Vágóhíd, 1925 (12. évfolyam, 3-44. szám)
1925-01-17 / 3. szám
Vágóhíd határsát... Ez úgy történt, hogy az illető bement egy ismert ruhakereskedő céghez és egész egyenesen megkérdezte, hogy mi igaz a közeli fizetésképtelenségéről. A hatás kolosszális volt. A kereskedő, aki pedig egyébként igen jó fiú, rendőrt hivatott és leigazoltatta az újságírót. Azt akarta megtudni, hogy kitől kapta az információt. Az újságíró nem akarta megnevezni az informátorát, aki egy bankigazgató . . . — És a bankok? — Nem olyan veszélyes üzletkötések vannak, bár azért Fejér Gábor megkeresi a maga háromszázezer fejét havonta. Mindenki, még a laikusok is, kíváncsian várják az Erdélyi Hitelbank mérlegét, melyet monstre mérlegnek neveznek ... Ez az úr itt Faragó, volt újságíró, most bankigazgató. Most jobban megy neki . .. — A sajtó . . . — Na igen, a napilapok kartellben vannak és úgy veszik fel a pausálékat. Viribus unitis. Elég nagy dohányokat szippantanak fel és nem nagyon örülnek a kolozsvári kollégák aradi vendégszereplésének . .. Már egy óra volt és a korzó gyérülni kezdett. A „Vágóhíd“ szerkesztője elbúcsúzott kedves és jól informált ismerősétől, akivel ezen a helyen a jövőben gyakran találkozik a közönség is. Méttóságas báró Bánffy Albert úrnak Kolozsvár BÁRÓ ÚRI Bocsásson meg, hogy az évtizedekbe nyúló ebédutáni pihenését zavarom ezzel a levéllel és egyidejűleg bocsánatot kérek azért is, hogy nyilt levelet intézek Önhöz privát levél helyett, de ismerve Önt és főúri szokásait, biztosra veszem, hogy magánlevelem Neumann M. cég számlájának társaságában nemcsak elintézés, hanem elolvasás nélkül kerülne abba a papírkosárba, melyet direkt erre a célra méltóztatott nyugalmat adó sezlon mellé beállítani. Szóval ilyen nyomós okok kényszerítenek arra, hogy nyílt levelet írjak, mert esetleg kilátásom van arra, hogy levelem félfüllel a báró úr tudomására jut, ha nem is most, mindjárt, de néhány év múlva, mikor báró úr valahol egy vadászaton találkozik jobban informált, sőt lapokat is olvasó bárókollegáival. Kedves báró úr, ezek után talán térjünk a tárgyra. Arról értesültem, hogy az idei nyáron már nem lesz nyári helyisége a régi Nagy Gábornak, a Központi étteremnek, mert a báró úr, illetve a bárónő ernél- 5. oldal