Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. október (13. évfolyam, 79-87. szám)

1958-10-22 / 85. szám

10&8. OKTÓBER 22. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A MÉSZÖV CÍMZETT — Megyénk egyik legtávolabb fekvő, s legeldugottabb jége Aka. Éppen ezért köznagyon örültünk, amikor „felfedezett” bennünket a megyei MÉSZÖV és elszállított, bőséges almatermésünkből egy teherautóra való rakományt. Akkor közhírré tették a faluban, hogy megint eljönnek. Az almaszállításhoz megfelelő ládákat is küldtek. Mi annak rendje-módja szerint meg is raktuk a ládákat. Ennek már több mint három hete, de a MESZÖV-nek azóta hírehamva sincs. Nem tudjuk, mi lehet az oka a késedelemnek. Talán elfelejtettek bennünket? Szeretnénk, ha közölnék velünk, hogy hajlandók-e elszállítani a régen leszedett almát. Várhegyi Mátyás, Aka Miért adnak hibás árut a vevőnek? Még bányásznapkor vettem az oroszlányi háztartási boltban egy kerékpár-dinamót 195 forintért. Azonnal felszereltem, de kiderült, hogy a dinamó nem jó. Másnap reggel visszavittem az üzletbe, hogy cseréljék ki, vagy a pénzt adják vissza. Egyiket sem tették, de adtak egy címet, hogy küldjem el Pestre javíttatni. Nyomban postára adtam az új dinamót (6 forintba került), s öt nap múlva megjött a válasz, hogy nem tartozik rájuk. Ismét visszavittem az üzletbe, otthagytam, azóta sem történt semmi. Érdeklődésemre mindig azt mondják, nem megy a javítás olyan gyorsan. Már hat hete is elmúlt, hogy a dinamót vettem, a pénzt kiadtam érte, használni mégsem tudom. Azóta már 8 zseblámpaelemet kellett vennem, mert munkahelyemre nem járhatok lámpa nélküli kerékpárral. Nagyon nehéz megérteni, vajon miért adnak az üzletben hibás árut a vevőnek, vagy ha már kiadták hibásan, legalább cserélnék hogy ne kelljen hetekig visszavárni a javíttatásra. Lénárt Mihály vájár, Oroszlány Megírtuk , intézkedtek Lapunk október 12-i számában közöltük Osváth Sándor elvtárs levelét, melyben a suri malom rossz munkájára hívta fel a figyelmet. A levelére a Győr-Sopron-Komárom megyei Malomipari Vállalattól az alábbi válasz érkezett: A suri malom 1952-ben került teljes átszerelésre, berendezése megfelelő arra, hogy minden tekintetben kifogástalan őrleményeket állítson elő. A malom termékeinek rossz minőségét egyik augusztus havi kiszállásunk során magunk tapasztaltuk, megállapítottuk, hogy az a gépek hanyag és szakszerűtlen kezelésének következménye. Ugyanakkor a malmot azonnal leállítottuk, elrendeltük berendezésének jó karba helyezését és a minőséghiányos őrlemények további kiadását letiltottuk. A malom négy hétbe állt,majd beindulása után beőrlő főmolnárunk két hetet tartózkodott a malomban, kidolgozta a helyes technológiát és erre a dolgozókat is megfelelően kioktatta. Az intézkedések eredményeképpen malom gyártmányai ez idő szerint versenyképesek. A malom berendezése a levél állításával ellentétben tehát alkalmas megfelelő minőségű őrlemények előállítására és a malom leromlását megállapításunk szerint a malom vezetőjének gyengesége idézte elő. Éppen ezért folyamatban van és pár napon belül megtörténik megfelelő szakemberrel való felváltása. A jövőben mindenesetre rajta lesz a szemünk a sori malmon, nehogy hasonló hibák előfordulhassanak. Győr-Sopron-Komárom megyei Malomipari Vállalat, Győr. * . Ugyancsak választ kaptunk a Budapesti Vidéki Postaigazgatóságtól is. Szeptember 24-i számunkban írtunk a tatabányai új távbeszélő központ üzembehelyezéséről, amelyre a következő választ kaptuk: ,,A cikk megjelenéséért, a távbeszélő központ és a postahivatal dolgozóinak jó munkáját elismerő szavakért, valamint az őszinte építő kritikáért hálás köszönetém fejezem ki a szerkesztőségnek. Igazgatóságom és a tatabányai postahivatal dolgozói mindent elkövetnek és minden igyekezetük arra irányul, hogy a távíró, távbeszélő és a postai szolgálat minél jobb ellátását biztosítsák. E munkánk további sikeréhez kérem a szerkesztőség szíves segítségét és megértő támogatását. A postahivatal helyiségében elhelyezett két nyilvános távbeszélő füleké műszaki zavarára vonatkozóan a nővekűző" tájékoztatást adom. A távbeszélő központ főáramköreinek szeptember 7-énl történt üzembehelyezése alkalmával a pénzbedobó áramkörök részére csak próbaüzemeltetés volt biztosítható, és így valójában előfordult, hogy közvetlenül a központ üzembehelyezése utáni napokban a nyilvános távbeszélő áramkörök működése még nem volt teljesen hibamentes. Azonban ez a műszaki zavar az üzembehelyezés után három-négy napra megszűnt és azóta a pénzbedobó készülékkel kapcsolatban panasz nem érkezett. A készülékeket különben naponta felülvizsgálják és azoknak zavarmentes működését ellenőrzik. A távbeszélőérmék használatával kapcsolatban pedig közlöm, hogy a telefonérmés pénzbedobó készülékek felszerelésének engedélyezése iránt a Posta Vezérigazgatósághoz felterjesztést tettem. Puskás Gyula, az igazgatóság vezetője.” Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Új fajta, mindenre kiterjedő lakásbiztosítás Az Állami Biztosító újfajta átfogó jellegű úgynevezett általános háztartási biztosítást vezetett be, ami a háztartásokat érhető valamennyi kárra, illetve kockázatra érvényes. A biztosítás díja rendkívül olcsó, havonként is fizethető és kezelése nem okoz gondot. A biztosítás kiterjed a lakásban levő ingóságokban tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, betöréses lopás okozta károkra, ideértve a lakáshoz tartozó összes felszerelési tárgyakat is. Érvényes a biztosítás a pincében elhelyezett tüzelőre, vagy a mosókonyhában, padláson a mosott és száradó ruhára. Kiterjed továbbá a lakáshelyiségekben előforduló üvegkárokra, törések, repedések esetére. Új vonása az általános háztartási biztosításnak az is, hogy baleset esetére is kiterjed. Ez alatt értendő minden olyan baleset, amelyet a lakásban élő, vagy ott megforduló a személy szenved, továbbá, ha biztosítottat vagy családtagját a lakóépületben, közterületen vagy közlekedési eszközön baleset éri. A balesetbiztosítás alapján, elhalálozás esetére 3000 forintot, állandó rokkantság esetén a rokkantság fokától függően 6000 forintig terjedő összeget, múlékony munkaképtelenségnél például égésnél, csonttörésnél 200 forintot fizetnek ki. Az általános háztartási biztosítás keretében nyújtott balesetbiztosítás nem érvényes olyan esetekre, amelyek a foglalkozás folytatása (például üzemben, egyéb munkahelyen, vagy gépjármű vezetése) közben keletkeznek. A leggyakrabban előforduló lakástípusokat figyelembe véve, az Állami Biztosító négyféle szabvány-kötvényt vezetett be. Az általános háztartási biztosítás havi díjai például egy 1 szobás lakásnál 10 forint biztosítási összeggel, 75 000 forint értékig, kétszobás lakásnál 15 forint a biztosítási összeg, míg 4 vagy annál több szobás lakás esetén havi 25 forint. A fenti biztosítási összegek általában fedezik a háztartásokban található házi és használati ingóságok értékét. De ha valaki többre akar biztosítani, arra is van mód, mert a többlet értéket 25 000 forintonként havi 2 forintért biztosíthatja. — ÜZEMI„OKTATÓK HÁZÁT” RENDEZNEK BE a tatabányai I-es számú erőműben. A három helyiségből álló épületet elsősorban a pártoktatás és a szakmai oktatás céljaira használják majd. Ide helyezik el az üzem televíziós készülékét is. A megyei tanács egészségügyi osztályának válasza a „Kérdezzék meg a lakosságot is" című levélre A Komárom megyei Dolgozók Lapja folyó évi augusztus S-i számában „Kérdezzen meg a lakosságot is‘” cím alatt feltett kérdésekre a megyei egészségügyi osztály eddig nem válaszolt. Válaszadásra a lap folyó évi október havi egyik számában felhívott. Az említett kis közlemény a dolgozók jogos kívánságát is visszatükrözi és a szakértő szemével olyan kérdés széleskörű megvitatását tartja helyesnek, amely egészségügyi osztály egyben az véleménye is. Arról van szó, hogy a tatabányai rendelőintézet bővítésére részben már rendelkezésre álló és részben pedig remélt összeget nem lehetne-e célszerűbben úgy felhasználni, hogy bővítés helyett a város más területén új rendelőintézetet, vagy intézeteket létesítenének. A jelenlegi rendelőintézet bővítésével, ami 3 500 000 forint építési költséggel járna, csupán a meglevő hiányzó szakrendeléseit intézet (cardiológia urológia, sugárkezelés, vltusgondozás, Krógh, ideggyógyászat, orthopédia, iport orvosi rendelő, laboratórium) lehet pótolni. A megyei kórház, helyesebben a dolgozók kivizsgálásának igényeit a rendelőintézet jelen keretein belül nem lehet szűk kielégíteni, tehát elsőrendű feladat a rendelőintézet hiányosságainak kiküszöbölése, illetve a felsorolt rendelési szakok beépítése. A fentiekből következik tehát, hogy nem meglevő szakrendelések, vagy rendelési helyek bővítését kívánjuk új beruházással, vagy felújítással biztosítani (bár a nagy forgalom miatt most már ez is időszerű), hanem a nélkülözhetetlen és még hiányzó rendelések kiegészítése a jelenlegi feladat. A rendelőintézet bővítésének és új rendelőintézetek létesítésének kérdése összefügg a kórház, illetve a egészségngvi igényeivel. terület Kórház-rendelőintézeti egység van, sőt ehhez hozzátartozik, mint egységhez a körzeti orvosi hálózat is. Tatabánya és környéke 80 000—90 000 lakosa részére megyei kórházunk nem rendelkezik elegendő férőhellyel. Igen fontos feladat tehát az áevlétszám bővítése kórházbővítéssel, vagy új kórház létesítése útján. Az egészségügyi osztály felettes szervein keresztül hosszú hónapok óta igen komoly erőfeszítéseket tesz az ágybővítés érdekében. Ehhez tartozik új objektumok megszervezésére irányuló törekvésünk is. Az ágybővítéssel, új kórház létesítésével párhuzamosan tervezzük az új rendelőintézetét is, természetesen létesítés közóldarnak megfelelően, a dolgozók érdekeinek szemmeltartása mellett. Minden új beruházásunkat, nagyobb terveinket a tanácsi felújítási szervek, a végrehajtó bizottságok bevonásával, az érdekelt szakszervezetek képviselőivel tattuk meg és tárgyaljuk ajövőben is. Jelen esetben is ez a történt. Nem zárkózunk el azonban még szélesebb körű megvitatás elől sem, ha ezzel megyénk egészségügyét javítani tudjuk. „Kérdezzük a lakosságot a Komárom megyei Dolgozók Lapja hasábjain keresztül jövőben is,hogy felvetett kérdéseikkel, javaslataikkal az egészségügyi osztály segítségére legyenek, és szívesen szervezünk beszámolókat, értekezletet is, ha annak szüksége merül fel, vagy ha abból a megyénk egészségügyére haszon származik. Dr. Nagypataki Gyula megyei főorvos Megyei leánytalálkozó Tatabányán Még alig telt el tizenkét óra azóta, hogy a tatabányai pártbizottág átadta a város fiataljainak új, szép, tágas hajlékukat — a Mező Imre ifjúsági házat — s máris jelentőségteljes megbeszélésre került sor falai között. Lányok jöttek össze vasárnap a megye minden részéből, hogy megbeszéljék, hogyan tegyék még vonzóbbá, eredményesebbé a leánytanácsok munkáját. A beutazó leányok — KISZ- tagok és szervezeten kívüliek — nagy várakozással néztek a megbeszélés elé. Ezt igazolja például az is, hogy a tardosiak, a vértestolnaiakban keltek s csak késő hajnaleste kerültek haza, mert mindenáron részt akartak venni a megbeszélésen. A leánytalálkozót a KISZ megyei bizottsága mellett működő leányok és fiatalasszonyok tanácsa rendezte a megyei nőtanáccsal közösen. A találkozó bevezetőjében Kis Jánosné, a megyei leánytanács elnöke többek között elmondotta egy érdekes vizsgálata tapasztalatait. Az egyik általános iskola felső osztályába járó 228 gyerek közül 130- nak van karórája, 75-nek kerékpárja, 45-nek fényképezőgépe, 38-nak diafilmvetítője és 3-nak mozgófilm-vezítője. Örülünk — folytatta —, hogy ez ma már természetes. Olyan természetes, mint az, hogy gyermekeink jó része nyaranta a Balatonra utazik, hogy mindig többen és többen utaznak külföldre olyanok, akik azelőtt Tatabányáról még Esztergomig sem jutottak el. Emlékeztette az összegyűlt leányokat, hogy volt ebben az országban olyan időszak, amikor csak olyan 24 éven felüli nő szavazhatott, aki legalább hat osztályt végzett el és három gyermeke volt. Az ellenforradalomról beszélve, Kis Jánosné hangsúlyozta, hogy akkor a hibák kijavításáról szónokoltak nagy hangon egyesek. Ha jól megnézzük, hogy a hangoskodók mit találtak hibának, akkor könnyűszerrel rájövünk: az ő szemükben az volt a szálka, ami a mi jogainkat jelenti. Azt találták hibának, hogy mi gondtalanul élhetünk, hogy eljuthatunk a Balatonra, hogy rendes ruhákban járhatunk hogy mi lányok, dolgozó asszonyok, beleszólhatunk az ország ügyeibe. Felhívta a leányok figyelmét, hogy erősíteni kell a KISZ-szervezeteket, még szilárdabb egységbe kell forrasztani az összes fiatalokat szervezet körül, még gyakrabban kell kikérni a nőtanácsok és nőbizottságok támogatását. A nagy érdeklődéssel fogadott bevezető után Piri Kálmánná, a megyei nőtanács elnöke számolt be bulgáriai útjáról. Küldöttségük két népi demokratikus országot látott: Romániát és Bulgáriát. Bulgáriában találkoztak más népi demokratikus országok és kapitalista országok békeharcos küldötteivel. A magyar küldöttséget minden találkozás alkalmával újabb és újabb erő töltötte el. Ennek az volt az oka, hogy látták, milyen nagy a népi demokráciák és a békeharcosok ereje. Az élménybeszámoló után özv. Monostori Ferencné arról beszélt, hogyan éltek a bányászok Tatabányán ■ egy fél évszázaddal azelőtt. Délután a találkozó tagjai csoportokat alkotva beszélgettek. A legfiatalabb részvevő, a 13 éves tardosi Juhász Ilona elmondotta — bár ő nem KISZ- tag —, mégis eljött, hogy lássa, miről is beszélnek itt. A vértestolnai Belik Györgyné sem KISZ-tag, de nagy figyelemmel kíséri — mondotta — a község ifjúsági szervezetének helyzetét, munkáját. Négy óra tájt sűrű ajtónyitogatás hallatszott már, ami azt jelezte, hogy jönnek az újabb látogatók és rövidesen megkezdődik a tánc, hogy a komoly megbeszélés mellől ne hiányozzék a szórakozás sem. LELKESEN DOLGOZNAK A SÜTTŐI ASSZONYOK A süttői nőtanács körülbelül egy éve alakult meg. Aknai Józsefné különösen sokat tett ennek érdekében. Ennek a lelkes asszonynak több éves tapasztalata van a nőmozgalmi munkában. Bajnán még MNDSZ-elnöknő, majd Tokodon a tanács vezetőségének tagja volt. A mozgalomban szerzett tapasztalatok alapján kezdtek a nőtanács újjászervezési munkájához. Megkeresték azokat az asszonyokat, leányokat, akik már tanújelét adták annak, hogy szívesen dolgoznak a közösségért. Első eredményeik közé tartozott, hogy kultúrgárdát hoztak létre. Gárdonyi Géza, „Fehér , Anná”-ját, tanulták be. Az előadásnak nemcsak Süttőn, hanem Tardoson is igen nagy sikere volt. Tardoson egy szombati napon mutatkoztak be és utána mindjárt megkérték őket, hogy másnap ismételjék meg a darabot. A lelkesítő erkölcsi siker mellett az anyagi sem maradt el. A nőtanács a befolyt összegből — igen helyesen — juttatott a kultúrotthonnak, a süttői kőfaragó vállalat KISZ- szervezetének és támogatta a szülői munkaközösséget. nőtanács segítségével rendezték meg a télapó ünnepséget. A nőtanács munkáját így az egész községben szívesen fogadták. Ezt a népszerűséget csak növelte, hogy a nemzetközi nőnapon nem feledkeztek meg sem az idősebb, se a dolgozó nőkről. A Rákóczi Művelődési Otthonban rendezett ünnepségen a meghívott dolgozó nőknek egy-egy cserép virággal kedveskedtek. Több egyedülálló idősebb asszonynak anyagi segítséget is nyújtottak. A községben igen nagy visszhangja volt ennek a szívhezszóló kezdeményezésnek, hiszen a nőtanács lelkes asszonyai olyat tettek, amire még nem volt példa Süttőn. Magától értetődő, hogy Süttőn már számítanak a nőtanács munkájára. Terveik között szerepel egy mosógép vétele. A gépet kölcsöndíjért adják ki a háztartásoknak. A gép árára azonban már nem futotta a színdarabból. Ezért nem régen bevételesikeres tombolát rendeztek. A nőtanács tervei szerepel, hogy tovább között támogatják a szülői munkaközösséget. Beszéltek a tanácstagjelölt nőkkel, hogy sokkal többet segítsenek a községi nőtanács munkájában, mint azelőtt. Továbbá a nőtanács elnöke elhatározta, hogy javasolja a vezetőségnek: sokkal többet foglalkozzanak a község németajkú lakosságával. Aknámé véleménye szerint 600 körül van a németül beszélők száma. A községi pártszervezet titkára, a tanácselnök és ő maga is jól érti nyelvüket. Az iskola igazgatójával beszélnek — aki szintén németajkú —, hogy elevenítsenek fel régi német táncokat, dalokat, lakodalmi szokásokat. Egész biztosan, a község németajkú lakói még nagyobb szeretettel támogatják majd a nőtanács lelkes tagjait további munkájukban. 7 KOZMETIKAI APRÓSÁGOK A CITROM nagyon hatásos szer aségápolás szolgálatában. szépKülsőleg: a citromos bedörzsölés fehéríti a bőrt, meghalványítja a szeplőket, mitesszereket lehet vele eltüntetni naponkénti bedörzsöléssel, s a bőr zsírosságát is csökkenti. Belsőleg: a citromlé ■ fogyasztásával sok C-vitamint juttatunk a szervezetbe, s nem csupán az általános egészségre hasznos, hanem különböző bőrbetegségek gyógyulását is meggyorsítja. A BOR BÁRSONYOSSÁGA A korpafürdők bőrt és bársonyos lágyítják a fehérséget adnak neki. Ilyen fürdőt a következőképpen készíthetünk: beszerzünk 5 liter durva korpát és beletesszük egy durva szálú vászonzacskóba, e zacskót a fürdőkád vizébe helyezzük és fürdés közben időnként nyomogatjuk. A keményítő is igen kellemes bőrlágyító. Leginkább kánikula idején látják hasznát a nők. Fél kiló keményítőt előbb hideg, majd langyos vízben feloldunk, forró vizet, öntünk hozzá, s így öntsük az egészet a fürdővízbe. Nyári holmik elrakása Ősz van. Szekrény mélyére kerülnek a könnyű, vidám, pettyes szoknyák, fehér blúzok. A nyári holmik télire való eltevése aránylag kevesebb gonddal jár, mert gyapjú holmi nem sok van közöttük, így a molyoktól sem kell félteni. A nyári ruhákat, alsószoknyákat alaposan mossuk ki, keményítsük, s tökéletesen kiszárítva, szorosan összecsavarva tegyük el. Ha eljön az ideje, csak belocsoljuk, vasaljuk, s máris tisztán felvehetjük. A vászon- és selyemanyagokat télen főleg a penészedés, dohosodás ellen kell védeni, mert ez még a száraz lakásokban is előfordulhat. Ez ellen a következőképpen védekezhetünk: A ruhásszekrényt lehetőleg ne tegyünk fő fal mellé, mert a külső hideg hatására a fűtött szoba párája a fő falon kicsapódik. Ez különösen a vidéki, magában álló házakra vonatkozik. Ha a falon páralecsapódást észlelünk, ruhaneműnket kéthetenként rakjuk ki szellőzni olyankor, amikor jól befűtöttünk. A szekrény alsó polcán ne tartsunk kényes fehérneműt. Arra is ügyeljünk, hogy a berakott ruha ne feküdjön hozzá a szekrény hátsó falához. Alulra a kevésbé féltett holmit tegyük, s tetejére a kényesebbeket. Nem jó módszer, ha a fűtetlen helyiséget, szobát úgy melegítjük, hogy időnként kinyitjuk az ajtaját, így átáramlik a meleg, párás levegő, s az összerakott fehérneműn vígan burjánzik a penészgomba. Otthoni viselet A csinos, rendes és főleg tiszta háziruha nagyon fontos. Sokkal jobban érzi magát benne az ember, mint a kiselejtezett utcai ruhában. Az otthoni ruha jól mosható legyen, mert a legnagyobb gondosság mellett is könnyebben szennyeződik. Tiszta kötényt, kendőt használjunk a főzéshez, ne azt, amiben a kertben foglalatoskodtunk vagy takarítottunk. Délutánra legtöbb helyen összegyűlik a család. Akármilyen fáradtak is vagyunk, vegyünk erőt egy alapos mosdásra, s az átöltözésre. Tiszta, elől végiggombolós ruhát vegyünk fel, tegyük félre a papucsot, s bújjunk egy rendes, kényelmes házicipőbe. Önmagunkat és családunkat tiszteljük meg ezzel. Délután már a kendőt is illik levenni és rendes, csinos frizurával ülni a Vacsorázó asztalhoz.