Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. december (7. évfolyam, 99-106. szám)

1952-12-24 / 105. szám

2 Komárom­megyeI DOLGOZÓK LAPJA Egy üzem, ahol rosszul működnek a „transzmissziók" A dorogi Vill­as akna tömegszervezeteinek munkájáról Sztálin elvtárs, a proletárdik­tatúra lényegét és tartalmát ma­gyarázva rendkívül nyerőként állítja elénk fontos té­a tö­meg­szervezetek munkáját. A tö­­megszervezeteket a proletárdik­tatúra „hajtószíjainak”, „transz­­misszióinak” nevezi, melyet a proletárdiktatúra vezérlő műve, vezetőereje: a munkásosztály él­csapata, a párt hoz mozgásba. „A munkásosztály élcsapatá­nak, a pártnak vezetőereje ab­ban rejlik, hogy magába gyűjti a munkásosztály legjobbjait min­den tömegszervezetből — tanít­ja Sztálin elvtárs — rendelteté­se, hogy kivétel nélkül min­den proletár tömegszervezet munkáját egyesítse és működé­süket, egy cél felé irányítsa... enélkül lehetetlen a­­ proletáriá­­tus egysége, a proletártömeg vezetése... a szocializmus fel­építéséért vívott harcban.’’ Vajjon mindezeket megvaló­sítja-e a dorogi VIII-as akna üzemi pártszervezete? Sajnos nem valósítja meg. A szakszervezet nem mozgósít eléggé a munkaver­seny, a többtermelés, a teljesí­tés érdekében. A pártszervezet vezetősége ad ugyan időnként 9 vezetőségi üléseken feladatokat szakszervezetnek, ezeknek a feladatoknak azonban mara­déktalan végrehajtását nem el­lenőrzik. Ebből adódik a szak­­szervezet munkájának minden hibája. A szakszervezet vezetősége nem volt elég éber a bizalmiak kiválasztásánál, mert olyan bi­zalmiakat állított be, mint Flo­­rea Jenő és Liszt Károly, akiket november végén ítélt el a bíró­ság két-kétévi börtönre széntol­­vajlásért.­­Az ilyen bizalmiak so­kat ártottak a szakszervezet te­kintélyének. Magas az igazolat­lanul mulasztók száma is, kü­lönösen az új bányászok köré­ben, ami azt mutatja, hogy nem foglalkoznak eléggé az új, to­borzott bányászokkal. A szak­­szervezet egyik fontos feladata az új bányászok nevelése. Ezt a Vill­as akna pártszervezete el­hanyagolja. Nem kielégítő munkaverseny szervezése terén a kifejtett munka sem. Ez az oka, hogy az üzem eddig csaknem állandóan 100 százalék alatt ter­melt. A szakszervezeti munkát és a versenyszervezést a szak­­szervezeti bizalmiak nem tekin­tik szívügyüknek, amit az is bi­zonyít hogy a verseny nyilvá­nosságának, a dolgozók népsze­rűsítésének szolgálatába állított faliújságon még mindig az ok­tóber havi cikkek találhatók. A DISZ-szervezet munká­járól már régóta nem hallani semmit, mert az üzemi DISZ- szervezet gozik. Gódor egyáltalán nem dol­elvtárs, a DISZ- titkár iskolára ment, azóta mintha meghalt volna a szerve­zet. Tóth Ambrus, az alapszer­vezet fiat­al tagja arra a kér­désre, hogy ló helyettesíti az is­kolán lévő titkárt , így léteit: „azt jó lenne tudni. Napokig nincs senki, aki helyettesítené, aztán meg minden nap másik van.” Ez a felelet megvilágítja, hogy a pártszervezet milyen se­gítséget nyújt a DISZ-nek, de megmutatta azt is, hogy milyen ennél az üzemnél a fiatalok ne­velése. A DISZ politikai kör is felbomlott, a két DISZ-brigád 100 százalék alatt teljesít. Az üzem közel 70 fiatal dolgozó­jával úgyszólván senki sem tö­rődik, fejlődésük, nevelésük sen­kinek nem okoz különösebb gondot. AZ MSZT a ma­gyar-szovjet barátság, a Szovjetúnió és nagy Sztálin iránt érzett szere­­­tet ápolására hivatott szervezet is csak papíron létezik. A VIII-as akna MSZT szervezeté­nek vezetősége nincs. Az egész vezetőség egy emberből áll. Ez az ember Balogh elvtárs, az üzem­ egyik legidősebb dolgozó­ja, aki az asztalosműhelyben dol­gozik, a bányászokkal úgyszól­ván semmi kapcsolata nincs. En­nek ellenére igyekszik a felülről kapott feladatokat megoldani, de nem tudja, mert — amint mon­dotta — senkitől nem kap tá­mogatást. Egyedül Soós elvtárs­­tól, a vállalatvezetőtől. Számos MSZT-tag új ta­gkönyvét még el sem vitte. Balogh elvtárs en­­nek ellenére, saját pénzéből megvette és beragasztotta a könyvekbe a bélyegeket. Meg­lepő, hogy Bombicz Károly elvtárs MS­ZT -könyve is ott he­ver Balogh elvtárs szekrényé­ben, pedig Bombicz elvtárs bri­gádját MSZT-brig­ádnak neve­zik és Bombicz elvtárs emellett még szaktitkár is. A Szabadságharcos Szö­­ vetség, amely a hazafiság és a­ harcos honvédelem gondo­latát volna hivatva szolgálni, egyáltalán nem működik a VIII-as aknán. A hibák oka az, hogy a pártszervezet nem ad megbíza­tást rendszeresen a tömegszer­vezeteknek és ha nagyritkán a szakszervezetnek­­ ad is, nem el­lenőrzik azok végrehajtását. Nem ad olyan pártmegbizatást a kiváló pártaktiváknak, hogy erősítsék a tömegszervezeteket. Deák Bertalan és Závor György vájárok például a­ titkár elvtárs véleménye szerint nem elég ak­tívak. Nem kétséges azonban, hogyha konkrét megbízatást ,.A pár tagja az, aki ma­gáévá teszi a párt célkitűzé­seit, elfogadja programm­­nyilatkozatát és politikai irányvonalát, részt vesz vala­melyik alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendsze­resen fizeti a tagsági járulé­kot .. A tagsági díj pontos fizetésé­nek jelentőségét számos tagunk nem látja tisztán. A párt­Sok elvtárs elfelejti, hogy a párttag­sági könyv olyan, mint az éles fénykép. A párttagsági járulék fizetése körül mutatkozó hiányosságo­kért elsősorban a hanyagul, rendszertelenül, vagy egyáltalán nem fizető párttagjaink fele­lősek, de felelősek a pártszerve­zetek vezetőségei is. Ahol a tag­díjai beszedését a pártvezető­ség egyszerűen csak szükséges adminisztratív feladatnak tekin­ti és nem köti össze megfelelő felvilágosító munkával, ott az elvtársak egy része kényszere­detten, rendszertelenül fizeti, vagy egyáltalán nem fizeti a párttagsági járulékot. A dorogi „Szabadság’e tszés­­ben a tagdíjfizetés hónapok óta 100 százalékos. Itt az alapszervezet titkára, Jámbor Pálné elvtársnő állandóan fog­lalkozott a tagsággal, elbeszél­getett velük. A tagsággal való rendszeres foglalkozás és a pár­­tonkívüliek irányában kifejtett agitációs munka meghozta az eredményt, mert a pártépítésben is jó munkát végzett a tszcs alapszervezete. Jó eredményeket mutat fel a tagdíjfizetés terén a dorogi II. körzeti pártszervezet is, ahol a pártcsoportvezetők a tagdíj be­szedését állandóan népnevelő munkával kötik össze. Az alap­szervezet tagjai november hó­napban 99 százalékban befizet­ték a tagdíjait. Hogy a tagdíj­fizetés nem lett 100 százalékos, annak az az oka, hogy a II. kör­zeti pártszervezet két pártcso­­portvezetője, Turainé és Kovács Lászlóné elvtársnők nem vették komolyan a reájuk bízott mun­kát és nem foglalkoztak kiélégí­­tően a csoportjukhoz tartozó párttagokkal A nekik kiadott bélyegekről is legutoljára, el­késve számolnak be. A II. körzet pártcsoportvezetői közül a tagdíjfizetés sikere ért le­kapnának, jobb munkát végez­nének. Ezeket az elvtársakat például meg lehetne bízni azzal, hogy megvizsgálják, miért ma­radt el a termelésben a két DISZ-brigád, hiszen Závor elv­­társ a Köztársasági Érdemérem aranyfokozatának tulajdonosa, nem kétséges, hogy megtalálná a hibát és segíteni is tudna Bi­zonyos, hogy Elekes elvtárs, a Munkaérdemérem tulajdonosa — ha azt a pártmegbízatást kapná , szívesen segítené Ba­logh elvtársat az MSZT szerve­zeti életének megerősítésében, és nemcsak a most működő MSZT-brigádokat segítené mun­kájukban, hanem bizonyára még újakat is szervezne. A pártszer­vezet ilyen segítsége sokszoro­san megtérülne a tömegszerve­zetek megerősödése során. Va­lóban hajt' ■d íjakká, a párt po­litikájának transzmisszióivá vál­nának a VIII-as akna tömeg­szervezetei. Kében jó munkát végeznek Le­­tovai Józsefné és Mattyasovszky Józsefné, akik­ mindketten az egyénekre kiterjedő népnevelő munkával érik el jó eredményei­ket. Hasonlóan jó munkát végez­nek: a dorogi MÁV-nál Németh László elvtárs, az I. körzeti alapszervezetnél Kovács Károly­­né, Németh Istvánná, Németh Jánosné, Bánligeti Jánosné és a szénosztályozón Kovács Simon József pártcsoportvezetők. Erősíteni kell a tagdíjfize­tés érdekében lefejtett politikai felvilágosító munkát a Homok­­vasút üzemi pártszervezetében, ahol novemberen mindössze 78 százalékos volt a Hasonló a helyzet tagdíjfizetés­ a Brikett­gyárnál, ahol 73 és a VIII-as aknán, ahol 77 százalékos volt novemberben a tagdíjfizetés.­­ A dorogi városi pártbizott­ság egyre inkább javítja munká­ját a tagdíjfizetés 100 százalé­kossá tétele érdekében. A titkári értekezleteken állandóan napi­renden tartják a tagdíjfizetés kérdését és az ezzel kapcsolatos agitációs és népnevelő munkát. Eddigi munkájuk eredményeként elérték, hogy a szeptemberi 82 százalékos tagdíjfizetés novem­berre 92,4 százalékra emelkedett. A városi pártbizottság célul tűzte ki, hogy a tagkönyv eseréig 100 százalékossá teszik a tag­díjfizetést. A tagdíjfizetésről A dorogi városi pártbizottság 100 oj tagdíjfizetéssel készül a tag könyvcseré­re MEGJELENT a „Pártépítés” december havi száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelked­nek ki: A bírálat és önbírálat fej­lesztéséért A Közpon­t Vezetőség ha­tározata a párttagság átje­lentkezési rendjéről üzemi pártszervezeteink legfontosabb feladatai az 1953. évi terv teljesítése érdekében Egri Gyula: Az új párttagsági köny­vek kiosztása elé A Bar­ett Gyula: termelőszövetkezeti DISZ-szervezetek fejlődése Hajdu-Bihar megyében Jenei Jenő: Politikai munka a komá­­rom megyei bányász mű­szaki értelmiség körében E cikkek mellett még szá­mos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége Szervező Bizottságának kiadá­sában megjelenő folyóirat. A rendszeres tanulás minden párttagra nézve kötelező! A Párttörténet II. éves tanfolyamának hallgatója vagyok. Most különösen lelkesen tanulok és járok a konferenciákra. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyaga, úgy érzem, elengedhetetlenül szükséges mindennapi munkámban és a konferenciákra járó többi elvtárs munkájában is. Meg kell említenem ezzel kapcsolatban Király elvtársat, aki mindig alapo­san felkészül és pontosan megjelenik. Értelmes, meggondolt hoz­zászólásai kapcsolódnak a gyakorlati munkához. Vannak azonban még olyanok is, akik nem érzik át kellően­­ a tanulás és a koherenciákon való megjelenés fontosságát. Ihren többek között Győri Vilmos elvtárs, a felsőgallai vasútállomás s­'hi’ro­ys'c dolgozója, aki ezideig még egyetlen sem vett részt. Huffnágel elvtárs, az újvárosi építkezés mérnöke sem jár el a konferenciákra, pedig a részvétel sokat segítene mun­kája eredményességének fokozásában. A párttagok számára kötelező a tanulás, — ezt a szervezeti ■ szabályzat előírja. De kötelez minket a rendszeres tanulásra a dolgozó nép, az épülő szocializmus nagy ügye is. &****’­' '' Incédi László 1952 december 24. OKTATÁSI SEGÉDANYAG A Szovjetunió ötödik ötéves terve fontos szakasz a kommunizmusba való átmenet útján Sztálin elvtárs „A szocializ­mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című munká­jában meghatározza, a szocializ­mus gazdasági alaptörvényét, melyben megmutatja a célt és az eszközt. Az alaptörvény sze­rint a cél az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximá­lis kielégítésének biztosítása, ez eszköz pedig: a szocialista ter­melésnek a legfejlettebb techni­ka alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesítése. Sztálin elvtárs ebben a munká­jában meghatározza­­ a szocia­lista gazdaság fejlődésének tu­dományos alapjait, megmutatja a szocializmusból a kommuniz­musba való átmenet útját. A Szovjetunió ötödik ötéves tervében visszatükröződnek ezek a sztálini tételek, mert ez az ötéves terv „folytatja azt a vo­nalat, amely a szovjet gazdaság békés fejlesztése, a szocialista gazdaság és a nép jólétének rendszeres növelésére irányul és fontos szakaszt jelent a szo­cializmusból a kommunizmusba való átmenet útján". (Szabu­­rov.) I. Sztálin elvtárs a kommuniz­musba való átmenet egyik alap­­feltételét így jelöli meg: tartó­san biztosítani kell az egész tár­sadalmi termelés szakadatlan növelését, elsősorban növelni kell a termelési eszközök terme­lését. Az ötéves terv irányelve en­nek is eleget tesz. A terv elő­írja, hogy öt év alatt az ipari termelés színvonala 70 száza­lék, ezen belül a termelési esz­közök termelésének növekedése évi 13 százalék, a fogyasztási cikkeké pedig I­ százalék. Az ipar és az egész nép­gazdaság növekedésének alapja a kohászat. Ennek megfelelően az új ötéves terv a nyersvas­­termelés 76 százalékos, acélter­melés 62 százalékos emelkedé­sét írja elő. De igen fontos he­lyet foglal el a villamosenergia­­termel­és hatalmas méretű eme­lése és a széntermelés 43 szá­zalékos emelése. Azt, hogy ezek a számok mennyire reálisak, bizonyítják azok az eredmények, melyeket a Szovjetunió az ötéves terv első két évében elért. Míg az öt­éves terv a termelési eszközö­ket gyártó ipar termelésének évi 13 százalékos emelését je­löli meg, addig az első két­ év­ben 15 százalékos emelkedést ért el. A szovjet nagyipar naponként annyit termel, mint­­ Oroszország a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt eg­y év alatt. A villamosenergiater­­melés egy hónap alatt annyi, mint Oroszország ötévi terme­lése. A széntermelés terén elért hatalmas eredményt mutatja, hogy míg 1913-ban Oroszország széntermelése tizede volt Ang­liáénak, 1951-ben a Szovjet­unió 25 százalékkal több szenet termel, mint Anglia. A Szovjetunió által elért eredmények a mi tervünk tel­jesítésére is ösztönzően hatnak: Rákosi elvtárs az országgyűlé­sen mondott beszédében beje­lentette: „ipari termelésünk az idén 22,2 százalékkal, acélter­melésünk 14.1 százalékkal, vil­lamosenergiatermelésünk 20.3 százalékkal nőtt meg.” De látni kell feladatainkat is, különösen nagy feladataink vannak szénbányászat területén, be kell a hozni lemaradásunkat, hogy adósság nélkül lépjünk át öt­éves tervünk negyedik évébe­­ n­. Az átmenet másik sztálini fel­tételének is eleget tesz a Szov­jetunió új ötéves terve. Ez a feltétel meghatározza, hogy a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára kell fel­emelni fokozatos átmenet útján, az áruforgalmat pedig fokozato­san termékcsere rendszerével kell felváltani. Természetesen a a fejlődés jelenlegi szakaszán az áruforgalmat és a kolhoztu­lajdont sikerrel használják fel a szocialista gazdaság fejlesztésé­re és éppen ezért ebben az öt­éves tervben feladat a kolhozok megszilárdítása, főleg a kolhoz­termelés erősítése, mert a ter­mékcsere megvalósítását csak úgy lehet elérni, ha megvan a termékbőség nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdaság terü­letén is. Ezért írja elő az ötéves terv a szovjet mezőgazdaság minő­ségi átalakítását, a mezőgazda­ság nagyarányú gépesítését és villamosítását Fő feladat tehát úgy a föld­művelésben, mint az állatte­nyésztésben a terméshozam nö­velése. A terméshozam növelé­sére felhasználják a micsurini tanokat, a szovjet agrobiológia legújabb eredményeit. A hatal­mas természetátalakítások, ame­lyeket a Szovjetunióban végez­nek, mind a szovjet nép anyagi és kulturális fellendülését biz­tosítják. III. A kommunizmusba való átme­net feltétele az is, hogy el kell érni a társadalom kultúrájának olyan növekedését, mely bizto­sítja a társadalom minden tag­ja számára a fizikai és szellemi képességnek mindenoldalú fej­lesztései. A Szovjetunió új öt­éves terve eleget tesz ennek a feltételnek is, azáltal, hogy vá­­rosokban bevezetik a kötelező középiskolai oktatást és fokoza­tosan rátérnek a politechnikai oktatásra. Az új ötéves terv nagy gondot fordít a főiskolák és tudományos intézetek fejlesz­tésére, azok munkájának megja­vítására; meg kell erősíteni a tudomány és termelés kapcsola­tát. A szocializmust, illetve a kom­munizmust építő társadalomnak szüksége van az emberek esz­mei fejlettségére. Számolni kell a kapitalista környezettel, en­nek előfeltétele a mély tartalmi és ideológiai munka, melyet a szovjet állam végez. A Szovjetunió új ötéves terve a békés építés terve. Ez az öt­éves terv bizonyítja az egész vi­lág előtt a szocializmus hatal­mas erejét és fölényét a kapi­talista rendszer felett. Nikodém­isz Etel Jobb tanulásra mozgósít a komáromi Jókai gimnázium DISZ-szervezete A komáromi Jókai Mór gimnázium DISZ-fiataljai a ta­nulmányi színvonal emelésével ünnepelték Sztálin elvtárs 73. születésnapját. Pártunk Központi Vezetősége két alapvető feladatot állított is­kolai DISZ-szervezeteink elé:­ az ifjúság lángoló szocialista hazafiságra való nevelését, a tanulmányi színvonal eme­lését. Iskolánk tanulmányi átlaga az első negyedévi értekezlet után 3,22 volt, ami összehasonlítva az elmúlt év hasonló időszakának eredményével, komoly fejlődést jelent. Tanulmányi eredményünk emelkedését úgy értük el, hogy sikerült az igazgató elvtárs és tanáraink segítségével biztosíta­nunk a tanulás folytonosságát és politikai felvilágosító munkánk sokkal eredményesebb volt, trónt az elmúlt tanévben. A DISZ-alapszervezetünk tagjai sorába tartozó valamennyi ta­nuló elkészítette délutáni mun­karendjét, amelyeket az osztály­főnökök és a DISZ osztálybizott­ságai felülvizsgáltak.. A brigádvezetők a tanév ele­jén jól fogtak hozzá a munká­hoz. A brigá­dgyűléseken a fe­gyelem, az osztályok tisztasága, a sajtó olvasása és egyéb kérdé­sek mellet figyelmeztették a hanyagul, rendszertelenül tanu­lókat is. A tanulás folyamatos­ságának megszervezése mellett fontosnak tartottuk pár­ hálózat kiépítését, a tanuló­eredmé­nyesebbé tételét. Az ön­hibáju­kon kívül gyenge előmenetelű tanulókat a nevelői korrepetálá­sokon kívül, tanulópári segítség­ben is részesítettük. A tanuló­párok munkáját is állandóan el­lenőriztük. Heti gyűléseken ér­tékeltük, ahol egymásnak átad­ták tanulási módszereiket, ta­pasztalataikat. A szervezett munka eredményeként számos, tavaly még elégtelen tanuló, Kiss Olga a II. osztályból, Va­­nek Béla I­I. osztályos tanuló, az idei első negyedévi ellenőrző értekezl­tkon komoly fejlődést értek el. Politikai munkánk is alátá­masztotta a tanulmányi színvonal emeléséért folytatott harcot. Faliújságon, osztálygyűléseken, brigádgyűléseken és egyéni be­szélgetések során mindannyiszor kihangsúyoztuk, hogy szocia­lista hazánk szeretete, a proletár nemzetköziség és a Szovjetunió iránti szeretet ápolása a béke­harc álland­ó fokozása nem füg­getlen a jó Bizonyítványoktól. Elért eredményeink mellett vannak hányosságaink is. Egyes alapszervezeteink DISZ-bizott­­ságai nem valósították meg he­lyesen az ellenőrzést. Nincs kellő kapcsolat az osztályfőnök­kel. Nem egy esetben eltűrték, hogy gyengébb tanulók felada­taikat lemásolják náluk jobb ta­nulók feladatairól. Feladatunk, hogy ezeket a hibákat minél előbb kijavítsuk és a Sztálin elv­társ születésnapjára tett fel­ajánlásunk eredményeit még jobban megerősítsük. Mozgalmat indítunk, amelyben a legjobb eredményt elérő osztály elnyeri a „Legjobb békeharcos osztály“ címet. A kitűnőrendű tanulók e mozgalom során felelősséget vál­­lalnak gyengébb társaikért, kor­repetálják őket. Takács Imre, komáromi Jókai Mór gitnn. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL • Komszomol az anyagtakarékossági mozgalom élén A fémtakarékossági mozga­lomban a Sztálin-autógyár va­lamennyi dolgozója részt vesz. Az üzemi Komszomol-bizottság arra törekszik, hogy az anyagtakaré­kosságban is az elsők között haladjanak a fiatalok. A Kom­­szomol-nevelők minden egyes ifjúval és leánnyal elbeszélget­nek és megkérdik: milyen lehe­tőségeket látnak az anyag- és energiafogyasztás további csök­kentésére. Az egyéni foglalko­zások eredményeképpen a Sztá­­lin-autógyár kommunistái egy év alatt több mint kétezer ész­­szerűsítési javaslatot dolgoztak ki az anyagtakarékosság előse­gítésére. A megvalósított javas­latok több mint háromezer tonna fém megtakarításához vezettek. A szovjet szakszervezetek a munkavédelmi rendszabályok betartásáért A Szovjetunióban a szakszer­vezetek nagy segítséget nyújta­nak a gazdasági vezetőknek a munkavédelmi rendszabályok be­tartásában és betartatásában. Minden szakszervezeti csoport­­­ban társadalmi munkavédelmi megbízott van, aki a munka­törvények, a balesetelhárítási és egészségvédelmi utasítások és előírások betartását ellenőrzi. Felülvizsgálja a munkahelye­ket, megnézi, kifogástalanok-e a gépek és egyéb munkaeszközök, rendben van-e a szellőztetőbe­­rendezés, jó-e a világítás. Min­den olyan vállalat szakszerve­zeti bizottsága, amely 50 dol­gozónál többet foglalkoztat, kö­teles munkavédelmi bizottságot szervezni. A munkavédelmi bi­zottság tagjai sztahanovisták, mérnökök és technikusok. Az egyes iparági szakszervezeti központokban külön osztály foglalkozik a munkavédelmi kér­désekkel. Ennek az osztálynak a munkatársai rendszeresen lá­togatják a hatáskörükbe tarto­­zó vállala­toka­t és intézménye­ket. Súlyos mulasztás esetén a szakszervezeti ellenőrök jelenté­sei alapján megfelelő állami szervek vizsgálatot indítanak a mulasztó vezetők ellen.

Next