Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. március (13. évfolyam, 18-26. szám)

1958-03-01 / 18. szám

gMAP^M­EGYEI­­ VILÁG PDOLCTIiODAI CfflEQJETBŰ * AZ MSZMP ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. Ara 60 fillér TATABÁNYA, 1958. MÁRCIUS 1. BARÁTI TALÁLKOZÓ IDEJÉN Reggeli szerenád a MI „NÉMET KÉRDÉSÜNK" Ülésezett a Komárom megyei Tanács Megalakult a Komárom megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A megyei tanácstagság feb­ruár 27-én ülést tartott. A ta­­n­ácstagságon kívül eljöttek az ülésre a párt- és a társadalmi szervek képviselői, több álla­mi gazdaság igazgatója és a fontosabb megyei vállalatok vezetői. A tanácstagság az ülés leve­zetésével Harasta Simon elv­társat, megyei tanácstagot bíz­ta meg. Harasta elvtárs javas­latot tett a napirendre, majd arra, hogy a végrehajtó bizott­ság munkájáról szóló előter­jesztést a tanácsülés vita nél­kül fogadja el. A tanácsülés egyetértett a javaslattal. A beszámoló számot adott arról, hogy a kéthetenként megtartott végrehajtó bizottsá­gi üléseken megtárgyalták az adófizetést és a községfejlesz­tési hozzájárulás befizetésének a helyzetét, a gépállomások munkáját. Foglalkoztak a Ha­zafias Népfront működésével. A pénzügyi osztály negyedik negyedévi adóbevételi tervét 113 százalékra teljesítette. Fi­gyelembe veendő körülmény, hogy a pontos adófizetők szá­ma megszaporodott és a ha­táridő előtti kötelességteljesí­tés következtében mintegy háromnegyedmillió forintos jóváírás történt. Még nagyobb a növekedés az illetékbevétel területén. Az ingatlanforga­lom növekedésével 143 száza­lékra teljesítették­­ pénzügyi szerveink az illetékbevételi tervet. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében a mezőgazdasági osztály jelentős segítséget nyújtott a növénytermelési szerződések megkötéséhez. Felmérte a műtrágyaigényt előkészítette a tavaszi vető­mag-ellátást. Támogatta a ter­melőszövetkezetek takarmány­igényeinek kielégítését. Az ál­latállományukat gyarapító l­­z­ek részére 25 tehenet és 30 tenyészs­értést biztosított. Segítséget nyújtott a mezőgaz­dasági osztály a termelőszö­vetkezetek éves tervének elő­készítéséhez is, és szorgalmaz­ta a jövedelmező üzemágak felkarolását. előterjesztés: Bejelentette _ az hogy területén a legutóbbi megyénk tanács­ülés óta három új termelőszö­vetkezet alakult: az ácsi, a vértestolnai és a szendi. Az egészségügyi ellátás meg­javítása érdekében a tanács egészségügyi osztálya a csecse­mőhalandóság további csök­kentéséért tett fontos intézke­déseket. Nagyobb gondot for­dított az utóbbi időben az is­kola-egészségügyre és az anti­alkoholista küzdelemre. Folya­matban van az Oroszlányhoz tartozó majkpusztai­­ kastély szociális otthonná való átala­kítása is. A beszámoló a művelődés­­ügy területéről is jelentős eredményeket említett. Ki­emelte a megyei népfront-bi­zottsággal karöltve rendezett pedagógus nagygyűlés jelentő­ségét, a szakosztály konferen­ciák hatását, az igazgatói és az óvónői tanfolyamok rendezésé­vel előmozdított nevelőmunka színvonalának emelését. A művelődésügyi osztály az alsó tagozatú nevelők részére be­Oroszlány város oktatási, egészségügyi és szociális hely­zetével. A többi között a ta­tabányai MÁVAUT munkájá­val is. Ezek után az előterjesz­tés a tanácstagi kötelességek mikénti teljesítését ismertette.­­ A legutóbbi tanácsülésen felkértük a tanácstagokat ar­ra, hogy pontosan tartsák meg fogadóóráikat, és beszámolói­kat — áll az előterjesztésben. Ez a felhívás nem volt hiá­bavaló. Az elmúlt év második felében emelkedett a beszámo­lókon való részvétel és számta­lan hasznos hozzászólás és a közérdekű javaslat hangzott el választópolgárok részéről. Nőtt a tanácstagok aktivitása a különböző állandó bizottsá­gokban is. A tömegkapcsolat alakulását érintő kérdések után a beszámoló rátért, a vég­rehajtott szakfeladatok tagla­lására­ mutató tanító­t és előadásso­rozatot szervezett. Háromszáz fő részvételével őrsvezetők ki­képzésével támogatta az isko­lai Úttörő Mozgalmat. Intézkedések a lakosság Az jobb ellátásáért előterjesztés a népmű­velés terén nyújtott anyagi tá­mogatás után a lakosság jobb ellátása érdekében tett intéz­kedéseket említette. Gondos­kodás történt a megye ke­nyérellátásának javítása ér­dekében, jó minőségű keverő­liszt beszerzéséről. A sütőipar két új tehergépkocsit kapott. Esztergomban és Lábatlanon új kemencék építésére került sor és több sütőipari üzemet olajfűtésre állítottak át. A la­kosság szükségletének kielé­gítésére jellemző, hogy a me­gye kereskedelmi hálózata ne­gyedik negyedéves tervét 103,2 százalékra teljesítette. A továbbiakban a lakásügyi igazgatás megjavítása érdeké­­ben a tennivalókkal, a jogtalan kisajátító szigorú rendszabá­­l­yozásával foglalkozott a be­számoló. Végezetül megemlí­tette a tatai városi vízvezeték építését, az 1957-es évre ter­vezett út- és hídépítési mun­kák befejezését. Mivel az első napirendi pont felett a tanácsülés nem nyitott vitát, az ülést levezető elnök átadta a szót a második napi­rendi pont előadójának, Schil­ler István elvtársnak. Az előadó a napirendi pont jelentőségének méltatása után az ellenforradalom idején oko­zott súlyos anyagi károkról, majd az ellenforradalom utá­ni időkben elharapódzott tár­sadalmi tulajdon rovására el­követett sérelmekről szólt. — Az ellenforradalom idején komoly támadás érte népköz­­társaságunk gazdasági és tár­­sadalmi rendjét — mondotta, majd így folytatta: — A fegy­veres harcok idején kifejezhe­­tetlen méreteket öltött a társa­dalmi tulajdon herdálása, a nép tulajdonában levő anyagi javak rongálása. Az ellenfor­radalom meglazította az ál­­­lampolgári és az államigazga­tási fegyelmet. Az ellenforra­dalom idején, s az ezt követő időben feltűnően elburjánzott a spekuláció. Igen sokan ille­téktelenül magas haszonhoz, jogtalan pénzhez jutottak és jutnak. Különösen a felvásár­ló apparátusokba furakodtak be a spekulatív elemek. Saj­nos, nem egy esetben állami és gazdasági poszton álló szemé­lyek összejátszanak ezekkel a k­étes elemekkel. A megyei tanács osztályainak munkájáról A társadalmi tulajdon védelmének új intézményei: a népi ellenőrzési bizottságok A társadalmi tulajdon vé­­delme megköveteli, hogy a társadalmi vagyon megőrzésé­nek új intézményét hívjuk életre. Sokat várunk a népi el­lenőrzés rendszerétől. Sokat vár ettől hazánk és megyénk minden becsületes dolgozója. Elérkezett az ideje annak, hogy a hivatásos bűnüldöző szervek segítségére siessenek a becsületes dolgozók a társa­dalmi tulajdon fokozott meg­óvása érdekében, a spekuláció leküzdése elleni küzdelemben.­­ Azért jöttünk össze, hogy a mai napon megválasszuk a Komárom megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságot — mondotta Schiller elvtárs. Utána a népi ellenőrzés célját, jelentőségét, a népi ellenőrzésről szóló tör­vény fontosabb rendelkezéseit ismertette. A törvény épségben tartja a tanácsok ellenőrzési kötelessé­gét. De ezenfelül három fokon — központi népi ellenőrzési bizottság, megyei népi ellen­őrzési bizottság és járási népi ellenőrző bizottság szervezetét hívja életre. E törvény szerint a népi ellenőrzésben csak jó­zan életű, erkölcsös, a párt és a kormány politikájához hű személyek vehetnek részt. Az ellenőrzési feladatok ellátásá­val társadalmi munkában mű­ködő népi ellenőröket lehet megbízni. A népi ellenőrzési bizottságok tagjai és a társa­dalmi népi ellenőrök­sége a közhivatalnokok felelős­fele­lősségével egyenlő. A hivatali titok valamennyiüket kötelezi. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság hatásköre A megyei népi ellenőrzési bizottság hatáskörébe tartoz­nak a megye területén levő valamennyi tanács alá tartozó vállalatok, intézmények, a ma­gánkisipar és kiskereskedelem. Ugyancsak hatáskörébe tarto­zik a megye területén levő minisztériumi vállalatok és in­tézmények ellenőrzése, ha azok működésük 50 százalé­káig a megye lakosságát lát­ják el áruval vagy szolgálta­tással. Nem tartozik a megyei népi ellenőrzési bizottság hatáskö­rébe a szénbányászat, az erő­művek és az ezekkel kapcso­latos nagyobb vállalatok mun­kája. Amennyiben azonban valamilyen rendellenességet tapasztalnak ezeknek a válla­latoknak a területén, abban az esetben módjukban áll és kö­telességük is a központi népi ellenőrzési bizottságnak a (Folytatás a 2. oldalon.) A kereskedelem 21 ágában vesznek fel tanulót Az 1958—59-es tanévben az általános iskola nyolc osztályát végzett és az érettségizett fia­talok a kereskedelem 21 ágá­ban jelentkezhetnek tanuló­nak. Egyes szakmáikban, mint például a cipő-, a papír- és író­szer-, a sport- és játékcikkek­nél, csak Budapesten lesz kép­zés. A kirakatrendezői szakra, az óra- és ékszer-, valamint az optika-­­és fotószakmára kizá­rólag olyan fiatalok jelentkez­hetnek, akik saját ellátásuk­ról Budapesten gondoskod­nak! Az érettségizettek rövi­­debb idő alatt szerezhetik meg a­ képesítést. A fiatalok tanul­mányidejük alatt munkaruhát kapnak, és 410 forintig terjedő keresethez juthatnak. (MTI) Magyarul is megjelennek Lenin eddig ki nem adott levelei A Kossuth Kiadónál előké­születben van Lenin művei so­rozatának 36. kötete. Ez a kö­tet — amely tavaly jelent meg a Szovjetunióban — Leninnek eddig ki nem adott leveleit tartalmazza. (MTI) A MEGYEI BÁNYÁSZTANÁCSKOZÁS ELÉ Az 1957-es év az ellenforra­dalom okozta károk hely­reállításának, a gazdasági hely­zet megszilárdításának éve volt. A magyar szénbányászok ebben a küzdelemben kimagas­ló helyet foglaltak el. Nagy szerepet játszottak Komárom megye bányászai abban, hogy az ellenforradalom okozta pusz­títások következtében százez­rek nem váltak munkanélküli­vé, és az inflációt sikerült el­kerülni. Az 1957. év fejlődése azt bizonyítja, hogy megyénk szénbányászai nagy akarattal, lendülettel állnak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány törekvései mögött. Közismert tény mindenki előtt, hogy nehézségeinket nem­csak belső erőforrásainkból, hanem döntő mértékben bará­tainktól, és elsősorban a Szov­jetuniótól kapott kölcsönök­­­kel tudtuk leküzdeni. Ma már megyénkben is adva van a le­hetőség, hogy pártunknak azt az elhatározását messzemenő­kig támogassuk, amely szerint az országnak önállóan saját lábára kell állni. Mi hát a teendő? Mindenekelőtt a szénbá­nyászoknak nagy a feladatuk, hogy olyan termelési szintet ér­jenek el, amely biztosítja az ipar és a lakosság számára a megfelelő mennyiségű és minő­ségű olcsó szenet. Minden bá­nyamunkás és minden bánya­­műszaki értelmiségi dolgozó ilyen módon kapcsolódhat e nemes feladat elvégzésébe. A bányászoktól, akik az el­múlt esztendőben nehéz körülmények között küzdöttek az ellenforradalom sújtotta bá­nyákban, s hónapról hónapra több és több szenet adtak nép­­köztársaságunknak, most azt kéri és azt várja a nép, hogy értsék meg: országunknak sa­ját erejéből kell gazdálkodnia. Ha ezt megértették, akkor fe­gyelmezett munkásokhoz mél­tóan végezzék nehéz felada­tukat a föld mélyén és a kül­színen. Legyen, törvény a szor­galmas munkábajárás, a fe­gyelmezett munkavégzés, munkaidő teljes kihasználása.­­ A szerszámokat, munkahelye­­lyeket tekintsék sajátjuknak, gazdálkodjanak úgy ezekkel a javakkal, mint ahogy ottho­nukban gazdálkodnak tulajdo­nukkal. Ha akad fegyelmezet­­lenkedő, a nép vagyonát ron­gáló, nemtörődöm ember, lép­jenek fel velük szembe, remtsenek olyan szellemet Tő­bányaüzemekben, amely kizár­a­ja a fegyelmezetlenséget, és se­gít a vezetésnek. Az aknászokra, lőmesterek­re, szállítási felvigyázókra, a termelés irányításának közvet­len parancsnoki karára az a feladat hárul, hogy megköve­teljék minden dolgozótól és ér­vényt szerezzenek a technoló­giai fegyelemnek. A rendszere­tő házigazda gondosságával őr­ködjenek és gazdálkodjanak a rájuk bízott társadalmi tulaj­donnal. Munkájuk során igé­nyeljék a pártszervezet, a kommunisták, a szakszervezet segítségét, támaszkodjanak ak­tivistáira­ . A bányaműszaki értelmiség­nek kell körültekintően, előrelátóan újabb technológiai módszerek bevezetésével munkástömegek számára olyan a munkafeltételeket biztosítani, amellyel nagyobb munka­kedvet, több termelési és kereseti lehetőséget tudnak a munkásoknak teremteni. Rá­juk hárul az a feladat, hogy nagy gonddal használják ki a meglevő termelő kapacitást, munkaeszközöket, gépeket. Ne­kik kell elérni, hogy a műsza­ki kezdeményezés megyénk bányáiban olyan fokot érjen el, amely lehetővé teszi a kultu­ráltabb munkavégzést. Hasz­nálják fel a kezdeményezése­ket a­­ költségek csökkentésére, a termelékenység növelésére, a minőség javítására. Pártunknak az a gondja, hogy a szocialista társadalom építése közepette ne csak a gazdaság bővítéséről, hanem az életszínvonal állandó nö­vekedéséről is gondoskodjék. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a párt ezirányú gondja mind­annyiunk gondja lesz. Indul­jon meg megyénk bányaüze­meiben a vetélkedés, amelynek az legyen a célja: a pártnak azt a nemes célkitűzését, hogy országunk saját lábán álljon meg, a mi bányáinkban ki­emelkedő eredmények tá­maszthassák alá. Azok az el­végzendő feladatok, amelyeket a következő hetekben magunk elé kell tűzni, szívós munkát igényelnek. De ennek elvég­zését elvárja minden kommu­nista, minden dolgozó, legyen az munkás, vagy értelmiségi. Álljon az élre, mutasson pél­dát­ . A Komárom megyei pártbi­zottság javasolja, hogy a szénbányászati üzemekben in­duljon vita ezekről a gondola­tokról, a munkások beszéljék meg egymással, hogyan tudják megoldani a jobb és olcsóbb termelés lehetőségeit. Gondo­latok és ötletek ezreivel segít­sék pártunk és kormányunk erőfeszítéseit, a népgazdaság erősítése és az életszínvonal növelése előfeltételei megte­remtéséért. 100 mázsa alma érkezik — 30 forintos mák bőven kapható — Zöldhagyma az újdonságok között Az állami gazdaságok segítik az ipari városok zöldségellátását A tatabányai, komáromi, esztergomi és dorogi zöldség­es gyümölcsboltok áruválaszté­ka évek óta egyetlen télen sem volt olyan jó, mint az 1957—1958-as évben. A ME­ZŐÉRT ezen a téren valóban „kitett” magáért. Vegyes zöld­ség, zeller, cékla, feketeretek jelenleg is bőven kapható. Burgonyából ezen a téren a vártnál sokkal kevesebb fo­gyott, úgy, hogy a vállalat központjában az exportálás gondolatával foglalkoznak. Fe­jes- és kelkáposztát a közeli napokban nagyobb mennyiség­ben hoznak Győr, Bács és Pest megyékből. A gyümölcsellátás javítására 100 mázsa almát hozott a vál­lalat, de tovább folynak a tár­gyalások újabb mennyiségek szállítására. Az ünnepekre már 30 forintos árban bőven kapható, ugyancsak lesz na­gyobb mennyiségben dió is. Egyébként­­ a gyümölcshiány enyhítésére nagyobb mennyi­ségű körtebefőttet, valamint meggy- és eperdzsemet szer­zett be a vállalat a konzerv­gyáraktól. A tavaszi újdonsá­gok közt szerepel a bujtatott zöldhagyma, melyet az ácsi termelőszövetkezet és az otta­ni­ egyéni gazdálkodók szállíta­nak. A MEZŐÉRT Vállalat tár­gyalásokat folytat a megyei ál­lami gazdaságokkal az ipari városok zöldség- és gyümölcs­ellátására vonatkozóan. A Környei Állami Gazdasággal már megkötötték a szerződést, melynek értelmében a gazda­ság mintegy 45 vagonnyi árut szállít Tatabánya és Oroszlány számára. Az áruféleségek közt lesz mintegy 500 mázsa zöld­paprika, 45 000 csomó zöld­hagyma, valamint nagy men­­­nyiségű saláta, uborka, káposz­ta, zöldborsó. A síkvölgyi, valamint a per­jéspusztai állami gazdaságok, valamint a MEZŐÉRT között hasonló tárgyalások folynak. A Bábolnai Állami Gazdaság kajszibarackot tud szállítani. Dömösről és Pilismarótról 15 vagon epret szállítanak a vá­rosokba. Ez évben jelentős építkezé­seket is folytat a vállalat. Má­jus 1-re Komáromban és Oroszlányban modern zöldség- és gyümölcsboltokat nyitnak. Esztergomban, a tartósító te­lepen két új nagy űrméretű betonkádat építenek és így 15 —20 vagon savanyúval tudnak majd többet tárolni. Ugyan­csak itt lebetonozzák a padló­zatot is. Tatabányán, a Felső állomásnál — régi kívánságra — prímőr­ áruraktárt­ építenek, ahonnan a vasúton érkező árut minden törődés nélkül ,közvetlenül juttatják el az árudákba. Jól érzi magát a Lengyelországból érkezett bölénypár Megyénkben, a gyarmatpusz­tai állami vadgazdaságban tele­pítették le az ország egyetlen bölénypárját. A két európai bölényt — a lengyel erdészeti minisztérium ajándékát — az Állatkertben gondozták, amíg Gyarmatpusztán előkészítették a helyüket. Az „előkészítés” jól sikerült, mert a bölénypár máris megszokta új környe­zetét,­ s a dunántúli éghajla megfelel számukra. Csatlakozás a tatabányai népfront-bizottság felhívásához Megtörtént az első csatlako­zás a Hazafias Népfront tata­bányai városi bizottságának lapunkban is közölt felhívásá­hoz. A IX-es körzeti nőtanács a szülői munkaközösséggel és a Vöröskereszttel együtt vál­lalta, hogy hozzájárulnak szabadtéri színpad társadalmi munkában való felépítéséhez Tizenöt asszony összesen ötven munkaórát ajánlott fel erre ?■ célra. Várjuk a következőket! 4

Next