Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. május (13. évfolyam, 36-44. szám)

1958-05-03 / 36. szám

2 Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Ha szorosabb a munkásokkal a kapcsolat , könnyebb az üzemi tanács munkája Ahogy múlik az idő, úgy nő­nek a tatabányai X-es akna üzemi tanácsa előtt álló fel­adatok is. A mennyiségi ter­vet teljesíti az üzem, sőt ápri­lisi tervén felül még 1200 ton­na szenet is adott. Ha az ön­költség egészét nézik, az első negyedévben tonnánként 2,18 forint megtakarításról beszél­hetnek. Mégis, ha az önkölt­séget részeire bontjuk, az eredmény már nem kecsegtető, sok a szépséghiba. Ezt a szép­séghibát szeretné eltüntetni az akna üzemi tanácsa. Az üzemi tanács április 19-i ülésén úgy határozott, hogy a szén önköltségét tovább csök­kenti. Ezt pedig nem lehet másként, csak ha az anyag­felhasználást megfelelőbbé te­szik. Az első negyedévben ugyanis csak bányafából ton­nánként 6,70 forinttal használ­tak fel többet, robbantóanyag­ból széntonnánként 21 fillér­rel több értékűt használtak fel az előírtnál, s a száldeszka­­fogyasztásuk is megnőtt a ter­vezetthez viszonyítva. Az anyagfogyasztás mennyisége a bányában dől el s mivel az üzemi tanács tagjainak zöme a bányában dolgozik sok helyes és megszívlelendő javaslatot mondtak el a ta­nácstagok. Király Gyula vájár például észrevette, hogy a csö­­vezők nagymennyiségű csavart szórnak széjjel a bányában. Ha a csavaron csak egy menet rossz, már eldobják. Egy ilyen csavar ára 2,30 forint. Java­solta, tegyék újra használha­tóvá ezeket a csavarokat. Lo­vász Vince vájár a bányabiz­tonságra hívta fel az üzem­­vezetőség figyelmét. Az 1-es ereszkét újra át kell dolgozni »—mondta — és egy levegő­­vágatot kell hajtani, mert nincs.’1 Az üzemvezetőség be­csületére legyen mondva, hogy a hasznos javaslatokat már meg is valósította. Király Gyula javaslatához átvettek egy újítást, szereztek egy gé­pet, s ma már új meneteket vágnak a műhelyben a rossz csavarokra. A légvágatot is csinálják. A februári alakuló ülés óta két ízben ült össze az üzemi tanács. Mindannyiszor fontos tennivalókat tárgyalt meg. Márciusban a munkafegyelem megjavítására, a munkaidő szabályozására hozott határo­zatot, áprilisban pedig a gaz­daságosabb termelésre. Az ülé­sek majdnem teljes létszám­mal folytak. Az üzemi tanács 31 tagja — bár vasárnap tart­ják az üléseket — megjelenik. A tanácstagok becsületes, szor­galmas emberek, akik felelős­nek érzik magukat üzemükért. A két ülés között a munka már gyengébb. Erről is be­szélni kell, mert ez a hiba a többi bányaüzemre is jellemző. Az üzemi tanács munkája ma még az ülésekre korlátozódik, holott­­ a munka inkább utána következik, amikor a határo­zatok végrehajtását kell figye­lemmel kísérni, s arról minden ülés nélkül is tájékoztatni kell a dolgozóikat, hogy minél job­ban ösztönözzék őket, részesé­vé tegyék munkájuknak. Ha valahol akadályt látnak, az üzem gazdáiként figyelmez­tetni kell, illetve kellene az üzem vezetőségét. Az eddigi példa bizonyítja, hogy a vezetőség megszívleli a tanácstagok javaslatait. Mégis két ülés között a tanács tagjai alig-alig fordulnak meg az üzemvezető irodájában, sőt lent a bányában sem szólnak, ha hibát látnak, összegyűjtik észrevételeiket az ülésekre. Igaz ugyan, hogy a rendelet szerint az üzemi tanács az üléseken, tehát testületileg gyakorolja jogkörét, de hogy helyesen éljen ellenőrzési, vé­leményezési jogával, egyes ta­nácstagoknak két ülés között is rész­t kell venni a határoza­tok végrehajtásában. A X-es aknán azonban a helyzet úgy alakult, hogy a határozatok végrehajtása csak az üzemve­zetőség feladata. Tatabányán egy bányában nem olyan sokrétű a feladat, mint egy önálló ipari üzemben. A tröszt központilag sok min­dent elintéz. De annál több lenne a tennivaló a gazdasá­gosabb bányászkodás megte­remtésében. A X-es aknán nagy a sűrített levegőfogyasz­tás. Sokan a munkahelyről a füstöt sűrített levegővel fújat­­ják ki. Az üzemi tanács tag­jai is tudják ezt, de még szóvá nem tették. Mindenki tudja, hogy a bányász sáros, sárba­­taposott száldeszkát nem hasz­nál fel. Nemrégen a hármas ereszkében 12 csille száldesz­kát döntöttek ki a sárba. Na­ponta jártak el a műszakiak, sőt az ott dolgozó üzemi ta­nács­tagok is, a fát mégis ott hagyták. Pedig nem ártott vol­na figyelmeztetni rá a műsza­kiakat. Nagyobb figyelemmel a kftt.a bányabeli munkát kí­sérni. Az üzemi tanács tekin­télyét nem utolsósorban ez te­remti meg. Hogyan viszonyul saját határozata végrehajtásá­hoz, hogyan ellenőrzi azokat. A dolgozók is szívesen fordul­nak így a tanácstagokhoz, nagyobb lesz a bizalom. A X-es aknai hibák a gya­korlatlanságból adódtak. Az üzemi tanács tagjai érzik fele­lősségüket, s ennek megfele­lően igyekeznek dolgozni. Jó úton indultak el, de a jó út további biztosításához feltétle­nül szorosabb kapcsolatot kell teremteni a dolgozókkal, s ak­kor könnyebb lesz a munká­juk is. S. Gy.-né Két nagy autóbuszt kapnak a esztergomiak Helyi járat Szentgyörgymező és Dorog között Az esztergomi MÁVAUT- kirendeltség vezetősége, mely Visegrádtól Süttőig, Bajnáig, ezenkívül Esztergom és Do­rog, a bányászvidékek forgal­mát intézi, nagy terveket ké­szített a nyári csúcsforgalom zavartalanabb lebonyolításá­ra. Nemrégen kaptak egy nagy autóbuszt és most június 1-ig újabb 2 darabot várnak, a legújabb típusúakiból. Az egyik­ autóbusszal a­ Visegrád felé menő­ járatokat, a másik­kal pedig az Esztergomon be­lüli helyi járatokat sűrítik. Ugyancsak sűrítik a Dorog— Tokod-Altárón keresztül me­nő autóbuszforgalmat is, egy­részt Bajót, másrészt Tát- Kertváros felé. Ezzel a to­­kod-altáróiak közlekedését foönt nyiti meg a vállalat. Még ez évben teljesítik azt a kívánságot, hogy az eszter­gomi Szentgyörgymező és Do­rog járási tanácsháza között egy helyi ingajáratot létesít­senek. Ehhez a három darab nagy autóbuszt még ez évben megkapják. Ezenkívül az ös­­­szes NB 1-es meccsekre autó­­buszjáratot biztosítanak a környező községekből. A Dorogon épülő nagy autó­buszgarázs első részletét már szeptemberben átveszi a MÁVAUT-kirendeltség veze­tősége, ahol a műszaki részt helyezik el, majd tavasszal a forgalmi telepet is. A leg­újabb hírek szerint újabb egy­millió forinttal csökkentik a garázs építkezési költségeit, mert a közeli Dorogi Erőmű­ből biztosítják a fűtést a szerelőcsarnokba." Az erőmű fáradt gőzét távvezetéken el­vezetik a csarnokig, ezzel melegítik a levegőt, melyet egy fúvóberendezéssel jut­tatnak le a garázs különböző helyeire. Válogatott, mosott követ égetnek kísérletképpen a Dorogi Mészműben Április közepén üzembe he­lyezték a Dorogi Mészműben az első kemencét. A mész­­üzemben komoly kísérletek folynak, melyek segítségével nemcsak az égetett mész mennyiségét, hanem a minő­ségét is növelni szeretnék. Ez­­idáig a mészégetéshez vegyes szemnagyságú kőzetet hasz­náltak fel, most válogatják a követ és így aztán április végétől kezdve elsőosztályú mészet tudnak égetni. Az első osztályú mészért sok­­kal magasabb árat kap a mész­­üzem. Ugyanakkor az egyen­letes égetés mellett nagy­­mennyiségű fűtőgázt meg tudnak takarítani. A kísérleteket tovább foly­tatják és egy külföldi szaklap szerint megpróbálkoznak az égetéshez használt kő mosásá­val. Van egy régebbi mosó­berendezésük, egyelőre ezt fogják felhasználni és ha sike­rül a szennyezéstől kőből többet égetni és lemosott jobb minőségűt, akkor ezt a mód­szert is megvalósítják. A mészüzem közeli beruhá­zási terveiben szerepel egy mészkő-őrlő berendezés, mely­nek segítségével az eddig há­­nyóra került kőanyagot kőliszt­té őrlik. Ezt ugyanis erősen keresi az ipar. Ezzel a mód­szerrel az összes kitermelt kő­nek mintegy 50 százaléknyi, egészen apróra töredezett, há­­nyóra került részét tudják ér­tékesíteni. Ezenkívül a jövő esztendőben elkészül egy mészőrlő-berendezés, és egy korszerűbb hidrátoló üzem. 1962-ig pedig a jelenlegi ke­mencékhez hasonlóan újabb kemencét építenek két fel és hozzá két gázgenerátort. .Tatabányán a síkvölgyi akna köszöntötte a legszebb eredménnyel május 1-ét A tatabányai síkvölgyi akna bányászai másfél évvel ez­előtt mindig csak a hátul kul­­logókkal tartottak, de most már a hónap eleje óta szilár­dan vezettek az aknák május elsejei versenyében. Kitartó munkával alapozták meg ezt a sikert. Átrendezték a szivat­­­tyútelepet és megtízszerezték a vágatok TH-gyűrűs biztosí­tását. Ezzel megoldották a vá­gatfenntartási nehézségeket, s így átcsoportosíthattak munkaerőt a feltárások és új a munkahelyek meggyorsítására. előkészítésének A fejtési csapatok jól éltek ezzel a sok műszaki segítséggel. A síkvölgyiek újabb ered­ménye, hogy a tatabányai aknák közül elsőnek, hétfőn befejezték áprilisi tervüket. Az oroszlányi bányászok három és félezer tonna szenet adtak terven felül az ünnepi dekádban Az oroszlányi szénbányák május elsejei dekádversenyé­­ben valamennyi akna bányá­szai példamutatóan kivették részüket. Kedden már négy bányaüzem teljesítette havi tervét. A legnagyobb győzel­met azonban a XVII-esen aratták. Itt már hosszabb ide­je sűrű vetődések akadályoz­zák a frontfejtések munká­ját és ezért az akna a dekád elején csak 98,3 százalékra állt esedékes havi tervével. A bányászok, műszakiak elhatá­rozták, nem hagyják magu­kat, hisz az ő üzemük az egyetlen Oroszlányon, amely nem teljesíti előirányzatát. A fenntartási munkában an­­­nyi előnyhöz jutottak, hogy a fenntartó vájárok egy részét is szénfalra telepíthették. En­nek és a brigádok között ki­alakult lelkes versenynek az eredményeként hétfőn már 124 tonna szenet küldtek terven felül a felszínre. Nemcsak le­maradásukat pótolták néhány nap alatt, hanem kedd reg­gelre 103 százalékra teljesí­tették esedékes havi tervüket. Az oroszlányi szénbányák ez­zel együtt az ünnepi dekádban mér 3500 tonna szenet adtak terven felül. Új robbantási eljárás segítségével teljesítették május elsejei felajánlásukat a tatabányai XV/b akna bányászai A tatabányai XV/b arkina bá­nyászai 800 tonna előirányza­ton felüli szén kitermelését vállalták a nemzetközi mun­kásmozgalom nagy ünnepé­nek tiszteletére, ígéretük va­­lóra váltásához sok segítséget nyújtottak a műszaki dolgo­zóik. Április elsejétől kezdve az elővár­ásokban üzemsze­rűen bevezették Fölnagy László technikus által kidol­gozott új rendszerű robban­tási eljárást. Ez a millszekun­­dumos módszernek új vál­faja, amelynek elve a robban­tásnál keletkező rezgések mi­nél tökéletesebb kihasználá­sán alapul. Gyakorlati meg­oldásának lényege az, hogy a szokásostól eltérően, a rob­bantásihoz szükséges lyukakat nem a széntelepben levő vál­lapok irányában, hanem a vá­gat tengelyével párhuzamosan fúrják. A lyukak távolabb vannak egymástól, és mé­lyebbek is 30 centiméterrel, mint eddig. Ezer mintegy így a robbantó­megtakarításával 25 százalékos egyidejűleg jelentősen emelkedett a rob­bantás hatása. E termelé­keny módszer segíti Ensz András csapatát is, amely így a februári 98,5-ről 185,7 szá­zalékos teljesítményre tor­nászta fel magát. Az akna műszaki és fizikai dolgozói­nak közös erőfeszítése nyomán született meg a siker: határ­idő előtt valóra váltották felajánlásukat és hétfőig az ígért 800 helyett tonna szenet fejtettek már 1030 terven felül. 1958. MÁJUS 3. több árammegtakarítást jelentő újítást alkalmaznak a Tatabányai Cement- és Mészműveknél A Tatabányai Cement- és Mészművekben a számos ön­költségcsökkentő újítás között nagyon jelentősek azok, ame­lyekkel áramgazdálkodásukat javítják. Most készítettek karbantartó műhelyükben sz­el j át terveik alapján egy úgyne­vezett golyós malmot. A he­lyette eddig használt kombi­nált malom hatszáz lóerős mo­torral működött, míg ez kettő­száznegyven lóerővel ugyan­annyi mennyiségű klinker gyártásához szükséges alap­anyagot őröl meg. Beállítása 400 000 forintba került. Ugyan­akkor naponta 1200 forint ér­tékű energiát takarítanak meg, tehát a beruházás egy esztendő alatt megtérül. Jelentős átalakítást végez­tek a cementmalomnál is. Itt már az őrlés kezdetén a ce­ment mintegy 50 százaléka kész finomságú és további út­ján csak feleslegesen fogyaszt­ja az energiát. Most nagy be- és kiömlő nyílást építettek a malomra, így levegővel ki­szívják és egy porleválasztó berendezéssel felfogják a fi­nom port. Legkevesebb 10 szá­zalékos energiacsökkentést ér­nek el, ami egyetlen, már át­­­alakított malomnál 8—10 óra megtakarítást jelent mánként. kW ton- Népfőiskolák, a disszidálásból hazatértek megyei sajtókonferenciája, érdekes ankétok a népfront következő tervei között A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei elnöksége kedden ülést tartott. Az ülé­sen megvitatták a népfrontnak az el­múlt negyedévben végzett munkáját, s a következő két hónap terveit. Steiner Rezső, a megyei népfront-bizottság tit­kára beszámolója elején az elnökség nevében köszönetét fejezte ki a párt­nak, a tanácsoknak és valamennyi tö­megszervezetnek a népfront-bizottsá­gok újjászervezéséhez nyújtott segítsé­gért. Elmondotta, hogy megyénkben összesen 79 népfront-bizottság tevé­kenykedik, 3174 taggal. A bizottsági tagoknak valamivel kevesebb, mint egynegyede párttag, a többi pártonkí­­vüli. A népfront-bizottságok tagjainak kereken egyötöde munkás, s több mint egynegyede dolgozó paraszt. A mun­kások számának növelésében — hang­súlyozta Steiner elvtárs­­­­­­ a bizott­ságok újjászervezése során sikerült eredményeket elérni. Viszont még min­dig kevés a bizottságokban részvevő nő, s különösen kevés a fiatal. Örven­detes, hogy a népfront-bizottságokban növekedett a lelkészek száma. Akadt néhány probléma is a bizott­ságok újjászervezése során. Néhol nem akartak nőket beválasztani, azzal az indokkal, hogy azok „dolgozzanak a nőtanácsban”. Egyes németlakta köz­ségekben a németajkúak húzódoztak a népfront munkájában való részvétel­­­­től. Ezért a továbbiakban is különös gondot kell fordítanunk a nemzetiségi községek népfront-bizottságaira. Steiner elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a szervező munka összekapcsoló­dott a­ politikai munkával, a népfront elveinek céljainak ismertetésével. Majd elmondotta, hogy a járásokban, váro­sokban és több községben a nép­front-bizottságok akcióprogramokat dolgoztak ki féléves vagy éves időtar­tamra. Több helyen születtek jó kez­deményezések. Tatabányán a népfront akciót indított egy szabadtéri színpad felépítéséért. Tarjánban az óvoda ki­bővítése és az utak javítása érdekében társadalmi munkát szerveznek és gyűj­tést indítanak. A népfront itt segít a kulturális élet felelevenítésében is. Nyergesújfalun népfőiskola megindí­tását tervezik, s még lehetne sorolni a jó kezdeményezéseket. A MEGYEI NÉPFRONT-BIZOTTSÁG első negyedéves munkatervét sikerült csaknem teljes egészében végrehajtani. Elmélyült a lakosság és a képviselők kapcsolata, több helyen tartott a nép­front előadásokat a párt agrárpolitiká­járól, a belterjes fejlesztés lehetőségei­ről. Ezenkívül békegyűléseket és lel­­készi béketalálkozókat, élménybeszá­molókat, alkoholizmus elleni ankéto­­kat, a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos üzemi ankétokat rendezett a­­ népfront. Most folynak megyénkben a megyei békekonferenciát előkészítő békegyűlések, s elkészültek a tervek a Népek Barátsága Hónapjának megün­neplésére is. A beszámoló ezután rámutatott arra, hogy egyes népfront-bizottságok még nem tudták megtalálni a sajátos fel­adataikat. Ezeket segíteni kell, hogy megindíthassák a munkát. Majd a to­vábbi feladatokat ismertette. — El kell érnünk — mondotta —, hogy vala­mennyi bizottság konkrét és megvita­tott terv alapján dolgozzék. Segítenünk kell a párt és a kormány mezőgazdasági politikáját, elő kell mozdítanunk a népfront sajátos eszközeivel a mező­­gazdaság szocialista átalakítását. Ezért részt kell venni a párt és a kormány mezőgazdasági politikájának a dolgozó parasztokkal való megismertetésében, s ehhez megfelelő fórumokat kell terem­teni. Alkalmakat kell teremteni ahhoz, hogy találkozzanak egymással a szö­vetkezeti és az egyénileg gazdálkodó parasztok. Az iskolán kívüli szakpropa­ganda elterjesztésével segíteniük kell a parasztság szakmai és kulturális szín­vonalának emelését. Az ősszel me­gyénk öt helyén népfőiskolát kívánunk indítani. A társadalmi tulajdon védel­me érdekében helyes lesz ezután is an­kétokat rendeznünk, s aktívákat is akarunk biztosítani a népi ellenőrzés munkájához. Befejezésül Steiner elvtárs hangsú­lyozta: tovább kell erősíteni a kap­csolatot a párttal és a különböző tö­megszervezetekkel. Különösen fontos a KISZ-szel való kapcsolat megjavítása, mert ez a kapcsolat ma még igen gyenge. Ezután Pócz János, a megyei béke­bizottság titkára számolt be a megyei békekonferencia előkészületeiről és a Népek Barátsága Hónapjának terveiről. Majd megindult a vita a beszámolók felett. A vitában többen javasolták, hogy a következő időkben az elnökség tagjai aktívabban vegyenek részt a népfrontra háruló különböző feladatok elvégzésében, s keressék fel gyakrab­ban a helyi bizottságokat. Több jó ja­vaslat is született. Bauer György, a megyei KISZ-bizottság titkára elmon­dotta, hogy az iskolán kívül szakpropa­ganda és a népfőiskolák szervezésében a KISZ együtt kíván működni a nép­fronttal. Javasolta, hogy néhány na­gyobb községben az ősszel indítsanak a népfőiskolához hasonló iskolákat. Az öthónapos időtartamú iskolák fő célja a parasztfiatalok általános műveltségének emelése, szakmai ismereteik növelése, az új agro- és zootechnikai ismeretek elterjesztés lenne. Javasolta, hogy dol­gozzanak ki erre vonatkozólag közösen egy részletes tervezetet. AZ ELNÖKSÉG a vita után egyhan­gúlag elfogadta az elnökségi tagok ja­vaslataival kiegészített tervet a követ­kező két hónapban elvégzendő felada­tokra. A terv javasolja, hogy a helyi bizottságok mindenütt készítsék el fél­éves vagy egyéves akcióprogramjukat és ebben határozzák meg, mit akarnak tenni a községfejlesztési tervek végre­hajtásáért, községük vagy városuk gaz­dasági és kulturális fejlesztéséért. Az elnökség elhatározta, hogy a következő két hónapban két helyen megszervezi a termelőszövetkezeti és egyénileg gaz­dálkodó parasztok találkozóját. Négy helyen mezőgazdasági szakelőadásokat tart a népfront egyénileg gazdálkodó parasztok részére. Megszervezik magyar dolgozó parasztok találkozóját olyan szovjet katonákkal, akik otthon kolhoz­tagok voltak, s könyvankétokat is ren­deznek egyes falusi kérdésekkel fog­lalkozó irodalmi művekről. A társadal­mi tulajdon védelme és a takarékos­­sági mozgalom fejlesztése, a kormány anyagtakarékossági felhívásának nép­szerűsítése céljából a Tatabányai Alu­míniumkohóban, az A­rmásfüzitői Tim­földgyárban, a Szőnyi Kőolajipari Vál­lalatnál és a köp­é­ny­monostori tsz-ben ankétot szerveznek. Az alkoholizmus elleni küzdelemre’ két hel'e t lesz an­két, Dorogon és Komáromban. Június végéig megszervezi a népfront a disszi­dálásból hazatérők megyei sajtókonfe­renciáját. Egy szlovák és ri­bet nemze­tiségű községben az ottlakók anyanyel­vén rendeznek ankétot a helyi problé­mákról. Már most megkezdik az előké­születeket Esztergomban.­­r>, hogy az ősz folyamán Komáromban, Tatán, Kisbéren és Nyergesé­jfalun népfőiskola indulhasson. Erre elsősorban dolgozó parasztokat és parasztfiafa­okat akar­nak felvenni egy-egy helyen húsz­huszonöt főt.

Next