Kő, 2016 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1. szám
A minap, bizonyos szakirodalmi hivatkozások után kutatva, néhány évfolyamát lapoztam át szakfolyóiratunknak. Az egybegyűjtött számokat áttekintve vált nyilvánvalóvá, hogy felkért szakértőink, neves építészek, egyetemi tanárok tollából mennyi ismeretanyagot kísérelt meg átadni, a szélesebb körű nyilvánosság számára elérhetővé tenni a folyóirat. Terjedelmi és megjelenési korlátaiból következik - hiszen csak négyszer jelenik meg évente -, hogy nem is adhatja teljes körű metszetét az elmúlt, immár két évtizednek a két évfolyamot megért Kő és Gipsz cikkeit is hozzászámítva. Bemutatja viszont, hogy az egyes szakipari cégek, még ha közülük többen mára elvéreztek, az új építészeti projektekben, a műemlékek restaurálásában, rekonstrukciójában közreműködve, miként járultak hozzá városaink, településeink megújulásához, fejlődéséhez. Hasonlóképpen tetten érhetők a kőiparban, kőfeldolgozásban, kőmegmunkálásban, kővédelemben bekövetkezett hihetetlenül gyors, olyakor robbanásszerű változások, nemcsak az anyagokat illetően, hanem a gépek, berendezések tekintetében is. Említsük például a lézersugár alkalmazását, a 3D-s eljárásokat, a robottechnikát. Ezeket tíz-tizenöt éve mint az esetleges kőipari alkalmazások távoli jövőbeli lehetőségét mutattuk be, amelyet akkor a hagyományos technikákkal dolgozó szakemberek, valljuk be, kétkedéssel fogadtak. Napjainkra azonban a kőmegmunkálás a más iparágaktól átvett technológiák és berendezések adaptálásával korábban elképzelhetetlen „szférákba" jutott. Gondoljunk csak a veronai Marmomacc 50. évfordulója alkalmából tavaly ősszel bemutatott, és lapunkban is ismertetett kompozíciókra, futurisztikus kőszobrokra. Húszéves fennállása alatt a lap folyamatosan foglalkozott a különböző természetes kőanyagok ismertetésével, a hazai kőfajtákon túl a világ minden táján bányászott mészkővel, gránittal, homokkővel, mintegy hézagpótlóan kiegészítve a vonatkozó, szűk időkeretek közé sűrített egyetemi oktatást. S akkor még nem esett szó azokról a tudományos igényű dolgozatokról, amelyeket főként a Budapesti Műszaki Egyetem tanárai jelentetnek meg folyamatosan a folyóiratban. Nagy súlyban a BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékéről Dr. habil. Gálos Miklós és Dr. Török Ákos egyetemi tanárok hézagpótló kutatási, vizsgálati eredményeit ismertettük. A tanszék egyébként a múlt évtől Építőanyagok és Magasépítés Tanszék, illetve Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékként működik tovább, és munkatársainak írásaira a jövőben is számíthatnak olvasóink. Reméljük, továbbra is hűek maradnak hozzánk. BENE ZOLTÁN a Magyar Kőszövetség elnöke Folyóiratunk megvásárolható a FUGÁban könyvFUGAbooks Budapesti Építészeti Központ Varga Mihály könyvesbolt 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. Tel.: +361 266 2395 E-mail: konyvfugabooks@gmail.com EGYETEMI HÁTTÉRREL SZERKESZTŐSÉG: 1013 Budapest, Pauler u. 5. Mobil: +36 30 900 3973 Főszerkesztő: Lázár Lenke, e-mail: koujsag@gmail.com Tervezőszerkesztő: Ruzsiczky Zsuzsanna Kiadja a PRESS-ALP Bt., felelős vezető: a Bt. ügyvezetője. Kiadóhivatal: 1013 Budapest, Pauler u. 5. Hirdetésfelvétel: Lázár Lenke: +36 30 900 3973 Nyomás: Real Press Stúdió Kft. • ISSN: 1419-9327 Megjelenik évente 4 alkalommal, rendelhető: a Szerkesztőségben. Előfizetési díj: egész évre 4440 Ft. Előfizethető a PRESS-ALP Bt.-nél. A LAP TERJESZTŐI: PRESS-ALP Bt., ANTIQUA E.C., WEHA KFT. A szerkesztőségünk címe és telefonszáma megváltozott. PRESS-ALP Bt. 1013 Budapest, Pauler u. 5. koujsag@gmail.com Mobil: +36 30 900 3973 2 20161 KŐ E SZÁM SZERZŐI: Dr. Arany Piroskáé, egyetemi docens, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék; Dr. Galambos Éva adjunktus, Képzőművészeti Egyetem, Restaurátor Tanszék; Dr. habil. Gálos Miklós ny. egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszék; Hajtó Kornélia főrestaurátor, műtárgy védelmi szakértő, Iparművészeti Múzeum; Dr. Lichter Tamás építőmérnök, épület- és tartószerkezeti szakértő, ICM Kft., Dr. Török Ákos egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék; Váncza László építész, Váncza Művek Építészeti Műterem; Vereczkei István építőmérnök, Vereczkei és Fia Kft. A CÍMLAPON: A Szegedi Dóm