Református gimnázium, Kisújszállás, 1928
Állami internátusok Ausztriában és Németországban. Tanulmányi szabadságom ideje alatt, amely időt Bécsben és egy két hetes németországi iskolalátogató úton töltöttem el, többféle témával foglalkoztam az irodalomtörténet elmélete és a gyakorlati paedagógiai köréből , mégis most, amidőn félig-meddig e külföldön eltöltött tanulmányi idő eredményeiről kellene beszámolót nyújtanom, olyan témát óhajtok elővenni, amelynek tanulmányozása csak mellékesen adódott egyéb kutatásaim mellett, mindazáltal iskolánknak jelenlegi helyzete miatt, amidőn a jövő szeptemberrel az iskolának egy rég nélkülözött és oly sok energiát — hála Istennek, nem hiába — felemésztett kiegészítő szerve, az internátus nyílik meg, épen nem lesz időszerűtlen és hiábavaló. Az osztrák és németországi iskolaügyet általában és részleteiben (a modern nyelvoktatási kérdést) illető tanulmányozás közben már eleve azzal a céllal választottam ki egynéhány iskolát, amelyekben az órákon hospitáltam, hogy az iskolákkal kapcsolatos internátusok szervezetét, életét, munkáját és az elért eredményeket is behatóan és tüzetesen vizsgáljam, s hogy ha az itt tapasztaltakat a legapróbb részletekig utánozni vagy átvenni nem is lehet, (különben is veszedelmes dolog idegen intézmények kritikátlan átültetése), mégis csak derülhet a kérdés lényegére világosság és adódnak olyan általános alapelvek, amelyek hasznára válhatnak részint azoknak, akik ez internátusban az ifjúság nevelésével foglalkozni fognak, részint magának az intézmény szervezetének. A nevelőmunkának fontosságára, amely épen az internátusokban folyhatik intenzív erővel, utalni fogok még kissé részletesebben , előjáróban csak annyit, hogy