Klió - Történelmi szemléző folyóirat, 2012 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1. szám - XIX. SZÁZAD - Jakab-Zalánffy Eszter: Bruna Bartolo: Hölgyek Olaszország megteremtői között: [Bartolo, Bruna]

készült. Végül azonban III.Napóleon unokafivére, Girolamo Napóleoné herceg házassági ajánlatát elfogadva, letért az egyházi útról. Ezt az ál­dozatot maga Cavour kérte tőle, hogy ezzel a házassági szövetséggel III. Napóleont maga mellé állíthassa a háborúban, Piemont oldalán, Ausztria ellen. Ezt a célt Cavour minden létező módon megpróbálta elérni. Még attól sem riadt vissza, hogy Castiglione grófnőjétől azt kérje, legyen a császár szeretője. A kérést örömmel fogadta el a grófnő: híres volt szép­ségéről és kicsapongó életéről, így egy rövid időre, 1858 elejétől 1859-ig Franciaország kegyeltjévé vált. Özvegye egy hazafinak, és Mazzini követője volt a milánói Giuditta Bellerio Sidoli, aki a Giovine Italia alapítóját marseilles-i száműzetése során ismerte meg, az 1831-es modenai zavargások után. Modenában ugyanis utcára vonult, hogy a lakosokat zászlólengetésre buzdítsa. A tri­­kolórt ő maga varrta, így kockázatva még a halálos ítéletet is. 1850-ben átköltözött Torinóba, ami abban az időszakban a legliberálisabb városnak számított, és itt megnyitotta szalonja kapuit a piemonti hazafiak előtt. Az egyik legkitűnőbb hősnő mind közül Christina Trivulzio di Bel­­giojoso, újságíró, utazó és a női egyenjogúság élharcosa, valamint a progresszivizmus és a nemzeti egység intellektuális bajnoka. Ő volt az, aki csapatokat szervezett Nápolyban, hogy erősítse a milánói Öt Nap (Cinque Giornate) harcait. Később Rómában Mazzini kinevezte a „men­tősök” ügyvezető igazgatójának. Ideiglenes kórházakat nyitott ugyanis néhány római templomban, melyek az 1849-es zavargások sebesültjeit voltak hivatottak befogadni. Rajztanára, a maga is „kertésznő” Ernesta Bisi vezette őt be a liberális világba, számos olyan hazafinak mutatta be, akit anyagilag támogatott a felkelésben, a liberális és tehetős értelmiségi szalonokba való befogadásával. Ezzel a fajta vendégszeretettel gyakran az osztrák rendőrséggel kellett szembenéznie, akik üldözték, és amiért végüik Genovába kényszerült költözni. Akkoriban ugyanis ott sokkal nyitottabbnak bizonyultak a liberális eszmékre. Majd Párizsba mene­kült, ahol itáliai emigránsokat bújtatott, akik a modenai zavargások után maguk is Párizsba menekültek. Lafayette generális, a zseni zeneszerző Chopin és a történész Thierry barátnője volt ő, akit gyakran neveznek sznob hercegnőnek értelmiségi összejövetelei miatt. 1845-ben Párizsban megalapította a La Gazzetta Italiana-t, amit átcsempészve juttatott el Itá­liába. Utazásai egyik hosszabb állomásaként nyolc évre a Távol-Keletre költözött, amikor 1849-ben a Római Köztársaság bukása után reakciós körök azzal vádolták meg, hogy prostituáltakat toborzott ápolónői fel­adatok ellátására. 80

Next