Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. március (13. évfolyam, 18-26. szám)
1958-03-01 / 18. szám
gMAP^MEGYEI VILÁG PDOLCTIiODAI CfflEQJETBŰ * AZ MSZMP ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. Ara 60 fillér TATABÁNYA, 1958. MÁRCIUS 1. BARÁTI TALÁLKOZÓ IDEJÉN Reggeli szerenád a MI „NÉMET KÉRDÉSÜNK" Ülésezett a Komárom megyei Tanács Megalakult a Komárom megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A megyei tanácstagság február 27-én ülést tartott. A tanácstagságon kívül eljöttek az ülésre a párt- és a társadalmi szervek képviselői, több állami gazdaság igazgatója és a fontosabb megyei vállalatok vezetői. A tanácstagság az ülés levezetésével Harasta Simon elvtársat, megyei tanácstagot bízta meg. Harasta elvtárs javaslatot tett a napirendre, majd arra, hogy a végrehajtó bizottság munkájáról szóló előterjesztést a tanácsülés vita nélkül fogadja el. A tanácsülés egyetértett a javaslattal. A beszámoló számot adott arról, hogy a kéthetenként megtartott végrehajtó bizottsági üléseken megtárgyalták az adófizetést és a községfejlesztési hozzájárulás befizetésének a helyzetét, a gépállomások munkáját. Foglalkoztak a Hazafias Népfront működésével. A pénzügyi osztály negyedik negyedévi adóbevételi tervét 113 százalékra teljesítette. Figyelembe veendő körülmény, hogy a pontos adófizetők száma megszaporodott és a határidő előtti kötelességteljesítés következtében mintegy háromnegyedmillió forintos jóváírás történt. Még nagyobb a növekedés az illetékbevétel területén. Az ingatlanforgalom növekedésével 143 százalékra teljesítették pénzügyi szerveink az illetékbevételi tervet. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében a mezőgazdasági osztály jelentős segítséget nyújtott a növénytermelési szerződések megkötéséhez. Felmérte a műtrágyaigényt előkészítette a tavaszi vetőmag-ellátást. Támogatta a termelőszövetkezetek takarmányigényeinek kielégítését. Az állatállományukat gyarapító lzek részére 25 tehenet és 30 tenyészsértést biztosított. Segítséget nyújtott a mezőgazdasági osztály a termelőszövetkezetek éves tervének előkészítéséhez is, és szorgalmazta a jövedelmező üzemágak felkarolását. előterjesztés: Bejelentette _ az hogy területén a legutóbbi megyénk tanácsülés óta három új termelőszövetkezet alakult: az ácsi, a vértestolnai és a szendi. Az egészségügyi ellátás megjavítása érdekében a tanács egészségügyi osztálya a csecsemőhalandóság további csökkentéséért tett fontos intézkedéseket. Nagyobb gondot fordított az utóbbi időben az iskola-egészségügyre és az antialkoholista küzdelemre. Folyamatban van az Oroszlányhoz tartozó majkpusztai kastély szociális otthonná való átalakítása is. A beszámoló a művelődésügy területéről is jelentős eredményeket említett. Kiemelte a megyei népfront-bizottsággal karöltve rendezett pedagógus nagygyűlés jelentőségét, a szakosztály konferenciák hatását, az igazgatói és az óvónői tanfolyamok rendezésével előmozdított nevelőmunka színvonalának emelését. A művelődésügyi osztály az alsó tagozatú nevelők részére beOroszlány város oktatási, egészségügyi és szociális helyzetével. A többi között a tatabányai MÁVAUT munkájával is. Ezek után az előterjesztés a tanácstagi kötelességek mikénti teljesítését ismertette. A legutóbbi tanácsülésen felkértük a tanácstagokat arra, hogy pontosan tartsák meg fogadóóráikat, és beszámolóikat — áll az előterjesztésben. Ez a felhívás nem volt hiábavaló. Az elmúlt év második felében emelkedett a beszámolókon való részvétel és számtalan hasznos hozzászólás és a közérdekű javaslat hangzott el választópolgárok részéről. Nőtt a tanácstagok aktivitása a különböző állandó bizottságokban is. A tömegkapcsolat alakulását érintő kérdések után a beszámoló rátért, a végrehajtott szakfeladatok taglalására mutató tanítót és előadássorozatot szervezett. Háromszáz fő részvételével őrsvezetők kiképzésével támogatta az iskolai Úttörő Mozgalmat. Intézkedések a lakosság Az jobb ellátásáért előterjesztés a népművelés terén nyújtott anyagi támogatás után a lakosság jobb ellátása érdekében tett intézkedéseket említette. Gondoskodás történt a megye kenyérellátásának javítása érdekében, jó minőségű keverőliszt beszerzéséről. A sütőipar két új tehergépkocsit kapott. Esztergomban és Lábatlanon új kemencék építésére került sor és több sütőipari üzemet olajfűtésre állítottak át. A lakosság szükségletének kielégítésére jellemző, hogy a megye kereskedelmi hálózata negyedik negyedéves tervét 103,2 százalékra teljesítette. A továbbiakban a lakásügyi igazgatás megjavítása érdekében a tennivalókkal, a jogtalan kisajátító szigorú rendszabályozásával foglalkozott a beszámoló. Végezetül megemlítette a tatai városi vízvezeték építését, az 1957-es évre tervezett út- és hídépítési munkák befejezését. Mivel az első napirendi pont felett a tanácsülés nem nyitott vitát, az ülést levezető elnök átadta a szót a második napirendi pont előadójának, Schiller István elvtársnak. Az előadó a napirendi pont jelentőségének méltatása után az ellenforradalom idején okozott súlyos anyagi károkról, majd az ellenforradalom utáni időkben elharapódzott társadalmi tulajdon rovására elkövetett sérelmekről szólt. — Az ellenforradalom idején komoly támadás érte népköztársaságunk gazdasági és társadalmi rendjét — mondotta, majd így folytatta: — A fegyveres harcok idején kifejezhetetlen méreteket öltött a társadalmi tulajdon herdálása, a nép tulajdonában levő anyagi javak rongálása. Az ellenforradalom meglazította az állampolgári és az államigazgatási fegyelmet. Az ellenforradalom idején, s az ezt követő időben feltűnően elburjánzott a spekuláció. Igen sokan illetéktelenül magas haszonhoz, jogtalan pénzhez jutottak és jutnak. Különösen a felvásárló apparátusokba furakodtak be a spekulatív elemek. Sajnos, nem egy esetben állami és gazdasági poszton álló személyek összejátszanak ezekkel a kétes elemekkel. A megyei tanács osztályainak munkájáról A társadalmi tulajdon védelmének új intézményei: a népi ellenőrzési bizottságok A társadalmi tulajdon védelme megköveteli, hogy a társadalmi vagyon megőrzésének új intézményét hívjuk életre. Sokat várunk a népi ellenőrzés rendszerétől. Sokat vár ettől hazánk és megyénk minden becsületes dolgozója. Elérkezett az ideje annak, hogy a hivatásos bűnüldöző szervek segítségére siessenek a becsületes dolgozók a társadalmi tulajdon fokozott megóvása érdekében, a spekuláció leküzdése elleni küzdelemben. Azért jöttünk össze, hogy a mai napon megválasszuk a Komárom megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot — mondotta Schiller elvtárs. Utána a népi ellenőrzés célját, jelentőségét, a népi ellenőrzésről szóló törvény fontosabb rendelkezéseit ismertette. A törvény épségben tartja a tanácsok ellenőrzési kötelességét. De ezenfelül három fokon — központi népi ellenőrzési bizottság, megyei népi ellenőrzési bizottság és járási népi ellenőrző bizottság szervezetét hívja életre. E törvény szerint a népi ellenőrzésben csak józan életű, erkölcsös, a párt és a kormány politikájához hű személyek vehetnek részt. Az ellenőrzési feladatok ellátásával társadalmi munkában működő népi ellenőröket lehet megbízni. A népi ellenőrzési bizottságok tagjai és a társadalmi népi ellenőröksége a közhivatalnokok felelősfelelősségével egyenlő. A hivatali titok valamennyiüket kötelezi. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság hatásköre A megyei népi ellenőrzési bizottság hatáskörébe tartoznak a megye területén levő valamennyi tanács alá tartozó vállalatok, intézmények, a magánkisipar és kiskereskedelem. Ugyancsak hatáskörébe tartozik a megye területén levő minisztériumi vállalatok és intézmények ellenőrzése, ha azok működésük 50 százalékáig a megye lakosságát látják el áruval vagy szolgáltatással. Nem tartozik a megyei népi ellenőrzési bizottság hatáskörébe a szénbányászat, az erőművek és az ezekkel kapcsolatos nagyobb vállalatok munkája. Amennyiben azonban valamilyen rendellenességet tapasztalnak ezeknek a vállalatoknak a területén, abban az esetben módjukban áll és kötelességük is a központi népi ellenőrzési bizottságnak a (Folytatás a 2. oldalon.) A kereskedelem 21 ágában vesznek fel tanulót Az 1958—59-es tanévben az általános iskola nyolc osztályát végzett és az érettségizett fiatalok a kereskedelem 21 ágában jelentkezhetnek tanulónak. Egyes szakmáikban, mint például a cipő-, a papír- és írószer-, a sport- és játékcikkeknél, csak Budapesten lesz képzés. A kirakatrendezői szakra, az óra- és ékszer-, valamint az optika-és fotószakmára kizárólag olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik saját ellátásukról Budapesten gondoskodnak! Az érettségizettek rövidebb idő alatt szerezhetik meg a képesítést. A fiatalok tanulmányidejük alatt munkaruhát kapnak, és 410 forintig terjedő keresethez juthatnak. (MTI) Magyarul is megjelennek Lenin eddig ki nem adott levelei A Kossuth Kiadónál előkészületben van Lenin művei sorozatának 36. kötete. Ez a kötet — amely tavaly jelent meg a Szovjetunióban — Leninnek eddig ki nem adott leveleit tartalmazza. (MTI) A MEGYEI BÁNYÁSZTANÁCSKOZÁS ELÉ Az 1957-es év az ellenforradalom okozta károk helyreállításának, a gazdasági helyzet megszilárdításának éve volt. A magyar szénbányászok ebben a küzdelemben kimagasló helyet foglaltak el. Nagy szerepet játszottak Komárom megye bányászai abban, hogy az ellenforradalom okozta pusztítások következtében százezrek nem váltak munkanélkülivé, és az inflációt sikerült elkerülni. Az 1957. év fejlődése azt bizonyítja, hogy megyénk szénbányászai nagy akarattal, lendülettel állnak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány törekvései mögött. Közismert tény mindenki előtt, hogy nehézségeinket nemcsak belső erőforrásainkból, hanem döntő mértékben barátainktól, és elsősorban a Szovjetuniótól kapott kölcsönökkel tudtuk leküzdeni. Ma már megyénkben is adva van a lehetőség, hogy pártunknak azt az elhatározását messzemenőkig támogassuk, amely szerint az országnak önállóan saját lábára kell állni. Mi hát a teendő? Mindenekelőtt a szénbányászoknak nagy a feladatuk, hogy olyan termelési szintet érjenek el, amely biztosítja az ipar és a lakosság számára a megfelelő mennyiségű és minőségű olcsó szenet. Minden bányamunkás és minden bányaműszaki értelmiségi dolgozó ilyen módon kapcsolódhat e nemes feladat elvégzésébe. A bányászoktól, akik az elmúlt esztendőben nehéz körülmények között küzdöttek az ellenforradalom sújtotta bányákban, s hónapról hónapra több és több szenet adtak népköztársaságunknak, most azt kéri és azt várja a nép, hogy értsék meg: országunknak saját erejéből kell gazdálkodnia. Ha ezt megértették, akkor fegyelmezett munkásokhoz méltóan végezzék nehéz feladatukat a föld mélyén és a külszínen. Legyen, törvény a szorgalmas munkábajárás, a fegyelmezett munkavégzés, munkaidő teljes kihasználása. A szerszámokat, munkahelyelyeket tekintsék sajátjuknak, gazdálkodjanak úgy ezekkel a javakkal, mint ahogy otthonukban gazdálkodnak tulajdonukkal. Ha akad fegyelmezetlenkedő, a nép vagyonát rongáló, nemtörődöm ember, lépjenek fel velük szembe, remtsenek olyan szellemet Tőbányaüzemekben, amely kizáraja a fegyelmezetlenséget, és segít a vezetésnek. Az aknászokra, lőmesterekre, szállítási felvigyázókra, a termelés irányításának közvetlen parancsnoki karára az a feladat hárul, hogy megköveteljék minden dolgozótól és érvényt szerezzenek a technológiai fegyelemnek. A rendszerető házigazda gondosságával őrködjenek és gazdálkodjanak a rájuk bízott társadalmi tulajdonnal. Munkájuk során igényeljék a pártszervezet, a kommunisták, a szakszervezet segítségét, támaszkodjanak aktivistáira . A bányaműszaki értelmiségnek kell körültekintően, előrelátóan újabb technológiai módszerek bevezetésével munkástömegek számára olyan a munkafeltételeket biztosítani, amellyel nagyobb munkakedvet, több termelési és kereseti lehetőséget tudnak a munkásoknak teremteni. Rájuk hárul az a feladat, hogy nagy gonddal használják ki a meglevő termelő kapacitást, munkaeszközöket, gépeket. Nekik kell elérni, hogy a műszaki kezdeményezés megyénk bányáiban olyan fokot érjen el, amely lehetővé teszi a kulturáltabb munkavégzést. Használják fel a kezdeményezéseket a költségek csökkentésére, a termelékenység növelésére, a minőség javítására. Pártunknak az a gondja, hogy a szocialista társadalom építése közepette ne csak a gazdaság bővítéséről, hanem az életszínvonal állandó növekedéséről is gondoskodjék. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a párt ezirányú gondja mindannyiunk gondja lesz. Induljon meg megyénk bányaüzemeiben a vetélkedés, amelynek az legyen a célja: a pártnak azt a nemes célkitűzését, hogy országunk saját lábán álljon meg, a mi bányáinkban kiemelkedő eredmények támaszthassák alá. Azok az elvégzendő feladatok, amelyeket a következő hetekben magunk elé kell tűzni, szívós munkát igényelnek. De ennek elvégzését elvárja minden kommunista, minden dolgozó, legyen az munkás, vagy értelmiségi. Álljon az élre, mutasson példát . A Komárom megyei pártbizottság javasolja, hogy a szénbányászati üzemekben induljon vita ezekről a gondolatokról, a munkások beszéljék meg egymással, hogyan tudják megoldani a jobb és olcsóbb termelés lehetőségeit. Gondolatok és ötletek ezreivel segítsék pártunk és kormányunk erőfeszítéseit, a népgazdaság erősítése és az életszínvonal növelése előfeltételei megteremtéséért. 100 mázsa alma érkezik — 30 forintos mák bőven kapható — Zöldhagyma az újdonságok között Az állami gazdaságok segítik az ipari városok zöldségellátását A tatabányai, komáromi, esztergomi és dorogi zöldséges gyümölcsboltok áruválasztéka évek óta egyetlen télen sem volt olyan jó, mint az 1957—1958-as évben. A MEZŐÉRT ezen a téren valóban „kitett” magáért. Vegyes zöldség, zeller, cékla, feketeretek jelenleg is bőven kapható. Burgonyából ezen a téren a vártnál sokkal kevesebb fogyott, úgy, hogy a vállalat központjában az exportálás gondolatával foglalkoznak. Fejes- és kelkáposztát a közeli napokban nagyobb mennyiségben hoznak Győr, Bács és Pest megyékből. A gyümölcsellátás javítására 100 mázsa almát hozott a vállalat, de tovább folynak a tárgyalások újabb mennyiségek szállítására. Az ünnepekre már 30 forintos árban bőven kapható, ugyancsak lesz nagyobb mennyiségben dió is. Egyébként a gyümölcshiány enyhítésére nagyobb mennyiségű körtebefőttet, valamint meggy- és eperdzsemet szerzett be a vállalat a konzervgyáraktól. A tavaszi újdonságok közt szerepel a bujtatott zöldhagyma, melyet az ácsi termelőszövetkezet és az ottani egyéni gazdálkodók szállítanak. A MEZŐÉRT Vállalat tárgyalásokat folytat a megyei állami gazdaságokkal az ipari városok zöldség- és gyümölcsellátására vonatkozóan. A Környei Állami Gazdasággal már megkötötték a szerződést, melynek értelmében a gazdaság mintegy 45 vagonnyi árut szállít Tatabánya és Oroszlány számára. Az áruféleségek közt lesz mintegy 500 mázsa zöldpaprika, 45 000 csomó zöldhagyma, valamint nagy mennyiségű saláta, uborka, káposzta, zöldborsó. A síkvölgyi, valamint a perjéspusztai állami gazdaságok, valamint a MEZŐÉRT között hasonló tárgyalások folynak. A Bábolnai Állami Gazdaság kajszibarackot tud szállítani. Dömösről és Pilismarótról 15 vagon epret szállítanak a városokba. Ez évben jelentős építkezéseket is folytat a vállalat. Május 1-re Komáromban és Oroszlányban modern zöldség- és gyümölcsboltokat nyitnak. Esztergomban, a tartósító telepen két új nagy űrméretű betonkádat építenek és így 15 —20 vagon savanyúval tudnak majd többet tárolni. Ugyancsak itt lebetonozzák a padlózatot is. Tatabányán, a Felső állomásnál — régi kívánságra — prímőr áruraktárt építenek, ahonnan a vasúton érkező árut minden törődés nélkül ,közvetlenül juttatják el az árudákba. Jól érzi magát a Lengyelországból érkezett bölénypár Megyénkben, a gyarmatpusztai állami vadgazdaságban telepítették le az ország egyetlen bölénypárját. A két európai bölényt — a lengyel erdészeti minisztérium ajándékát — az Állatkertben gondozták, amíg Gyarmatpusztán előkészítették a helyüket. Az „előkészítés” jól sikerült, mert a bölénypár máris megszokta új környezetét, s a dunántúli éghajla megfelel számukra. Csatlakozás a tatabányai népfront-bizottság felhívásához Megtörtént az első csatlakozás a Hazafias Népfront tatabányai városi bizottságának lapunkban is közölt felhívásához. A IX-es körzeti nőtanács a szülői munkaközösséggel és a Vöröskereszttel együtt vállalta, hogy hozzájárulnak szabadtéri színpad társadalmi munkában való felépítéséhez Tizenöt asszony összesen ötven munkaórát ajánlott fel erre ?■ célra. Várjuk a következőket! 4