Baromfi Tenyésztés, 1975 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-01 / 7. szám

XV. BAROMFITENYÉSZTÉS­_________ VILÁGKONGRESSZUS NEW ORLEANS, USA 1974 ш A baromfipestis problémáival két konferencia is fog­lalkozott. Az egyikben 13, a másikban 7 előadás hangzott el. Ez a nagyszámú publikáció mutatja, hogy a pestis változat­lanul a jelentős károkat okozó betegségek között szere­pel világszerte. Nincs lehetőségünk a 20 előadásnak még csak címét sem megemlíteni, azonban az érdeklődők fi­gyelmét néhány egyéb témakörre is kívánjuk irányítani. A kifejlett tyúkok vakcinázásával foglalkoztak a holland kutatók, az ornitózissal a koppenhágai egyetem munka­társai. Kacsák fertőző májgyulladása ellen végeztek kí­sérleti immunizálásokat a harkovi kutatók. Áttekintése­ket kapunk a pestis pusztításairól libanoni, mexikói, szingapúri, skandináviai és angliai, végül NSZK-beli ku­tatók beszámolói alapján. Az állategészségügyi témakörök végére hagytuk a men­tesítési programok előadássorozatát. Ezen a konferencián hét előadást hallgattak meg a résztvevők, amelyek SPF- mentesítésről, vagy éppen egy-egy betegség kórokozói­tól való mentesítésről szóltak. Megemlíthetjük azt a mun­kát, amelyet Dániában végeznek specifikus patogénmen­­tes állományok létrehozására. Dánia küzdelme a barom­fibetegségek ellen egyébként is figyelemreméltó. A 20-as években megtiltották a baromfi­­ bevitelét, csak egészen kivételesen engedélyezik a kutatóintézetek részére. A behozott állatok 5—6 hónapos karanténba kerülnek. Csak valamennyi vizsgálat lefolytatása után gyűjtenek te­­nyésztojásokat. Az állategészségügyi előadások jól érzékeltetik azt a nagy erőfeszítést, amelyet a világ csaknem minden or­szágában tesznek a károk megelőzésére és elhárítására. Megfigyelhető a kísérleti módszerek finomodása, a ku­tatásokra fordított egyre nagyobb figyelem és több anya­gi eszköz. Minden előadás arra utalt, hogy csak jelentős felkészüléssel lehet a betegségek megfékezésére gondol­nunk. X. A baromfitermékek minősége, feldolgozás, ökonómia Ismertetésünk utolsó fejezetében foglaltuk össze azokat az előadássorozatokat, amelyek a termelés gazdaságossá­gával a termelt termékek minőségével, továbbá a feldol­gozási kérdésekkel foglalkoztak. Összesen 18 előadáson részletezték a gazdaságossági témákat. Brücker, R. (NSZK) arra mutatott rá, hogy a közös piac országai teljesen önállóak lettek tojásból, ugyanakkor bizonyos ciklusosság mutatkozik a termelés­ben és az árak alakulásában egyaránt, ökonometriai mo­dellt dolgoztak ki ennek előrejelzésére. Így egyéves idő­szakban havi előrejelzések lehetségesek. Angol kutatók a pulykák tojástermelésének optimális hosszúságát befo­lyásoló tényezőket vizsgálták, és Quist, F. (Dánia) a broi­­lerek ökonómiailag optimális vágósúlyát értékelte. Ma Dániában 1200 g élősúly és 40,8 nap életkor az optimális időpont a vágásra. Az amerikai tojástermelés trendjeit értékelve Adolph­ R. H. kimutatta, hogy 25 évvel ez­előtt 3000 tojótyúk volt az átlagos állománynagyság. Napjainkban 50 000 tyúk fölötti ez a szám. A takarmány tette ki az összes termelési költség 83%-át. Karjulina К. I. (Szovjetunió) azt a specializálódási folyamatot is­mertette, melynek során a Szovjetunióban területi ala­pon társulások jöttek létre. A francia Linquin, J. P. több európai országban értékelte a tojástermelő üzemek hely­zetét. Viszonylag soknak találta a kisebb (5000 tojó alat­ti) üzemek számát. A broilertermelésben nagyobb kon­centráció mutatkozik. Thompson, J. C. (USA) a tojások­nak a farmokról való elszállítását analizálta, keresve az optimális megoldást. Voss, L. A. (USA) az amerikai to­jásminősítési szabványok változásait vizsgálta. Egyre szigorúbb minőségi előírások lépnek életbe, ahogy a ter­melés fokozódik. Malone, G. W. (USA) arra mutatott rá, hogy az USA broilerexportja kedvező a saját szempont­jukból, de többnyire az importáló országnak is előnyös. A termelés csúcsidőszakaiban kormányszintű beavatko­zások szükségesek. A világkereskedelmi szimpózium bevezető előadását Stróbel, D. R. (USA) tartotta, aki a baromfitermékek vi­lágkereskedelmét az USA Mezőgazdasági Minisztériuma részéről értékelte. Snyder J. C. (USA) a broilergazdasá­­gok üzemelési rendszereinek tervezését analizálta, a vár­ható profit komputerrel számítható lehetőségei szem­pontjából. Hangsúlyozta, hogy a minikomputerek hasz­nálata fokozódik a nagyobb, integrált broilerüzemekben. Egy másik amerikai csoport broiler szülőpártelepek üzemelésének komputeres módszerekkel történő irányí­tását dolgozta ki. Egy délafrikai előadó, a fejlődő orszá­gok problémáit arról az oldalról közelítette meg, hogy azonnali 30%-os növekedésre lenne szükség, ha a FAO által megadott minimális fehérjefogyasztást vennénk fi­gyelembe. Williams, H. M. (USA) annak a véleményének adott kifejezést, hogy az USA kormányának a baromfi­­termékek exportja terén is, határozott és átgondolt terv­­gazdálkodást kell bevezetnie. Richardson, S. D. I. (Ang­lia) az első közös piaci esztendő tapasztalatairól számolt be. A korábbi versenyképességet a Közös Piac rontotta, a piac labilissá vált. A sok közös piaci megkötöttség fel­oldását, nagyobb mozgási szabadságot igényelt az angol termelők részére. A világgazdasági kérdések tárgyalása után, beszámo­lónk végére hagytuk a feldolgozási konferenciákat, ös­­­szesen négy feldolgozási konferenciát tartottak, amelye­ken 38 előadás hangzott el. Ezek közül csupán néhány téma kiemelésére szorítkozhatunk. Az első nagy témakör a tojásminőség és a tojás összetétele volt. Scholtyssek, S. (NSZK) a ketrecben és a padozaton tartott állományok tojásainak minőségét hasonlította össze. A héj tulajdon­ságai padozaton voltak kedvezőbbek. Ugyanezzel a kér­déssel holland kutatók is foglalkoztak, a héj szilárdságát és az alakot egymás kapcsolatában értékelték. Az egyes tulajdonságok közötti korrelációkat argentin kutatók vizsgálták annak érdekében, hogy milyen tesztek lát­szanak feleslegesnek a minőség megítélésében. Egy má­sik argentin előadás a hőmérséklet és a tárolási időtar­tam hatásait vizsgálta a tojás minőségére. A Szovjet­unióból Bogoljubszky, S. I. és Tsarenko, P. P. a tojások belső minősége becslésének új módszereit dolgozták ki. Ezek a fehérjefrakciók meghatározásán alapulnak anél­kül, hogy ezzel a keltezésre alkalmasságot kizárnák. Ez a tenyésztők régi kívánságát teljesíti. A poznani (lengyel­­országi) intézet munkatársai a porított tojásfehérje mi- 12

Next