Ellenőr, 1932 (19. évfolyam, 1-8. szám)
1932-01-10 / 1-2. szám
ELLENŐR 3 A katholikus napilap első számához Január 3-án megjelent Nagyváradon a katholikus napilap, amely országos jellegét már címében hordja. „Erdélyi Lapok“ a címe az új magyar napilapnak, amelynek főmunkatársa dr. Gyárfás Elemér szenátor, az Erdélyi Bankszindikátus elnöke, főszerkesztője dr. Paál Árpád, volt képviselő és felelős szerkesztője Perédi György, régi nagyváradi újságíró. A román sajtó bizalmatlankodással, a magyar sajtó bizonyos idegeskedéssel fogadta ennek az új lapvállalatnak megalakulását. Attól tartottak és tartanak, hogy jelentős olvasótábort fog elvonni az amúgy is válságos helyzetben levő lapoktól. Nem titok az, hogy az erdélyi kisebbségi lapok a legnagyobb erőfeszítéssel tudják fenntartani magukat, minden lapvállalat érzi közönsége leszegényedését, úgyszólván napról-napra csökken az előfizetői és hirdetői tábor s a korportázs minden lapnál hatalmasat esett. Az „Erdélyi Lapok“ megteremtéséhez meg volt a pénz s ezt a jelentős tőkét az a törekvés hozta össze, hogy a katolikusoknak legyen egy sajtóorgánumuk. Kifejezetten református, vagy unitárius napilap nincs ugyan Erdélyben, de a katholikus újság vezetőinek nem lehet elvitatni azt a jogát, hogy lapot alapítsanak. A lap magasabb hivatottságán felül kétségtelenül munkaalkalmat jelent s reméljük azt, hogy az „Erdélyi Lapok“ megjelenése egyetlen meglévő napilapot sem hoz válságosabb helyzetbe. A komoly, konzervatív kiállítású lap első számában Gyárfás Elemér írt vezércikket „Mit akarunk??“ cím alatt. Gyárfás Elemér kisebbségi életünk egyik legjelentősebb és legaktívabb szereplője, nagytudású és felkészültségű politikus,aki emellett rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki karriert csinálhasson. Amit Gyárfás Elemér mintegy programként nyújt a vezércikkben, az általában megnyugtató azokra az aggodalmakra, amelyek a kifejezetten katholikus irányú napilappal szemben felmerültek. Többek között ezeket írja Gyárfás: „Mi a diadalmas keresztény világnézet hívei, munkásai, harcosai, rögtörői, igehirdetői s alázatos, szerény eszközei vagyunk“. „Nem akarunk vallásfelekezeti viszálykodást s nem akarunk antiszemitizmust”. „Nem akarunk ostoba sovinizmust s nem akarunk gyáva fajárulást“. „Nem akarjuk, hogy népünk szintelen virág, izetlen gyümölcs, megkoppasztott madár legyen. Nagyrabecsüljük fajunk erényeit, anyanyelvünk szépségeit, kultúránk értékeit. Ezektől népünket megfosztani nem engedjük s meggyőződésünk, hogy Isten akaratát teljesítjük, mikor e kincseinket ápoljuk, féltve őrizzük és fejleszteni törekszünk“. „Elitéljük a kizsákmányoló kapitalizmust és szemben állunk a gyújtogató bolsevizmussal.“ „Nem volt keresztény gondolat a gazdasági szabadverseny elve, mely korlátlan érvényesülési lehetőségeket nyújtott az erőseknek s védtelenül kiszolgáltatta a gyöngéket. A szabad verseny elvén felépült kapitalizmus nagy technikai fejlődést hozott, de szakadékká mélyítette ki a társadalmi ellentéteket s megcsúfolta az Istenfiuság elvén nyugvó embertestvériség nagy esz-