Református gimnázium, Kisújszállás, 1944

I. Iskolánk múltja. A kisújszállási ref. gimnázium abból az iskolából fejlődött ki, melynek az alapját 1717 körül vetették meg Kisújszállás újonnan települő lakosai. Az első tanítója Musnai Mózes levita. Kezdettől fogva hosszú időn át a debreceni kollégium partikulája, 1797-ig rektoria. Ekkor Komáromi Gábort állandó professzorrá választják, 1807-ben ismét rektoria lesz. 1852-ben az Entwurfban megkívánt felszerelések hiánya miatt mint magánjellegű algim­názium folytatta működését 3 osztállyal és 3 tanárral. 1854-ben felállítják a negyedik tanszéket s a IV. osztályt.­ 1855-ben az 5. és 6 tanszéket. Az V. osztályt 1861-ben, a VI. osztályt 1862-ben nyitják meg. Az 1883. XXX. t.-c. megalkotása után 7 tanszékkel működik mint 6 osztályú gimnázium. 1893-ban megnyílik a VII., 1894-ben államsegéllyel a VIII. osztály. Az iskola ezzel a tanévvel fenállásának 228-ik, mint főgim­názium 51-ik évét tölti be. Az 1924-25. tanévtől kezdve reálgim­názium, 1935-36-tól kezdve gimnázium. Mostani épületébe 1894-ben költözött, azelőtt, a már lebon­tott központi fiúiskolában volt elhelyezve az elemi népiskolával együtt. 1818-1851-ig az intézetnek 50 rektora volt, 1842-1893-ig 38, 1894-től 94 tanára. Híresebb rektorok: Török Pál 1859-ben, Fördős Lajos 1864-ben. Híresebb tanárai: Nagy László, Dr. Illésy János, Dr. Pruzsinszky Pál, Dr. Pallagi Gyula, Szeremley Barna. Növendékei közül kiemelkednek: Nagy Imre a korán elhalt költő, Dr. Csiky Kálmán egy. tanár, Dr. Tóth János v. b. 1.1., az O. F. B. elnöke, Móricz Zsigmond író. Az intézet igazgatói: 1855-58 ig Nagy László, 1858-63-ig Jermy Gusztáv. 1864-1888-ig évenként váltakozva Keszi Hajdú Lajos, Koncz Lajos, Vári Gábor, Szabó Imre, Silling Elek, Győri Lajos 1888-89-ban Dr. Székely Bendegúz, 1889-93-ig Benő János, 1893-96-ig Dr. Pruzsinkszky Pál, 1896-1903-ig Dr. Pallagi Gyula, 1903-1917-ig Szeremley Barna,­­ 1917-18-ban Karácson Béla, 1918-19-ben Csatáry Endre, 1910-29-ig Soós József, 1929-36-ig Vadai Ferenc, 1936-1945-ig Janó István, 1945-től Juhász Imre. II. A) A tanév története. a.) Az 1944.45. tanév kezdetét baljós előjelek előzték meg. Augusztus második felében és szeptember elején mindennapos volt az angolszász és orosz berepülés és légitámadás. A német keleti front összeomlása, Romániának fegyverszüneti kérése, majd Németország ellen való fordulása mindenki előtt kétség­telenné tette, hogy a háború rettenetes vihara hazánk földjén pusztító erővel zúg át, ha idejében le nem vonjuk a háborús helyzetből a ránk nézve logikus következtetést: minél bátrabban követjük Finnország, Bulgária és Románia példáját, annál inkább megrövidítjük népünk szenvedését, pusztulását, annál jobban biz­tosítjuk hazánk jövőjét és függetlenségét. 3

Next