Kistermelők Lapja, 2005 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
GAZDASÁGI ÉPÍTÉSZET hat tartózkodási zónájában ugyanaz a huzat betegségeket okozhat. A téli természetes szellőztetés legjobban kémény jellegű szellőzőkürtőkkel a tetőn keresztül oldható meg. A természetes szellőzés intenzitásának szabályozhatósága érdekében célszerű az állattartó épület hosszgerincének teljes megnyitása. A tetőgerinc megnyitása számtalan építészeti megoldást kínál. Az egyszerű kézi „szabályozásnál” kerüljük a bonyolult és drága távnyitók használatát, inkább a közvetlen hozzáférést biztosítjuk. A napsugárzás hasznosításának alapvető feltétele a tudatosan elhelyezett és tájolt épület. Minden helyszínnek sajátos mikroklímája van, ami függ a domborzattól, a környezet természetföldrajzi adottságaitól, a növényzet minőségétől, intenzitásától stb. Ezeket a feltételeket ismernünk kell, hogy energiatakarékos és olcsó állattartó épületeket tervezhessünk. Az ún. „tájolt épület” Magyarországon azt jelenti, hogy az általában horizontálisan kialakított állattartó épületek hosszhomlokzatait markánsan különböző módon kell kialakítanunk. A napra tájolt déli homlokzatot meg kell nyitnunk, az ellentétes északi homlokzatot inkább be kell zárnunk, nyáron ügyelve a déli homlokzat leárnyékolására és az északi homlokzat megnyithatóságára. A homlokzat leárnyékolását nyáron egyszerű építészeti eszközökkel pl.:, megfelelő tetőkinyúlással, vagy tudatosan telepített növényzettel (szőlő, fa stb.) oldhatjuk meg. Az északi oldal fokozott téli hővédelme egyszerű módon pl. alomszalma „hőszigeteléssel”, szélvédelemmel is megoldható. Az így szerkesztett épületek energiatakarékosak és környezetbarátok. Az energiatakarékosság nem csak azt jelenti, hogy az épületek üzemeltetéséhez kevés energiára van szükség, hanem azt is, hogy az építés során felhasznált építőanyagok olcsók, előállításuk is energiatakarékos. Magyarországon az állattartó épületek egyik legjobb és legolcsóbb építőanyaga a kismértékben megmunkált akácfa. Az akác természetes építőanyag, amelyből tartós az állat igényeihez jól alkalmazkodó épületeket lehet készíteni. A takarékos anyagfelhasználás érdekében célszerű az épület tartószerkezetét és az állattartó technológiát úgy egyesíteni, hogy az épület akác anyagú tartópillérei egyben az elválasztó rekeszek oszlopai is legyenek. Ugyancsak felhasználhatjuk az akácot istállófalak készítésére, akár szélezetlen deszkaanyag alkalmazásával. A hézagos deszkafal nyáron átszellőzik, télen a fal melletti alomtárolással „bundázással” biztosítható a légzárás. Kiválóan alkalmas ilyen alkalmi hőszigetelésre a gépi úton bálázott szalma, amit ha télen védünk az intenzív átnedvesedéstől, akkor tavasszal alomként is hasznosíthatjuk. Az ilyen „kisbálás, alkalmi hőszigetelő fal” nedvesség védelme 60-70 cm-es tetőkinyúlással megoldható. Az istállók térelhatárolását a jövőben is tervezhetjük vályogból. A különböző technológiával készített földfalak használatánál azonban ügyelnünk kell arra, hogy megfelelően megépített és jól szigetelt alapra kerüljenek, továbbá különösen intenzív nedves technológiák használatánál védve legyenek, valamint az állatok ne tudják a földfalat kikezdeni, megbontani. Vályog-földfal esetén lehetőleg kerülni kell a beton használatát. Betonkoszorú helyett olyan tetőszerkezetet tervezzünk, amely önmagában merev, és közvetlenül hagyományos módon a vályogfalra tehető, mint például a hagyományos fa ácsszerkezetek. Az állattartó épületek tetőszerkezeténél, illetve héjalásánál nem szabad elfelejtkeznünk az ősi építőanyagról, a nádról. Hazánk éghajlati viszonyai között a nád telepítése, a meglévő nádasok megfelelő kezelése többszörös előnnyel jár. A nád víztisztító képessége kiváló. Környezetbarát szennyvízkezelés esetén az ún. szürke vizet a nád gyökérzetén át kell vezetni. A nád - megfelelően kezelve, évente aratva, tisztítva - az istállók, hodályok egyik legjobb tetőfedő anyaga. Kitűnő hőszigetelő tulajdonságú, tehát nem kell bonyolult tetőszerkezet hozzá. Nem szükséges különböző ipari hőszigetelő anyagokat használnunk, melyeket külön meg kell védenünk a belső párától műanyag fóliával, esőtál cseréppel vagy egyéb tetőfedő anyaggal. A nádtető átszellőzik. Ez egyrészt az állattartó épületek fokozott páraterhelésének gondjait oldja meg, másrészt a káros gázok (ammónia, stb.) átdiffundálását is segíti. Dr. Reischl Gábor Biogazdálkodás környezeti feltételei Tartási módok - szarvasmarha, sertés, juh Szarvasmarha Sertés Juh Tartási mód szabad (engedéllyel: szabad szabad a tehén között) Rácsos padozat csak az etető előtt, esetleg az etető előtt nem max. 250 cm max.120 cm Almozás igen igen igen Mélyalmozás igen igen igen Ablakfelület az istálló alapterület min. I/30 részéig nem szabályozott Etetővályú hossz/db min. 60 cm min. 35 cm min.50 cm (anya) Itatóhely 10 állatonként min. egy itató Pihenő terület, min. Borjú 2 m2 süldő, hízó 1 m2 anyajuh 1 m2 Növendék 4 m2 koca 2 m2 anyajuh+bárány 2 m2 Tehén 6 m2 koca malacaival 5 m2, anyajuh+ kan 5 m2 bárány 2 m2 Csak csoportos elhelyezés Minimum 4 db 6 db Átlag 10 db-40 db (anya) Maximum 20 db (400 kg-ig) 10 db (koca) Baromfi tartása, gondozása (főleg a tojótyúkra vonatkozóan) Ajánlott telepítési sűrűség egy m2-re max. 5 db Almozás - az ól min. 1/3-a szecskázott szalmával - a kifutó ól felőli részén is felszórni Kifutó területe - min. mint az ólban meglévő Legelő - 3 évből 1 év pihentetés legyen - kötelező védő, fedett menedék kiépítése, min. 0,2 m2/szárnyas Ablakfelület az ól területének min. 1/15 része Egyedi tojófészek 6 db tyúkonként egy fészek Közös tojófészek tyúkonként 120 cm2 felület Mesterséges megvilágítás naponta max. 16 óra Clak újratelepítése min.15 nap után Ketrec alkalmazása általában tilos, csak a kotló és beteg állatokhoz szabad Kenderesi gazda- és gazdasszonyképző iskola oktatófarmja sertésól „működése” télen-nyáron 11