Vágóhíd, 1925 (12. évfolyam, 3-44. szám)
1925-04-09 / 13-14. szám
16. oldal kerülte el az apai pofonokat, hiába mondta, hogy bebizonyítja, hol volt. Az apa már tudja, hgy hol volt a leánya ? A nagybányai István szállóban. Még van egy feltűnő nőhírem. De e tekintetben kérem Önöket legyenek diszkrétek, mert az ügy is diszkrét. Messziről jött egy leány — így kezdődik a mese — Sigheten élő rokonai meglátogatására. Itt találkozott hoszszabb keresés után egy férfivel, aki most védelme alá helyezte. A nevet nem árulhatom el, Sigheten úgyis tudják, még a verebek is azt csiripelik, hogy „nem vagy legény Franci“. A komolyabbik közlemény jelenleg az, hogy Pável Constantin, sigheti árvaszéki elnök, a sigheti társaságok kedvelt tagja nőül vette a Kovács színtársulat primadonnáját, Fajk Rózsit, aki most a színészkedést felcserélte a házasélettel. A napokban mondták ki Pável régi házasságában a válást a sigheti törvényszéken, Fajk Rózsi pedig búcsút intett a színpadnak, az őt rajongásig szerető szatmári publikumnak és a kollégáknak. Már nem Fajk Rózsi, a primadonna, hanem Pável Constantinné, a feleség ... Nem fogom untatni még a „Vágóhidat“, ha megírom még, hogy az egyik bank — mit tudom én, tán túl az operencián, megkapta a devizaautorizációt, amit elvettek tőle. Most visszakapta. Cherchez la femme . . . ami annyit jelent, hogy a bankban egy feleség fél nyereség. Több innivalóm nincsen. Akvizitőrünk még mindig nem volt a székgyárban (Igazgató: Herschkovits Ábrahám) pedig ott nagy szenzációk vannak. Az egyik igazgató de genere Szegedy elvált a feleségétől, megvált a székgyártól, furcsa körülmények között, alig tudott kimászni a bajból és az országból. Most Budapesten tartózkodik, két szék között a pad alatt. ... Más újság nincsen. Petrozsényi Íznél Kedves „Vágóhíd“ (Petroseni, április 2.) E héten ismét nem számolhatok be hajmeresztő szenzációkról, csendes a Zsilvölgye, tudja Isten, talán az emberek már belefáradtak mindenbe s hagyják a dolgokat menni magától. Egyedül említésre érdemes dolog talán a helybeli mészárosok sírása üzletük tönkremenetelén. A nyomasztóan nehéz „gazdasági viszonyok“ mindenhol általános pangást idéztek elő, a petrosényi kereskedők és iparosok azonban végső kegyelemdöfést kaptak egy regáti konzorciumtól, mely mintegy éve alakított meg „Consumul Muncitorimei din Valea Ziului“ néven egy szövetkezetet, mely áraival általános megrökönyödést keltett a petrosenii kereskedők és iparosok körében. Mindent aránytalanul olcsóbban árul, húst például 50°/0- kal olcsóbban, mint a petrosenii mészárosok, pedig szakértők állítása szerint bebizonyíthatóan ráfizet erre a konkurenciára. A versenyből végeredményben a munkások jönnek ki jól, akik olcsón jutnak hozzá élelemhez, a mészárosok viszont sírnak, hogy teljesen tönkreteszik őket. ... A színészek elmentek és bizony, azóta még nagyobb a csönd a Zsilvölgyében. Olyan csönd van, hogy az ember még a suttogást is meghallja. És azt suttogják, hogy romlanak az erkölcsök nálunk is . A fiatal lányok zsurjait ma inkább szerelmi kluboknak lehet nevezni — olyan dolgokról esik ott sűrűn szó. És ha még csak szó esnék ... De több a szónál . . . Mi újság még? Petrozsény nagy sportváros s most egy sportlapot gründolnak. Sok szerencsét hozzá! De a sportlap is kaphat gólt! (l. s.) Vágóhíd