Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. december (10. évfolyam, 97-105. szám)
1955-12-03 / 97. szám
IKOMÁROM MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DOLGOZOK LAPJA MOP KOMÁROM MEGYEI BH AJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM. Ára 50 .Ili 1955. DECEMBER 3. Hét százalék hiányzik még a vetésterv teljesítéséből A legutóbbi jelentés alapján megyénk eddig 93 százalékra teljesítette a kenyérgabona vetéstervét. A járások közül a tatai járásban vetettek el az idén legtöbb kenyérgabonát, ahol a tervet 98,2 százalékra teljesítették. A komáromi rásban csak 94,7 százalék, jádorogi járásban csak 92,3 százalékra teljesítették a kenyérgabona őszi vetéstervét. Ezek a számok arra figyelmeztetik a vetésben elmaradt termelőszövetkezeteket és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, hogy még sok tennivaló. Azt mindenki tudja a a megyében, hogy a vetéstervet minden körülmények között teljesíteni kell. Csupán arról van szó, hogyan. Sokan arra hivatkoznak, hogy a föld felülete megfagyott, lehetetlen vetni. Akik ezt tartják, helytelenül gondolkodnak, mert igenis lehet vetni, csak ki kell használni minden rendelkezésre álló időt. A nap déli óráiban felenged a föld fagya és ha már előkészítették a talajt, bátran lehet vetni anélkül, hogy kárt szenvedne a földbe vetett mag. Mindhárom járásban — de különösen a komáromiban és a dorogiban — arra van szükség, hogy összefogjanak a gazdák. Akik már teljesítették az őszi kenyérgabona tervét, azok adjanak vetéssegítséget gazdatársaiknak, hiszen ezt a segítséget bármikor visszakaphatják tőlük. A legfontosabb most az, hogy egyetlen hold föld se maradjon vetetlenül a tervezettből. h géppel már nem lehet, fogattal vagy kézzel vetnek a besztölci Jószerencsét TSZ tagjai A besztölci Termelőszövetkezet Jószerencsét is azok közé a tsz-ek közé tartozik, amelyek elmaradtak az őszi munkáikkal. Igaz, hogy voltak nehézségeik az ősziek betakarításában, hiszen megyénkített ezen a részén valamivel későbben érik be a termény. Éppen ezért jól szervezett munkára volt szükség ahhoz, hogy mégis hozzákezdhessenek az ősziek — elsősorban a kenyérgabona — vetéséhez. Úgy válogatták ki azokat a területeket, ahova vetni akartak, hogy lehetőleg október végére már minden szem mag a földbe kerüljön. Ennek ellenére még 8 hold búza elvetése vár a kesztölci Jószerencsét Termelőszövetkezet tagjaira november utolsó napjaiban is. Nem gondoltak arra, hogy erről a területről nem tudják időben betakarítani a kukoricát. A hónap első felében ezt a 8 holdas földdarabot is megtisztították a kukoricaszártól és azonnal vetőmagágyat előkészítették a Nem is lett volna semmi hiba, csakhogy közbeszólt a fagy. Voltak olyan tagok, akik azt tanácsolták, hogy már ne is vessék el ezt a nyolc holdat, inkább majd tavasszal tavaszi búzát tegyenek a földbe. A tagok közül azonban többen — a sok évi tapasztalatokat figyelembe véve — úgy vélekedtek, hogy minden körülményeik között teljesíteni kell a kenyérgabona vetéstervet, mégpedig az idén. Nem egyszer előfordult már Kesztölcön az, hogy még decemberben is vetettek búzát. Nem a legjobb dolog ez, és a leghasznosabb a termés a következő években mégis jobban sikerült, mintha tavasszal vetették volna el. Felvették a kapcsolatot a gépállomás vezetőivel, gépet küldtek Kesztölcre, akik A vetőmagot már jó előre előkészítettek és azt az időt kihasználva, amikor felenged a föld fagya, annyira hogy géppel is rá azonnal vetnek, lehet menni. A termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy ha géppel már nem lehet, fogattal vagy képerővel vetik el a búzát, mert a legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a vetéstervet maradéktalanul teljesítsék. December 31-ig befejezik gépjavítási tervüket a tarjáni traktorosok Élénk kopácsolás zaja hallatszik a gépállomás udvaráról. A műhelyben dolgozók a gépjavítást végzik. Mikor elkészül egy-egy cséplőgép, jól átvizsgálják, hogy teljesen kifogástalan legyen. Egyre nő a jól kijavított gépek száma: olyanok, mintha most kerültek volna ki a gyárból. Sorakoznak már a cséplőgépek, a kijavított traktorekék, hogy jövőre ismét megkönnyítsék az emberek munkáját. A cséplőgépekből öt áll készen, egymásután kerülnek ki a műhelyből traktorekék is, a a traktorok közül pedig már a másodikat javítják. A szerelők a gépjavítás megindulásának első percétől harcot indítottak a javítási idő csökkentéséért. Ez eredményezte azt, hogy a megye gépállomásai közül tarjániak harmanadik helyen állnak gépjavításban. A követik traktoristák Vörös Jenő utasításait, főgépész meghallgatják a tanácsait, s nemcsak a téli gépjavítás idején, hanem a mindennapi munka után is elvégzik szükséges karbana tartási munkákat. A műszakiak is mindig megteszik a maguk kötelességét, így aztán alig van kiesés most, gépaz őszi munkák idején. A tarjáni traktorosok megfogadták, hogy december 31-re teljes egészében teljesítik gépjavítási tervüket. Néhány gépvezető már túlteljesítette éves tervét. Muri Mihály 110 százalékot ért el, Harcsa Gyula 109 százaléknál tart, Balázs József pedig 105 százalékra teljesítette. Az őszi káliban idénymunStréli György, Staudinger István, Szabó János és Balázs József vezet. Minden időt kihasználnak, amikor felenged a fagy, ha csak kéthárom órán át is, de szántanak és vetnek. Ki lesz az első? Újra megindult a vetélkedés a diszisták, az úttörők, az üzemi, falusi és városi DISZ-szervezetek, valamint az iskolák között a megye, illetve az ország legjobb fémgyűjtője cím és a velejáró jutalom elnyeréséért. Nagyon sok fiatal tökélte el, hogy jó munkájával kiérdemli a DISZ KV dicsérő oklevelét, és Sokan bíznak abban, hogy jó gyűjtésükért jutalomban részesülnek. A legjobb fémgyűjtők arra törekednek, hogy bekerülhessenek a DISZ KV Dicsőség Könyvébe. A fémgyűjtés már megkezdődött és december közepéig tart. A DISZ-szervezetek elhatározták hogy mindenütt megrendezik a hagyományos „fémgyűjtő vasárnapot”, amikor is tömegesen kutatják fel és gyűjtik össze területükön, üzemükben az elheverő értékes vas- és fémhulladékokat. Jól halad az őszi munka Vértesszöllősön A vértesszölősi dolgozó parasztok hallgattak az okos szóra. Megértették, hogy a jövő évi jó termést csak az idejében és jól elvégzett munkával biztosíthatják. Hetekkel és hónapokkal ezelőtt naprólnapra fordultak be a fogatkaravánok Vértesszöllős határának dűlőibe és földjeire. Túl is teljesítették vetéstervüket: 200 helyett 215 holdon vetettek búzát. Régen betakarították már a burgonyát és napraforgót, de befejezték 350 hold kukorica törését is. 270 holdról már a kukoricaszárat is behordták. MAI SZÁMBAN: Egy elmaradt szemináriumról. (2. o.) — A bányászoktatás tapasztalatai Oroszlányon. (2. o.) — Munkában az ácsi cukorgyár. (3. o.) — A begyűjtési terv teljesítése az ácsiakra is vonatkozik. (3. o.) — Vörösmarty-emlékek Csépen. (4. o.) — Levelek — levelezők. (5. o.) — Asszonyoknak. (6. o.) Naponta négy katasztrális holdon végezze el a mélyszántást minden traktoros! A Nagyigmándi Gépállomás traktorosainak felhívása A Nagyigmándi Gépállomáson a legutóbbi pártvezetőségi ülésen megvitatták, hogyan tudnák biztosítani a mélyszántási terv teljesítését. A pártvezetőségi ülésen részt vettek a legjobb kommunista traktorosok is, akik a vezetőségválasztások tiszteletére vállalták, hogy a hátralévő időben minden nap 4 katasztrális holdon végzik el a mélyszántást, ugyanakkor az előírt üzemanyagnormát 5 százalékkal csökkentik és felvilágosító munkát végeznek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében. A kommunista traktorosok — Újhegyi Sándor, Csonka István, Major László és Szarvas János — felkérték a pártvezetőséget: vállalásukat ismertesse a többi traktorosokkal, hogy ehhez a mozgalomhoz ők is csatlakozzanak. A nagyigmándi kommunista traktorosok ugyanakkor versenyre hívták megyénk többi gépállomásainak traktorosait, az őszi mélyszántási terv mielőbbi teljesítéséért. Futószalag-rendszert vezetnek be a Tatai Cipőgyárban Elmondotta: Lukacsics József, a Tatai Cipőgyár igazgatója Gyárunk az elmúlt pokban nem teljesítette hónatervét. Nagyon sok külső és belső akadályunk volt. Igyekeztünk ezeken segíteni, és talán ennek köszönhető, hogy ma már sikerült részben törleszteni adósságunkat, de még így is 1700 pár cipővel tartozunk a népgazdaságnak. Úgy gondolom, hogy az idén sikerül teljesen meghozni a lemaradást, hogy dea jövő évet nyugodt lelkiismerettel és adósság nélkül kezdhessük el. Sok tervünk és elképzelésünk van a jövő évre. Mindenekelőtt azonban azt szeretném elmondani, hogy nagy és felelősségteljes feladatot kapott a gyár. A jövő év első negyedében a Szovjetunióba exportálunk duplatalpas fémficipőt. Természetesen szeretnénk, ha ezek a cipők sikert aratnának, s igyekszünk mindent elkövetni a minőség megjavításáért. Hogy a gyártást folyamatosabbá és korszerűbbé tegyük, a jövő évben be akarjuk vezetni a futószalag-rendszert. Meg akarjuk javítani a világítást, fénycsöveket és mélysugárzó lámpáidat szereltnek majd be. Ezenkívül az erősen porzó csiszoló- és marógépekhez porelszívó gépeket helyeznek üzembe. Terveink közt szerepel az udvar rendbehozása, a napközi otthon kiegészítése és a fürdő korszerűsítése is. Reméljük, hogy elképzeléseinket valóra válthatjuk az elkövetkező évben. 1956-ban újabb milliók teszik biztonságosabbá a tatai szénmetisnee bányászainak munkáját A második ötéves terv feladatainak sikeres megvalósítását 1956-ban újabb milliók teszik biztonságosabbá, könnyebbé a Tatabányai Szénbányászati Tröszt aknaüzemeiben. 1956-ban a meglévő bányaüzemekben, de különösen a felfejlődő aknákban végeznek nagyobb méretű beruházásokat Megépítik többek között a szénmedence csaknem legfiatalabb aknájánál, az új „Április 4” aknánál a fürdőt és az elsősegélynyújtó helyet. Új fürdőt kapnak — 2 080 000 forintos költséggel — a XV/a. akna 3 500 000 forintos költséggel pedig a XX-as akna bányászai. Megépítik az oroszlányi mentőállomást is. A kulturális beruházások közül kiemelkedik 1956-ban egy 500 személyes üzemi konyha, egy legényszálló és a garázs kultúrtermének megépítése. A meglévő üzemek fejlesztését szolgálják a nagyméretű ipari beruházások. Megoldják a síkvölgyi akna víztelenítését. Csaknem 5 millió forintot költenek a raktárak bővítésére, új raktárhelyiségek építésére. Az 1956-os beruházások előterében a bányászok munkakörülményeinek megjavítása áll Szállítógépekre csaknem hárommilliót, jövesztőgépekre 846 000, különböző külföldi importgépekre 2 259 000, egyéb gépi berendezésekre több mint 11 millió forintot fordítanak. Beszereznek a többi között 156 ventillátort, a külfejtéshez négy ekszikavátort, 12 gumiszalagot, 720 bányacsillét. Kaparóberendezések, villák, feltörésfúrógépek, réselőgépek teszik a jövő évben még könnyebbé a tatai szénmedence bányászainak munkáját, hogy a második ötéves tervben reájuk háruló feladatokat minden tekintetben maradéktalanul végrehajtsák. 209 százalékos átlaggal dolgozik az oroszlányi Boros Miklós frontbrigádja A Tatabányai Szénbányászati Tröszt mintegy 50 frontbrigádja között a forradalmi műszak után is nagy harc alakult ki az elsőség megszerzéséért és megtartásáért Ezen a nagyszerű munkaversenyen ■ szebbnél ■ szebb frontbrigád termelési sikerek születnek, s a szénmedence brigádjainak több mint fele 100 százalék felett teljesíti előirányzatát. Boros Miklós, az oroszlányi „Szeptember é”-akna DISZ frontbrigádja már a forradalmi őrségen 180 százalék átlagos teljesítménnyel magához ragadta az elsőbbséget, amit azóta is tart. Teljesítményük nemhogy csökkent volna november 7-e után, hanem jelentősen emelkedett. November 26-ig 209 százalékos évi átlagos teljesíménnyel biztosította az első helyet. Csaknem 40 százalékkal vezetnek a második helyen álló Gáspár János frontbrigádja előtt. A Boros-brigád nagyszerű termelési sikere, kétszeres HOFB-teljesítménye az egész akna tervteljesítését is nagymértékben elősegítette. A „Szeptember 11’-akna kollektívája szombaton reggelig 166S tonna szenet termelt havi esedékes tervén felül. Az oroszlányi frontbrigádok példája kevés követőre talál a tatabányai aknában. A tatabányai XV-ös akna frontbrigádjai például alig 70—80 százalékos, a tatabányai XIV-es akna brigádjai pedig mindössze 90 százalékos átlagos tervteljesítést érnek el. Ez a gyenge teljesítés az aknák termelésére is kihat: a XV-ös akna átlagos havi tervteljesítése alig éri el a 77 százalékot. Az ácsi vasutas<rllomástól a községbe vezető út baloldalán tíz évig pihent némán a sokszobás Zichy-kastély. Néhány hete gyermekkacaj azonban kelti új életre a csendes falakat. Iskolásfiúk és iskoláslányok szaladgálnak a folyosókon. Az épület szürke, megkopott külseje nem árulja el a belül történt változásokat. Jó pár évvel ezelőtt a jól berendezett kastély csak néhány úr kényelmét szolgálta, — de még nyáron sem mindig. Zichyéknek volt több kastélyuk is, szebb is. A falu gyerekei — akik közül sokan még iskolába sem járhattak, vagy ha jártak is, csak egy-két évet — a kapunyíláson át bámulhatták a szép parkot, mely a kastélyt övezte. Ácson ma már minden gyerek elvégzi az általános iskolát. Az állam, a pedagógusok és a szülők is mindent megtesznek, hogy a tanulásra fordított időm vesszen kárba. Ezt a célt szolgálja a Zichy-kastélyban berendezett napközi otthon is. Az új népközi tiszta ebédlőjének asztalai mellett barna székek sorakoznak. Amikor elérkezik az ebéd ideje, Licskai Ferencné főszakács várja az új lakókat ízletes ebéddel. Az ellátásért napi egy forint hatvan fillért fizetnek a tanulók. 120 fiú és leány reggel 8-tól délután 4-ig vagy 5-ig jól megvilágított, frissen meszelt termekben tanul. A kastélyt park, a játszótér övező és a télre berendezett játszóterem a gyermekek szórakozását biztosítja. Van a napköziben egy jól felszerelt fürdőszoba is Jut idő és nyugodt hely a házifeladat elkészítésére és játékra is. Három nevelő és Fél Pál vezető pedagógus ügyel a gyerekek munkájára, segíti őket a tanulásban. A fürge Prdovi Zsuzsi, Veller öcsi, meg a többiek néhány nap alatt megszokták szép, új otthonukat. Az udvaron és több holdas parkban, a a levéltelen fák alatt színét vesztő fűtenger hulllámzik az ifjú lakók lábdobogásától. A hideg pirosra cipi arcocskájukat, de vidámak, boldogok Ha kitömbalták magukat, futottak, játszottak, az épületben meleg, termek várják kedves őket, ahol egymást segítve készülnek a másnapi órákra, az életre. ggw»...——■*