Baromfi Tenyésztés, 1974 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1974-07-01 / 7. szám

Tanácskozás______________ a baromfitartás gépesítéséről Az e témakörben megtartott országos konferenciára a mosonmagyaróvári Egyetemi Kar dísztermében május 30-án és 31-én került sor, több mint kétszáz szakember részvételével. A tudományos ülésszakot a Gépipari Tu­dományos Egyesület (GTE), a MAE Győr-Sopron megyei szervezetének állattenyésztési szakosztálya, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Kara, a jánossomorjai Kossuth Termelőszövetkezet és a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár rendezte. A kétnapos konferencián a következő témakörökből hangzottak el előadások: „A baromfi élettani viszonyai ketreces tartás mellett” (dr. Gippert Tibor tudományos főmunkatárs, KATKI, Gödöllő), „Az MMG legújabb ered­ményei a baromfitartó berendezések fejlesztése terén” (Körmendi Károly osztályvezető, MMG), „A baromfi­tartás helyzete világviszonylatban, fejlesztési feladataink a gépesítésben" (Szentirmai László a zalaegerszegi ba­romfifeldolgozó igazgatója), „Különféle technológiákat megvalósító berendezések műszaki és ökonómiai értéke­lése” (Pongrácz Kálmán tudományos munkatárs, MGI, Gödöllő), „A baromfitartás hatása a broiler végtermék minőségére” (Ficzek Imre, Győr-Sopron megyei baromfi­­feldolgozó igazgatója), „A gépesített baromfitartással szemben támasztott állategészségügyi követelmények" (dr. Szurop István főosztályvezető, Bábolnai Mezőgazda­­sági Kombinát). Az előadók tájékoztatást adtak a téma jelenlegi állásáról, fejlesztési irányáról. Smuk György, a jánossomorjai Kossuth termelőszövetkezet az MMG ket­receivel szerzett eddigi tapasztalatokról számolt be a résztvevőknek. Az egyszintes ketrecben 45 tojóhét alatt 532 állat hullott el, ez havi 0,4%. Tíz hónap alatt egy tyúk tojáshozama 225 volt és a hátralevő két hónapban további 40 tojás várható. Így az egy tyúkra tervezett tojáshozamot (260-at) minden bizonnyal túlhaladják. Az állomány 10%-os termelését a 23. héten, 90%-os terme­lését a 29. héten érte el. Az egy tojásra felhasznált takar­mány 17,7 dkg, az előírásnak megfelel. A ketrecben tartott tojók takarmányfelvétele a csök­kent energiaszükséglet folytán kisebb. Az állatok keve­sebbet mozognak, ezért a felesleges energiától is nehe­zebben képesek szabadulni. A mai tojóhibridek átlagos fehérjeigénye napi 17—18 g, teljesen kiegyensúlyozott aminosavakból. A legfontosabb aminosavakat (metionint, lizint) százalékosan is megadják. A tojótáp foszfortar­talma 0,6—0,7%, kálciumból egy állat naponta 4,2—4,6 grammot igényel. A vitaminok közül a D 3 jelenléte fel­tétlenül szükséges. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Az EKT üzemeltetésével az MMG-ben gyártott ketre­ces tojóházi technológiáról sikerült olyan megnyugtató tapasztalatokat szerezni, hogy feljogosították a tsz­ veze­­tőségét kétszintes ketrec megrendelésére. A KKT tojóh­ázi technológiája sem igényelt jelentősen nagyobb épület­­létesítményt. Az épület belső szélessége 12 m, hossza 92 m, csupán a párkány magassága emelkedett 20 cm-rel. A KKT-ba való betelepítésre 1974. január 22-én került sor. A 19 hetes TETRA SL jércékből 22 528-at telepítettek be. A telepített állomány részben saját nevelésű, részben pedig vásárolt volt, de valamennyi azonos életkorú jérce. A KKT-ban a tyúkok termelése várakozáson felüli volt. A tojásrakás kezdetén az állatok súlya 1,8 kg-ot ért el, s ez ideálisnak mondható. Az első tojások a 21. héten je­lentek meg, a 10%-os termelést a 23. héten érték el. A 23. élethét egyben az első tojóhetet is jelenti, innen szá­mítják a tyúkok termelését. A heti tojástermelést vizs­gálva a 29. élethéten érték el a „csúcsot” a tyúkok, ekkor 91%-os volt a tojástermelés, s ez túlhaladja a technológiá­ban előírt 88%-os csúcsot. Néhány héten át a tojáster­­melés tartotta a 90%-os értéket. A KKT megindulása óta a tojáshozam (1974. május 30-ig) 1 250 000 volt, s ez meg­közelíti a havi 600 000 tojás előállítását. A megengedett elhullás — a havonta engedélyezett 0,6% helyett — mind­össze 0,2% volt. A tanácskozáson hozzászólások, viták alakultak ki. Dr. László László HELYREIGAZÍTÁS A Baromfitenyésztés 1974. évi májusi számában képes riport jelent meg a balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz baromfitenyészetéről. A Tetra—a pecsenyecsirke-állományt bemutató kép fölött közölt szövegben olvasható, hogy a tsz­­ben a hizlalási átlagsúly 1,35 kg. A további közle­mény: „Jobbak a tapasztalatok a Hydrával, azonos időre 15 dkg-mal jobb eredményt érnek el vele”. A balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz 1973-ban 80 000 Tetra—В naposcsibét vásárolt kombiná­tunktól. Partnereink körében rendszeresen folynak a hiz­lalási eredmények kiértékelései, és eredményeikről folyamatosan tájékoztatnak bennünket. Nyilván­tartásunkhoz a tsz 1973. évről a következő adato­kat szolgáltatta, illetve rendszeres szaktanácsadói látogatásaink alkalmával a következőkről győződ­tünk meg: A tsz Tetra—В hizlalás­ eredményei: 1,45 kg-os átlagsúly, 2,57 kg/élősúlykg-os takarmányfelhasználás. 1973. évben a tsz 300 000 Hydro-t hizlalt, és a hizlalási átlagsúly egész évre vonatkoztatva 1,32 kg. Ugyancsak a tsz közlése szerint. Kérjük közleményüket helyesbíteni, mert mint a fenti adatok bizonyítják, a szövegben közöltek té­vesek. Dr. Csalava István igazgató Bábolna 13

Next