Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)
1848-09-17 / 63. szám
Kolozsvár ©3 Vásárnál» sc]»t. 1 ?. 1841« Megjelenik e’ jelenívben a’ Kolozsvári Hirado hetenként négyszer : Vasárnap, Kedden, Csütörtökön és Pénteken. Előfizetési ára helyben házhoz hordással 0 fr . a’ nélkül 5 fr. 4© kr. Postán négyszer küldve © fr. 40 kr., kétszer 0 fr. pengőben. KIHÍZZSVART Hirdetések díja egyszeri —10 sorig 20 kr. azo.*, felül minden sor 3 kr. e züstben, másodszori és harmadszori ismétlésért e’ díjnak fele. — o— ÉVNEGYEDI ELŐFIZETÉS. gát hoszszason A’ Kolozsvári Híradó folyó évi october - decemberi folyamára előfizetést nyitunk. Napjazáson bizonyítgatni felesleges. Tisztelt olvasóinktól függ megítélni: érdemlünk-e pártolást vagy nem. Előfizetési díj a’ kijelölt időre IbírOul rft 30 krajCZár peng©oben. TARTALOM.Magyarország. Kolozsvár. Pest. Nemzeti gyűlés. Gy. Szentkirály. Dobokamegye. Birfüzér. Austria. Külföld- Hirdetmények. MAGYARORSZÁG. Kolozsvár, sept. 15. Elvégre tudjuk, hányadán vagyunk. Sept. 9-ke rémitő világosságot derite állásunkra. Már többé nem puszta sejtelem, hanem diplomatikai adatokkal bebizonyitva áll előttünk, hogy : el vagyunk árulva! lm „Kossuth hírlapjából“ egy czikk, mely ügyeink állását egész meztelenségében föltárja: Ő felsége a’ küldöttségnek következő választ adott: ,,Nehezen esik szivemnek, hogy az országos választmány által kifejezett nemzeti kívánságnak, lejövetelem iránt, elgyengült egészségi állapotom miatt, eleget nem tehetek. ,,A’ törvényjavaslatokat meg fogom vizsgálni, ’s ha azokra nézve valami észrevételem volna, azt senki ne magyarázta úgy, mintha az már fenálló törvényeket félretenni vagy megsérteni akarnám. „Ismétlem, hogy eltökélt akaratom: magyar koronám birodalmának törvényeit, integritását és jogait királyi hitem szerint fentartani. „A’ mi a’ többi, önök által érintett pontokat illeti, ezek részint már a’ nemzet kivánatai szerint elintéztelek, részint a’ legrövidebb idő alatt a’ ministerium útján nyilvánítani fogom irántok szándékomat.“ Ez tehát az országos küldöttség Bécsben járásának eredménye. Hihetetlen, és mégis igaz. A’ dolog tökéletes megértésére még némely tények elmondása szükséges, hadd lássa meg a’ szegény magyar, hogy fejedelmének elgyengült egészségi állapotával viszszaélve , miként árulta el a’ camarilla e’ nemzetet. A’ ministerelnök és az igazságügyminister , mintegy két hét óta Bécsben időztek , a’ következőknek kieszközlésére. a) Parancsolja meg a’ király az országbani hadseregnek, hogy a’ pártütők ellen, kik a’ törvény ellen fellázadjanak, híven és vitézül teljesítse honvédelmi kötelességét szintúgy, mint a’ magyar hadsergek a’ hon védelmétől elvonva szolgálnak Olaszországban, az ausztriai császárnak érdekében. b) Mondja meg ő felsége, hogy a’ Horvátország irányában fenforgó kérdéseknek, a’ magyar nemzet azon készségénél fogva, miszerint minden méltányos és igazságos kivonatot teljesíteni hajlandó, békés utón kelletvén kiegyenlítetni, Jellasich ne merészelje az országot megtámadni. c) Jójön le ő felsége az országgyűlést személyesen bérekeszteni. d) Szentesítse azon törvényeket, melyeket saját fölhívása következtében, saját felelős ministeriuma előterjesztésére az ország védelme ’s a’ pénzügy tekintetében a’ törvényhozás alkotott. Ezek voltak a’ ministerium kivánatai. ’S ha csak azt nem akarjuk feltenni, hogy a’ király nem akarja a’ pártütés ellen védeni a’ törvényt, melyre megesküdött, ’s az országot, mely ország hűségének dynastiája existentiáját köszönheti, lehetetlen csak álmodni is, hogy e’ kivánatokat megtagadhassa; ’s hogy a’ király Magyarországa megtartására csak enynyit se akarjon tenni. És mégis hazánknak mostani rettenetes perczeiben, midőn a’ magyar falvak felégettetnek , a’ békés magyar nép barbár módon legyilkoltatik, midőn a’ vad pártülés irtó háborút visel a’ szegény magyar nép ellen, ministereink tiz napig kóvályogtak Bécsben a’ nélkül, hogy valaki velök komolyan csak szóba is állna. És végre egy emlékiratra utasittattak, mely emlékirat már akkor, midőn ministereink, kik magyar dolgokban a’ magyar királynak egyedül törvényes tanácsosai, fel sem véve, meg sem szólítva Bécsben időztek, a’ bécsi ministerium által ó felségének béadatott, ’s ó felsége által a’ nádorhoz saját ajánló kézirata mellett leküldetett. Ezen emlékiratban semmi kevesebb nem foglaltatik, mint az, hogy Magyarország önálló kormányzata az austriai birodalom egységével és jóllétével ellenkezik, az eltorzitott magyarázata pragmatica sanctioval nincs öszhangzásban, ’s hogy ő felségének nem volt joga a’múlt országgyűlés törvényeit szentesíteni. És ezen emlékiratot maga a’ fejedelem küldi le, a’ kinek igen jól kell tudni, hogy Magyarország önálló kormányzata nem ujságnyerés, hanem azon alapfeltétel, melynek alapján háromszáz év előtt az ausztriai háznak a’ magyar korona átadatott, melyre azóta minden király megesküdött, mely az 1790-kil0 ikt.cz. által oly ünnepélyesen biztositatott. Már most tehát tudjuk, miért van lázadás Magyarországban, miért irtják, pusztítják ’s ölik a’ barbar szerbek a’ magyar népet , tudjuk, miért készül beütni vagy már be is ütött Jellasich az országba 5 tudjuk, miért nem lehetett a’ sz. tamási sánczokat bévenni 5 tudjuk, miért zsibbasitatott el a’ magyar ministerium kezei között minden törvényes eszköz a’ haza megmentésére.1 . De heg itt sincs vége a dolognak. Ő felsége ugyanazon legfelsőbb kéziratában, melylyel az ő királyi esküjét gúnyoló emlékiratot leküldeni méltóztatott, még azt is mondja , hogy a’ magyar ministerek laepjenek fel Bécsbe a’ horvát ügyek kiegyenlítése iránt tanácskozni , a’ magyar ministerek pedig már ekkor Bécsben voltak ’s velök senki szóba sem állott. Mondja azt is, hogy Jellasichnak is hasonlót parancsol , Jellasichhoz pedig ilyen parancs nem érkezett. Mondja végre , hogy a’ békés kiegyenlités végett mindkét részről a’ fegyveres megtámadás abban hagyassák , ’s hogy ezt Jellasichnak is megparancsolja. Mig ellenben a’ bécsi ministerium Jellasichnak pénzt , ágyukat ’s lőszereket ad a’ törvény elleni pártütés sikeres folytatására, Jellasich a felségének péterváradi főparancsnokát. Hrabovszkyt hivatalából elkergeti, minden seregét a’ Drávához vonja, ’s egyik tábornoka Neustadter által nyomtatott proclamatióban tudtul adja , hogy M.országra beüt. És ezen ellentétek növelésére ő felsége, ki junius 10-kei manifestumában a’magyar ministerium ellenjegyzése mellett, b. Jellasichot a’ törvény iránti engedelmességre meginti, különben őt pártinőnek nyilatkoztatja, ő felsége, ki aug. 31-kén a’ nádornak azt írja, hogy Jellasichot békés kiegyenlités végett Bécsbe rendeli, ’s az ellenségeskedésektől eltiltja, sept. 4- kén csakugyan egy kéziratot bocsát Jellasichhoz, melyben mindezekről egy szó sincs, hanem ellenkezőleg az van, hogy Jellasich mindig igen derék, hű, leyális ember volt,’s hogy annak okáért ő felségének örömére szolgált őt hivatalaiba viszszahelyezni, melyektől gyanúsítások (Unterstellungen) alapján felfüggesztette, intvén át magasztalásokkal, hogy im Interesse der Gesammt Monarchie továbbá is olyan ember legyen, mint eddig volt. Ez dolgainknak valódi állása. ’S ha látjuk, hogy a’ fejedelem nevében minő egymással ellenkező ’s a’ törvénynyel és királyi esküvel öszsze nem hangzó rendeletek adatnak ki, lehetetlen alattvalói hűségünk érzetében mély fájdalommal meg nem győződnünk , hogy valósággal igaz, a’ mit ő felsége az országos választmánynak maga magáról mondott , hogy egészsége elgyengült. Magyarok fogjuk-e mi engedni, hogy királyunk elgyengült egészségével Magyarország ellenségei enynyire viszszaéljenek ? Fogjuk-e tűrni, hogy a’ magyar nép saját hazájában vagy kiirtassék , vagy pedig elveszítse szabadságait, melyeket a’ nemesség nagylelkűsége neki megadott, ’s a’ nép adójával ’s a nép véres verejtékével idegenek számadás nélkűl sáfárkodjanak, ’s hazánknak harcba termett fiait a’ nemzet szabadságának elnyomására vagy külháborukba vezessék? Nem — mi ezt tűrni nem fogjuk. Mi fejedelmünknek rendülhetlenül hívei vagyunk, ’s ha a trónusnak ellenségei királyunk elgyengült egészségével viszszaélve oly lépéseket tesznek, melyek ez országot ’s vele a’ királyi széket, s az uralkodó házat végveszély felé sodorják — mi — e’ hű magyar nemzet fel fogunk állani, mint egy férfiú, megtartani királyunk alkotmányos trónusát, melynek a’ magyar nemzet törvényes jogainak épségben tartása nyújthat csak rendithetlen talapot. Ha valaki ocsmány czéljainak előmozdítása végett azzal hiteget, hogy a’ magyar nemzet akármely töredéke el akar térni a’ király iránti hűség ösvényéről, mondjátok meg neki, hogy ez alávaló rágalom , adjátok őt át a’ büntető igazságnak , mert ezen bujtogatóknak más czélja nincs, mint elszenderiteni a’ magyar népet , hogy ne védelmezze a’ királyt, ne védelmezze a’ hazát, hanem gyáva türelemmel nyújtsa oda nyakát a’ pártirtók pallosa alá , kik et türelmet arra használják fel, hogy a’ magyar falvakat leégessék ’s a’ ki magyar nevet visel, legyen férfiú, legyen gyermek .