Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. január (9. évfolyam, 1-9. szám)
1954-01-27 / 8. szám
KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ' Dolgozók Lapja IX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Ára 10 fillér Helyes úton járunk, az országépítés új, nagy feladatai várnak ránk Nagy Imre elvtárs beszámolója az országgyűlés előtt a kormány munkájáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elmúlt hét csütörtökjére, január 21-ére összehívta az országgyűlést. Az ülésszak első napján Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke megnyitójában megemlékezett Lenin halálának 30. évfordulójáról. Darabos Iván a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról számolt be, majd elfogadta az országgyűlés az ülésszak napirendjét. Az ülésszak második napján Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette az 1954. évi népgazdasági tervet. Ezután törvényt fogadott el az országgyűlés a lakosság bejelentésének elintézéséről és a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről. Az ülésszak harmadik napján törvényt alkotott az országgyűlés a város és községgazdálkodási minisztérium felállításáról, majd meghallgatta Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszámolóját. A minisztertanács elnökének beszéde Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta el: — Tisztelt országgyűlés! Az 1953-as esztendő, amelyet az új év küszöbén átlépve, magunk mögött hagytunk, mérföldkő az ország fejlődésének , széles útján. Azok a mélyreható változások, amelyek a múlt év derekán megindultak és azóta mind jobban és jobban kibontakoztak azok az új célok és feladatok, amelyeket a párt Központi Vezetőségének júniusi határozata és a július 4-én elhangzott kormányprogramm népünk elé állított, az a bírálat, amely a múlt hibáit feltárta és az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében egyaránt levonta belőlük a jövő számára a szükséges tanulságokat, fejlődésünkben új szakaszt nyitottak, új politikának vetették meg alapjait. Alig hat hónap telt el azóta. Nem sok idő, hiszen programmunkkal tartós és szilárd alapokra fektettük a párt és a kormány új politikáját. Mégis ez a rövid idő elegendő ahhoz, hogy mérlegre tegyük fél esztendővel ezelőtt ugyanezen a helyen, az ország házában, népünk színe előtt adott szavunkat és azt követő tetteinket. Visszapillantva a kormány hathónapos megállapíthatjuk, tevékenységére, hogy nagy erőfeszítéseink eredménytelenek, nem maradtak Pedig nem mindennapi feladatokat kellett vállalni és megoldani, rendkívüli nehézségeket kellett leküzdeni. Mint minden mélyreható változás, ez sem ment kisebb zökkenők nélkül, az új célkitűzések nem érvényesülnek máról holnapra. A legnagyobb elismerés hangján kell szólnom arról a nagyszerű teljesítményről, lendületes, odaadó munkáról, amellyel ipari, munkásságunk, bányászok, szok, vasasok, a műszaki irodóértelmiséggel karöltve hozzájárultak a párt határozatának és a kormány programmjának megvalósításához. Dolgozó népünk önfeláldozó, lendületes munkája és a kormány következetes politikája, az új szakasz alapelvőhez és gyakorlati céljaihoz való feltétlen ragaszkodása volt és lesz a jövőben is a biztosítéka annak, hogy a kormányprogramra minden pontját lépésről lépésre megvalósítsuk, az új politikát sikerre vigyük. A kormány eddigi tevékenysége, a programm megvalósítása során elért szerény eredményei, csak kezdet azoknak a feladatoknak a megoldása terén, amelyek összességükben, végső kibontakozásukban hazánk felvirágzását, népünk boldogulását, a szocializmus építésének sikerét biztosítják. Az az öröm és lelkesedés, amely a kormányprogramja nyomán a lakosság körében országszerte osztatlanul megnyilvánult, mutatta, hogy azok a mélyreható változások, amelyeket a kormány új politikája elindított, mennyire időszerűek és szükségesek, hogy a nép vágyait fejezik ki, hogy azok a népi törekvések öltenek testet bennük, amelyek népköztársaságunk állami és társadalmi életét, gazdaságpolitikáját és kulturális tevékenységét a szocializmus építése terén előre lendítik és irányítják a határokat, , és Ebben van a párta kormányprogramm nagy ereje. Abban, hogy vonzó erejével maga köré tömörítette az ország egész lakosságát, hogy az országépítő erőket erős egységbe kovácsolta és ezzel a legszélesebb alapot teremtette meg a nemzeti összefogásra. Nép és kormány még soha nem forrott, olyannyira egységbe, mint napjainkban. Pedig népi demokráciánk belső és külső ellenségei hol nyíltan, hol burkoltan megpróbálták keresztezni a kormány üdvös céljait. Lebecsülni igyekeztek a kormányprogramol jelentőségét, vagy taktikázásnak magyarázták és hol letompítani és visszatartani, hol pedig túlhajtani igyekeztek a kormány célkitűzését, nyilván azzal a szándékkal, hogy aláássák a kormány tekintélyét és megrendítsék a néptömegek beléje vetett bizalmát. A zavart keltő kísérletek a kormány tevékenysége nyomán szégyenteljes kudarcba fulladtak. A Programm célkitűzéseit a kormány gyors ütemben valósította meg. A szükséges intézkedések nem várattak magukra: a kormány pontosan és határidőre valóra váltotta azokat. A kormány a Programm megvalósítása során foganatosított számtalan intézkedésével, a falu és a város gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével megszilárdította a munkásság és a parasztság szövetségét, államiságunk megingathatatlan fundamentumát. Ahhoz, hogy nemcsak a programomban kitűzött feladataink végrehajtása során végzett eredményeket, munkánk hozott hanem ugyanakkor a kormányprogramm ellen irányuló alattomos, zavart keltő kísérleteket is felszámoltuk, erőt adott az, hogy népünk e nagy feladatok megoldásához, a nehézségek leküzdéséhez, dolgos két keze és szellemi képessége mellé igaz szívét, szeretetét és bizalmát is kölcsönözte. Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás az, amelynek birtokában a kormány, mint a múltban, megküzd minden feladattal a jövőben is, csanak törvényerejű rendeleteivel, a minisztertanács határozataival a feladatok nagy részét megvalósította, s megkezdte azoknak a céloknak végrehajtását, amelyek hosszabb idő munkáját követelik. Nem kívánom tételesen felsorolni, tisztelt Országgyűlés, azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az elmúlt hat hónap alatt tett a programm megvalósítására. Ezek ismeretesek, nemcsak képviselőtársaim előtt, hanem a lakosság körében is. A napi sajtó is bőven foglalkozott velük. Mindent mérlegelve, megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság, a termelés ,és beruházás terén az 1953. évre a kormányprogrammban kitűzött feladatokkal nagyobb zökkenők nélkül alapjában megbirkóztunk, megoldottuk azokat oly módon, hogy az 1953 második felében megkezdett átcsoportosítás fő elveiben, irányában és az elért szerény eredményeiben alapját képezheti az 1954. évi népgazdasági tervünknek, amelyet tegnap ismertetett beszámolójában a tisztelt Országgyűlés előtt az Országos Tervhivatal elnöke. Azt, hogy milyen mértékben és milyen eredménnyel történt meg népgazdasági terveink és azon belül ipari termelésünk átállítása, hogy mennyiben szolgálja a gazdaságpolitikánkban bekövetkezett fordulattal megalapozott új szakasz fő céljait, az ország lakossága életszínvonalának emelését, a termelés és áruforgalom számadatai tükrözik a legvilágosabban. A szocialista ipar 1953-ban évi termelési tervét 101.3 százalékra teljesítette és ezzel 11.8 százalékkal haladta meg a szocialista ipar 1952. évi teljes termelését. Az 1953-as esztendő termelési tervét és a terv teljesítését az jellemzi, hogy a július 4-i kormányprogramra új gazdasági céljai ketté osztották úgy, hogy lényegében az első és második félév termelési feladatai között a gazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komoly változások következtek be. kormányprogramm végrehajtását tehát nem annyira az egész múlt évi ipari termelési tervek teljesítése, mint elsősorban második félév termelési és beruházási számai jellemzik. Míg 1953 második félévében az első félévhez képest, a nehézipar beruházásai 35.5 százalékkal emelkedtek, addig a könnyűiparé 169.9 százalékkal, az élelmiszeriparé 203.5 százalékkal. Az ipari termelésnek a kormányprogramm szellemében lakosság szükségletei fokozottabb kielégítésére történt átállítására az 1953. évi elsp és második félév fontosabb cikkeinek termelési számai, ezek összehasonlítása ad illetve világos képet. Iparcikkeink közül például flanellt 40.2 százalékkal, férfi inget 16.3 százalékkal, bakancsot 17.9 százalékkal, az élelmiszerek közül például nyershúst 10.1 százalékkal, zsírt és szalonnát 22.4 százalékkal, vajat 28.5 százalékkal és cukorkát 75.2 százalékkal gyártottunk többet 1953 második félévében, mint a megelőző első félévben. A fenti számok nem szorulnak bővebb magyarázatra, mutatják, hogy az ipari termelés átállására, a lakosság szükségleteinek kielégítésére irányuló erőfeszítéseink nem maradtak eredménytelenek. A lakosság életszínvonalának emelkedéséről közvetlen áttekintést a kiskereskedelmi áruforgalom alakulása nyújt. 1953 második felében az első félévhez viszonyáva 27 százalékkal volt nagyobb a szocialista kiskereskedelmi forgalom, s ha az árcsökkentéseket is figyelembe veszsszük, a növekedés, ennél is nagyobb. Az áruforgalmon belül jelentős eltolódás mutatkozik az iparcikkek, azon belül a ruházati cikkek javára. Érdemes, külön kiemelni a karácsonyi nagy vásárlásokat, amikor is az állami kiskereskedelem minden eddigit felülmúló forgalmat bonyolított le. December két utolsó dekádjának együttes forgalma 36,6 százalékkal haladta meg a korábbi legmagasabb, 1951. évi karácsonyi forgalmat. A falu áruforgalmát főképpen a főldművesszövetkezet, bothálózat bonyolítja le. A forgalom növekedésében élénken tükröződnek azok a kormányintézkedések, amelyeknek eredményeképpen a parasztság terhei jelentősen csökkentek, jövedelme pedig komolyan emelkedett, ami a falusi lakosság vásárlóerejének gyors és arányú megnövekedésére nagyvezetett. Ez a magyarázata annak, hogy a földműves szövetkezeti bolthálózat 1953. IV. negyedévi áruforgalmi tervét 113,2 százalékra teljesítette, így 1953. IV. negyedévi áruforgalma 38,2 százalékkal volt magasabb, mint 1952. hasonló időszakában. A falusi lakosság vásárlóerejének növekedésével azonban még ez a hatalmas áruforgalom sem tudott minden téren lépést tartani az elmúlt esztendőben. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalma mellett a harmadik tényező, amely élénken megvilágítja azokat a gazdasági változásokat, amelyek a kormány új politikáját jellemzik és a lakosság anyagi helyzetének javulásat mutatják — a szabadpiac s termelői felhozatal alakulása. A budapesti termelői piaci felhozatal mennyisége szeptember óta csaknem valamennyi áruban jelentősen meghaladja nemcsak az 1952. évi, hanem a jótermésű 1951. évi felhozatal mennyiségét is. Ezzel magyarázható a termelői piaci árak alakulása, amely azt mutatja, hogy az 1953 novemberi piaci árak átlagosan 13,3 százalékkal voltak alacsonyabbak az 1952 novemberi áraknál, ami kedvezően hat a városi lakosság élelmiszerellátására. Törvénykönyvének végrehajtásával kapcsolatban. Elsősorban a munkásság helyzetének javítását szolgálták kormány által elrendelt árpolitikai intézkedések, a júliusi és szeptemberi véna bérből árleszállítások régs fizetésből élők,elsősorban a munkások 1953. négy hónapjában 550 millió forintot takarítottak meg, s ez az egész évet tekintve 1954- ben több mint 1200 millió forint megtakarítást jelent számukra. A parasztság az árcsökkentés révén az egész évet tekintve 490 millió forint megtakarításhoz jut. A kormány árcsökkentő intézkedései tehát főképpen a városi lakosság helyzetének javítását eredményezték. A kormányprogramm megjelenése óta a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására a minisztertanács számos bérügyi intézkedést is tett, amelyeknek egy évre eső összesített bérkihatása kereken 762 millió forint, s kiterjed a villamosenergiaipar, a kohó-, martin- és hengerművek munkásaira, a bányamunkásokra és egyéb iparágak munkásaira. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetének megjavítása érdekében is számos intézkedést hajtott végre a kormány. Az 1953. évi munkásvecevmi beruházások keretösszegét 60 millió forinttal, az üzemi bölcsődék és óvodák 1953. évi beruházási keretösszegét pedig 40 millió forinttal felemelte. A rendelkezésre bocsátott 100 millió forintot azonban részben az üzemigazgatók egy részének nemtörődömsége, részben a kivitelező vállalatok felkészületlensége miatt nem használták fel mindenütt teljes mértékben, holott rendkívül nagy szükség lett volna rá. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetével szembeni közömbösségért nem maradhat el a felelősségrevonás, az elmaradást pedig a legsürgősebben be kell hozni. A kormányprogrammot követő hónapokban hozzákezdtünk a lakóházak tatarozásához is, amire a minisztertanács 1953- ban 100 millió forintot irányzott elő. Bár a tatarozási programm december 31-ig nem valósult meg a maga egészében, az elvégzett munkával mégis tettünk egy lépést előre a dolgozók lakásviszonyainak megjavítása terén. Lakásépítésre a kormány kéreken még egyszer annyit irányzott elő, mint a megelőző 1952. évben. S bár a lakásépítési programm végrehajtása terén is van némi lemaradás, mégis e múlt év folyamán e téren is komoly lépést tettünk előre, amit mutat ez is, hogy az elmúlt esztendőben, főképpe a második felében, állami erőből mintegy 9000, állami támogatással kb. 2000 és magánerőből 5000, összesen 16.000 lakás épült fel, vagyis, 24,5 százalékkal több, mint 1952 második Az 1953-ban befejezett felében, lakásokon kívül mintegy 16.000 már megkezdett és folyamatban lévő lakásépítés húzódott át az újesztendőre. Nem térek ki részletesen azokra ez intézkedésekre, amelyeket kormány a fentieken túl a bérből és fizetésből élők helyzetének megjavítására tett. Hiányos felsorolásuk is meggyőzően mutatja, hogy a kormány elsőrendű kötelességének tartja és — mint arra az 1954. évi feladatokkal kapcsolatban még kitérek — a jövőben még inkább annak tekinti, a munkásosztály anyagi, kulturális szociális helyzetének, életszínes vonalának általános emelését, anyagi lehetőségeink, erőforrásaink, népgazdaságunk teherbíró képessége alapján. Az elmúlt fél esztendő alatt emelkedett a lakosság életszínvonala Tisztelt országgyűlés! Az elmúlt fél esztendő alatt, a július 4-én elhangzott programm irányelveihez híven , és annak szellemében a kormány , a Népköztársaság Elnöki Taná A kormány szociális intézkedései Tisztelt országgyűlés! Az áruforgalom jelentős növekedése a lakosság vásárlóképességének és életszínvonalának általános emelkedését mutatja. Ezen túlmenően a kormány számos olyan intézkedést tett, amelyek közvetlenül a munkásság anyagi és szociális helyzetének, valamint munkaviszonyainak megjavítását célozzák. A párt Központi Vezetőségének határozata és a kormányprogramja óta a minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa módosította a Munka Törvénykönyvét. Kiterjesztette a nők és fiatalkorúak védelmét és a terhes és szoptatós anyák jogait, megszigorította a túlmunka elrendelését, szabályozta a dolgozók felmondási jogát, eltörölte a pénzbüntetést és a rendbírságot, büntető rendelkezéseket írt elő azokkal a vezetőkkel szemben, akik csorbítják a munkások ‘érvényes "jogait és részletesen szabályozza a szakszervezetek jogait és kötelességeit a Munka 1954 JANUÁR 27. A mezőgazdasági párt- és kormányhatározat hatalmas jelentősége Tisztelt országgyűlés! kormányprogramm a népgazdasági tervek és tervezés átállításával kapcsolatban egyik legfontosabb feladatként tűzte ki az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése között a túlzó iparosítás következtében az utóbbi évek során létrejött aránytalanság gyors megszüntetését. Ennek megvalósítására a kormány sokoldalú és széleskörű intézkedéseket foganatosított. Olyanokat, amelyek fokozzák parasztságunk termelési kedvét, növelik a termeléshez fűződő egyéni érdekeltségét, lehetővé teszik nagyobb árufeleslegeinek szabadpiaci értékesítését és megszilárdítják a gazdálkodás biztonságát. A kitűzött feladatokat a kormány a mezőgazdasági beruházások növelésével, a termelésre nehezedő terhek csökkentésével és nagyösszegű közép, és hosszúlejáratú valósította meg, hitelnyújtással 1953 második félévében a mezőgazdaságban eszközölt közvetlen beruházások összege 70,1 százalékkal haladta meg az első félévit. Az ipari termelés átcsoportosításával és ennek megfelelően a beruházásoknak a mezőgazdasági gépgyártásban való jelentős növelésével szinte ugrásszerűen megnőtt egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. 1953 második félévében 50 2 százalékkal több traktort, majdnem ötször annyi műtrágyaszóró-gépet, 86.7 százalékkal több hazatozót, 50.5 százalékkal több fogat és fűkaszálót, továbbá 167.9 százalékkal több répavágót és morzsolót adott az ipar a mezőgazdaságnak, mint az év első felében. A mezőgazdasági termelésre nehezedő terhek messzemenő csökkentésében a begyűjtésnél a nyújtott kedvezményeknek volt legnagyobb jelentőségük. Akik 1953. évi gabonabeadási kötelezettségüket pontosan teljesítették, azoknak a kormány törölte múlt évi beadási hátralékukat. Beszolgáltatási áron számítva, ez 235,5 millió Forintot tesz ki, melynek feltételes elengedése kétségtelenül ösztönzőleg hatott úgy az egyént mint a szövetkezeti parasztság termelési kedvére. Intézkedés történt a beadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásából származó kártérítések és a bírságok törlése iránt is. Ezen a címen mintegy 445 millió forint összegű tartozást engedtünk el. Számításaink szerint a beadási kötelezettség mérséklése megközelíti, sőt egyes cikkekben meg is haladja a megelőző évről elengedett hátralékok mértékét. Hosszú a sora, tisztelt Országgyűlés, azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a paraszti terhek jelentős mérséklését elértük és ezzel komoly ösztönzést adtunk a termelés fejlesztésének. Említésre méltó még a gépállomás, díjtartozások elengedése, melynek során egyéni és termelőszövetkezeti parasztoknál összesen 115,5 millió forintot töröltünk. Egyidejűleg a termelőszövetkezeteknél 24 százalékkal. (Folytatás a második oldalon.)