Református gimnázium, Kisújszállás, 1876
fi ELŐSZÓ. Dicsősége, és elvitázhatlan érdeme reformált hitfeleinknek, hogy bármily csekély számban települtek is meg valamely helyen, első és főgondjuk volt iskolát, — a szellem, hit, és erkölcs éltető napját — alapítani. Már a reformátiót megelőző századból van említés okmányokban Kisújszállás községről, de a 17-ik század végén e kuntelep a vidék több kuntelepeivel együtt elpusztult. Ez elpusztult kuntelepet a 18-ik század elején tisztán református magyarok kezdték megülni, 1717-ben már egy tanítójok volt, a következő esztendőben lett legelső lelkipásztorjok. 1745-ben 296 családfő volt itt, kik az egész határt megváltották — ezek az úgynevezett redemtusok. — Ez időtől fogva szemlátomást emelkedett az egyház, és kebelében a vallásos kegyelettel ápolt iskola, oly haladó mértékben, hogy már azon század utolsó tizedében oly gymnasiumi 6 osztálylyal bírt, melynek végeztével növendékei debreczeni nagyhírű főiskolánkba mentek a bölcsészeti 1-fő osztály, — vagyis a mostani nevezet szerint 7-ik osztály — hallgatására. A középtanoda azon korban a legszorosabb viszony és egybeköttetésben állott az elemi osztályokkal. Az iskolaigazgató — rektor — vitte a fővezetést az egész tanintézetben, ki debreczeni főiskolánkból két évre hozatott, így tartott a szervezet 1853-ig. Ekkor megszűnt a rektorság, és a középtanoda a kiadott tantervezet szerint 4 osztályra szerveztetett 6 tanárral. 1859-ben két tanár eltávozván, az egyházi kormányzó testület, a két megüresedett helyet nem töltötte be új választottakkal. A régibb 6 osztályt az egyház, szabadabb mozgás lévén már ekkor az egyházi téren is, fokonként visszaállította 4 rendes tanár vezetése alatt. Egyházunk hitbuzgó kormányzó testületének szándéka van a miniszteri törvényjavaslat szerint a 6 osztályt a jövőre is fentartani. Hogy az óhajtott czélt annál könnyebben megközelíthesse, és elérhesse egyházunk, előre gondoskodásból a múlt tanévben egy helyettes tanári állomást létesített. Ez középtanodánknak dióhéjba szorított múltja és jelene. Gymnasiumunk alapját biztosítják e következő alapítványok: a 42,250 frt államkölcsön, melyet 1853-ban gymnasiumunk örök alapítványául ajánlott fel, és tett le városunk protestáns szellemű, hitbuzgó, nemes gondolkozásig tudományt, miveltséget, hazai érdeket pártoló, és előmozdutni törekvő közönsége. — Ugyanez alkalommal az egyház 2, a város pedig 1 tanári széket alapított. Az államkölcsönből jelenben 3 rendes tanár dijaztatik 700—700 írttal, 1 segédtanár 600 írttal, egyet a városi pénztár dijaz 630 írttal. Ugyancsak az államkölcsönből adatik 200 frt a museum és könyvtárra, rajz s tornatanitásért 150 frt, ebből fordittatik az iskolaépületek fentartására, és fűtésre is. Keszi Hajdú Lajos, m. é. igazgató.