Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)

1848-09-12 / 60. szám

Kolozsvár 60 Kedd sei­t. 13. 1848. Megjelenik, e’ jelen évben a’ Kolozsvári Hirado he­­tenkint négyszer : Vasárnap, Kedden, Csütörtökön és Pén­teken. Előfizetési ára hely­ben házhoz hordással 6 fr., a’ nélkül 3 fr. 40 kr. Postán négyszer küldve 6 fr. 40 kr., kétszer 6 fr. pengőben. KOLOZSVÁRI Hirdetések díja egyszer­­i —10 sorig 20 kr. az*** felül minden sor 3 kr. e­­ züstben, másodszori és har­madszori ismétlésért e’ díj­nak fele. —a— ÉVNEGYEDI ELŐFIZETÉS. A’ Kolozsvári Híradó folyó évi october-decemberi folyamára előfizetést nyitunk. Napjainkban a­ hirlapirodalom fontossá­gát hoszszasan bizonyítgatni felesleges. Tisztelt olvasóinktól függ megítélni: érdemlünk-e pártolást vagy nem. Előfizetési díj a­ kijelölt időre három ríz 30 Krajczár pengőben. TARTALOM. Magyarország. A’ csatatérről. Hivat. közlemények. Nemzeti gyűlés. Kük­üllő- és B. Szolnokmegyék választ. Áldozatok a’ hon oltárára. Horfüze­r. Külföld. M­AGYARORSZÁG. A’ csatatérről. N. Becskerek, sept. 4. Tegnap előtti levelemben , mely a’ harcz pillanatában íratott, ’s csak a’ nagyszerű ese­mény előhireti közlé, megígértem , hogy a’ per- saszi ütközet eredményét közleni fogom. Ked­ves kötelesség ez reám nézve most, melynek teljesítése alatt az öröm, a­ lelkesedés nagy­szerű érzelmei, dagálykint tolongnak keblem­ben ; lelkem szavakban keres hazafias ihlettsé­­gének rést, ’s jelenleg, szerkesztő úr, ön be­cses lapja lesz az, mely ez elragadtatás ténye­ző okát, az egész magyar hazára nézve ked­ves eseményt közzé teendi.........A’ ráczok perlászi tábora, e’ haramia barlang tökéletesen meg van semmisítve. Midőn e’ sorokat írom, senki se csodálkozzék, ha az események hideg feljegyzője túlragadtat­­va a közlött hit varázshatalmától, egy pilla­natig az eseményeken túlszárnyalva , saját ér­zelmeivel foglalkozik. Ki nem látta Torontál­­megye lenyűgözött , ezen haramiabarlangtól minden pillanatban új rémüléssel elárasztott né­pét. Ki szemtanúja nem volt a­ nyomor, az in­­ség, a’ pangás, a’ levertségnek, mely e’ tá­borból vette eredetét. Ki e’ gyilkosok által elfo­gott szegény áldozatok rokonainak jajveszéklé­­seit nem hallá, arra az öröm kevesebb hatással bir..........az a’ haza nagyszerű lelkesedésében osztozhatik ; de az kínzások szemtanújának, a bakók szétzúzalása feletti gyönyörét nem érez­heti. Hat hónapi szenvedés után a­ sors tarto­zott nekünk fényes kárpótlással. Mi tudtuk azt, hogy ha az örök igazság meg nem hazudtolja magát, ha egy ezred év története nem kohol­mány, az igaz ügynek ily galái rakonczátla­­nok aljasságán győzni kell. E’ hit élt bennünk; de sokáig késedelmeskedett a’ kar, mely hitünk igazságának életet * adjon ; sokat szenvedőnk , míg a’ boszuló hatalom kiterjesztette sújtó fegy­verét, ’e a’ gaz czinkosokat szétruzta. Periasz nincs többé! E’ szóban anynyi az öröm, hogy Kárpátoktól Adriáig minden honfi kebelt s in­nen a’ miveltség minden barátját édes érzelem­mel árasztja el.........Nincs ugyan még megnyer­ve minden, de bizunk a’ védő istenben, hogy ezután sem hagyandja el az igazságért küzdők fegyvereit. ’S most a’ részletekre. September 2-kán kora reggel ágyuk dur­­rogtak Periasz felé; katonaságunk még az éj­jel a’ legnagyobb csendben ment ki, tudtuk te­hát, hogy ütközet van. Az ágyúzás 2'A óráig tartott, mi alatt mi semmi hirt sem hullánk. Ek­kor megszűnők az ágyúzás , ’s miután félóra eltelvén mi semmi mozdulatot nem hallottunk, katonáink pedig nem jöttek viszsza , sejteni kez­dők , hogy ügyeink jól állanak ,­­a hogy mie­ink előre nyomultak. Későbben hoztak sebesül­teket , kik sejtelmeinket igazolák. Minden ké­sőbb érkezett sebesült, (mert más nem tért viszsza a­ harcz teréről.) katonáink újabb elő­nyomulásának hírét hozá. Mintegy 11 órakor hallók, hogy Kiss Ernő az egész tábort be­­vette, az ellenséget szétzúzta, ágyujait elfog­lalta, ’s a’ ráczok ki hová tud, arra menekül. Nem sokára viszszajött egy hintó , melyen egy nagy szerb zászló volt felhúzva. Ez volt az el­ső győzedelmi jel. Futottunk az érkezőkhez, és tökéletes igazolását hallók az eddigi híreknek. Az ellenségtől kilencz ágyú foglalta­tott el. A­ sáncz, ama hires sáncz, melyről a’ haramia főnök Sztratimirovics néhány nappal az előtt hetyke gőggel állttá , hogy sze­retné látni az ember fiát, ki e’ sáncz bevételére született — ezen erősség bevétetett, ’s számtalan szervián és társaik találták benne halálukat. A’ mieink, mint mindig, most is vitézül harczoltak ; a’ megsértett magyar rémitó boszuja lebegett fegyvereiken , ’s ennek tulajdonítható , hogy ily roppant győzedelem után , alig van néhány fog­lyunk. Katonáink irgalmatlanul konczolák az á­­rulókat, mert ezek lehető becsületességének, egykori megtérhelésüknek hite is kihalt keblük­ből. Az ellenségnek közel 500 boltja lehet, a’ többi vezérestül együtt megszökött. Részünkön a’ veszteség nem csekély, hisz minden csepp kiontott honfivér, ily rablók ellen, még győ­­zedelemért is drága bér !! Meghaltak eddig 13-an (öten a’ csatatéren, a’ többi a’ kórházban) sebesült mintegy 50 lehet, ezek között nehéz sebesült nyolcz , vagy kilencz. Megsebesittetett veszélyesen a’ honvédek bátor őrnagya Sze­mére, a’ golyó a has környékén hatott át. Megsebesittetett továbbá Krauze, Mihály nagy­herczeg ezredbeli lelkes hadnagy, kit a’ go­lyó főbe zúzott, de kinek jobblétéhez még re­mény van. Első volt a’ sánezon Papp honvéd­­főhadnagy, derék magyar négy lelkes társai­val, akkor midőn még az ostrom tartott, mi­dőn az ellenség golyó zápora hullott, nem is­merve félelmet áthágta a’ sánezot és hála ég­nek életben maradt. Nem sokára utána Mihály nagyherczeg ezredbeli tiszt Kálin lelkesítve embereit e’ bátorító szavakkal: Ki az, kinek magyar vér pezseg ereiben, és en­gem nem követ? követve embereitől, lépett a’ sánezra, és halált árasztván az ellen­ség soraiban, futni kényszeritette, így foglal­tattak el ágyuk , így vivatott ki a győzedelem ! Kiss Ernő ezredes, és Vetter, Mihály nagyherczeg-ezeredbeli alezredes, mint a’ harcz lelkesítő szellemei mindenütt ott voltak, minde­nütt bátorítottak, saját rendületlenségök által másokat rendületlenekké tettek , bár seregeink égtek a’ harcz szólójától. Egyes részleteket nem irhatok , mert meg­tölteném velök az egész lapot. Megírtam a’győ­zelmet Periasznál, megírtam annak főbb voná­sait. Még ily győzedelmet seregeink nem viv­­tak. Osztatlanul illeti Kiss ezredest azon di­csőség, hogy felsőbb meghagyás nélkül, sa­ját felelősségére kezdette meg a’ csatát. Méltó bajtársként áll mellette Vetter alezredes, kit a­­lapos tudomány , harczias szellem, bátor kebel, és polgári úgy , mint katonai miveltség vala­mint tiszta honszeretet a’ magyar nemzetnek nagy szolgálatokra ajánlanak. A’­ ministerium terjeszsze ki el lelkes férfira; ritka tulajdonai őt minden kitüntetésre méltóvá teszik. .. . Hátra van még Bács; minden pillanatban várjuk az ottani hadi működés megkezdését. A’ győzedelem, csak akarat legyen , ott is két­ségtelen. El magyar, áll Buda még!! Elfeledtem kiemelni a’ honvédek bátorsá­gát és Voronyeczki lengyel herczeg ön­kéntes gyors vadászainak lelkességét. Ez u­­tóbbiak a’ legveszélyesebb állást foglalták el, mert az erdőt kelle tisztitaniok és számtalan ráczot terítettek le ; de közülök is aránylag leg­több halt és sebesült meg. Lebegjen a’ derék hazafiak porai felett a’ béke szelíd angyala.... siraik felett a* magyar dicsősége, mint haláluk legszebb dija viruland. Ők éltökkel vásárták meg a* nemzet dicsőségét. A’ haza nekik bálával maradt adós. C­s­e­m­e­g­i Károly. A’ t. levelezőnk ügyes tolla által leírt győ­zelemről maga a’ hadvezér Kiss Ernő hason­ló értelemben tudósította a’ ministeriumot, va­lamint a’ pesti lapok levelezői is mind egyhan­gúlag imák. Némely részleteket nem lesz érdek­telen még ide sorolnunk. Az elsánczolt tábor bevétele után diadal­mas seregünk egy része Perl­ász felé nyo­mult. A’ rácz népesség, bűnei öntudatában, ki­­takarodott a’ városból; a’ többi lakosság pe­dig fejér zászlóval jött a’ győztesek elébe, megadását és engedelmességet nyilvánítván a’ királyi felség ’s a’ magyar ministerium rende­letei iránt. A’ helységben 30 mázsa lőport, sok ezer lövetet, szervián fegyvereket, nyer­geket, lovakat és más különféle tárgyakat ta­láltak harczosnak. Drakulics nevű rablófő­nök tanyáján pedig soknemü irományokat, me­lyek alkalmasint fontos fölfedezésekre veze­­tendnek. Agyulöveteik hasonlónak a’ mieink­hez; mi arra mutat, hogy Bécsből kapták­ Periászt a’mieink megkímélték a’ pusz­títástól. Dicsérettel emlittetik még Kiss Pál, Mihály­ ezredbeli százados , ki az általa vezér­lett bihari nemzetőrséget saját példája által anynyira tüzelte, hogy ez rész fegyverzete da­czára, a’ sorkatonaság példáját követve, még az ostromban is legjobb sikerrel vett részt. Herczeg Voronyeczky leszállván lová­ról , maga vezette csapatját az ostromra. A’ hadvezér sergének egy részét, részint az en­gedelmesség biztosítása, részint pedig a’hely­ségnek a’ ráczok történhető megtámadása el­leni oltalmazása tekintetéből, Perlászon hagy­ván , más részét a’ Temes melletti Botos, Tóm­a­sóvá­sz, Orlováth és Farkas­­d­i­n határhelyekre küldötte. Enynyit a’ perlászi győzelemről. Irtuk volt, hogy a’ rablók aug. 26-kán Moldov­a bányát megrohanva felgyújtották és teljesen kirabolták. A’ vandal kegyetlenke­dést, mit ez alkalommal véghezvittek , vérlá­­zitó színekkel festi Kossuth hirl. tudósítója. Bérohantak az isten házába, hol a’ legvadabb barbársággal a’ szent képekre lődözni, a’ szent­séget a’ canciuariumból kivenni, azt földhöz

Next