Kistermelők Lapja, 2018 (62. évfolyam, 1-12. szám)
2018-08-01 / 8. szám
környezetvédelem A barkoscinege párjához meghatóan ragaszkodik Csak nevében cinege, valójában a timáliafélékhez tartozó madár. Verébnél kisebb, de hosszú farka nagyobbnak mutatja. Hossza 16,5 centiméter. A kiszínezett hím nagyon szép madár. Feje kékes hamuszürke, lefelé nyúló, a végén hegyesedő fekete barkóra jellemző. Háta fahéjszínű vörhenyes futtatással, alsóteste piszkosfehér, oldalain lilás rózsaszínű árnyalás látszik. Hosszú farka lépcsőzetes, az egyes tollak az avas nád színéhez hasonló barnák, a szélsőkön fehér folt látszik. Alsó farokfedői feketék. A tojó színei fakóbbak, barkója nincs, alsó farokfedői rozsdabarnák. Mindkét ivar csőre sárga, lábaik feketék. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak, tollazatuk barnásan árnyalt, hátukon fekete folt van. Ez utóbbi alapján biztosan felismerhetők. Kíváncsi kismadár_____ A hím éneke halk, ritkán hallható, nagyon jellemző viszont a madarak sűrűn hallatott csilingelő hangja. Bizalmas, amellett rendkívül kíváncsi madarak. A hortobágyi, a rétszilasi vagy bármely más halastó nádszegéllyel kísért gátján járva mindig megálltam, ha meghallottam a nádtorzsák között motozó barkóscinegék hangját. Egy perc sem telt bele, egy vagy két madár máris felkúszott egy hosszú nádszálon, jól megnéztek, aztán a félelem minden jele nélkül visszaereszkedtek társaik közé. A barkóscinege európai elterjedése foltszerű, elsősorban a déli, délkeleti tájakon él, de költ egyes északnyugati, északi terület nádasaiban is. A hazai nagyobb nádasokban és gyékényesekben mindenütt előfordul, helyenként gyakori. Becsült állománya kb. 80 ezer pár. Állandó madár, de a költési időn kívül kisebb-nagyobb csapatokban kóborol. Eközben néha nagyobb, 50-100 kilométeres távolságot is megtesznek. Pedig nem nevezhetők különösen jól repülő madaraknak. Egyenes vonalban szállnak, közben folyton hallatják kapcsolattartó hangjukat, és mihamarabb a nád közé hullanak. Repülés közben hosszú farkuk jellemző. A fiatalok már az első őszön párt választanak, és a két madár ettől kezdve állandóan együtt jár. Rendkívüli módon ragaszkodnak egymáshoz. Ha gyűrűzés közben egyikük már megkapta a kis számozott alumíniumkarikát, a közelben maradt, kis vászonzacskóban lévő párja válaszolt hangjaira. Amikor aztán ő is megkapta a gyűrűt, együtt repültek el. Ha a még zacskóban lévő madárral elindultam a nádas szélén, a másik néhány méternyi távolságból követett, és közben folyamatosan beszélgettek egymással. Fészkek varsababákban A párok évente kétszer, néha háromszor költenek, kedvező időjárás esetén először márciusban. A fészek helyét a hím választja, és amikor megtalálta a megfelelőt, énekelve hívja párját. A nagy tavak nádszegélyében éppen úgy megtelepednek, mint a halastavak megfelelően széles szegélynádasaiban, nád- vagy gyékényfoltjaiban. Különösen kedvelik a keskenylevelű gyékénnyel kevert nádasokat. Általában több fészekkezdeményt építenek, közülük a tojó választja ki a legmegfelelőbbet, amit aztán befejeznek. A fészek árnyékos, széltől védett helyen, nádtorzsákon, letört nád- vagy gyékényszálak között épül. Általában alacsonyan, alig arasznyira a vízfelszíntől, máskor magasabban. A Velencei-tó nádasaiban, de másutt is, a nád- és gyékényszálakból számukra összekötött úgynevezett varsababákban szívesen költenek. Az ötvenes években a Velence-tavi Madárrezervátumban Müller István, a védett terület akkori őre mutatta nekem ezeket az általa készített fészkelőhelyeket. A csónakút mentén készült varsababák szinte mindegyike foglalt volt. A fészek alapja nád- és gyékényszálak, a csészét finom növényi anyagokkal, szőrrel és pihetollakkal bélelik. Mindkét madár épít, a munkával 2-4 nap alatt készülnek el. A fészekalj 4-6 (3-9) fehéres alapon feketén foltos tojásból áll. A pár felváltva kotlik, a fiókák 10- 13 nap alatt kelnek ki, és ugyanennyi idő alatt el is hagyják a fészket. A szülők tovább etetik őket, 20-25 naposan önállóak, és ettől kezdve gyakran a már kirepült fiatalokkal együtt járják a nádasokat. A barkóscinege tápláléka tavasztól őszig ízeltlábúakból, télen a nád és a gyékény magjaiból áll. Ehhez gyomruk fala megvastagszik, és a felvett apró kövecskék, homokszemcsék reszelőként működnek. Ezeket a szemcséket tavasszal kiürítik. A barkóscinege állományát a kemény és hosszú telek, valamint a tavaszi nádégetés veszélyezteti. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer Ft. Schmidt Egon Fotó: Bécsy László KISTERMELŐK LAPJA ITQ 2018.AUGUSZTUSI D /