Kistermelők Lapja, 2018 (62. évfolyam, 1-12. szám)

2018-06-01 / 6. szám

t környezetvédelem A függőcinege Cinege a neve, de nem cinege A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, tömege körülbelül 10 gramm. Nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, a szénvagy kék cinegének, a Remiz nemzetség egyetlen tagja nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Fejtetője, tarkója és hátának eleje világosszürke, homlokától a szemen át egészen a fültájékig széles fekete sáv húzódik. Háta élénk rozsdavörös, begye és melle rozsdás árnyalatú fehéressárga, oldalain elmosódó barnás foltozás látszik. Farktollai szürkésbarnák. Hím és tojó hasonlóan színezett, de az utóbbi pofafoltja rendszerint kisebb. A fiatalok jóval világosabb színűek, fekete pofafoltjuk még hiányzik. A hím éneke többször ismételt halk strófákból álló kellemes csicsergés. A párok különösen a fészek környékén hallatják sűrűn nyújtott, bánatosan csengő „pszíí" hangjukat. tölti, de találtak magyar gyűrűs példányokat Korzikán és Dél- Franciaországban is. Tavasszal márciusban érkezik, az őszi vonulás augusztus és október között zajlik, de a nagy nádasokban kis számban át is telel. Télire északabbról is érkeznek függőcinegék Magyarországra. Érdekes a függőcinege szaporodásmódja. A hím márciusban vagy április elején kezdi építeni a fészket, és közben énekelve igyekszik tojót csalogatni magához. Általában valamelyik víz fölé hajló alacsony fűzfaág villás végén kezdi a munkát. Amikor már tojó érkezik hozzá, ketten dolgoznak tovább. A fészek váza csalán, komló és más növényi részek rostjaiból áll, a teniszütőre emlékeztet, és amikor készen van, alulról felfelé haladva lassan megkapja végleges, zacskó alakú formáját. Utoljára a csőszerűen előre nyúló bejárónyílás készül el. A fészek anyaga az említett rostokon kívül nyárfapihe, nádbuga és a gyékény buzogányából tépkedett szösz. A fészek még nem teljesen kész, amikor a tojó elkezdi rakni a tojásokat. A hím ekkor elhagyja, és a közelben, talán csak 50-100 méternyire új fészek építésébe és új tojó csábításába kezd. Az első fészekben a kikelő fiókákat a tojónak egyedül kell felnevelnie. A fészekalj 5-8 fehér tojásból áll. A tojó egyedül kotlik, közben időről időre el kell hagynia a fészket, hogy táplálékot keressen. Esős, hűvös időben jóval rövidebb ideig marad kint, mint napsütéses meleg napokon. Fészkét szajkák, szarkák téphetik szét_________ A fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki, csupaszok, zárt szeműek, anyjuk megosztja idejét a melengetés és a táplálékkeresés között. Általában legfeljebb 100-150 méternyire távolodik el a fészektől. Ügyesen kapaszkodik a nádszálakon, és bujkál az ágak között, ahol néha a kék cinegére emlékeztetően fejjel lefelé kapaszkodva kutat hernyók, levéltetvek és pókok után. A függőcinege egyébként ritkán repül nagyobb távolságra, és csakhamar „beejti” magát a nád közé. A fiókák viszonylag hosszú ideig, 18-26 napig maradnak a fészekben, valószínűleg részben azért, mert csak egyetlen szülő táplálja őket. Kirepülés után a család még napokig együtt marad, a tojó tovább eteti a fiatalokat. Ezek önállósulásuk után más családokkal társulva kis csapatokban járják a nádasokat és a folyók, csatornák környékét. A tojó pedig, ha egy fészket építő, éneklő hímet talál, hozzá csatlakozik, és újból rak tojásokat. A függőcinege fészke mindig szabadon, jól láthatóan csüng az ágon, ezért szarkák, szajkák gyakran tépik szét és hordják el a fiókákat. A függőcinege tápláléka elsősorban állati eredetű: rovarokat, pókokat, sok levéltetvet fogyaszt, télen a nád és a gyékény magjait is eszi. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint. Még a Feneketlentónál is költött__ A függőcinege Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik. Nem fészkel Skandinávia legnagyobb részén sem. Hazánkban, különösen a Dunától keletre, a számára alkalmas élőhelyeken mindenütt megtaláljuk. Kedveli a halastavak környékét, a fűzfákkal kísért csatornákat, a folyókat kísérő ligeterdőket, de költött Budapesten a Feneketlen-tónál is. Megtelepedésének egyik feltétele a nyár- és fűzfák jelenléte, de fészkel más fákon, akár még akácon is. Hazánkban becslések szerint 80-90 ezer pár él. Vonuló, a hazai állomány a telet főként Olaszországban a Pó-síkságon Schmidt Egon KISTERMELŐK LAPJA I ЭО 2018. JUNIUS I D /