, vagy más gazdasági épület korszerűsítésére, berendezés és takarmány vásárlására. Az 1966. évi verseny célkitűzései azonosak a tavalyival. Az önellátáson túl a háztáji gazdaságokból várunk minél több baromfihúst és tojást a népgazdaság számára, ami lehetővé teszi az egészségesebb és korszerűbb táplálkozást. Különösen fontos, hogy jelentős fejlődést érjünk el a libatartásban, hizlalásban. A baromfitenyésztés fejlesztésének lehetőségei adottak. Az asszonyokon múlik, hogyan élnek e lehetőségekkel. A legkiválóbb baromfitartók munkáját, elért eredményét az 1966. évi verseny keretében ez évben is díjazzuk. A versenyben előnyösebb helyezést érnek el azok, akik libatartással, töméssel is foglalkoznak. Minden járásban három díjazott lesz: I. díj 1200 Ft-os áruutalvány II. díj 900 Ft-os áruutalvány III. díj 600 Ft-os áruutalvány A hivatásos baromfitenyésztők eredményeit külön kategóriaként megyei szinten értékeljük. I. díj 1200 Ft-os áruutalvány II. díj 1000 Ft-os áruutalvány III. díj 800 Ft-os áruutalvány A baromfitartás jó jövedelmet hoz a háziasszonynak. A baromfi a feletetett takarmányból a leggazdaságosabban és a leggyorsabban állítja elő a húst. A népgazdaság szempontjából is fontos e tevékenység. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Losonczi Pál s. k., miniszter MAGYAR NŐK ORSZÁGOS TANÁCSA Erdei Lászlóné s. k., elnök ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Kovács Imre s. k., miniszter SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Bartolák Mihály s. k., elnök h. Serfőző László, a FOTE igazgatója a baromfitenyésztési versenyről tájékoztatja a sajtó képviselőit az Országos Nőtanács Központjában (Fotó: Szikora András)