Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)

1848-07-06 / 21. szám

alkalmazvák. Szomoritó látmány — jegyzi meg a’ levelező — ’s valóban semmi jót nem jelent. Na persze , hogy is jelentene ? Hiszen minden­felé tatárfutás a’ világon, lávásképpen pedig némely nyulvitézek agyában. Igéretünkhez képest mármost némely nagy­lelkű (? !) adakozásokat kellene ide igtatnunk. Jutott is a’ kormányszék némely tagjai részé­ről egy ily lajstrom kezeinkhez, lajstroma oly magukat minden áldozattól viszszavonó hiva­talnokoknak, kik a’ mint méltatlanok valának mindenha a’ hon minden jótéteményeire, úgy i­­rányában kötelességeket soha el nem ismerő­nek. De mi nem közöljük neveiket. Miért bün­tetni a’ közvélemény előtt két három száz fo­rint fizetésű, vagy két három ezer forint tőké­vel biró hivatalnokot addig, mig a’ százezrek­kel bíró kereskedők, urak, tőzsérek békén nyu­­gosznak penészes pénzládáikon. Avagy nem erd­­lékeztetne-é ez a’ mesebeli pókhálóra , melyen a’ gyáva szúnyog fenakad, de a melyen a’ dongó keresztül tőr. K­ÜLFÖLD), Angi is). Londonban a’ sardiniai kö­vet az angol kormány komoly előterjesztésére szavát adta, hogy Triest-et sem lődözni , sem kiszállás állal megtámadni nem fogják. De az ostromzár még állni fog. 1* a r m e r s t o n jan. 20-án erély­es nótát küldött Petersburgba, melyben Oroszor­szágnak a’ dán német ügybe vegyü­­­lésért óvást jelent. A’ Times Izland fővárosáról közli, mi­szerint ott 40, mindenik 300 tagú club alakult, kik hetenként legalább egyszer fegyverben gya­korolják magukat. A’ sajtó és külső mozgalom egyenlő léptekkel sietnek czéljok felé. Wellington a’ W­aterloo-lako­­mát az idén is —jun. 18-án — megadó a’még életben levő egykori bajtársaknak , fölrakatván most is mint más alkalommal is, a’ különböző euró­pai hatalmaktól ajándékba nyert asztali porc­el­­lán, ezüst s más díszítményeket. Kérdés nem ir­­ta-é a’ korszellem aj lakoma-terem falára: utol­só e 1 6 a­d­á­s !’s az egy Wellington nem éri-é meg, hogy ez uj szellem széttöri a’dicsőség tükrét, melyben Wellington most 33-dikszor nézegeti ’s nézeti másokkal fővezéri egyenruháját ? Any­­nyi igaz, hogy a’ hírlapok a Watterloo­­lahomát a’ világ mostani helyzetében tragi­­comi­usnak látják. A’ Globe-nak azon meg­jegyzésére , miszerint a’­­ a 11 e r­­ o i győze­lem Európa békéjét consolidálta volt, azt fele­li : ,,Hogy mit ér azon consolidate , mutatja a’ jelenkor. A’ watterloi vérontás a’ régi isko­­labeli fejedelmeket ingadozó trónjaikon, ’sókét vak hivalkodásukban megerősítette , de a’ gya­lázatosan megcsalt népek szabadságait ’s jo­gait sirba temette volt. Most kelnek ki sirjok­­ból a’ véres kisértetek.“ OI­ 187llOII. Milano-ból béke-követ indul Insbruckba, hasonlag Insbruckból bé­két ajánló követ indul Lombardiába, mert Au­stria újabb győzelmei után a’ békét megalázó­­dás nélkül ajánlhatja. Az Eco del Po jun. 19-éről jelenti: ezen pillanatban halljuk, miszerint B­orr­elő az alpesi hadsereg egyik ezredese ez e­­lőtt nehány órával sietett Albert király tábo­rába, vele Frankhon interventioja iránt alku­dozandó. (Alig. Őst. Zeit.) Sicilia. Messina­ ban a’ várbeli ná­polyi katonák ’s a’ város közt ismét elkezdő­dött a’ harcz.... A’ palermói parliament a’ királyságra öt személy­t jelölt ki : a’ sardiniai király egyik fiát, a’ toscani nagyherczeg fiát , ’s három herczeget a’ B­o­n­a­p­a­r­t­e-h­á­z­b­ó­l. Hlénias 1I0I1. Frankfurt. A’ nemzeti gyűlés még mind beszél a­ végrehajtó ha­talom fölött, mely hogy se nem öt, se nem három, hanem eg­y tagú legyen, mind töb­ben kezdenek oda hajlani. A’ jun. 24-ki ülés­ben Gagern is elhagyván elnöki székét, szót emelt a’ szónokszékből , ’s mindenek bámultá­­m­, csupán a' nemzeti gyűlés által választandó egy ország kormányzó mellett nyilatkozott ; kit azonban politicai hie­delemből valamelyik fejedelmi házból kívánt választatni. Beszéde oly hatást tett még a’ rakonczátlan karzatra is , miszerint ha be­széde végével szavazásra kerül a dolog, hi­hetőleg nagy többséget nyert, ’s János fő­­herczeg megválasztatott volna , kinek minden német fejedelmek közt legnagyobb népszerű ége, van ’s ennél fogva legnagyobb hajlam kezd mu­tatkozni irántia. Ezen ülésben az a’ magasztos jelenet is történt, miszerint Baveaux javas­latára a’ párisi nemzeti gyűléstől a’ német nemzeti gyűléshez érkezett testvéri üdvözlet viszonzását ülő­helyéből fölkelve, átalános lelkesedéssel határozta meg. Ha mind igy, a’ macskazene becsületbe fog jőni , mert a’ karzat és utczák némely hő­sei G a g e­r n t, Némethen egyik legmélyebbek tisztelt férfiát is, ily, silány, demonstratioval a­­karták bántani, hanem a’ katonaság szétű­zte őket. Oroszország:. A’ frankhoni revolu­­tio óta alig múlt el egy nap, melyen Orosz­ország nagyszerű készületei ’s beütési szán­déka felöl a’ bölcselkedni vagy ijeszteni sze­­rető é s gyakran megfélemlett politicusok közül némelyek ne terjesztettek volna szörnyen nagyitott vagy alaptalan híreket, ’s meg má­sok azokat rögtön meg ne czáfolták vol­na. Volt hire , hogy a’ balti tengertől a’Du­náig 250,000 orosz állna készen, csak a’ be­ütésre adandó jelszóra várva. Közelebbi ily szi­nti hir szerint Orlov, a’ császár és Pas­­kevics vezérleteik alatt három nagy hadse­reg fogná megtámadni egész Némethont, Au­sztriával együtt. Mindezek alaptalan hí­rek. A­ varsó-bécsi vaspálya megvizsgálása végett két orosz vezér érkezvén Schlesien­be, elbámultak, hogy halják, miként egy orosz hadnak rövid időm­ megérkezését várják , ’s e’ hirt ostoba hazugságnak nyilvání­tották. Ezen hireket valószínükké tette az a’ kö­rülmény , miszerint Lengyelország felkelését minden áron meggátlan­dó, Oroszország ott 60 — 80,000 embert tart , kik szüntelen mo­zognak és változtatják állomásukat, hogy a’ nép mozgását mindenütti jelenlétükkel meg­előzzék , a’ nép és katonaság közti egyet­értést lehetlenné tegyék. Az ekkint kicserélt katonaságot újonnan érkezetteknek gondolván, a’ fontos hazugság közlésével siettek. A’ V o­l s. Zeitungnak az orosz-porosz szélekről írják , miszerint merőben alaptalanok az orosz sergeknek nyugat felé nyomulásáról terjesztett hírek. Az orosz-porosz határ men­tében darab idő óta nemcsak ke­vési­tik, de az ország belseje felé bennen ve­zetik az orosz sergeket , ’s a­ még várandó katonaság azért érkezik, hogy a’ régibbet ré­szint a’ terhes­ szolgálatban felváltsa, részint a’ netalán megkezdődhetett fraternizatiot meg­semmisítse. Azonban való, hogy Oroszország minden­esetre készen áll, csak hogy az esetek oly vál­tozók, az események oly rohammal jónek, ’a következései oly kiszámithatlanok, miszerint Oroszország maga se tudja mit fog holnap ten­ni ’s a’ közelebbi bukaresti revolutio menynyiben fogja siettetni, vagy módositni e­­löbbi határozatát. Ib­rd. Motoksya Híradó 31. számához Julius 16-an 1846« RÉPA-CZUKORGYÁR-ELADÁS. (1) A’ kolozsvári répa-czukorgyári társulatnak Kolozsvár egyik külvárosa mellett,a’ Kis-szamos egyik ágához közel magára állő, sem víz sem szomszéd tüz­­tőli veszélynek ki­téve nem levő, sajtó rendszerre alapított, de áztatási mód­ra is fordítható, évenként 20, 25 ezer mázsa répa-gyártásra képes több, részint gyártásra , részint lakásra alkalmas szobákkal ellátott köböl épült emeletes czu­­korgyára , minden külső belső készületeivel , s több hozzá tartozó épületeivel, melyek közt egy egy lóra való istáló , szekérszín , és egy 60 marhára való is­tálló is találtatnak, jó tágas kerített udvarával , ’s öt holdnyi mellette lévő föl­dével , s. 1848-ik év julius hava 27-ik ’s azt követő napjain a’ többet ígérő­nek ott helyben árverés utján örök áron elfog adatni. Az itteni föld répa-termesztésre teljesleg alkalmas , a’ répa elegendő czu­­kor-tartalm­i , a’ gyár közelében répa termesztésre jutányos áron elég föld bé­relhető, de magános termesztők úgy" napszámosok is kaphatók. A’czukor hely­ben eladható. A’ bővebb felvilágosítást kivánók bérmentes levél utján Kolozs­várit lakó hazai ügyvéd Haló Józsefhez utasittatnak. Ugyanez alkalommal közhírré tétetik , hogy a’ fenirt árverés­­módjának és feltételeinek megállítása ’s a’ gyárt illető egyéb kérdések elintézése végett f. év. julius hava 25-kén közgyűlés fog tartatni , melyre minden részvényes tagok oly hozzátétellel hivatnak meg, hogy a’ fennirtakról a’ meg jelent tagok, a’ jelen nem lévőket is kötelezőleg fognak határozni. (3) (1) A’ dévai k. uradalomnak ne­mes Hunyadmegyében Déva városában, a’ nagy országútján, létező piaczi és várai nevet viselő két nagy vendégfo­gadói , melyek közül az első nem ré­giben újból épült, és több kényelmes vendég szobával , tánezteremmel , kü­lön biliárd szobával, téli és nyári­konyhával , a’ fogadós számára több szobából álló kényelmes lakkal, külön i­ószobával , több osztályzatú tagos pinczével vagyon ellátva, egyébaránt pedig mind a’ két fogadóhoz tágas jó móddal készült szekérszin és istáló tar­tozik számos lovakra , szekerekre,—­a’ jövő augustus hó­l­ső napjától kezd­ve 1851 évi october hónap utolsó nap­jáig három évre és egy év-negyedre koz árverés utján a’ többet ígérők­nek külön külön haszonbérbe adandók, minden azokhoz tartozó javadalmak­kal , ital-, széna-, és zabárulással, mely árverés tartatni fog, jövő július hó 15-én, Déván, az uradalmi kastély iro­dájában, délelőtti 10 órakor, a’ hol a’ köz­le­ves­­ feltételek is akár mikor a’ szokott délelőtti órákban megtekinthe­tők. Valamint szintén ugyanakkor és ottan a’ dévai piaczi pálinkaárulás is hasonló módon ugyan a’ jövő augus­tus 1-ső napjától kezdve 1851-ik év­­october h­ó utolsó napijáig három év­re , és egy év negyedre, a’ többet i­­gérőnek haszonbérbe fog adatni. A’ hozzászól hatás , csak a’ szo­kott bánatpénz letétele mellett esketik meg ,a mi a’ jiiaczi fogadóra nézve 120 frt. a’ várni fogadóra nézve 90 for. és a’ jiiaczi pálinka-árulásra nézve 50 forint pengőben. K. kincstári levéltári hivataltól Nagyszeben, 28 jun. 28 1848. (3) (1) Folyó julius hó 3-kán reggeli 8 órakor , Kolozsvár­ton a’ belső középutczában egy ideji világos pej szép parijta csikó a’ szekértől elmaradván, némelyek je­lentése szerént , a’ Tordautczán , egy hár­om lovas szekér után kiment , ’s az ól­a nem találtatik ; ha valaki fel fogta vagy Hídja hol létét, illő jutalom mellett , jelentse postán Kolozsváron t. Csiszár Sámuel , esperest, N­­ínye­den főhadnagy , t. Benedek János , Tordán t. Sala Mihály és Léván t. Simon Ferencz uraknál. (2­ 1) Éppen most jelent meg nálam: FORRADALMI MOZGALMAK, Bécs— Pest— Kolozsvárt. 4848. Borítékba fűzve 120 kr. ISTVÁN Magyarország nádora és k. hely­tartójának azexképe. 4 fél ivén 30 kr. Rámázva és lakkozva 50 kr. Kolozsvárit jul 5-ik 1858. TILSCH JÁNOS, könyvárus és kiadó. (2) Éppen most jelent meg nálam : BARRÁNÉ és STEINÁL Kolozsvárit M. Vásárhelyit és Enyeden ’s általuk minden könyvárusoknál kapható. Rejtelmes leveleit első R­á­­k­ó­c­z­y György­ korából; megfejtet­te és közli Dr. ötvös Ágoston, ára 1 frt 20­0r. (3) Szerkeszt­­éi saját belk­ivel n római ja ocsvai Ferenc­z.

Next