Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. január (13. évfolyam, 3-9. szám)
1958-01-08 / 3. szám
KOMÁROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA VILÁG PD0LCTAQUAI COVESdUETEKJ XIII. évfolyam. 3. szám Ára 60 fillér Tatabánya, 1958. január 8 TJJ STRADIVÁRI? MUNKAVERSENY ÉS A PÉNZ TOLLHEGYEN A GYŐZTES: A TERMELŐSZÖVETKEZET Az 1956. évi ellenforradalom előtt a máriahalmi „Szabadság" Tsz-nek 44 tagja 480 hold földön gazdálkodott. Egyike volt megyénkben azoknak a kollektív gazdaságoknak, amellyel a legtöbb baj volt. Laza volt a munkafegyelem, belső egyenetlenség rombolta az erőt. Szó ami szó, sok olyan tag volt a közösségben, aki többet ártott mint használt. Az 1957-es év kora tavaszán néhány olyan tsz-tagon kívül, akit az ellenséges propaganda tévesztett meg, azok is eltávoztak a közösből, akikért soha nem bánkódnak a bentmaradottak. A közöshöz mindössze 9 tag maradt hű, akik 162 hold földön kezdték meg a munkát. A megmaradt kis kollektíva szorgalmasan fogott a munkához. Megsokszorozta erejét az a tudat, hogy mind a kilépetteknél, mind pedig még a tsz gondolatától is távollévő egyéni parasztoknál jobb jövedelmet és terméseredményeket kelll elérniük. A szorgalmas munka és akarat meg is hozta a gyümölcsét. Az 1957-es év zárszámadásán nemcsak arról adhatott számot a vezetőség, hogy miként gyarapodott a szövetkezet vagyona, hanem arról is, hogy 46 forintot tud a „Szabadság" egy-egy munkaegységre osztani. A sikerek az eredmények alapja a becsületes munka volt. Hiszen csakis a jó munka eredményezte, hogy a tsz-tagok búzája 4, rózsa 5, kukoricája 2, és burgonyája 20 mázsával termett többet a kilépettekénél és a többi egyéni parasztokénál, így lett a versenyben győztes az elmúlt esztendőben a máriahalmi „Szabadság" Tsz kicsiny de szorgalmas kollektívája. Kétmillió forintos tervtúlteljesítés Az Esztergom Kenyérmezői Húsipari Célgazdaság a tervezettnél gazdaságosabban zárta az 1957-es évet. Jóllehet még nem készült el a mérleg, de előreláthatólag 2 millió forintos tervtúlteljesítés várható. mottevő az elmúlt évben Az elért eredményekben igen szóbeállított lefejő tehenészet haszna. Gazdaságos volt a sertéshízlalás is. Az önellátásra törekvő takarmánytermesztés is hozzájárult az eredményekhez. Az üzemegység vezetői elhatározták, hogy az idei évben tovább gyarapítják elmúlt évi eredményeiket. Az elmúlt év tapasztalatai felhasználásával tovább foglalkoznak a lefejőtehenészettel. Jó jövedelmet várnak a tervben előírt 3600 bacon sertésből és nem utolsósorban a tervek szerint beinduló — fölözött tejjel történő — kísérleti bárányhízlalásból Könnyítik a papírgyár dolgozóinak munkáját A napokban kezdik meg a Lábatlani Papírgyárban a nyersanyagszállító lift szerelését. Az anyagszállítók villamostargoncát kapnak. Eddig kézikocsin szállították fel a nyersanyagot a gyárba a vasút melletti raktárakból. Kisebb építkezések is folynak a gyárban. Egy hónapon belül elkészítik a vasvázas anyagraktárt. A lemezes szárítót nagyobbítják. Külföldről szitavezető hengereket várnak, amellyel a papír minőségét kívánják javítani. A tatabányai palabányóüzem vezetőinek tervei az 1958. évi tervteljesítéshez Adagolóberendezés, 400 méterrel rövidebb szállítópálya, új lelőhelyek Vajon milyen nagy mennyiség 22 600 tonna szén? Ezt legjobban úgy tudjuk érzékelni, ha például a szénmennyiséget hirtelen el akarnánk szállítani, 45 mozdonnyal, 45 városba és községbe 50 vagonból álló szerelvényeket tudnánk küldeni. Egy-egy bányaüzemnek, mely napi 50 vagon szenet termel , 45 napig kellene dolgoznia, hogy kitermelhesse. Sok szén 22 600 tonna! A tatabányai palabányaüzem az országnak 1957-ben pontosan ennyi szénnel maradt adósa, illetve a tröszt többi bányaüzemei helyette is dolgoztak. Ugyanis az év végéig kitermelt, terven felüli 80 000 tonna szénből a palahányó lemaradását levonták, s így a tröszt összességében csak 57 000 tonna szenet jelenthetett a minisztériumnak, mint terven felülit. A tatabányai bányászokat bántja, hogy munkájuk, erőfeszítésük gyümölcseinek egy része veszendőbe ment. Nem akarjuk védeni a palahányót, de mentse őket ez a tény, hogy a mostani lelőhelyek, meddőhányók sokkal kisebb, széntartalma mint üzem kezdetén volt.aa Az azelőtti magas százalékú széntartalom helyett ma alig 15—20 százalékról lehet beszélni. A palabányaiak kiszámították, hogy a napi termeléshez 24 óránként 2000 köbméter meddőanyagot kell kimosni, hogy a széntermelési tervet teljesíteni tudják. Nehezen oldható meg a jelenlegi főszállító szalagon több anyag elszállítása. Egy-egy szalag terhelése óránkint ilyen 120 tonna lehet. Jelenleg óránként 150—240 tonna is fut rajta. És naponta csak 18 órás üzemidőről lehet szó. Mosonyi Zoltán, az üzem főmérnöke az új esztendő első munkanapján úgy nyilatkozott, hogy nagyon bántja az üzem vezetőségét a palahányó lemaradása. Hivatkozott a fenti okokra, továbbá ismertette azt a nagyszabású korszerűsítési és átalakítási tervet, melyet éppen a biztonságos termelés érdekében akarnak megvalósítani a legrövidebb időn belül. A palahányó üzemvezetősége még december közepén benyújtotta a tröszt vezetőségének a saját tapasztalata és elképzelése alapján összeállított tervezetet. Ha a tröszt igazgatósága úgy dönt, hogy megvalósítható, rövidesen a palahányó termelése felfelé fog ívelni. A terv szerint a serlegeskotró, az S—19-es és az FB— 120-as kotrógépek adagolóberendezésekre rakodnának, melyből egyenletesen gumiszalagpályára jutna a meddő. Ezzel kiiktatnának két darab kaparóberendezést, mint hibaforrást, a gumiszalagok terhelése egyenletessé válna, s így növelni lehetne az elszállított anyag mennyiségét. Döntő még az is, hogy az itt felszabaduló nagyobb számú munkaerőt fontosabb munkára tudnák áttelepíteni. A következő lépés, az eddigi hosszadalmas és több tagból álló gumiszalag-pálya átépítése. Ezzel a szállító út 400 méterrel megrövidülne. A szállítást két dolgozóval meg tudnák oldani műszakonként az eddigi 8—10 beosztott helyett. Ugyancsak korszerűsítenék törőberendezést és módosítaák az előválogatást. Van egy olyan elgondolásuk is, mely szerint két főpályát építenének ki. Ezt a két fontosabb tervet még kiegészíti a múlt évben, illetve a még most is kutatás alatt álló új meddőtelepek kiaknázása. A jelenlegi, körülbelül egy esztendeig még üzemelő meddőhányó mellett, a Bányászvigadó mögött, a fatelepnél, a felsőgallai osztályzónál és a X-es középállomásnál nyitnak majd nagyobb üzemrészt. A palahányó üzem dolgozói és vezetői ezzel a tervvel, illetve megvalósításával biztosítottnak látják az 1958. évi termelési tervük El szeretnék érni, teljesítését, hogy jövő Szilveszterre ne úgy emlegessék őket, mint a tröszt hátrahúzóit — hanem mint élharcosait, NT VT AB TATABÁNYA A „Három szegény szabólegény“ újra megyénkben Néhány nappal ezelőtt, az óesztendő utolsó napján ünnepelte a Déryné Színház (Állami Faluszínház) a „Három szegény szabólegény“ századik előadását. A nagy sikernek tanúja Komárom megye közönsége is: a Komárom megyei falvak, bányásztelepek, üzemek dolgozói, akiknek újrázó kívánságára elviszi a zenés vígjátékot még egyszer a Faluszínház a megyébe, mielőtt a nagysikerű darab lekerül a műsorról. Az összes régi szereplők játsszák remekbe formált figuráikat, csak a kis Selyem Pétert eleveníti meg Kozáry Eszter. A darabot most első ízben Tatabánya—Újvárosban, az MTH-otthonban is bemutatják, január 11-én este 7 órakor. Amennyiben e próbálkozás sikeresnek bizonyul, úgy a Faluszínház a jövőben is ellátogat majd Újvárosba. Az előadás ütemterve a következő: január 7: Bajna, 8: Pilisvörösvár, 9: Gyermely, 10: Naszály, 11: Tatabánya,01 város, 13: Bajót, 14: Bábolna, 15: Tata, FÉLMILLIÓ forintos MEGTAKARÍTÁS Az Almásfüzitői Timföldgyárban az egyik generátorgázas pörkölőkemencét átalakították pakura tüzelésre. Csütörtök óta már így dolgoznak, s az új módszer nagyon jól bevált. Nemcsak a hatásfokot növelték jelentősen, hanem félmillió forintos megtakarítást is érnek el vele évente. Most a másik három pörkölőkemencét is átalakítják. Úgy tervezik, a második negyedévben már valamennyi pakuratüzeléssel működhet, Újabb kedvezmények a lakásvásárló szénbányászának A forradalmi munkásparaszt kormány módosította a bányászlakások eladásáról korábban hozott határozatát. A módosítás szerint a bányászok az eddigieknél nagyobb kedvezményt kapnak a lakások megvásárlására. Aki a szénbányászat szolgálatában húsz évet töltött vagy tölt el, 20 000 forint engedményt kap a lakás eladási árából. Tizenöt évi szolgálat után 15 000, tíz évi szolgálat után 10 000, öt évi szolgálat után 5000 forint engedmény jár. Az a bányász, aki az engedménnyel csökkentett vételárnak készpénzelőlegként lefizetendő 10 százalékával nem rendelkezik, az Országos Takarékpénztárral megállapodást köthet a készpénzelőleg meghatározott időn belüli részletekben történő kifizetésért Kivételesen indokolt esetben a vásárló bányászok 3000— 5000 forint készpénzelőleg fizetésével is köthetnek az OTP-vel adás-vételi szerződést. A módosító határozat úgy intézkedik, hogy a vételár fennmaradó részét legfeljebb 30 év alatt lehet törleszteni. Másfél nap alatt 70 oroszlányi bányász jelentkezett házvételre A forradalmi munkás-paraszt kormány újabb rendelete, amellyel további kedvezményt biztosít a bányász lakások vásárlására, rendkívül nagy örömet és visszhangot keltett Komárom megye bányászai között. Oroszlányon már sokan újév napján, lakásaikon keresték fel a munkaügyi osztály dolgozóit, hogy feltétlenül számítsanak rájuk. A városban 148 szép, modern, többségében kétszobás, fürdőszobás családi ház épült most. A rendelet módosítása előtt még csak ötvenet adtak el belőle, most pedig péntek délig, másfél nap alatt 70 újabb jelentkező volt. Sok tősgyökeres bányász jut most családi otthonhoz s az eltöltött évek után jelentős kedvezményhez. A XVIII- as aknán pl. Steinetz István kiváló frontmester már 15 éve bányász s így 15 000 forint engedményben részesül. Ugyanitt Pelikán Tibor, aki háromszobás házat igényelt, 10 000 forint kedvezményt kap majd szolgálati évei után. De sokan vannak olyanok, akiknek — bár nem régóta bányászok — most, az előleg részletre történő fizetésével s a vételár hosszú törlesztésével lehetőségük nyílik arra, hogy házat vásároljanak, s véglegesen ezen a vidéken telepedjenek le. A XVII-es aknán pl. Szabó László csak néhány hónapja dolgozik, Vas megyéből került ide, s most már azt tervezi, mikor hozhatja a családot az új kétszobás házba, amit megvesz. Tatabányán ugyancsak olyan nagy az érdeklődés, hogy úgy néz ki, ki sem tudják az igényeket elégíteni, bár 247 családi ház kerül átadásra. A DOROGI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT HÍREI Dorogon másfél évi késéssel átadták az új modern emeletes mentőállomást. Hír! Rövidesen befejeződik a dorogi VI -os akna víztelenítése. A víztelenítési munkálatok eddig 14 millió forintba kerültek. A második negyedévben már tervet kap az üzem. Jobb minőségű, többféle színű és nagyságú szőnyeget gyártana ebben az évben a Tatai Szőnyeggyárban a Örömet okozott a napokban Tatai Szőnyeggyárban kártyaverőgép megérkezése a a Német Demokratikus Köztársaságból. Ilyen gép még eddig nem volt a gyárban. A nvegek mintáihoz készíti szómintakártyákat. Ezeket a mintakártyákat eddig a budapesti kendőgyár készítette a szőnyeggyáriaknak. A mintakártyaverőgép megérkezése lehetővé teszi, hogy több újmintás szőnyeg gyártását kezdjék el. Ha sikerül, már az első negyedévben exportra is termelhetnek. A skandináv államokból érdeklődik a kereskedelem a tatai szőnyegek iránt. A kézicsomózású perzsaszőnyeg exportja az első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva megháromszorozódott. A különböző új, modern mintájú szőnyegek gyártása mellett ebben az évben nagyobb figyelmet fordítanak a színek választékára is. Eddig túlnyomórészt a bordó szín uralkodik a tatai szőnyegeken. A több szín alkalmazása növelni fogja a szőnyegek választékát. Mindehhez felhasználják a külföldi tapasztalatokat is, amelyeket a szőnyeggyár igazgatója az elmúlt napokban Csehszlovákiában szerzett. A szép szőnyegek kedvelőinek bizonyára örömet okoz majd az is, hogy ebben az évben háromféle nagyságú velurszőnyeg is piacra kerül. Megkezdik a 150—250 centiméteres, 250— 300 centiméteres és a 3—4 méteres velurszőnyegek gyártását. Természetesen ezenkívül a szokásos szőnyegeket, futószőnyegeket és más ebédlőszőnyegeket továbbra is gyártják. De lecsökkentik az olcsóbb kenderszőnyegek gyártását a gyapjúszőnyegek javára.