Kistermelők Lapja, 2005 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2005-01-01 / 1. szám

GAZDASÁGI ÉPÍTÉSZET hat tartózkodási zónájában ugyanaz a huzat betegségeket okozhat. A téli természetes szel­lőztetés legjobban kémény jelle­gű szellőzőkürtőkkel a tetőn ke­resztül oldható meg. A termé­szetes szellőzés intenzitásának szabályozhatósága érdekében célszerű az állattartó épület hosszgerincének teljes megnyi­tása. A tetőgerinc megnyitása számtalan építészeti megoldást kínál. Az egyszerű kézi „szabá­lyozásnál” kerüljük a bonyolult és drága távnyitók használatát, inkább a közvetlen hozzáférést biztosítjuk. A napsugárzás hasznosítá­sának alapvető feltétele a tuda­tosan elhelyezett és tájolt épü­let. Minden helyszínnek sajátos mikroklímája van, ami függ a domborzattól, a környezet ter­mészetföldrajzi adottságaitól, a növényzet minőségétől, intenzi­tásától stb. Ezeket a feltételeket ismernünk kell, hogy energiata­karékos és olcsó állattartó épü­leteket tervezhessünk. Az ún. „tájolt épület” Magyarországon azt jelenti, hogy az általában ho­rizontálisan kialakított állattartó épületek hosszhomlokzatait markánsan különböző módon kell kialakítanunk. A napra tájolt déli homlokzatot meg kell nyit­nunk, az ellentétes északi hom­lokzatot inkább be kell zárnunk, nyáron ügyelve a déli homlokzat leárnyékolására és az északi homlokzat megnyithatóságára. A homlokzat leárnyékolását nyáron egyszerű építészeti esz­közökkel pl.:, megfelelő tetőki­­nyúlással, vagy tudatosan tele­pített növényzettel (szőlő, fa stb.) oldhatjuk meg. Az északi oldal fokozott téli hővédelme egyszerű módon pl. alomszal­ma „hőszigeteléssel”, szélvéde­lemmel is megoldható. Az így szerkesztett épületek energiatakarékosak és környe­zetbarátok. Az energiatakaré­kosság nem csak azt jelenti, hogy az épületek üzemeltetésé­hez kevés energiára van szük­ség, hanem azt is, hogy az épí­tés során felhasznált építőanya­gok olcsók, előállításuk is ener­giatakarékos. Magyarországon az állattartó épületek egyik leg­jobb és legolcsóbb építőanyaga a kismértékben megmunkált akácfa. Az akác természetes építőanyag, amelyből tartós az állat igényeihez jól alkalmazko­dó épületeket lehet készíteni. A takarékos anyagfelhasználás érdekében célszerű az épület tartószerkezetét és az állattartó technológiát úgy egyesíteni, hogy az épület akác anyagú tar­tópillérei egyben az elválasztó rekeszek oszlopai is legyenek. Ugyancsak felhasználhatjuk az akácot istállófalak készítésére, akár szélezetlen deszkaanyag alkalmazásával. A hézagos deszkafal nyáron átszellőzik, té­len a fal melletti alomtárolással „bundázással” biztosítható a légzárás. Kiválóan alkalmas ilyen alkalmi hőszigetelésre a gépi úton bálázott szalma, amit ha télen védünk az intenzív át­nedvesedéstől, akkor tavasszal alomként is hasznosíthatjuk. Az ilyen „kisbálás, alkalmi hőszige­telő fal” nedvesség védelme 60-70 cm-es tetőkinyúlással megoldható. Az istállók térelhatárolását a jövőben is tervezhetjük vályog­ból. A különböző technológiával készített földfalak használatánál azonban ügyelnünk kell arra, hogy megfelelően megépített és jól szigetelt alapra kerülje­nek, továbbá különösen inten­zív nedves technológiák hasz­nálatánál védve legyenek, vala­mint az állatok ne tudják a föld­falat kikezdeni, megbontani. Vályog-földfal esetén lehetőleg kerülni kell a beton használatát. Betonkoszorú helyett olyan te­tőszerkezetet tervezzünk, amely önmagában merev, és közvetlenül hagyományos mó­don a vályogfalra tehető, mint például a hagyományos fa ács­­szerkezetek. Az állattartó épületek tető­­szerkezeténél, illetve héjalásá­­nál nem szabad elfelejtkeznünk az ősi építőanyagról, a nádról. Hazánk éghajlati viszonyai kö­zött a nád telepítése, a meglévő nádasok megfelelő kezelése többszörös előnnyel jár. A nád víztisztító képessége kiváló. Környezetbarát szennyvízkeze­lés esetén az ún. szürke vizet a nád gyökérzetén át kell vezetni. A nád - megfelelően kezelve, évente aratva, tisztítva - az is­tállók, hodályok egyik legjobb tetőfedő anyaga. Kitűnő hőszi­getelő tulajdonságú, tehát nem kell bonyolult tetőszerkezet hozzá. Nem szükséges külön­böző ipari hőszigetelő anyago­kat használnunk, melyeket kü­lön meg kell védenünk a belső párától műanyag fóliával, esőtál cseréppel vagy egyéb tetőfedő anyaggal. A nádtető átszellőzik. Ez egyrészt az állattartó épüle­tek fokozott páraterhelésének gondjait oldja meg, másrészt a káros gázok (ammónia, stb.) át­­diffundálását is segíti. Dr. Reischl Gábor Biogazdálkodás környezeti feltételei Tartási módok - szarvasmarha, sertés, juh Szarvasmarha Sertés Juh Tartási mód szabad (engedéllyel: szabad szabad a tehén között) Rácsos padozat csak az etető előtt, esetleg az etető előtt nem max. 250 cm max.120 cm Almozás igen igen igen Mélyalmozás igen igen igen Ablakfelület az istálló alapterület min. I/30 részéig nem szabályozott Etetővályú hossz/db min. 60 cm min. 35 cm min.50 cm (anya) Itatóhely 10 állatonként min. egy itató Pihenő terület, min. Borjú 2 m2 süldő, hízó 1 m2 anyajuh 1 m2 Növendék 4 m2 koca 2 m2 anyajuh+bárány 2 m2 Tehén 6 m2 koca malacaival 5 m2, anyajuh+ kan 5 m2 bárány 2 m2 Csak csoportos elhelyezés Minimum 4 db 6 db­ Átlag 10 db-40 db (anya) Maximum 20 db (400 kg-ig) 10 db (koca)­ Baromfi tartása, gondozása­­ (főleg a tojótyúkra vonatkozóan) Ajánlott telepítési sűrűség egy m2-re max. 5 db Almozás - az ól min. 1/3-a szecskázott szalmával - a kifutó ól felőli részén is felszórni Kifutó területe - min. mint az ólban meglévő Legelő - 3 évből 1 év pihentetés legyen - kötelező védő, fedett menedék kiépítése, min. 0,2 m2/szárnyas Ablakfelület az ól területének min. 1/15 része Egyedi tojófészek 6 db tyúkonként egy fészek Közös tojófészek tyúkonként 120 cm2 felület Mesterséges megvilágítás naponta max. 16 óra Clak újratelepítése min.15 nap után Ketrec alkalmazása általában tilos, csak a kotló és beteg állatokhoz szabad Kenderesi gazda- és gazdasszonyképző iskola oktatófarmja sertésól „működése” télen-nyáron 11

Next