Állami Bessenyei gimnázium, Kisvárda, 1941
a pestnek az ország központjává tételével, a jobbágyság felszabadításával, illetőleg a nemzet tagjainak sorába való felvételével. A Lánchídon kötelezővé tett híd vámmal pedig megtette az első lépést a jogegyenlőség által egységesített új társadalmi rend kialakulása felé. Nemzetünk anyagi jólétének alapját a közgazdasági élet megteremtésében, a napjainkban is hangoztatott gazdasági erők fokozásában látta. Viszont ebben vélte megtalálni függetlenségünk első feltételét is. „Csak a vagyonos nemzet szabad.“ Ezért tanít az anyagi javak megbecsülésére. Ezért igyekszik a földművelést ármentesítéssel, csatornázással, okszerű gazdálkodással emelni, a szőlőtermelést, a selyemtenyészetet elősegíteni. Mivel a napjainkban is hangoztatott többtermelés híve, azért az eredménytelen jobbágyrobot helyett megfelelőbb munkásrendszert óhajtott bevezetni. Ez okból kívánta a nemesi birtokot az ősiség köteléke alól feloldani, s kedvező hiteléletet teremteni. A kötöttség alól felszabadult birtok hitelképes, kölcsön útján beruházható, s hozama felfokozható. Országunk vagyonosodása érdekében az ipari és kereskedelmi élet ma is oly időszerű fejlesztése lebegett szeme előtt. A Duna, Tisza hajózhatóvá tétele, a Vaskapu szabályozása, hatalmas aldunai kocsiút létesítése, vasutak megnyitása mind az említett célt szolgálta. A céhek eltörlésével, a vámok és egyedárusítási jogok megszüntetésével az ipart és kereskedelmet akarta többoldalú megkötöttségétől megszabadítani s pezsgő életre gerjeszteni. Az ezekhez szükséges tőkeképzés lehetőségéért segítette elő az Első Hazai Takarékpénztár és a Kereskedelmi Bank létesülését. De gondja volt a mezőgazdasággal kapcsolatos lisztkereskedelem, borkereskedelem megteremtésére is. Különben minden vonalon a gyakorlatiasságot hangoztatta, s a bölcseség kezdetének a tapasztalást vallotta. Felemelkedésünk első feltételeként a műveltséget, a tanultságot, a közerkölcs szilárdságát jelölte meg. „A tudományos emberfő menynyisége a nemzet igazi hatalma.“ Ma világosan látjuk, hogy minél több alaposan képzett szakemberre van a nemzetnek szüksége. Ezért tehát „mind a testi, mind a lelki tehetségeknek kell kifejtve lenniök, hogy az ember a lehető legnagyobb tökéletességre emelkedhessék.“ Nyelvünk kipallérozását, a magyar tudományos élet felemelkedését, irányítását a Magyar Tudományos Akadémiától várta. Vágyva vágyott arra, hogy elmaradottságunkat tudományos kiképzéssel mielőbb pótoljuk. Az általános tanultság mellett magas műveltségű tisztaerkölcsű vezetőréteget akart, mert azt tartotta, hogy „az értelem az, melynek kormányozni kell.“ Az értelmes, kiművelt emberben csilloghatnak tudatosan a legszebb polgári erények. Legyünk hát tanultak, műveltek, hogy nemzetünket még tökéletesebben szolgálhassuk ! •