Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. december (7. évfolyam, 99-106. szám)
1952-12-24 / 105. szám
2 KomárommegyeI DOLGOZÓK LAPJA Egy üzem, ahol rosszul működnek a „transzmissziók" A dorogi Villas akna tömegszervezeteinek munkájáról Sztálin elvtárs, a proletárdiktatúra lényegét és tartalmát magyarázva rendkívül nyerőként állítja elénk fontos téa tömegszervezetek munkáját. A tömegszervezeteket a proletárdiktatúra „hajtószíjainak”, „transzmisszióinak” nevezi, melyet a proletárdiktatúra vezérlő műve, vezetőereje: a munkásosztály élcsapata, a párt hoz mozgásba. „A munkásosztály élcsapatának, a pártnak vezetőereje abban rejlik, hogy magába gyűjti a munkásosztály legjobbjait minden tömegszervezetből — tanítja Sztálin elvtárs — rendeltetése, hogy kivétel nélkül minden proletár tömegszervezet munkáját egyesítse és működésüket, egy cél felé irányítsa... enélkül lehetetlen a proletáriátus egysége, a proletártömeg vezetése... a szocializmus felépítéséért vívott harcban.’’ Vajjon mindezeket megvalósítja-e a dorogi VIII-as akna üzemi pártszervezete? Sajnos nem valósítja meg. A szakszervezet nem mozgósít eléggé a munkaverseny, a többtermelés, a teljesítés érdekében. A pártszervezet vezetősége ad ugyan időnként 9 vezetőségi üléseken feladatokat szakszervezetnek, ezeknek a feladatoknak azonban maradéktalan végrehajtását nem ellenőrzik. Ebből adódik a szakszervezet munkájának minden hibája. A szakszervezet vezetősége nem volt elég éber a bizalmiak kiválasztásánál, mert olyan bizalmiakat állított be, mint Florea Jenő és Liszt Károly, akiket november végén ítélt el a bíróság két-kétévi börtönre széntolvajlásért.Az ilyen bizalmiak sokat ártottak a szakszervezet tekintélyének. Magas az igazolatlanul mulasztók száma is, különösen az új bányászok körében, ami azt mutatja, hogy nem foglalkoznak eléggé az új, toborzott bányászokkal. A szakszervezet egyik fontos feladata az új bányászok nevelése. Ezt a Villas akna pártszervezete elhanyagolja. Nem kielégítő munkaverseny szervezése terén a kifejtett munka sem. Ez az oka, hogy az üzem eddig csaknem állandóan 100 százalék alatt termelt. A szakszervezeti munkát és a versenyszervezést a szakszervezeti bizalmiak nem tekintik szívügyüknek, amit az is bizonyít hogy a verseny nyilvánosságának, a dolgozók népszerűsítésének szolgálatába állított faliújságon még mindig az október havi cikkek találhatók. A DISZ-szervezet munkájáról már régóta nem hallani semmit, mert az üzemi DISZ- szervezet gozik. Gódor egyáltalán nem dolelvtárs, a DISZ- titkár iskolára ment, azóta mintha meghalt volna a szervezet. Tóth Ambrus, az alapszervezet fiatal tagja arra a kérdésre, hogy ló helyettesíti az iskolán lévő titkárt , így léteit: „azt jó lenne tudni. Napokig nincs senki, aki helyettesítené, aztán meg minden nap másik van.” Ez a felelet megvilágítja, hogy a pártszervezet milyen segítséget nyújt a DISZ-nek, de megmutatta azt is, hogy milyen ennél az üzemnél a fiatalok nevelése. A DISZ politikai kör is felbomlott, a két DISZ-brigád 100 százalék alatt teljesít. Az üzem közel 70 fiatal dolgozójával úgyszólván senki sem törődik, fejlődésük, nevelésük senkinek nem okoz különösebb gondot. AZ MSZT a magyar-szovjet barátság, a Szovjetúnió és nagy Sztálin iránt érzett szeretet ápolására hivatott szervezet is csak papíron létezik. A VIII-as akna MSZT szervezetének vezetősége nincs. Az egész vezetőség egy emberből áll. Ez az ember Balogh elvtárs, az üzem egyik legidősebb dolgozója, aki az asztalosműhelyben dolgozik, a bányászokkal úgyszólván semmi kapcsolata nincs. Ennek ellenére igyekszik a felülről kapott feladatokat megoldani, de nem tudja, mert — amint mondotta — senkitől nem kap támogatást. Egyedül Soós elvtárstól, a vállalatvezetőtől. Számos MSZT-tag új tagkönyvét még el sem vitte. Balogh elvtárs ennek ellenére, saját pénzéből megvette és beragasztotta a könyvekbe a bélyegeket. Meglepő, hogy Bombicz Károly elvtárs MSZT -könyve is ott hever Balogh elvtárs szekrényében, pedig Bombicz elvtárs brigádját MSZT-brigádnak nevezik és Bombicz elvtárs emellett még szaktitkár is. A Szabadságharcos Szö vetség, amely a hazafiság és a harcos honvédelem gondolatát volna hivatva szolgálni, egyáltalán nem működik a VIII-as aknán. A hibák oka az, hogy a pártszervezet nem ad megbízatást rendszeresen a tömegszervezeteknek és ha nagyritkán a szakszervezetnek ad is, nem ellenőrzik azok végrehajtását. Nem ad olyan pártmegbizatást a kiváló pártaktiváknak, hogy erősítsék a tömegszervezeteket. Deák Bertalan és Závor György vájárok például a titkár elvtárs véleménye szerint nem elég aktívak. Nem kétséges azonban, hogyha konkrét megbízatást ,.A pár tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja programmnyilatkozatát és politikai irányvonalát, részt vesz valamelyik alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot .. A tagsági díj pontos fizetésének jelentőségét számos tagunk nem látja tisztán. A pártSok elvtárs elfelejti, hogy a párttagsági könyv olyan, mint az éles fénykép. A párttagsági járulék fizetése körül mutatkozó hiányosságokért elsősorban a hanyagul, rendszertelenül, vagy egyáltalán nem fizető párttagjaink felelősek, de felelősek a pártszervezetek vezetőségei is. Ahol a tagdíjai beszedését a pártvezetőség egyszerűen csak szükséges adminisztratív feladatnak tekinti és nem köti össze megfelelő felvilágosító munkával, ott az elvtársak egy része kényszeredetten, rendszertelenül fizeti, vagy egyáltalán nem fizeti a párttagsági járulékot. A dorogi „Szabadság’e tszésben a tagdíjfizetés hónapok óta 100 százalékos. Itt az alapszervezet titkára, Jámbor Pálné elvtársnő állandóan foglalkozott a tagsággal, elbeszélgetett velük. A tagsággal való rendszeres foglalkozás és a pártonkívüliek irányában kifejtett agitációs munka meghozta az eredményt, mert a pártépítésben is jó munkát végzett a tszcs alapszervezete. Jó eredményeket mutat fel a tagdíjfizetés terén a dorogi II. körzeti pártszervezet is, ahol a pártcsoportvezetők a tagdíj beszedését állandóan népnevelő munkával kötik össze. Az alapszervezet tagjai november hónapban 99 százalékban befizették a tagdíjait. Hogy a tagdíjfizetés nem lett 100 százalékos, annak az az oka, hogy a II. körzeti pártszervezet két pártcsoportvezetője, Turainé és Kovács Lászlóné elvtársnők nem vették komolyan a reájuk bízott munkát és nem foglalkoztak kiélégítően a csoportjukhoz tartozó párttagokkal A nekik kiadott bélyegekről is legutoljára, elkésve számolnak be. A II. körzet pártcsoportvezetői közül a tagdíjfizetés sikere ért lekapnának, jobb munkát végeznének. Ezeket az elvtársakat például meg lehetne bízni azzal, hogy megvizsgálják, miért maradt el a termelésben a két DISZ-brigád, hiszen Závor elvtárs a Köztársasági Érdemérem aranyfokozatának tulajdonosa, nem kétséges, hogy megtalálná a hibát és segíteni is tudna Bizonyos, hogy Elekes elvtárs, a Munkaérdemérem tulajdonosa — ha azt a pártmegbízatást kapná , szívesen segítené Balogh elvtársat az MSZT szervezeti életének megerősítésében, és nemcsak a most működő MSZT-brigádokat segítené munkájukban, hanem bizonyára még újakat is szervezne. A pártszervezet ilyen segítsége sokszorosan megtérülne a tömegszervezetek megerősödése során. Valóban hajt' ■d íjakká, a párt politikájának transzmisszióivá válnának a VIII-as akna tömegszervezetei. Kében jó munkát végeznek Letovai Józsefné és Mattyasovszky Józsefné, akik mindketten az egyénekre kiterjedő népnevelő munkával érik el jó eredményeiket. Hasonlóan jó munkát végeznek: a dorogi MÁV-nál Németh László elvtárs, az I. körzeti alapszervezetnél Kovács Károlyné, Németh Istvánná, Németh Jánosné, Bánligeti Jánosné és a szénosztályozón Kovács Simon József pártcsoportvezetők. Erősíteni kell a tagdíjfizetés érdekében lefejtett politikai felvilágosító munkát a Homokvasút üzemi pártszervezetében, ahol novemberen mindössze 78 százalékos volt a Hasonló a helyzet tagdíjfizetés a Brikettgyárnál, ahol 73 és a VIII-as aknán, ahol 77 százalékos volt novemberben a tagdíjfizetés. A dorogi városi pártbizottság egyre inkább javítja munkáját a tagdíjfizetés 100 százalékossá tétele érdekében. A titkári értekezleteken állandóan napirenden tartják a tagdíjfizetés kérdését és az ezzel kapcsolatos agitációs és népnevelő munkát. Eddigi munkájuk eredményeként elérték, hogy a szeptemberi 82 százalékos tagdíjfizetés novemberre 92,4 százalékra emelkedett. A városi pártbizottság célul tűzte ki, hogy a tagkönyv eseréig 100 százalékossá teszik a tagdíjfizetést. A tagdíjfizetésről A dorogi városi pártbizottság 100 oj tagdíjfizetéssel készül a tag könyvcserére MEGJELENT a „Pártépítés” december havi száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: A bírálat és önbírálat fejlesztéséért A Központ Vezetőség határozata a párttagság átjelentkezési rendjéről üzemi pártszervezeteink legfontosabb feladatai az 1953. évi terv teljesítése érdekében Egri Gyula: Az új párttagsági könyvek kiosztása elé A Barett Gyula: termelőszövetkezeti DISZ-szervezetek fejlődése Hajdu-Bihar megyében Jenei Jenő: Politikai munka a komárom megyei bányász műszaki értelmiség körében E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Szervező Bizottságának kiadásában megjelenő folyóirat. A rendszeres tanulás minden párttagra nézve kötelező! A Párttörténet II. éves tanfolyamának hallgatója vagyok. Most különösen lelkesen tanulok és járok a konferenciákra. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyaga, úgy érzem, elengedhetetlenül szükséges mindennapi munkámban és a konferenciákra járó többi elvtárs munkájában is. Meg kell említenem ezzel kapcsolatban Király elvtársat, aki mindig alaposan felkészül és pontosan megjelenik. Értelmes, meggondolt hozzászólásai kapcsolódnak a gyakorlati munkához. Vannak azonban még olyanok is, akik nem érzik át kellően a tanulás és a koherenciákon való megjelenés fontosságát. Ihren többek között Győri Vilmos elvtárs, a felsőgallai vasútállomás s'hi’roys'c dolgozója, aki ezideig még egyetlen sem vett részt. Huffnágel elvtárs, az újvárosi építkezés mérnöke sem jár el a konferenciákra, pedig a részvétel sokat segítene munkája eredményességének fokozásában. A párttagok számára kötelező a tanulás, — ezt a szervezeti ■ szabályzat előírja. De kötelez minket a rendszeres tanulásra a dolgozó nép, az épülő szocializmus nagy ügye is. &****’' '' Incédi László 1952 december 24. OKTATÁSI SEGÉDANYAG A Szovjetunió ötödik ötéves terve fontos szakasz a kommunizmusba való átmenet útján Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című munkájában meghatározza, a szocializmus gazdasági alaptörvényét, melyben megmutatja a célt és az eszközt. Az alaptörvény szerint a cél az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása, ez eszköz pedig: a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesítése. Sztálin elvtárs ebben a munkájában meghatározza a szocialista gazdaság fejlődésének tudományos alapjait, megmutatja a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útját. A Szovjetunió ötödik ötéves tervében visszatükröződnek ezek a sztálini tételek, mert ez az ötéves terv „folytatja azt a vonalat, amely a szovjet gazdaság békés fejlesztése, a szocialista gazdaság és a nép jólétének rendszeres növelésére irányul és fontos szakaszt jelent a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján". (Szaburov.) I. Sztálin elvtárs a kommunizmusba való átmenet egyik alapfeltételét így jelöli meg: tartósan biztosítani kell az egész társadalmi termelés szakadatlan növelését, elsősorban növelni kell a termelési eszközök termelését. Az ötéves terv irányelve ennek is eleget tesz. A terv előírja, hogy öt év alatt az ipari termelés színvonala 70 százalék, ezen belül a termelési eszközök termelésének növekedése évi 13 százalék, a fogyasztási cikkeké pedig I százalék. Az ipar és az egész népgazdaság növekedésének alapja a kohászat. Ennek megfelelően az új ötéves terv a nyersvastermelés 76 százalékos, acéltermelés 62 százalékos emelkedését írja elő. De igen fontos helyet foglal el a villamosenergiatermelés hatalmas méretű emelése és a széntermelés 43 százalékos emelése. Azt, hogy ezek a számok mennyire reálisak, bizonyítják azok az eredmények, melyeket a Szovjetunió az ötéves terv első két évében elért. Míg az ötéves terv a termelési eszközöket gyártó ipar termelésének évi 13 százalékos emelését jelöli meg, addig az első két évben 15 százalékos emelkedést ért el. A szovjet nagyipar naponként annyit termel, mint Oroszország a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt egy év alatt. A villamosenergiatermelés egy hónap alatt annyi, mint Oroszország ötévi termelése. A széntermelés terén elért hatalmas eredményt mutatja, hogy míg 1913-ban Oroszország széntermelése tizede volt Angliáénak, 1951-ben a Szovjetunió 25 százalékkal több szenet termel, mint Anglia. A Szovjetunió által elért eredmények a mi tervünk teljesítésére is ösztönzően hatnak: Rákosi elvtárs az országgyűlésen mondott beszédében bejelentette: „ipari termelésünk az idén 22,2 százalékkal, acéltermelésünk 14.1 százalékkal, villamosenergiatermelésünk 20.3 százalékkal nőtt meg.” De látni kell feladatainkat is, különösen nagy feladataink vannak szénbányászat területén, be kell a hozni lemaradásunkat, hogy adósság nélkül lépjünk át ötéves tervünk negyedik évébe n. Az átmenet másik sztálini feltételének is eleget tesz a Szovjetunió új ötéves terve. Ez a feltétel meghatározza, hogy a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára kell felemelni fokozatos átmenet útján, az áruforgalmat pedig fokozatosan termékcsere rendszerével kell felváltani. Természetesen a a fejlődés jelenlegi szakaszán az áruforgalmat és a kolhoztulajdont sikerrel használják fel a szocialista gazdaság fejlesztésére és éppen ezért ebben az ötéves tervben feladat a kolhozok megszilárdítása, főleg a kolhoztermelés erősítése, mert a termékcsere megvalósítását csak úgy lehet elérni, ha megvan a termékbőség nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdaság területén is. Ezért írja elő az ötéves terv a szovjet mezőgazdaság minőségi átalakítását, a mezőgazdaság nagyarányú gépesítését és villamosítását Fő feladat tehát úgy a földművelésben, mint az állattenyésztésben a terméshozam növelése. A terméshozam növelésére felhasználják a micsurini tanokat, a szovjet agrobiológia legújabb eredményeit. A hatalmas természetátalakítások, amelyeket a Szovjetunióban végeznek, mind a szovjet nép anyagi és kulturális fellendülését biztosítják. III. A kommunizmusba való átmenet feltétele az is, hogy el kell érni a társadalom kultúrájának olyan növekedését, mely biztosítja a társadalom minden tagja számára a fizikai és szellemi képességnek mindenoldalú fejlesztései. A Szovjetunió új ötéves terve eleget tesz ennek a feltételnek is, azáltal, hogy városokban bevezetik a kötelező középiskolai oktatást és fokozatosan rátérnek a politechnikai oktatásra. Az új ötéves terv nagy gondot fordít a főiskolák és tudományos intézetek fejlesztésére, azok munkájának megjavítására; meg kell erősíteni a tudomány és termelés kapcsolatát. A szocializmust, illetve a kommunizmust építő társadalomnak szüksége van az emberek eszmei fejlettségére. Számolni kell a kapitalista környezettel, ennek előfeltétele a mély tartalmi és ideológiai munka, melyet a szovjet állam végez. A Szovjetunió új ötéves terve a békés építés terve. Ez az ötéves terv bizonyítja az egész világ előtt a szocializmus hatalmas erejét és fölényét a kapitalista rendszer felett. Nikodémisz Etel Jobb tanulásra mozgósít a komáromi Jókai gimnázium DISZ-szervezete A komáromi Jókai Mór gimnázium DISZ-fiataljai a tanulmányi színvonal emelésével ünnepelték Sztálin elvtárs 73. születésnapját. Pártunk Központi Vezetősége két alapvető feladatot állított iskolai DISZ-szervezeteink elé: az ifjúság lángoló szocialista hazafiságra való nevelését, a tanulmányi színvonal emelését. Iskolánk tanulmányi átlaga az első negyedévi értekezlet után 3,22 volt, ami összehasonlítva az elmúlt év hasonló időszakának eredményével, komoly fejlődést jelent. Tanulmányi eredményünk emelkedését úgy értük el, hogy sikerült az igazgató elvtárs és tanáraink segítségével biztosítanunk a tanulás folytonosságát és politikai felvilágosító munkánk sokkal eredményesebb volt, trónt az elmúlt tanévben. A DISZ-alapszervezetünk tagjai sorába tartozó valamennyi tanuló elkészítette délutáni munkarendjét, amelyeket az osztályfőnökök és a DISZ osztálybizottságai felülvizsgáltak.. A brigádvezetők a tanév elején jól fogtak hozzá a munkához. A brigádgyűléseken a fegyelem, az osztályok tisztasága, a sajtó olvasása és egyéb kérdések mellet figyelmeztették a hanyagul, rendszertelenül tanulókat is. A tanulás folyamatosságának megszervezése mellett fontosnak tartottuk pár hálózat kiépítését, a tanulóeredményesebbé tételét. Az önhibájukon kívül gyenge előmenetelű tanulókat a nevelői korrepetálásokon kívül, tanulópári segítségben is részesítettük. A tanulópárok munkáját is állandóan ellenőriztük. Heti gyűléseken értékeltük, ahol egymásnak átadták tanulási módszereiket, tapasztalataikat. A szervezett munka eredményeként számos, tavaly még elégtelen tanuló, Kiss Olga a II. osztályból, Vanek Béla II. osztályos tanuló, az idei első negyedévi ellenőrző értekezltkon komoly fejlődést értek el. Politikai munkánk is alátámasztotta a tanulmányi színvonal emeléséért folytatott harcot. Faliújságon, osztálygyűléseken, brigádgyűléseken és egyéni beszélgetések során mindannyiszor kihangsúyoztuk, hogy szocialista hazánk szeretete, a proletár nemzetköziség és a Szovjetunió iránti szeretet ápolása a békeharc állandó fokozása nem független a jó Bizonyítványoktól. Elért eredményeink mellett vannak hányosságaink is. Egyes alapszervezeteink DISZ-bizottságai nem valósították meg helyesen az ellenőrzést. Nincs kellő kapcsolat az osztályfőnökkel. Nem egy esetben eltűrték, hogy gyengébb tanulók feladataikat lemásolják náluk jobb tanulók feladatairól. Feladatunk, hogy ezeket a hibákat minél előbb kijavítsuk és a Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlásunk eredményeit még jobban megerősítsük. Mozgalmat indítunk, amelyben a legjobb eredményt elérő osztály elnyeri a „Legjobb békeharcos osztály“ címet. A kitűnőrendű tanulók e mozgalom során felelősséget vállalnak gyengébb társaikért, korrepetálják őket. Takács Imre, komáromi Jókai Mór gitnn. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL • Komszomol az anyagtakarékossági mozgalom élén A fémtakarékossági mozgalomban a Sztálin-autógyár valamennyi dolgozója részt vesz. Az üzemi Komszomol-bizottság arra törekszik, hogy az anyagtakarékosságban is az elsők között haladjanak a fiatalok. A Komszomol-nevelők minden egyes ifjúval és leánnyal elbeszélgetnek és megkérdik: milyen lehetőségeket látnak az anyag- és energiafogyasztás további csökkentésére. Az egyéni foglalkozások eredményeképpen a Sztálin-autógyár kommunistái egy év alatt több mint kétezer észszerűsítési javaslatot dolgoztak ki az anyagtakarékosság elősegítésére. A megvalósított javaslatok több mint háromezer tonna fém megtakarításához vezettek. A szovjet szakszervezetek a munkavédelmi rendszabályok betartásáért A Szovjetunióban a szakszervezetek nagy segítséget nyújtanak a gazdasági vezetőknek a munkavédelmi rendszabályok betartásában és betartatásában. Minden szakszervezeti csoportban társadalmi munkavédelmi megbízott van, aki a munkatörvények, a balesetelhárítási és egészségvédelmi utasítások és előírások betartását ellenőrzi. Felülvizsgálja a munkahelyeket, megnézi, kifogástalanok-e a gépek és egyéb munkaeszközök, rendben van-e a szellőztetőberendezés, jó-e a világítás. Minden olyan vállalat szakszervezeti bizottsága, amely 50 dolgozónál többet foglalkoztat, köteles munkavédelmi bizottságot szervezni. A munkavédelmi bizottság tagjai sztahanovisták, mérnökök és technikusok. Az egyes iparági szakszervezeti központokban külön osztály foglalkozik a munkavédelmi kérdésekkel. Ennek az osztálynak a munkatársai rendszeresen látogatják a hatáskörükbe tartozó vállalatokat és intézményeket. Súlyos mulasztás esetén a szakszervezeti ellenőrök jelentései alapján megfelelő állami szervek vizsgálatot indítanak a mulasztó vezetők ellen.