Vágóhíd, 1925 (12. évfolyam, 3-44. szám)

1925-01-17 / 3. szám

Vágóhíd határsát... Ez úgy történt, hogy az illető bement egy ismert ruhakereskedő céghez és egész egyenesen megkér­dezte, hogy mi igaz a közeli fizetés­­képtelenségéről. A hatás kolosszális volt. A kereskedő, aki pedig egyébként igen jó fiú, rendőrt hivatott és leigazoltatta az újságírót. Azt akarta megtudni, hogy kitől kapta az információt. Az újságíró nem akarta megnevezni az informáto­rát, aki egy bankigazgató . . . — És a bankok? — Nem olyan veszélyes üzletkö­tések vannak, bár azért Fejér Gábor megkeresi a maga háromszázezer fejét havonta. Mindenki, még a laikusok is, kíváncsian várják az Erdélyi Hitelbank mérlegét, melyet monstre mérlegnek ne­veznek ... Ez az úr itt Faragó, volt újságíró, most bankigazgató. Most job­ban megy neki . .. — A sajtó . . . — Na igen, a napilapok kartell­­ben vannak és úgy veszik fel a pau­­sálékat. Viribus unitis. Elég nagy do­hányokat szippantanak fel és nem na­gyon örülnek a kolozsvári kollégák aradi vendégszereplésének . .. Már egy óra volt és a korzó gyé­rülni kezdett. A „Vágóhíd“ szerkesztője elbúcsúzott kedves és jól informált isme­rősétől, akivel­­ ezen a helyen a jö­vőben gyakran találkozik a közönség is. Méttóságas báró Bánffy Albert úrnak Kolozsvár BÁRÓ ÚRI Bocsásson meg, hogy az évtizedekbe nyúló ebéd­utáni pihenését zavarom ezzel a levéllel és egy­idejűleg bocsánatot kérek azért is, hogy nyilt le­velet intézek Önhöz privát levél helyet­t, de ismerve Önt és főúri szokásait, biztosra veszem, hogy ma­gánlevelem Neumann M. cég számlájának társaságában nemcsak elintézés, hanem elolvasás nélkül ke­rülne abba a papírkosárba, melyet direkt erre a célra méltóztatot­t nyugalmat adó sezlon mellé beállítani. Szóval ilyen nyomós okok kényszerítenek arra, hogy nyílt levelet írjak, mert esetleg kilátásom van arra, hogy levelem félfüllel a báró úr tudomására jut, ha nem is most, mindjárt, de néhány év múlva, mikor báró úr valahol egy va­dászaton találkozik jobban informált, sőt lapokat is olvasó bárókollegáival. Kedves báró úr, ezek után talán térjünk a tárgyra. Arról értesültem, hogy az idei nyáron már nem lesz nyári helyisége a régi Nagy Gábornak, a Központi étteremnek, mert a báró úr, illetve a bárónő ernél- 5. oldal

Next