Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. november (8. évfolyam, 88-95. szám)

1953-11-04 / 88. szám

2 Legyen a mindennapi pártmunka szerves része a pártiskolára való jelölés Járási és városi pártbizottsá­gainknak káderfejl­eszt­ési tervet kellett kidolgozniuk. Ez a terv foglalkozik a kádereik mairxista­­leninista képzésének kérdésével is. Ennek alapján határozzák meg, hogy a különböző területen dolgozó elvtársaknak milyen pártiskolát kell végezniök ahhoz, hogy munkájukat jól tudják vé­gezni A titkárság ápril­is­ 10-i hatá­rozata értelmében öt hó­napos pártiiskolára 40 elvtársat kellett megyénk területéről biztosítani. A megyei pártbizottság az iskola előkészítését még februárban megkezdte. A járási bizottságok­kal és a tatabányai városi párt­bizottsággal közölte a megyei bizottság, hogy milyen területek­ről, hány elvtársat javasolhatnak öthóna­pos pártiskolára. Ezt a fel­adatot egyetlen egy járási, vagy városi pártbizottság sem hajítot­ta végre határidőre. A­ kiválogatást pártbizottságaink , párt- és­­ tömegszervezetek osz­tályára hárították, s így a hall­gatók kiválogatása nem vált el­sősorban a megyei pártbizottság, de járási és városi pártbizottsá­gaink kollektívája munkájának szerves­ részévé sem. Néhol kap­kodva, gondatlanul, lelkiismeret­lenül végzik ezt a munkát. Nem használják fel megfelelően párt­­bizottságaink a pártiskolák ál­tal nyújtott segítséget káder­­helyzetük megjavítására. Hiba, hogy a megyei pártbi­zottság párt- és tömegszerveze­tek osztálya nem ellenőrzi rend­­szeresen a pártiskolaii hallgatók kiválasztása ütemtervének vég­­reh­aj­tását P­ár­tb­i­zo­tts­ágaink megfeledkeznek arról, hogy az iskolára­ való jelölés­ folyamatos feladat. A­­ kampányszerűséget bizonyítja az a tény is, hogy a javaslatokat egyszerre küldik be a megyei pártbizottságra, nem pedig folyamatosan. Ebből adó­dik aztán, hogy a megyei párt­­bizottság tagjainak rövid idő alatt kell a beküldött javaslato­kat felülvizsgálni. Hiba van a járási pártbizottsá­gokhoz beérkezett javaslatok el­lenőrzésével is. Nem mélyednek el eléggé a javasoltak anyagá­nak tanulmányozásában. így fordulhatott elő, hogy a dorogi járási pártbizottság például olyat javasolt öthónapos pártiskolára, akiről utólag derült ki, hogy 1951-ben népellenes teiért három hónapig cselekede­le volt zárva, tehát a pártban nincs he­­lye. A pártiskolai hallgatók kivá­logatásához megadott szempon­tok nem újak. A tavalyi iskoláz­tatásnál is ezeknek megfelelően kellett volna jelölni. Ez a mun­ka azonban nem volt eléggé tervszerű és gondos, amit szám­talan példa bizonyít. A Lábat­lan­ Cementgyárban közel 30 pártiskolát végzett elvtárs dol­gozik, de ezek jórészét a­z iskolai elvégzése után nem tudták funk­cióba állítani. A megyei háromhónapos párt­­iskolára 60 elvtársat kellett ja­vasolni. A Központi Vezetőség határozata értelmében 80 száza­lékban alapszervi titkárokat. A beérkezett javaslatok között 19 titkár és szaktitkár van, rajtuk kívül csak 11-et javasolnak az iskola elvégzése után titkári funkcióba. P­á­rtb­i­zo­t­tsá­g­a­i­n­k t­a­g­j­a­i­tó­l gyakran halljuk, hogy „kevés a káder” és a meglévők közül is sok képzetlen és mégis, ami a fenti példákból is látszik, nem használják ki az iskoláztatási lehetőségeket. Pártiskolára való jelölésinél gondoljunk arra, hogy minden „rosszul kiválasztott” hallgató egy-egy jó káder elől veszi el a helyet. A rossz kiválasztás — ha akaratlanul történik is — bűn a párttal­ szemben, gyengíti a­ párt erejét és az ellenséget se­gíti. Minden egyes „rosszul ki­választott” hallgató esetében fel kell vetni a felelősség kérdését. Nem lehet elfogadni olyan érve­ket, hogy „nem volt rá idő!” Meg kell szüntetni a még fenn­álló kampányszerűséget és a­z elkészített terv szerint folyama­­tossá kell tenni a­z iskolára­ való jelölés­t. ft pártunk határozatain alapuló kormányprogramm maradékta­­lan végrehajtásához olyan káde­rekre van szükség, akik nem tor­­pannak meg a nehézségek előtt, megállják a helyüket, akik nem kerülnek az ellenség befolyásai alá. Éppen ezért a megyei párt­bizottságnak, de a járási és vá­rosi pártbizottságainknak is sok­kal több gondot kell fordítaniuk erre a munkára és érezniök kell a fokozott felelősséget. Vedül László „Csak az a vezető végezhet jó munkát , aki rendszeresen tanul..." A népi demokratikus államrendszerünkben bekövetkezett alap­­vető változások, a szocialista társada­lmi rend építése egyre inkább megköveteli, hogy az államapparátusban dolgozó káderek politikai és szakmai színvonala egyre magasabb legyen. Az elmúlt oktatási évben tanácsszerveink dolgozói valtamen­­­n­yien részt vettek pártoktatásban. Azokban a járásokban, ahol a végrehajtó bizottság elnöke fog­la­­kozott a községi elnökök politi­kai felkészültségének megjavításával, ott a gyakorlati munkában az eredmény megmutatkozott, javult a tanács és a tömegek kap­csolata, eredményt értek el a tervek teljesítésében, a szocialista tör­vényesség betartásában, eredményesen harcoltak az ellenség min­den megnyilvánulása ellen. A TV­agyon sok tanácsvezető azonban még ma sem érzi a fele­lősséget a saját és a hozzá beosztott dolgozók politikai és szakmai oktatásának biztosításáért. Ezek a vezetők elfeledkez­nek arról, hogy csakis az a vezető tud helytállni munkájában, az államapparátus irányításában, aki úgy politikailag, mint szakmai­lag állandóan, rendszeresen tanul. Sztálin elvtárs arra tanított bennünket: „Ahhoz, hogy építsünk, tudás kell, el kell sajátítani a tudományt. Ahhoz, hogy tudjunk, tanulni kell. Tanulni álhalá­­losan, türelmesen”. Az emúlt oktatási évben az állandó bizottsági tagok okítá­sáról a végrehajtóbizottság elnökei nem gondoskodtak. Sok állandó bizottsági tag a sok munkára való hivatkozással még az állandó bizottsági gyűléseken sem jelent meg. Ezen a helytelen magatartáson az idén változtatni kell és biztosítani kell, hogy az állandó bizottsági tagok szakmai képzettségét elősegítsük. Dolgozó népünknek ma olyan vezetőkre van szüksége, akik­hez bármilyen kérdéssel fordulhatnak, akik pártunk és kormá­nyunk célkitűzéseinek megvalósítását minden munkájukkal elő­segítik. A­­inden lehetőség megvan arra, hogy tanácsvezetőink jó szakemberekké és egyben jó marxistákká, leninistákká valljanak. Minden tanácsi dolgozó vegyen részt a szakmai okta­táson, politikailag képezze magát, mert ez az egyetlen járható útja annak, hogy igazi vezetőkké valljanak. Kollár József­né a megyei tanács dolgozója. Új tag­jelölt­eket vett fel a szsendi pártsa er vezset tagsága A Negyedik Békekölcsönjegy­zés idején a népnevelők jó mun­kát végeztek Szend községben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Szend község dol­gozói jól jegyeztek. Ebből a munkából a párton­­kívüli népnevelők is kivették ré­­szüket. Nemes Kálmán és Ne­mes Kálmán­né különösen le­­ké­sőn dolgoztak. Figyelembe vet­ték ezt a pártszervezet tagjai, amikor az elmúlt havi taggyűlé­sen Nemes Kálmán és Nemes Kálmánná tagjelölt felvételi ké­relmét tárgyalták. A jó munkájuk elismeréseként mindketten pártunk tag­jelöltjei lettek. Komárommegyei OOtCBfflK iAPJ^ A PÁRTÉLETBŐL: Az MDP Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 ok­óber 31-én kibővített ülést tartott, melyen megtárgyalta a Poli­tkai Bizottság beszámolóját a júniusi ülésen hozott határozatok végre­hajtásáról s a párt további feladatairól. A beszámolót Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztet­e elő. Beható vita után a beszámoló alapján a kibővített ülés egyhangú­lag határozatot fogado­t el. A Központi Vezetőség elhatározta, hogy 1954 áprilisára össze­hívja a M­agyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusát. A Politikai Bizottság javaslatot terjesztett elő a pártvezető­ségek és pártválasztmányok jövő év elején történő újjáválasztásá­­ról. Ács Lajos elvtársnak, a Központi Vezetőség ti­tárának be­számolója alapján a kibővített ülés a javaslatot elfogadta, s a kér­­désben megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség Apró Antal elvtársat beválasztotta a Politikai Bizottság tagjai sorába. A tagjelöltfelvételi munka eredményei és hiányosságai az Almásfüzitői Mászolajban Lapunk október 14-i számá­ban cikket közöltünk: „Párttag lesz-e Németh elvtárs?” cím­mel. A cikk nyomán az Almás­füzitői Mászol­aj pártbizottsága vezetőségi ülést hívott össze. A vezetőségi ülésen megbeszélték, hogy a pártbizottsághoz tartozó alapszervi vezetőségek hogyan foglalkoznak a pártépítési mun­ka egyik legfontosabb részével, a tag- és tagjelöltfelvétel­lel. A vezetőségi ülésen megálla­pították, hogy a ta­gjelöl­tf­el­vé­tel és a tagjelöltekkel való fog­lalkozás terén egyes alapszerve­zetekben igen szép eredménye­ket értek el. De szóba kerültek a hiányosságok is, melyek meg­szüntetése előbbre viszi az alap­­szervezetek pártépítési munká­ját. Az I-es számú alapszervezet vezetőségének és az ajánlók jó munkáját bizonyítja, hogy a tagjelöltek szorgalmasan járnak politikai iskolára és a munka terén is szép ered­ményeket érnek el. Hatala Gyula, Po­l László és Bognár László elvtársak, fiatal tagjelöltek, napi tervüket átlag 120—130 százalékra teljesítik. A y1-os számú alapszervezet­ben már más a helyzet. A párt­vezetőség, de az ajánlók nem törődnek a tagjelöltekkel. Magukra hagyják az elv­társakat, nem nevelik, nem foglalkoznak velük. Bóna elvtársim már több mint egy éve tagjelölt. Jó munkájával érdemelte ki, hogy mint munkáskáder admi­nisztratív beosztást kapott és tagjelölt lett. Bóna elvtársnő már többször kérte tagfelvételt, de a pártszervezet vezetőségé­nek hanyagsága miatt még mindig tagjelölt. A 11-es számú alapszervezet vezetőségének munkájában még nagyobb hiányosságok vannak a tagjelöltfelvétel terén. Bugyi Károlyné elvtársnő, mint pár­­tonkívüli, a politikai iskolán való szorgalmas részvételével és napi tervének 110—115 szá­zalékos teljesítésével már kiér­demelte, hogy pártunk t­agje­­löl­tje lehessen. Bugyi elvtársnő már több mint három hó­napja beadta a pártvezető­ségnek a tagjelölt felvételi kérelmét, de a pártvezető­ség még mindig nem ter­jesztette elfogadás végett a taggyűlés elé. A tagjelöltfelvétel és a tagje­löltekkel való foglalkozás terén elért eredmények kiszélesítése és a meglévő hiányosságok megszüntetése érdekében az al­­másfüzítői Ma­sze­ ej pártbizott­sága vezetőségi ülésen határoz­ta el, hogy felülvizsgálja az összes alapszervezetek pártépí­­tési munkáját és segítséget nyújt a hibák kijavításához. 1933 november 4. Maurice Thorez elvtárs válasza a „l’Observateur“ című lap munkatársa kérdéseire A Párizsban megjelenő „l’Ob­­servateur” című polgári lap csü­törtöki számában közli Maurice Thoreznek, a Francia­ Kommu­nista Párt főtitkárának vála­szait a lap munkatársa által fel­vetett kérdésekre. Első kérdés: „Miben különbö­zik Franciaország mai politikai helyzete az 1936. évitől?” A válasz a többi között így hangzott:­­Az 1953. évi politikai helyzetet alapvetően az a tény különbözteti meg az 1934. és 1938. között kialakult politikai helyzettől, hogy ma teljesen elő­térben áll és a francia politikai élet központi kérdésévé lett az, hogy orvosolni lehessen mind­azokat a bajokat, amelyek ma Franciaországot sújtják. Első­sorban az ország külpolitikai vo­nalvezetésének gyökeres meg­változtatására van szükség. Franciaországban megmozduló­­ban vannak a nemzetnek azok a mélyen rejlő erői, amelyek har­ci egységbe fogják össze munkásosztályon túl az összes a dolgozókat, más szóval azokat a népi tömegeket, amelyek vis­­­sza akarják szerezni Franciaor­szág függetlenségét és szuvere­­nitását. Minden nemzeti és va­lóban demokratikus jellegű erő akcióegysége a mai francia po­litika alapvető kérdése és a népi erők ezen tömörülésének alap­vető feltétele a munkásosztály egységének megvalósulása.” Második kérdés: „Hajlandó-e a Francia Kommunista Párt, Togliatti és Nenni javaslatainak példáját követve hasonló állás­pontot elfoglalni egy olyan fran­cia kormány irányában, amely céljául tűzi ki az indokínai há­borúnak tárgyalások útján való befejezését, az ,,európai védelmi közösség” tervének visszautasí­­tását és olyan gazdasági politika folytatását, amely a bérek és fizetések színvonalának a létfel­tételeknek megfelelő kiigazításá­ra törekszik?” Válasz: „A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­­nak október 23-i ülésén hozott határozat pontosan megállapít­ja, hogy pártunk országos vi­szonylatban éppen úgy, mint a parlament fórumán minden le­­­hető erőfeszítést meg kíván ten­ni az „európai védelmi közös­ség” létrehozásáról szóló tör­vényjavaslat ratifikálásának meghiúsítására. A francia kom­munisták készek e célból össze­fogni mindazokkal, akik meg akarják buktatni ezt a végzetes egyezményt. Úgy gondoljuk to­vábbá, hogy a francia nép igazi érdekeinek megfelelő politika azt is megköveteli, hogy Ho Si Minh-el való tárgyalások útján véget kell vetni a vérontásnak Indokínában. Ami pedig a lét­fontosságú gazdasági követelé­seket illeti, meg kell állapítani, hogy ma már minden francia munkás és dolgozó teljes mér­tékben megérti azt a kölcsönha­tót, amely létfeltételeinek ne­hézségei és a háborús atlanti politika között fennáll. A fran­cia kommunistáik éppen ezért el vannak szánva minden olyan po­itika­­ támogatására, amely számbaveszi ezeket a reális té­nyezőket.” Harmadik kérdés: „Milyen fej­lemények következtek be azóta, hogy a Francia Kommunista Párt nemzetgyűlési csoportja akcióegység me­g­valósít­ás­ára irányuló javaslatokat tett a Franci Szocialista Párt nem­­ze­tyülési csoportjának.” Válasz: „A Francia Szocialista Párt és nemzetgyűlési csoportja visszautasította az akcióegység megvalósítására irányuló leg­­utóbbi javaslatainkat. Azonban mi jól emlékszünk arra­, hogy mielőtt 1934-ben a kenyér, a szabadság és a béke jelszava alapján létrejött az az akcióegy­­ség, amely alapja volt a később kialakult népfrontnak, 27 ízben kellett hasonló javaslatokat ten­ni a Francia Szocialista Pártnak és ezeket vagy visszautasították, vagy pedig válasz nélkül hagy­ták. A francia kommunisták tu­datban vannak annak, hogy ne­kik szigorúan meg­fell őriznek egységes harci szervezetüket a szocialista dolgozók érdekében is, hogy ez az egység mindket­tőjük érdekeit szolgálja, és ép­pen ezért mindent el fognak kö­vetni, hogy országos viszonylat­ban is megnyerjük a szocialista dolgozókat a harci egységfront eszméjének és hogy ez az eszme ezután cselekvéssé is válhasson. TANULJUNK AZ SZKP TAPASZTALATAIBÓL A pártoktatás első napjai a Szovjetunióban Október 1-én a Szovjetunió városaiban és kerületeiben megkezdődött az új pártokta­­tási év. A körökben, politikai is­kolákon, szemináriumokon, esti pártiskolákon megtartották az első foglalkozásokat. A különböző helyekről érke­ző jelentések arról számolnak be, hogy a kommunisták pártonkívüliek elevenen érdek­es­lődnek a politikai ismeretek, a marxi-lenini elmélet alapjai­nak tanulmányozása iránt. Ugyanekkor hibák is felme­rültek az első foglalkozásokon. Ezek abból erednek, hogy egyes pártszervezetek nem­ ké­szültek fel jól az oktatási évre. A pártszervezetek sürgős fel­adata a fogyatékosságok hala­déktalan kiküszöbölése, a na­gyobb szervezettség biztosítá­sa, a foglalkozások eszmei tar­ta­mának megjavítása a párt­oktatás minden láncszemében. ★ Szervezetten, jól kezdődött a politikai oktatás, a szorokszki gép- és traktorállomás mellett létesített politikai körön, ahol az SZKP történetét tanulmá­nyozzák. A kitűzött időpontban a kör tagjai mindnyájan megjelentek a feldíszített teremben. A hallga­tók többsége jól ismeri a kör ve­­zetőjét, Nyikola­j Arkszentyevics Szokolov propagandistát. Szo­­kolov 13 éve dolgozik, mint pro­­pagandista, átérzi a reábízott ügy fontosságát, gondosan fe­l­készül minden foglalkozásra. Szokolov elvtárs airra töreke­dett, hogy minél jobban össze­kapcsolja az elméleti kérdéseket azokkal az óriási gyakorlati fel­adatokkal, amelyek most a gép­es tra­ktorállomás kollektívája előtt állnak. Emlékeztette a hall­gatókat arra, hogy a gép, és traktor ál­lom­ás kollektívája még sokkal adósa az állammnak, szántási tervet még csak 80 szá. A Zalákban teljesítették és a kör minden hallgatójának latba kell vetnie erejét és tudását az évi termelési előirányzat becsületes teljesítése érdekében. A kör hallgatói — a tapasz­talt gépekezelők — megértették propagandistájuk szavait. Ivan Jemeljanovics Umanyec kommunista mechanikus, aki már második éve tanulmányozza a párttörténetet, ezt mondotta: — Az oktatásnak már eddig is nagyon soka­­ köszönhetek. Nem­csak azt értem el, hogy jól tájé­kozódom az alapvető elméleti kérdésekben, hanem mélyebben felismertem szerény munkám je­­lentőségét a­ mezőgazdaság to­vábbi fellendítésében. A tanulókör hallgatója, Ivan Vasziljevics Kuzmicsev, a 4. sz. traiktorosbrigád vezetője is. Míg a propagandistát hallgatja, eszébe jut, hogy brigádja. — és maga is — még mindig nem tett meg minden tőle telhetőt azok­nak a nagy feladatoknál: meg­valósítására­, amelyeket a párt és a kormány most a gép­ és traktorállomás dolgozói elé tű­zött. A gépkezelőket az a vágy ha­totta át, amikor eltávoztak a po­litikai oktatás első foglalkozásá­­ról, hogy még többet és még jobban dolgozzanak. ★ B­őven az érdeklődés a poli­tikai ismeretek iránt. Benderi városban több mint 2000 kom­munista, komszomolista és pár­­tcn­évüli, műszaki dolgozó, ta­nító, orvos, bővíti a pártoktatás keretében eszmei, elméleti, isme­retet. Október 1-én szervezetten kezdték meg az új oktatási évet. A vasúti csomópont pártbi­zottságának helyiségeiben a ki­tűzött időpontra összegyűltek a vasútállomás vezetői és műsza­ki dolgozói. Tavaly a közleke­dés parancsnokai nagy érdeklő­déssel tanulmányozták a politi­­kai gazdaságtan kérdéseit. El­határozták, hogy az új oktatási évben tovább folytatják a poli­tikai gazdaságtan tanulmányo­zását.★ ... Az uszty-kamenogorszki cinkgyár elektrolizáló műhelyé­nek kultúrtermében vagyunk. Délután öt órakor itt gyűltek össze Fedoszejenko, Cibulszkij ügyeletes technikus elvtársak, Ariyemenkov villanyszerelő, Leontyeva laboránsnő, valamint a párttörténetet felsőfokon ta­nulmányozó kör többi hallgatói. Porhunov elvtárs, a kör veze­tője szorgalmasan készült az el­ső foglalkozásra. A bevezető előadást magas eszmei színvo­nalon tartotta meg. Részletesen jellemezte az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt­­!• kongresszusának történelmi je­lentőségét, beszélt a kommunis­ta pártnak a proletariátus dik­tat­úr­ájáért, a szocializmus fel­építéséért vívott harcáról, be­mutatta a kommunista pártot, mint a kommunizmust építő szovjet társadalom­szervező és lelkesítő erejét. ★ Az alma-atai kerületben lévő „Hegyi óriás” kolhoz kommu­nistái jóval az első foglalkozás megkezdése előtt összejöttek a középiskola épületében. Este 8 óra van. A politikai körök hall­gatói bevonulnak az osztályter­mekbe. Az első foglalkozás tár­gya: „Ötvenéves a Szovjetunió Kommunista Pártja.” Az egyik osztályban a dialek­tikus és történelmi materializ­must tanulmányozó körök hall­gatói gyűltek össze. Kozlov elv­társ, a kör vezetője, hallgatói elé lépve ismét azt az izgalmat érezte, amelyet minden propa­gandista jól ismer. 14-en ültek előtte, olyan emberek, akik kö­zös nagy ügyük érdekében váll­vetve dolgoznak a ko­lozban. Kozlov elvtárs, a kolhoz párt­titkára naponta találkozik velük a brigádokban, a szántóföldön, pártgyűléseken, most pedig ezek az emberek eljöttek hozzá, mint propagandistához, akinek az a hivatása, hogy segítséget nyújt­son nekik a marxista-leninista elmélet elsajátításában. A propagandista jól felkészült az első foglalkozásra zottan beszélt, feltárta Határo­hallga­tói előtt azt a fé évszázados hősi utat, amelyet a párt az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 11. kongresszusa óta megtett. A propagandista előadása pontos volt, követke­zetes. Egyszerű, keresetlen sza­vakkal fejtette ki az anyagot, felkeltette hallgatói érdeklődé­sét. A hallgatók az előadás köz­ben jegyzeteket készítettek, utá­na pedig kérdéseket tettek fel, amelyekre a propagandista vilá­gos, értelmes válaszokat adott. ★ Egészen máskép folyt le foglalkozás Gorelov propagan­á­dista nárttörténetet tanulmányo­zó körében. A propagandista nem készült fel a foglalkozásra. Az újságból felolvasta a Szov­jetunió Kommunista Pártja megalakulásának 50. évforduló­ja alkalmából megjelent tézise­ket. A hallgatók nem jegyeztek. Meglátszott, hogy a tézisek egyszerű átfutása nem nyújthat nekik segítséget az anyag ala­pos elsajátításához. A propa­gandista a tézisek második fe­jezetének felolvasása után így szólt a hallgatókhoz: — Most tárgyaljuk meg az elhangzottakat, mondjátok el vé­leményeteket. A kör tagjai hallgattak. Ak­kor Gorelov elvtárs azt java­solta, hogy jegyezzék fel a fon­tosabb tételeket Ezután a szö­veg hátralévő részét olvasta fel.★ Ebből a példából is kitűnik, hogy a pártoktatás területén csakis akkor lehet eredményes, jó munkát végezni, a hallgatók figyelmét felkelteni, ha a pro­ pagandis­a alaposan felkészül a foglalkozásra.

Next