Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)
1848-09-19 / 64. szám
£ioiox§vár 64 Kedd sept. 1®. S ^4# KÍH.nÍSVÁRT Hirdetések dija egyszer I —10 sorig 20 kr. azral felül minden sor 3 kr. e züstben, másodszori és harmadszori ismétlésért e’ díjnak fele. ÉVNEGYED! ELŐFIZETÉS. A’ Kolozsvári Híradó folyó évi october-decemberi folyamára előfizetést nyitunk. Napjainkban a’ hírlapirodalom fontosságát hoszszasan bizonyitgatni felesleges. Tisztelt olvasóinktól függ megítélni: érdemlünk-e pártolást vagy nem. Előfizetési díj a’ kijelelt időre IlYrOiU FÍJ 30 krajCsár leígySteil. Megjelenik, e’ jelen évben a’ Kolozsvári Híradó hetenkint négyszer . Vasárnap, Kedden, Csütörtökön és Pénteken. Előfizetési ára helyben házhoz hordással 6 fr., anélkül 3 fr. 40 kr. Postán négyszer küldve 6 fr. 40 kr., kétszer 6 fr. pengőben. TARTALOM. Magyarország. Hivatalos közlemények. Reactio. Kolozsvár. Nemzeti gyűlés. Dobokamegye. 157. Udvarhely. Áldozatok a’ hon oltárára. Hirfüzér. Austria. Külföld. M MAGYARORSZÁG. Hivatalos közleménnyek. Ministerelnöki felhívás. — Azon vész, mely a’ magyar hazára és különösen a’ magyar nemzetre, az alkotmányos szabadság újabb kivívása óta perczről perezre nehezedék, ime egész erejében kitört. A’ drávai vonalt az elenség három helyen nyíltan megtámadván, hazánknak a’ Duna-Dráva közti részeit fegyveres erővel elfoglalni, azon földet, melyért őseinknek anynyi vére omlott , hű maradékoktól, jogtalanul eltulajdonítani, a’ magyar nemzetet szolgává alázni törekszik. Azon kötelességnél fogva tehát, mely, mint a’ hazának ministerelnökét, engemet a’ honhoz , a’ nemzethez csatol, felszólítani sietek a’ haza minden polgárát, miszerint a’ lakosságot a’ haza szent szeretetére ’s a’ századok óta fenállott alkotmányos szabadság nemes érzetére emlékeztetve ’s buzdítva, azonnal tömeges felkelést rendelni, minden fegyverfogható embert kiállitani, ott, honnan az előre nyomató ellenség részéről a’ veszély leginkább fenyeget, öszpontositani, az igy felkelő sereget alkalmas vezető egyénekkel, élelemmel ’s szükséges védeszközökkel ellátni, ’s azzal az ellenséget , mig előírói a’ rendes hadsereg által megtámadtatik , minden oldalról nyugtalanítani, pusztítani, az eleségtől elzárni, egy szóval: mindent elkövetni szoros, egyszersmind hazafiai szép kötelességének tartsa, mi a’ felbőszült ’s bennünket igazságtalanul megtámadott ellenségnek viszszaverésére, viszszatartására ’s megalázására szolgálhat , — és mi azt, hogy a’ magyar nemzet, megsértett jogait fegyverrel is kivívni, megóvni még mindig elég erős, elég hatalmas, a’ műveit világ előtt bebizonyíthatja. Pest, sept. 13. 1848. Gr. Batthyány Lajos s. k. ministerelnök. — Az országos nemzetőrségi tanács , nemzetőrségi és honvédi ügyvivőknek kinevezi: Tatai Pál hites ügyvédet (lakása Pesten, Bálvány utcza Kappel ház) erdély-magyar megyei , Kővár- és fogarasvidéki nemzetőrsereg és 11 ’s 12. honvéd zászlóaljak számára. Marosi Sámuel hites ügyvédet (lakása Budán , Tabán 571 sz.) erdély-székely és szászszékes, brassó és beszterczevidéki nemzetőrsereg, és 13. 14. honvéd zászlóaljak számára. A’ honvéd tüzérség ügyeire Balassa István dunántúli ügyviselő (lakása Pesten, váczi utcza, Nákó-ház) gondoskodandik. — A’ pénz- és hadügyministerium által a’ salétrom főzöknek , sogerül ezen termelés előmozdítására, az általok termesztett salétrom 4 féle nemesre nézve, következő árfelemelés rendeltetett: 1 mázsa kétszerfejtett telepsalétrom 30 fr ; 1 mázsa kétszerfejtett Gay salétrom 28 fr; 1 mázsa egyszerű valódi telepsalétrom 28 fr. 20 kr ; 1 mázsa egyszerű valódi Gaysalétrom 26 fr. 20 kr. Éppen ily arányban emeltetett fel a’ lőpor ára is még pedig : 1 mázsa finom vadászpor 85 fr. 16 kr; 1 mázsa közönséges vadászpor 83 fr; 1 mázsa puskapor 63 fr; 1 mázsa repesztésre való por 48 fr. 30 kr ; 1 mázsa ugyanolyan, a’ bányák szükségeire 32 fr. 30 kr. — A’ m. vásárhelyi hadfogadó bizottmány jelentése szerint következő honvédek : Szarka László ügyvéd , Soós Márton deák , a’ foglalót viszszaajándékozták. Könczei Lajos felső fejérmegyei k. pénztárnok neje 60 svng foszlánynak való vásznat ajándékozván a’ zászlóaljnak , a’ fogarasi honvédek számára, e’ szívességéért köszönetet szavazunk. Kolozsvárit sept. 14-kén 1848. Dobay. — Özvegy Pócsa Pálné , Kozma Istvánná, báró Szentkereszti Lina , Szőrösei Zsuzsa és báró Puttyániné, több lelkes honleányok közre munkálásával, a’ kolozsvári honvédeknek 100 darab kész kenyértarisznyát, 28 darab inget, ugyan anynyi lábravalót, és egy köteg tépést ajándékoztak, amely szép nagylelkű és utánzásra méltó tett elismeréséül a’ haza nevében köszönetét nyilvánítani kötelességemnek ismerem. Kolozsvárit septemb. 15-kén 1848. Dobay. Meadle és d’ Aatona állítá§1 (ÖrVChy. Most a napokban füleinkkel hallottuk , midőn egy helység elámított oláh lakói imigy kiáltoztak: ,,mind megyünk, mind katonák leszünk, ha a’ király nevét látjuk ’s német tiszteink lesznek.“ Mi mondánk : ti igen sokat mondatok , országgyűlésünk és a király törvényes magyar kormánya sokkal kevesebbet kíván, nem kíván benneteket mind , sőt, fiaitok közül is csak keveset; ’s azt is csak rövid időre. És úgy van. A’ katonaállitási törvény vész idején kelt. Midőn hazánkban a’ bécsi ármány belháborút idézett elő. Midőn a® osztrák kormány ágyukat küld az ellenünk föllazított horvátoknak és szerbeknek, hogy ön erőtlenségében szabadságunkat, nemzetiségünket hazánk tulajdon hálátlan vad fiai által valahogy ’s mint megtörni sikerülhetvén, zsarnokhatalmát a’ meggyengült, az elszakadozott Magyarhon fölött, mint 300 év előtt a' mohácsi gyásznapok után , még egyszer fölemelhesse. Ily körülmények közt kelt a’ katonaállitási törvény. Mlégis az oly szelíd, oly emberi, oly igazságos —■ minő eddig nem volt. Leorodván a® osztályok közötti válás*falak és a’ pénzzeli megváltás sem engedtetvén meg , a' katonáskodási kötelesség alól senki fia, ha kora a’ meghatározott évek alá esik, magát ki nem vonhatja. A’ katonáskodási évek száma, 8-ról 4-re szállíttatott. A’ verés eltöröltetett. És a’ törvény a’ katonának jövője biztosításáról is gondoskodni fog. Mindez a’ szegényebb osztály érdekében törledik. ’S mégis kihinné? ha nem úgy volna: a® a’ szegényebb osztály, mely a télen midőn rabszolga volt, fiát békétlenség nélkül adta katonának, hogy ott zsarnokság eszközévé idomíttatván , rabszolgasága fentartását eszközölje, most lázong, most engedetlenkedik , midőn Isten ingyen kegyelméből azon párt nemes törekvése után, mely jelenleg kormányon ül, birtokot és polgári jogokat nyert. Tudjuk mi a’ gyülölséget, mely a’ népszivében a’ katonáskodás iránt élt. Tudjuk az irtózatot , miszerint valahányszor katonaadásra jött a’ dolog, azt hitte , hogy fiait a’ crétai minotaurus éli be adja. És ez természetes volt. A’ völgyek és erdők fia, ki pásztorkodásban nővén fel , bizonyos tekintetben nomád életet élt, fájdalommal vált meg szülőföldjétől, megszokott életmódjától annak tudása mellett, hogy azt legtöbbnyire örökösen elhagyta, úgy állott előtte a’ katonáskodás képe, mint pokol az örökös kínaival , melyben német tisztek , kiknek nyelvűket sem értette, sütik és főzik a’ szerencsétlen áldozatot, midőn ez a’ szigorú rendet, katonai fegyelmet, fegyverforgatást nem szokhatta, vagy a’ katonáskodás fáradalmait nem győzte. S most ezen nép tévútra vezetett oláh ajkú polgáraiból találkoznak, kik kimondják, hogy nekiek német tisztek kellenek! Kiktől Básta és Caraígu szomorú emlékei ilán mostanig mint rész szellemektől féltenek, most azok iránti rokonszenveket nyilvánítják; kétségtelen újabb bizonyítványa nemcsak a’ bujtogatásnak , de annak is , hogy honnan fi a’ szél. A’ bécsi carnarilla rejtekeiböl mint közép pontból a’ reactio polypka-ja szétágaznak. Részint fizetett emberei ezek az absalutismusnak, részint olyak, kiknek a dolgok uj rende nem tetszik; vagy azért, mert a’bukott korrnban vetett váradalmuk meghiúsult, vagy azért mert gazdaságuk az úrbéresek felszabadulása által csökkent , vagy még azért, mert az egyenlőséget nem szeretik , ’stb . átalában ezen reactionariusok azok , kik nem a’ haza , hanem ön személyeik jólétén epednek, kik igy gondolkodnak : „mit használ nekem a’ hon boldogsága , ha magam boldogtalan vagyok; legyen német , legyen orosz, legyen bármiféle kormány, csakhogy engemet boldogítson.“ Ezen szörnyetegeket a’ nemzetek fejlődési története sem térítheti jobb útra. A’ történészet iskolája tanít. De erős szenvedélyeket kiirtani neve képes. Ezek csupán a’ közerkölcsiség sziklafalain porlanak szét. Ezen szörnyetegek nem aggódnak a haza romlásán; pokoli terveik kivitelétől nem borzadnak viszsza polgártársaik kiontott vére látásán. Sőt ez az út — romok és vérpatak — melyen boldogságuk hajlékát emelhetni hiszik. Ezen szörnyetegek a’ nép tudatlanságára támaszkodnak. Mert mi adhat ezeknek több reményt a sikerre? mint annak tudása, hogy a’ nép legtöbbször nem érti önérdekeit, nem bírja felfogni a viszonyok alakulását. Ezen szörnyetegek pokoli ezéljaik elérésére oly eszközöket választanak, melyek a’nép értékeinek hízelegnek, így választották 31.-