Református gimnázium, Kisújszállás, 1942

r Hu nép­i buzid hói­ok napján. Elmondta 1943. május 30-án a luhuik Laob fánál HOf. '73 stk Dráhnán. Egyik nagy gondolkodónak van egy csodálatosan szép szimbolikus drámai alkotása, Az elsüllyedt harang. Magas hegyszirtről a tengerbe zuhant a harang, a roppant víztömegek összecsaptak felette, de éven­ként egyszer titokzatos harangzúgás hallatszik a mélyből, ilyenkor meg­halkul az arra járó emberek szíve verése és emlékeznek. Hallod-e, Test­vérem, Te is, évenként legalább egyszer a titokzatos harangzúgást ? Hős fiaid vagy apáid elporladt piros szívének harangjai megrendülnek hősök napján. Az elszállott évek hullámai összecsaptak felettük, de ilyenkor feltör a mélyből a zengés, megsimogatja a lelkeket, megfogja a szíveket, hogy ünnepeljünk. Nem megszokásból, nem parancsszóra, vagy üres formaságnak téve eleget, hanem lélekben és igazságban. Soha nem volt még ennyire aktuális, időszerű a hősök napjának megünneplése, mint ma, a második világháború negyedik esztendejének tavaszán. Ma, amikor lángokban áll a világ, újra harcol a magyar, friss honvédsírok vannak a Don partján, új magyar hősök csontjait és porát hordja szét a szél messze orosz földön, olyan óriási háború pusztít, amilyent még nem látott a világtörténelem, s a háború vihara végigsö­pörte a földgolyót, nyomában pusztulás, szenvedés, halál, páncélkocsik gázolnak drága emberéleteken keresztül, repülőgépek százaiból hull alá a halál nemcsak a front katonáira, hanem békés falvakra és városokra is. S csapzott hajával, véres homlokával áll a viharban a magyar. Egyetlen szó ütődik ma a szívedhez mázsás harangnyelvekkel, hogy megrázzon, hogy fölemeljen, kiragadjon a hétköznapok megszokott, szürke közönyéből, hogy gyere ide a hősök emlékművéhez, vedd le a a kalapodat, mint a bűnbánó, nyakas kálvinista Ady húsz év múltán a havas Krisztus-kereszt előtt az erdőn: egyetlen szó: hős. Egy vad, harsogó, fiatal kiáltás, egy rettentő harag, mint félelmetes medveordítás a tavaszodó avarerdőben: hős. Hogy hősök napján állj meg egyszer itt egy órára és ünnepelj. Minden ünnepély valamilyen történeti háttér emlékét egy általános erkölcsi igazság értékével a végből kapcsolja össze, hogy alkalmat nyújtson a benne rejlő javak átélésére. Ebből önként következik, hogy amint a történeti háttér erkölcsi igazság nélkül, úgy erkölcsi igazság történelmi háttér nélkül ünneppé válni nem tud. Hősök napjának megvan a történelmi háttere: a tengernyi szenve­déssel teli ezer esztendő. A magyar múlt­: Árpád és a honszerzés, IV. Béla és a tatárdúlás Mohinál, Mohács és a török veszedelem.

Next