Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. február (10. évfolyam, 10-17. szám)
1955-02-02 / 10. szám
2 hmisim megyeI DOLGOZÓK LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről Az (Az 1. oldal folytatása.) 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonaneműek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 százalékkal termett kevesebb. kukorica, burgonya és cukorA répa holtankinti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás eredményeképpen, csak 3,4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2,6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953-ban. A rizstermés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított. 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságokban ötször annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négyszer annyi gyümölcsöt telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozott gondozás mellett is — rossz volt. 1954- ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő- és bortermésünk lényegében ugyanannyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy katasztrális holdra jutó műtrágyamennyiség közel 60 százalékkal nőtt. Az 1954. őszi sági munkákat a mezőgazdaparasztság az előző évinél általában gyorsabb ütemben és ban hajtotta végre: gondosanmintegy 10 százalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6,8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. 1954. őszén több sertést állítottak hízóba, mint az előző években. 1954-ben megnövekedett ló-, a juh- és különösen a baromfiállomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött mind a piacra hozott baromfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953- ban. Nagyobb volt az állatsűrűség is. Gyarapodott 1954- ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munkafegyelem, 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234- gyel szemben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett háztáji gazdaságból származó a jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22,6 százalékkal, tojásból 6,1 százalékkal, gyapjúból 28,5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672.000 hízott sertéssel 34.000 hízott marhával járul éstak hozzá a szükségletek kielésítéséhez. 1954-ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. 1954-ben többi között 4556 traktort, 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktoreket, 1169 traktoros vetőgépet kapott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba A gépi beruházások tervét azonban — elsősorban traktorekéből és kultivátorból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra: — részben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révén — több mint kétszer annyi gépet javítottak ki 1954 végéig, mint egy évvel azelőtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési tervet 110,2 százalékra teljesítették. Mintegy 86.000 katasztrális holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatási fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a terménybegyűjtési tervet — a napraforgó kivételével — nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e terményekből az 1954-ben betakarított termés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a borbegyűjtési terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás keretében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen belül azonban a kötelező beadás terén — a vágómarha kivételével — elmaradás volt. Közlekedés, hírközlés 1954-ben a tonnakilométerteljesítmény a vasúti szállításnál 0,8 százalékkal, a hajószállításnál 1.3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7.3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Ezt a teljesítményemelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növekedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, városi autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelentősebbek a komáromi híd és a Budapest—Pécs Duna közötti műút völgyhídjai. 1954- ben több város, Budapest közlekedési elsősorban hálózatát fejlesztették. Több villamos útvonalát meghosszabbították. Budapesten mintegy 9 km hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. 1954. év folyamán emelkedett a járműállomány. A személyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi 150 wattos televíziós adója megkezdte kísérleti adásait. A megnövekedett távbeszélőforgalom lebonyolítását szolgálják az év folyamán átadott miskolci és sztálinvárosi automata telefonközpontok. Áruforgalom Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954-ben — változatlan áron számítva — 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövetkezeti kereskedelem és kevésbé az állami kiskereskedelem forgalma. Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — például kenyérből és lisztből együttesen, száraztésztából, burgonyából — a lakosság valamivel kevesebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás. így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termékekből 57 százalékkal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1953- ban. Húsból, zsírból, rizsből, tojásból és néhány más cikkből még nem tudták a növekvő keresletet megfelelően kielégíteni. A lakosság iparcikkellátása az év folyamán lényegesen javult. A kereskedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnövekedett forgalmat — különösen az év második felében — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jó minőségű szövetekből és cipőkből, egyes konfekcióárukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkekből stb. Az iparcikkek közül elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből és egyes ruházati cikkekből nőtt jelentős mértékben az eladás. 1954-ben többi között 182 000 rádiót (az 1953. évinél 63 000-rel többet), 122 000 kerékpárt (az 1953. évinél 29 000-rel többet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pamutszövetből gyapjúszövetből 27 százalékkal, 42 százalékkal, selyemszövetből 37 százalékkal, konfekcióáruból 45 százalékkal, cipőből 29 százalékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javította, hogy 1954-ben több mint 2000 bolttal és vendéglátóipari üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát, ezen kívül 5000 magánkereskedő kezdte nres működését. A magánkereskedők főleg zöldség, gyümölcs, baromfi és dohány árusítására kaptak engedélyt. Megnövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954-ben az előző évinél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a termelők. 1954-ben a cikkek nagyobb részének, köztük a baromfinak, a tojásnak, a burgonyának, a száraz hüvelyeseknek, a hagymának stb. a szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a fejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasabb volt az előző évinél. A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása, szociális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy 16.000- rel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarország népessége 1954-ben 116.000-rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az ország lakossága az év végére elérte a 9.750.000 főt. Az egész foglalkoztatott népgazdaságban munkások és alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2.435.900 fő volt, 25.000- rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban munkaerőhiány volt. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajtott árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954- ben átlagosan mintegy 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kötelező beadás csökkentése a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződéses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalombiztosítási juttatások összege: 1954-ben 29 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ággyal bővült. Négy új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953- ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, valamint szakorvosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak . 1954-ben 70 új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma 4900-zal növekedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények hálózata: átadtak rendeltetésének 30 óvodát és napközi otthont 1400 férőhellyel, 80 általános iskolát 190 tanteremmel, 33 kultúrotthont 8000 férőhellyel. Az év folyamán mintegy 102 000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26 000-en tettek sikeres érettségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal emelkedett. Az év folyamán — elsősorban a falvakban — 250 új mozit létesítettek. A mozilátogatók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt, 25 millióval több, mint 1953-ban, a színházlátogatók száma meghaladta a 6 milliót.1954-ben Főleg a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítésére az év végén mintegy 4000 területi könyvtár és 1900 területi kultúrotthon állt rendelkezésre. A rádióelőfizetők száma 1954- ben 190 000-rel nőtt, az év végén meghaladta az 1 270 000-et. Budapest, 1955 január 29. Központi Statisztikai Hivatal Csokonai emlékünnepély Komáromban Komáromban Lilla szülővárosában január 30-án, nap délután emlékeztek vasárCsokonai Vitéz Mihályra, halálának 150. évfordulója alkalmából. Az emlékünnepélyt a Hazafias Népfront-bizottság és a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezte a város új klubhelyiségében. Magának érzi ez a város Csokonait, hiszen életében nem kis szerepet játszott ez a hely. A reménynek egy kis szikrája volt. A város polgári társadalmában, eszméinek jó termőtalaját látta, s ezen a talajon költészetének kivirágzását, Vajda Júlia két szemében pedig élete boldogságát. Az emlékünnepélyt Kardos Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg, utána Vargha Balázs, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára ismertette Csokonai életét és költészetét. Az előadásból megismerhettük a mókázó diákot, a felvilágosult gondolkozót, és a nép nyelvén író költőt. Az előadás közben Simonfi Margit Csokonai verseket szavalt. Ezek a versek még közelebb hozták hozzánk Csokonait. Csokonai legszebb verseit hallhattuk: Zsugori, Estve, a Lilla-dalok közül a két legszebbet, Megkövetés és Keményhez, azután a Dorottyából részletet, A magánsághoz, és a Jövendölés az első oskoláról Somogyban című verseket. Az előadás után Stefanovics Magda, a komáromi járási kultúrház szólóénekese a két legszebb Csokonai-dalt énekelte el, a Tihanyi echóhoz és a Reményhez című dalokat. Utána a zenekar Kéler: Csokonai nyitányát játszotta, és az ünnepség befejezéseként a Szőnyi- Maszolai-gyár táncosai népitáncot táncoltak. VIA) február 2. A pártkiadványok terjesztése politikai feladat A propagandaanyag terjesztésében az elmúlt évben volt némi fejlődés. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a pártszervezetek vezetőinek egy része mindinkább felismeri az írásos anyagok terjesztésének, helyes felhasználásának jelentőségét. Sok alapszervezet éppen ezért anyagfelelősöket is megnevezett. Az elért kezdeti eredmények azonban nem homályosíthatják el azokat a hibákat, amelyek a terjesztés és elszámolás terén még fennállnak. Elég sűrűn fordulnak elő olyan esetek, hogy a kapott kiadványokat nem használják fel. Hónapokig felbontatlanul, gondatlanul elhevernek fontos kiadványok a pártszervezet egyik szekrényében a vezetőség nemtörődömsége miatt. Ez nemcsak az alapszervezeteknél van így, hanem egyes pártbizottságokon is. A komáromi járási pártbizottság ágit. prop. osztályán hever már kb. vagy három hónapja a megyénkről kiadott képes brosúra. Az ágit. prop. osztály lelkiismeretlensége miatt ezidáig mindössze csak hármat adtak el, pedig annak minden cikke egy-egy érv a népnevelőknek. A pártkiadványok ilyen lelkiismeretlen kezelése párt vagyonának hanyag kezelését, pazarlását is jelenti, elsősorban azonban a pártkiadványok terjesztése igen fontos politikai kérdés. Vannak szervezeteink, amelyek terjesztik a pártkiadványokat, a terjesztés azonban „mechanikus“, árusítás jellegű, nem kíséri azt megfelelő politikai munka. Még több a hiba az oktatási anyagok terjesztésénél és elszámolásánál. Előfordul, hogy a hallgatóknak nem juttatják el időben az anyagot, vagy sokkal több anyagot rendelnek, mint amennyire szükségük van. Mindkét hiba igen káros. Az egyikből az származik, hogy a hallgatók nem tudnak tanulni, mivel az útmutató és az irodalom feldolgozása nélkül, csak hallás után nem lehet az anyagot tökéletesen megérteni. A másik hibából pedig igen komoly anyagi károk származnak. Nem engedhető meg olyan pazarlás a párt pénzével, mint amilyen az Almásfüzitői Timföldgyárban folyik; a pártkiadványok hanyag terjesztése folytán közel 2600 forint tartozásuk van. Nem különb a helyzet a Bábolnai Állami Gazdaságban sem, ahol ezidáig 1600 forintra nőtt a tartozás, de így van ez a Lábatlani Cementgyárban, a bajnai gépállomáson, a Tokoderzsébetaknái és a nagysápi pártszervezeteknél is. Mindegyiknek ezer forintnál több tartozása van. Ezenkívül még egy egész sor alapszervezetet lehetne felsorolni, amely nagyobb összegekkel tartozik a Propagandaanyagterjesztő Vállalatnak. Mi az oka az ilyen tűrhetetlen anyagkezelésnek? Sok helyen figyelmen kívül hagyják, hogy a kongresszusi tanfolyamok anyagának terjesztése egyet jelent a párt politikájának megismertetésével. Ezért a tananyagok terjesztése minden pártszervezet elsőrendű politikai feladata. A hibák másik oka: sok pártszervezetnél nem látják világosan, hogy nem akármilyen anyagok terjesztéséről van szó. A kongresszusi anyagok a párt politikájával foglalkoznak és nagy segítséget adnak a párt előtt álló feladatok sikeres végrehajtásához. Tanulmányozásuk előmozdítása nélkül akaratlanul is lemondanak erről a segítségről. A pártkiadványoknak a jelen időszakban fő feladatuk elősegíteni pártunk harcát az ilyú szakasz célkitűzéseinek megvalósításában. Ezért járuljanak hozzá pártszervezeteink a terjesztés megjavításával is ahhoz, hogy a pártirodalom ezt a feladatát minél jobban betölthesse. A terjesztés politikai tartalmának érvényesítése mellett érvényesítsék ebben a munkában is a gazdasági fegyelmet, a takarékosságot, melyek éppen az új szakaszban egész népgazdaságunk számára különös jelentőséggel bírnak. Minden alapszervezet tekintse a propagandaanyag terjesztését a mindennapi pártmunka szerves részének. A terjesztés során ne feledkezzenek meg arról sem, hogy ez a párt, a nép vagyona és vezessék be a rendszeres havi elszámolást. Ebben nagy segítséget jelent, ha beállítanak minden alapszervezetben és pártbizottságokon egy anyagfelelőst. Legyen az anyagfelelősök felajánlása a felszabadulásunk tízéves évfordulójára az, hogy alapszervezetükben rendet teremtenek a propagandaanyagok terjesztése és elszámolása terén. Tóth Antal Új szörpgyár építését kezdték meg az Ászári Keményítőgyárban Az Ászári Keményítőgyár egyik fontos terméke a szörp. Évente sok száz tonna szörpöt szállítanak a cukorgyáraknak. A jelenlegi szörpgyáruk azonban , amely 64 évvel ezelőtt épült, már nem felel meg a követelményeknek, nem tudják megfelelően ellátni szörppel az édesipart. Ezért a napokban a gyár területén új, korszerű szörpgyár építését kezdték meg. Az új, tágas szörpgyár felépítésére mintegy 2 millió Ft.-ot költenek, s korszerű mosdókkal, irodákkal és központi raktárakkal látják el. A Budapesti Láng Gépgyár dolgozói többek között korszerű elcukrosító berendezést, vacuumlepárlókat és préseket küldenek a gyár részére. A szörpgyár üzembehelyezésével a mostaninál 50 százalékkal több szörpöt készítenek majd, s ezzel mód nyílik arra is, hogy a sokat keresett krumplicukor ismét forgalomba kerüljön. A múlt hét végéig 3220 tonna szenet termeltek terven felül az oroszlányi XVI-os akna bányászai Az oroszlányi XVI-os aknában csaknem minden csille szenet tömegtermelő munkahelyen, frontfejtésen termelik ki. Az akna valamennyi frontbrigádja csatlakozott Handler János tatabányai sztahanovista frontmester felhívásához és kötelezték magukat, hogy a felszabadulási versenyben 2500 tonna szenet termelnek terven felül. Az akna frontbrigádjai nagyszerű eredményekkel segítik elő a vállalás teljesítését és január 28-ig még minden nap kigyulladt az akna tornyán a terv teljesítését hirdető vörös csillag. A vállalás túlteljesítéséért folytatott harcban helytállás nagyszerű példájáról a tett már eddig is tanúságot Oravecz György DISZ-brigádja. A brigád vállalta, hogy április 4-ig 2000 csille szenet termel terven felül. Sokszor nehéz körülmények között, melegben, fa- és üres csillehiánnyal küszködve a brigád állja szavát. Pénteken reggelig 1449 csille szenet küldtek terven felül a felszínre. A brigádtagok máris arról beszélnek: kevés a vállalás, s „meg akarjuk toldani“. Az akna január 28-ig előírt havi tervét 3226 tonnával túlszárnyalta.