Kistermelők Lapja, 2009 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2009-04-01 / 4. szám

vidékfejlesztés ■ ■ Összefogó fogadók Közhely, de igaz, hogy az összefogás nem magyar sajátosság. Most mégis erre tesznek - nem első alkalommal - kísérletet a falusi turizmus országos irányítói, ugyanis vannak olyan területek, ahol egyedül nem lehet eredményesen előre jutni. Ide tartozik az a majdnem tíz szolgáltatás, amelyet összefoglalva falusi vendégfogadásként szoktunk említeni. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége a kovász szerepét tölti be ebben a tervezett együttműködésben. A­z érdekképviseleti ernyőhá­lózatnak elkeresztelt szö­vetségbe a vendégfogadók ugyanúgy beletartoznak majd, mint az állattartók és a termelők, vagy az ifjúsági szállásadók. El­kezdődött a megyei fórumok szervezése, de Csizmadia László FATOSZ elnök az elkövetkezen­dő hónapok igazi feladatának azt tartja, hogy sikerüljön bebizonyí­tani: a falusiak képesek össze­fogni a közös cél érdekében! A rendszerváltás utáni évek­ben még sokan emlékszünk rá, hogy minden második település az idegenforgalmat jelölte meg kitörési pontként még akkor is, ha az adottságaik igen szerény­nek bizonyultak. A szándék üd­vözlendő volt, de egy-egy elké­szült beruházás csak önmagá­ban árválkodott, nem kapcsoló­dott hozzá egyéb vendégma­rasztaló szolgáltatás, látványos­ság. A turisták pedig az úgyne­vezett komplex szolgáltatásokat kedvelik. A több napos, sőt egy hetes időtöltéshez ugyanis az kell, hogy tudjanak egymásról a szolgáltatók, és hangolják össze a kínálatukat. A hírverésre már megszületett a megoldás: a Magyar Turizmus Zrt. és a LEADER-csoportok va­lamennyi helyi vállalkozónak elvi­szik a hírét. Sok kezdeményezés bukott el ugyanis azon az alap­vető problémán, hogy nem volt pénz a népszerűsítésre. Most azonban a 150 országos tourin­­form iroda célirányosan igazítja útba a turistákat. S hogy mi várja őket rövide­sen? A két évvel ezelőtti 136-os számú kormányrendeletnek kö­szönhetően naponta 15 főre a kis falusi portákon is lehet főzni. Ezzel lehetővé vált a hagyomá­nyos falusi konyha ízeinek be­mutatása, nagyanyáink már majd’ elfeledett ízei, fogásai és praktikái újra előkerülhetnek. In­nen már csak egy lépés a háztól történő közvetlen értékesítés, amelynek külföldön nagy a sike­re. A végtermék gasztronómiai jelentőségén és közvetlen érté­kesítésén túlmenően a hagyo­mányos ételkészítési eljárások - befőzés, szikkasztás, füstölés, sózás - szintén sok érdeklődőt vonzhatnak a térségekbe. Már minden kis szolgáltató rendelkezik azzal a füzettel, amely az ételkészítési és higié­niai szabályok ismertetését és betartását részletezi. - A nyers­anyagok szakszerű feldolgozá­sa, a tárolás, a raktározás meg­felelő módja egy családi vendég­látó portánál sok buktatót rejthet - figyelmeztet Csizmadia László, aki kiemeli a LEADER szerepét is, ami a vidékfejlesztés Európai­ig támogatott formája. A 96 LEADER-csoport pedig lefedi az egész országot, és soraik között rengeteg olyan pályázó van, aki a falusi turizmusban gondolkodik. A szervezeti felépítés az egyik kulcsa lehet a sikernek, ami azért is egyedülálló, mert korábban mindenki még inkább a maga út­ját járta, és az egyre másra sza­porodó szövetségek, csoportok, érdekképviseletek elbeszéltek egymás mellett, holott a céljuk ugyanaz volt. A FATOSZ megyei szervezetei a fent említett, turizmusban meghatározó társasá­gokkal közösen dol­gozták ki a stratégiá­jukat. Az együttmű­ködés szereplői kö­zött megtalálható a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyaror­szági Borutak Országos Szövetsége, a Magyar Kerékpá­ros Klub, a Magyar Természetba­rát Szövetség, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és vala­mennyi Tourinform iroda. A sort még lehetne folytatni például a sajtkészítőkkel, akik a boltok­hoz hasonlóan megszervezték a sajtutakat is. Újdonság az inter­netes foglalás kiszélesítése. A vi­lághálón ugyanis egyre több vendéglátó megtalálható, és az oldalakat böngészve az is kide­rül, hogy mennyi szabad szoba van még, így lesz teljes a ven­dégmarasztalás, ugyanis a ter­mészetjárás, a lovaglás, a bor­kóstoló, az épített örökség meg­tekintése, a finom ételek fo­gyasztása a vállalkozóknak a megélhetését is biztosítja, de csak ha egymásra épülnek a szolgáltatások. Idén minden előrejelzés azt mutatja, hogy a rossz gazdasági mutatók és a nehezedő életkö­rülmények ellenére növekedhet a belföldi turizmus. S ez nemcsak a Balatonra igaz, hanem az or­szág keleti és északi részére is. Már tavaly is sokan - tíz száza­lékkal többen, mint a megelőző évben­­ voltak kíváncsiak a hazai tájakra, ami a nagyobb propa­gandára is visszavezethető. De felértékelődött az emberekben a természet közelsége és a gaz­dálkodási-termelési hagyo­mányok iránti kötődés.­­ Ezért is nélkülözhetet­len, hogy az általunk képviselt szervezetek­kel országosan és he­lyileg is összefogva, közösen - ki-ki a szak­mája érdekeit képviselve - hozzuk létre az ernyő­háló­zatunkat - hangoztatta az elnök. A vendégfogadó gazdálko­dók és vállalkozók a megyei FATOSZ irodákon keresztül kap­hatnak bővebb felvilágosítást ar­ról, hogy miként kerülhetnek be az országos vérkeringésbe. A turistáknak pedig azt ajánlják a szakemberek, hogy továbbra is keressék a napraforgókat a falu­si házak falán - lovardákban pe­dig a patkót, ugyanis ez a garan­cia a minőségre. Egytől négyig történik a rangsorolás, de magá­nyosan árválkodó napraforgót szerencsére nem sokat látni. Az országos szövetség ötévenként ellenőrzi, hogy a feltételeknek továbbra is megfelelnek-e a szolgáltatók. Léteznek más, ön­álló minősítések is, de hivatalo­san a napraforgós rangsor az el­fogadott. Országszerte hétezren foglalkoznak falusi turizmussal, ebből kétezren tartoznak a szö­vetséghez, de a belépők számá­nak emelkedését várják a jövő­ben a most kibontakozó együtt­működéstől. Juhász Zsolt A jakabszállási Gedeon család konyha is várja a vendégeket Csizmadia László .te*Agr ° 4. n f&h &és SzO­ jC falusi fogadója, ahol kiváló 2009. Április 119 KISTERMELŐK LAPJAI

Next