Református gimnázium, Kisújszállás, 1904
meleg szeretettel, fáradhatatlan tevékenységgel igyekezett előmozdítani tovább fejlődését, felvirágzását. Széleskörű összeköttetéseinél fogva — sokszor volt alkalmunk tapasztalni — lelkes szószólója volt mindig és mindenütt, s bizonyos jóleső büszkeséggel hivatkozott mindig, mint mondani szokta, az ö »édes gyermekére.« Ez az édes gyermek nem lesz hűtlen, nem hálátlan hozzá: érdemeit évkönyveiben hálás kegyelettel örökíti meg, tanulói, tanárai szivük mélyén adnak emlékezetének helyet. Élete történetét főbb mozzanataiban, a ravatala felett mondott egyik gyászbeszéd nyomán, ideiktatják emlékezetnek okáért. 1846. márczius 30-án született Békés-Szent- Andráson egyszerű jobb módú szülőktől: Dorogi Lajostól és Szabó Annától. Elemi iskoláit szülőföldén végezte, a gymnasium első hat osztályát Szarvason, a VII.VIli. osztályt, úgyszintén a theologiai tanfolyamot a debreczeni főiskolában. Tanulmányai befejezése után 1870-ben segédlelkész lett Kisújszálláson, ugyanitt hivatali főnöke Györy Lajos halála után 1872. május 9-től rendes lelkész. »Ezen időtől fogva Kisújszállás város egyházi, társadalmi és községi életének minden mozzanatában tevékeny részt vett s a gyülekezet és a város előbbrevitele, fejlesztése kérdéseiben fáradságot nem ismert. De nagy tevékenységet fejtett ki az egyházmegye, az egyházkerület s az egyetemes egyház ügyei körül, sőt élénk érdeklődéssel viseltetett a törvényhatóság, a politikai közigazgatás ügyei iránt is. Munkássága és érdemei folytán úgy egyházi