Baromfi Tenyésztés, 1966 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1966-02-01 / 2. szám

A Békéscsabai Keltetőállomáson január első napjaiban keltek ki az első csibék. A 70 000 naposcsibét termelőszövetkezetek igényelték, gondosan fertőtlenített, előre befű­­­­tött csibenevelőkben helyezték el. Fejér megyében három állami gazdaság foglalkozik intenzíven ba­­romfihízlalással: az agárdi, az enyingi és a mezőfalvi. Tavaly kö­zel 100 vagon baromfihúst adtak közfogyasztásra és a konzervgyá­raknak. Idén lényegesen fokozzák termelésüket, s a tervek szerint 150 a vagon baromfihúsra lehet számítani három gazdaságból. Ebből mennyiségből közvetlenül is szállí­a­tanak majd Dunaújváros és Székes­­fehérvár piacára. Megtartották a zárszámadást Kecskemét nyolc termelőszövetkeze­tének közös baromfitenyésztő tele­pén. Paksi József telepvezető be­számolója szerint megalakulása óta tavaly gazdálkodott a legeredmé­nyesebben a közös üzem. Tojótyú­konként 219 tojást értékesített, s to­­jástervét 107 százalékra teljesítette. A tervezettnél 11 000-rel több rán­­tanivaló csirkét adott el s ezenkívül 3200 pecsenyelibát is felnevelt. A nyereség egy részét, 620 000 forintot osztják fel, a többit fejlesztésre fordítják. Jelenleg több mint 12 000 pecsenyecsibét nevelnek márciusi értékesítésre. Csongrád megye hagyományos ba­romfitenyésztő községeiben Puszta­szeren, Királyhegyesen és Hódme­zővásárhelyen két éve alakultak to­­jástermelő szakcsoportok. Az első esztendőben a háztáji gazdaságok vegyes állományát New­ Hampshire fajtára cserélték ki. Ez által vált lehetővé, hogy tavaly 136 baromfi udvar — az előző évekhez képest 80 százalékkal többet — több mint fél­millió tojást adott közfogyasztásra. Idén 630 ezer tojás értékesítésére kötöttek szerződést a szakcsoportok tagjai. A szigetvári Zrínyi Miklós és a szulimári Március 15 termelőszö­vetkezetben található a szigetvári járás szövetkezeti baromfiállomá­nyának nagy része. Tavaly a két ter­melőszövetkezet 76 000 hízott ba­romfit értékesített. Időközben Szi­getváron egy 5000 férőhelyes tojó­házzal és három, egyenként szintén ötezres nevelőházzal bővült a telep. Idén már 135 ezer pecsenyecsirkét nevelnek a két telepen. A növekvő feladatok szerint fej­lesztik a baromfiipar gyáregységeit. Még az első negyedévben befejezik a szentesi üzem rekonstrukcióját, s ezáltal kapacitása megkétszereződik. Évi 35 vagon kapacitású hűtőt és fagyasztót helyeznek rövidesen üzembe Budafokon és Törökszent­­miklóson. Debrecenben és Török­­szentmiklóson új feldolgozó vona­lat állítanak be, amelyekről órán­ként 3000 baromfi kerül le. Dr. N. Gy. Felhívás az 1966. évi baromfitenyésztési versenyre öt év óta egyre nagyobb eredményt összegez a Föld­művelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Miniszté­rium, a SZÖVOSZ és a Magyar Nők Országos Tanácsa által szervezett baromfitenyésztési verseny. Ma már a baromfihús fogyasztásában Európában az első, világ­­viszonylatban a második helyet foglaljuk el. 1966-ra újból meghirdetjük a versenyt, mert azt sze­retnénk, hogy baromfihúsból és tojásból mindig bőség legyen a piacon. Ez elsősorban az asszonyokon múlik, akik a falusi gazdaságokban, a háztájiban, baromfi­tartással foglalkoznak. Az ország baromfi törzsállomá­nyának 89%-a a háztáji gazdaságokban van, és a piac­ra kerülő baromfihús egyharmadát, a tojás több mint háromnegyed részét is onnan vásárolják fel. Elsősorban onnan várjuk a hazai és a külföldi piacon is keresett libamájat, húst és tollat. Az állam 1966-ban is sokoldalúan segíti a háztáji ter­melés növelését: — gépi keltetésű naposbaromfi juttatással, — liba, pulyka esetén takarmány juttatással, — tojás-szerződés kötésnél cseretakarmány ellenében keveréktakarmányjuttatással, — a háztáji gazdaságok fejlesztését szolgáló taka­rékszövetkezeti kölcsön adásával, amely a háztá­jiban módot ad istálló, vagy más gazdasági épü­let korszerűsítésére, berendezés és takarmány vá­sárlására. Az 1966. évi verseny célkitűzései azonosak a tavalyi­val. Az önellátáson túl a háztáji gazdaságokból várunk minél több baromfihúst és tojást a népgazdaság számá­ra, ami lehetővé teszi az egészségesebb és korszerűbb táplálkozást. Különösen fontos, hogy jelentős fejlődést érjünk el a libatartásban, hizlalásban. A baromfite­nyésztés fejlesztésének lehetőségei adottak. Az asszo­nyokon múlik, hogyan élnek e lehetőségekkel. A legkiválóbb baromfitartók munkáját, elért ered­ményét az 1966. évi verseny keretében ez évben is dí­jazzuk. A versenyben előnyösebb helyezést érnek el azok, akik libatartással, töméssel is foglalkoznak. Minden járásban három díjazott lesz: I. díj 1200 Ft-os áruutalvány II. díj 900 Ft-os áruutalvány III. díj 600 Ft-os áruutalvány A hivatásos baromfitenyésztők eredményeit­ külön kategóriaként megyei szinten értékeljük. I. díj 1200 Ft-os áruutalvány II. díj 1000 Ft-os áruutalvány III. díj 800 Ft-os áruutalvány A baromfitartás jó jövedelmet hoz a háziasszonynak. A baromfi a feletetett takarmányból a leggazdaságo­sabban és a leggyorsabban állítja elő a húst. A népgaz­daság szempontjából is fontos e tevékenység. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Losonczi Pál s. k., miniszter MAGYAR NŐK ORSZÁGOS TANÁCSA Erdei Lászlóné s. k., elnök ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Kovács Imre s. k., miniszter SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Bartolák Mihály s. k., elnök h. Serfőző László, a FOTE igazgatója a baromfitenyésztési ver­senyről tájékoztatja a sajtó képviselőit az Országos Nőtanács Központjában (Fotó: Szikora András)

Next