Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. június (10. évfolyam, 44-52. szám)

1955-06-01 / 44. szám

I j^1 E­gy X. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM. Ára 50 fillér 1955. JÚNIUS 1. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TÍZÉVES A DOLGOZÓK LAPJA' 7­94 r májusában jelent meg a Magyar 1­g i­­l Kommunista Párt megyei szerve­zetének első hetilapja, a Tatai Újság, a Dol­gozók Lapja elődje. Amikor a megyei lap megjelenésének 10. fordulóját ünnepeljük, lapozzuk vissza az összegyűjtött példányok sárguló lapjait, me­lyek arról tanúskodnak, hogy a párt harcai­nak egyik leghűségesebb segítője, a tömegek nevelésének, a nehézségek elleni harcnak egyik leglelkesebb, legkövetkezetesebb agitá­tora volt ez a lap. Mindenekelőtt osztályharcos­­ lap, amely kíe­méletlen keménységgel szállt szembe horthysta uralkodó osztályok maradványaival.­ De nemcsak azzal állta meg helyét az osz­tályharc frontszakaszán, hogy politikai síkon követelésekkel, kritikával, leleplezéssel for­dult a tőkés osztály maradványai ellen, ha­nem azzal is, hogy nevelő szóval, felvilágosító tevékenységgel szólt az ipari munkásokhoz, a dolgozó parasztokhoz, a középréteghez, a haladó, néphez hű értelmiséghez. Szervezte az újjáépítés nehéz munkálatait, hirdette a bányák helyreállításának szüksé­gességét és harcot indított, hogy a szénterme­lésben érjük el a békebeli termelési szintet. A párt hű szószólójaként szervezte a mun­kások egységét. Harcot indított azok ellen a nézetek ellen, amelyeket a különböző pártok „a nép érdekeinek védelmezőjei"-ként fellép­ve hirdettek — a nép félrevezetésére, azért, hogy a munkásegységet szétbomlasszák. Következetesen hirdette, hogy a munkás­­osztály, a dolgozó parasztság, az egész dol­gozó nép egyetlen és valóban igazi képvise­lője, a kommunisták pártja, 4 megye dolgozói szeretik is a lapot. Nem véletlen, hogy egyéves fennállá­sának ünnepén a munkáskollektívák a táv­iratok sokaságával üdvözölték. A lap me­gyénk minden rétegéhez szól, s a dolgozó ré­tegek mindegyikének képviselője is. A lap — a párt tántoríthatatlan segítésével és szolgálatával — részese volt annak a sike­res harcnak, melyet pártunk vívott a hatalom megszerzéséért.­­ A fordulat éve után a 3 éves terv megindí­tása, az annak teljesítéséért folyó harc vált pártunk politikájának fő kérdésévé. A 3 éves terv — amelyet határidő előtt tudtunk telje­síteni — megkövetelte, hogy a megyei lap is az addiginál sokkal lendületesebben mozgó­sítson a termelésre, a fegyelmezett, öntuda­tos munkaerkölcs kialakítására. Dorog és Tatabánya bányászai a párt sza­vára ebben az időszakban nemcsak, hogy el­érték, hanem túl is szárnyalták a hábor­ú előt­ti termelési szintet. A Duna-menti külüze­­mek mindegyike teljesítette a 3 éves terv ál­tal előírt kötelezettségeket. A­z 5 éves terv még nehezebb, bonyolul­­tabb feladatok elé állította pártunkat. E feladatok teljesítésében igen nagy segítsé­get adott a megyei lap. Hasábjain számtalan olyan kezdeményezés, versenymozgalmi és egyéb felhívás jelent meg, mely nemcsak me­gyénk, hanem az egész ország dolgozóinak fi­gyelmét is felkeltette. A Komárom megyei Dolgozók Lapja 10 év során a párt munkastílusának, munkamódsze­rének, és a párt előtt álló feladatoknak meg­felelően, sokat fejlődött, minőségi változáson ment át. Egyre sikeresebben oldja meg azt a feladatát, hogy a nehézségek ellen bátor harc­ra lelkesítsen, hogy mondanivalóját szépen, olvasmányosan fejtse ki. Egyre inkább arra törekszik, hogy barátja és hű segítőtársa le­gyen az olvasóknak. Az utóbbi években egyre többet foglalkozik megyénk történelmével és ezzel igen nagy szolgálatot tett haladó hagyományaink ápolá­sának és megismerésének. L­apunk sikereinek titka mindenekelőtt abban van, hogy olyan pártnak a me­gyei lapja, amelynek harcát a marxizmus-le­­ninizmus elmélete, a szocializmus megvalósí­tásának eszméje fűti. A mi lapunk is azért érhetett el eredménye­ket, mert olyan osztálynak bátor, következe­tes szószólója, mint a munkásosztály, olyan testvéri szövetségé, mint a munkás-paraszt szövetség. A mi lapunk eredményességét is az segítet­te elő, hogy a lapot valóban olyan lelkes mun­káskollektívák támogatják, mint a levelezők sok százat számláló tábora. Az elmúlt tíz év társadalmunk, az egész az ország gazdasága alapvető változásának évtizede volt. Ebben az évtizedben sikeresen oldottuk meg a párt által elénk tűzött fel­adatokat, de követtünk el hibákat is, melyek­nek­ kijavítása elsőrendű feladatunk. Azért kell most erről is szólni, mert hiszen a hibák elkövetésében része volt a sajtónak is. A párton belül jelentkezett jobboldali op­portunista irányzat károsan hatott ki a párt agitációjára, s az újságírásra is. Az igazságot, az újságírói igazmondást sokan az általunk elkövetett hibák elvtelen felhánytorgatásá­­val, a negatív jelenségek felnagyításával, eredményeink lebecsülésével cserélték fel. A kommunista sajtó csak úgy tudja betölte­ni feladatát, ha kíméletlen a hibákkal szem­ben, bátran bírálja a hibákat, leleplezi a hi­bák okait, de egyben megmutatja a kivezető utat is, megmagyarázza a hibák kijavításá­nak módját is. F­ennállásának tizedik évfordulóján szá­­­­mot kell vetnünk a lap előtt álló fel­adatokkal is. A legfontosabb feladat: győze­lemre vinni a Központi Vezetőség márciusi határozatát. A szocialista iparosítás feladata a mi me­gyénkre különös kötelezettségeket és igen nagy felelősséget ró. Nemcsak azt kell meg­értetnie a sajtónak, hogy a szocialista iparo­sítás miért a legfőbb módszere a szocializmus építésének, hanem az iparosítási politikából adódó feladatok maradéktalan végrehajtására is mozgósítania kell. Nem kevesebbről van szó, mint elérni, hogy a tervek mennyiségi teljesítése mellett ez évben fordulat követ­kezzen be a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, az anyaggal való takarékos gazdálkodásban és a munkafegye­lem megszilárdításában.­­Nem kisebb a feladat a mezőgazdaság­­ szocialista átszervezéséért vívott harc területén sem. A megyei pártbizottságnak a Központi Vezetőség határozatán alapuló ter­vei szerint már ebben az évben is jelentőse­n növelnünk kell a szocialista szektorban dol­gozó parasztcsaládok számát, nagy lépést kell előre tennünk a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében. Ugyanakkor azonban, amikor számbelileg is erősödik a szocialista szektor, fontos feladatunk a mezőgazdasági termelés fellendítése, a tavalyi terméshoza­mok jelentős túlteljesítése, túlszárnyalása. Egész népünk életszínvonalának emelése meg­követeli, hogy a mezőgazdasági termelés nö­velésének feltételeivel lelkesítően, harcosan és szakszerűen foglalkozzon pártunk megyei lapja. Tovább kell növelni a lap munkájában is a párt szervezeti, politikai és ideológiai erősí­téséért, vezető szerepének tiszteletben tartá­­sáért folytatott harcot. A párt iránti szeretet elmélyítése nem lehet­séges anélkül, hogy ugyanakkor ne folytat­nánk kíméletlen harcot a meglévő jobboldali opportunista nézetek ellen. Nem szabad hogy megtévesszen bennünket az a csapás, melyet pártunk Központi Vezetőségének márciusi ülése mért a jobboldali opportunistákra. A jobboldali opportunizmus sokkal mélyebben befészkelte magát az emberek fejébe, gondol­kodásmódjába, semhogy egy csapásra, egy határozattal ki lehetne onnan űzni. A fontos feladata a megyei lapnak, hogy az eddiginél sokkal többet és behatóbban foglalkozzon megyénk értelmiségének prob­lémáival. Az értelmiség többsége ma már be­csületes munkájával, teremtő munkakedvé­vel bebizonyította, hogy magáénak érzi népi demokráciánk államát, s tudásával igyekszik azt erősíteni. Ezen a téren azonban igen sok még a tennivaló. Sem az iparban, sem a me­zőgazdaságban, sem a kulturális forradalom területén nem tudunk addig nagyobb léptek­kel előbbre menni, amíg a párt előtt álló fel­adatok megoldásába nem vonjuk be az értel­miséget úgy, hogy az a kitűzött feladatok megoldásában erejét, tudását nem kímélve vehessen részt. A megyei pártbizottság lapja mindezekben a nagy feladatokban csak úgy tud eredmé­nyesen, hathatósan segíteni, ha pártunk min­den tagja — mindenekelőtt a párt minden funkcionáriusa — az eddiginél még jobban segíti és támogatja. altjuk azt, hogy a párt minden tagja fe­lelős a párt politikájáért. — Lenin sza­vaival élve: minden tag felelős a pártért. Ak­kor viszont azt is vallanunk kell, hogy felelős­séget érzünk a párt sajtójáért, a megyei párt­­bizottság lapjáért is. Ennek a felelősségnek pedig úgy kell megnyilvánulnia, hogy segí­tőnknek is érezzük a megyei lapot és mun­kánkkal ténylegesen hozzájárulunk a lap szín­vonalának emeléséhez, a lap megszeretteté­séhez, tekintélyének növeléséhez. • Havasi Ferenc elvtársnak, az MDP Komárom megyei bizottsága másodtitkárának a megyei Dolgozók Lapja 10. évfordulója Komárom alkalmá­ból rendezett ünnepségen elhangzott beszédéből. Szenet ad már az új tatabányai külszinfejtéses bánya A Tatabányai szati Tröszt az év Szénbánya első négy hónapjában elért sikerek után májusban nem teljesítette ter­vét. Május 25-ig több mint 10 000 tonna szénnel maradt adós, elsősorban azért, mert az oroszlányi külszinfejtéses bá­nyában a letakarítás nem bírt lépést tartani a fejtéssel, s így a bányában csaknem 10 szá­zalékkal csökkent a termelés. Az oroszlányi kiesés pótlása és a május havi terv teljesí­tése érdekében a tröszt mű­szaki vezetői úgy döntöttek, ho­gy Tatabányán nyitnak új kif­ejtésű üzemet. Itt mintegy 20 méteres fedőréteg alatt gazdag széntelep van, s alig egy hónapja megkezdték a föld letakarítását. A szénréteg egy részéről már letakarították a földet — több mint 20 000 köbmétert mozgat­tak meg —, s a szén elérése után a júliusi határidővel szemben már szerdán meg­kezdték a szén üzemszerű ter­melését. A „Komárom megyei Dolgozók Lapjáénak TATABÁNYA A Magyar Dolgozók Pártja megyei bizottsága harcos, kom­munista üdvözletét küldi a Dolgozók Lapja fennállása tizedik évfordulója alkalmából. A Dolgozók Lapja az elmúlt tíz év alatt szép és elismerés­re méltó eredményeket ért el a párt politikájának ismertetésé­ben, a párt határozatainak végrehajtására való mozgósításban és a megye dolgozóinak nevelésében. Kívánunk a Komárom megyei Dolgozók Lapjának további eredményes munkát a párt határozatainak maradéktalan végrehajtása, a szocializmus épí­tése, a béke megvédése érdekében folyó harcban. Tatabánya, 1955. május 28. Kommunista üdvözlettel: MDP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA Kimagasló gyorsvágathajítási eredmény a tatabányai V/A aknában A Tatabányai Bányászati Robbantástechanikai Kutató In­tézet dolgozói — élükön Kóta József Kossut­h-dí­jas bánya­mérnökkel — már számos olyan kísérletet végeztek, amely nemcsak megkönnyíti a szénbányászok munkáját, ha­nem lényegesen emeli a ter­melést is. A millszekundos rob­bantás elterjesztése után égető feladat lett a korszerű rob­bantással jövesztett szén gépi felrakása, az elővárások előre­haladási sebességének meg­gyorsítása. Kóta József — ép­pen ennek a problémának megoldására — könnyen kezel­­­hető, könnyen szállítható kis rakodógépet szerkesztett, teljesítménye a tatabányai V/a. akna kísérleti akná­ban felülmúlt minden ed­digi eredményt: egy csille szenet fél perc alatt rako­dott fel. A Kóta-féle kisrakodógép most a gyorsvágathajtásnál működik. A gépet az 5-ös szá­mú csapat kapta meg, s elővá­­rosban olyan eredményeket ér el, amilyenekre a bányában még nem volt példa. Eddig nyolc napon át dolgozott a gép, s a nyolc nap alatt 86,5 méte­res előrehaladást ért el a kilenctagú brigád. Az elővárosban millszekundos robbantással jövesztenek. Az eddigi, műsza­konkénti egy rob­bantás helyett háromszor rob­bantanak, s napi átlagban csaknem 11 méteres előrehala­dást érte­k el. Az így nyert hatalmas men­­­nyiségű szenet szinte alatt rakja fel az új gép.percek A tatai szénmedencében a jó elővájó-brigádok eddig átlago­san 90 méteres előrehaladást értek el havonta. Az V/a. ak­nában csak 50 méteres átlagot tudtak elérni, de az új géppel az 5-ös csapat tagjai minden eddigi országos eredmény meg­­döntésére törekednek. Két győzelmi jelentés a pilisi szénbányából A Dorogi Szénbányászati Tröszthöz tartozó pilisi szénbá­nyában sikert sikerre halmozva dolgozik a már országos hírűvé vált Husztics Lajos sztahanovista vájár 12 tagú brigádjával. A bánya 2600 méter hosszú nyugati tárójának kihajtásánál ke­mény dolomitban érték el eddig igen kiváló eredményeiket, sőt már megdöntötték a 100 méteres vágathajtási mozgalom eddigi eredményeit is. A gyorsvágathajtás módszerének széleskörű elterjesztése érdekében a Husztics-brigádot még márciusban kettéosztották, hat kiváló dolgozót új brigádhoz osztottak be, Huszticsék mégis magukra találtak, s májusban már tovább növelték sike­reiket. Bár a kőzetviszonyok is sokat változtak, az eddigi dolo­mit helyett most márgában dolgoznak, ácsolnak i s. mégis má­jus 26-ig ismét elérték a 200 százalékos tervteljesítést. Május­ban eddig több mint­ 130 métert hajtottak ki a megváltozott kőzetben.­­ Husztics Lajos sztahanovista vájár brigádjával az elmúlt év októbere óta dolgozik ezen a munkahelyen. Nyolc hónap alatt havonta csaknem 190 méteres átlagos előrehaladást értek el, s csütörtökön jelenthették, hogy a nyugati táró kihajtásá­nál elérték az 1500 métert. Míg a feltáró brigádok azért harcolnak, hogy meggyorsít­sák a gazdag szénvagyonok feltárását, addig a szenesé csapa­tok a májusi adósság mielőbbi letörlesztését tűzték célul ma­guk elé. Ez a törekvésük sikerrel is járt, mert a keddi 119,3 és a szerdai 108,1 százalékos napi tervteljesítéssel csütörtökön letörlesztették az adósságot, s a havi terv esedékes részében elérték a 100,3 százalékot. Tatabánya vezet Komárom megye városainak vasgyű­jtési versenyében Április közepén, a vasgyűjtés kezdetén Ko­márom megyében vasgyűjtési versenyt indí­tottak a városok között. A megye székhelyén, Tatabányán nagy számban vesznek részt a gyűjtésben az általános iskolák tanulói és az üzemek DISZ-fiataljai. Az aknák, a házak környékén a kötélpályák alatt egymással ver­senyezve kutatják a hulladékokat. Az iskolák közül különösen az Arany János általános is­kola tanulói gyűjtenek fáradhatatlanul: ápri­lis 15-től május 27-ig már 260 mázsa vasat szállítottak a MÉH-hez. Nagyrészt a fiatalok lelkes munkájának eredménye, hogy a megye városainak verse­nyében Tatabánya vezet: több mint 300 tonna vas gyűlt össze a tatabányai MÉH-telepen. Vasgyűjtés a dorogi járásban Még nem fejeződött be a vasgyűjtés, de a VAFEM esztergomi kirendeltsége már 116 szá­zalékra teljesítette tervét. A dorogi járás üze­mei hozzák ide az üzemünkben fel nem hasz­nálható hulladékvasat. Az üzemek DISZ-fiataljai jól megszervez­ték a gyűjtést. A szerszámgépgyári fiatalok 50 tonna vasat hoztak be a VAFÉM átvevő telepére, a dorogi Bányagépgyár fiataljai 80 tonna vasat. A Dorogi Szénbányászati Tröszt küldte be a legtöbbet. 160 tonna vasat jut­tatott el az átvevőhelyre, mentgyár munkásai 35 tonna A Lábatlant Ce­vasat szedtek össze, a Nyergesújfalui Viscosagyár dolgozói pedig 25 tonnát. A kocsik egymás után for­dultak be a VAFÉM átvevő-telepére, s hoz­zák a vasat a dorogi Erőműből, az Eternitmű­­vekből, a dorogi Brikettgyárból. A Környei Állami Gazdaság két legjobb traktorosa befejezte évi növényápolási tervét A Környei Állami Gazdaság két legjobb traktorosa, Tremmel Antal és Murcsik Imre, azt ígérték a tavaszi munkák kez­detén, hogy a DISZ II. kongresszusáig be­fejezik éves tervü­ket. Murcsiknak a Zetor-traktorával 365 normálhold, Tremmel Antalnak pedig az U—3-as gépével 295 normálhold az egész évre szóló egyéni terve. Mindkét trak­toros növényápolás­nál dolgozik, Mur­csik a virágtanyai üzemegységben, Tremmel pedig környei üzemegység­­­ben. Murcsik nevét már a múlt évi aratási ver­senyben elért ered­ménye alapján isme­ri az ország. Komá­rom megye legjobb aratógépkezelője volt. Tremmel Antal ne­vére azonban csak most, a tavaszi idény derekán figyeltek fel a gazdaság vezetői, s elsősorban a gazda­ság többi traktorosai. Úgy történt ugyanis, hogy a Környei Ál­lami Gazdaság trak­torosainak versenyé­ben egész áprilisig Murcsik érte el legjobb eredményt s a kezdett is megszo­kottá válni, hogy az első hely rendszere­sen az övé a gazda­ság versenyhíradó­ján. Május első nap­jaiban azonban szinte az ismeretlenségből új név került a kör­nyei traktorosok ver­senyének élére, Trem­mel Antalé. Trem­mel már régen fi­gyelte Murcsik ered­ményeit, s U—3-as traktorával azon igye­kezett, hogy minél előbb utolérje, sőt arra is gondolt, hogy lehagyja az országos­hírű Zetorost. Csütörtökön, május 26-án este a terv va­lóság lett. Tremmel Antal a traktorosok közül elsőnek befe­jezte az egész évre szóló 295 holdas nö­vényápolási tervét. Az utolsó napon 10 holdnyi kukoricát ka­pált meg az üzem­egység 7-es tábláján. Tremmel győzelme azonban nem soká volt egyedülálló Környei Állami Gaz­a­daságban. Péntek dél­tájban már a gazda­ság központjától 10 kilométerre eső Vi­rágtanyáról is meg­érkezett a hír, hogy Murcsik Imre is tel­jesítette a 365 nor­málholdas egész évre szóló tervét. A DISZ II. kongresszusáig még közel 100 normálhold növényápolást végez Murcsik Imre és Tremmel Antal.

Next