Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. február (14. évfolyam, 10-17. szám)
1959-02-04 / 10. szám
A XXI. KONGRESSZUS FELSZÓLALÁSAIBÓL• A. I. MIKOJAN: Az amerikai nép többsége békét akart Az Egyesült Államokban az volt rám a legnagyobb hatással, hogy az egyszerű amerikaiak is az üzletemberek is, mindazok, akikkel beszélgettem, úgy fogadtak, mint a Szovjetunió küldöttét, habár látogatásom magánjellegű volt Nagyon barátságosan fogadtak, látszott, hogy nagyon szeretnék megtudni, mit akarunk és mire törekszünk mi, szovjet emberek. Sok kérdésük közül egyikmásik arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban előítélet és sok hamis nézet alakult ki hazánkról és politikánkról. Magyarázatunkat mélységes megértéssel fogadták. Éreztük, hogy az amerikaiak szeretnének rólunk valósághű képet alkotni. Arra is gondjuk volt, hogy mi is megértsük őket. Én a magam részéről nagy figyelmet szenteltem kérdéseiknek. Figyelmesen hallgattam, mit a beszélnek, s nem tértem ki legkényesebb problémák elől sem. Helytelen lett volna, ha megkerülöm ezeket. Legjobb tudásom szerint válaszoltam rájuk. Torkig vannak a hidegháborúval Bár számítottunk rá, hogy Az amerikaiak szívesen fogadnak bennünket, be kell vallanom, mégsem vártuk, hogy a társadalmi körök és a legmagasabb ipari és pénzügyi vezetők ilyen barátságosak lesznek, s ilyen érdeklődéssel beszélgetnek velünk. Magatartásuk és az az óhajuk, hogy megértsék unió álláspontját, a Szovjetséget keltett bennünk, elégedettErezhető volt, hogy az amerikai nép és az üzletemberek többsége szomjúhozza a békét. Látszott, hogy torkig vannak a „hidegháborúval”, s azt akarják, hogy a földön igazi béke, a Szovjetunió , és az Egyesült Államok között pedig jó, békés viszony legyen. Az amerikaiak megértik, milyen szörnyű dolog ma háború, amikor olyan puszatító fegyverfajták vannak, mint az atom- és a rakétafegyverek. A kereskedelmi körök már megértik, hogy régebben lehetett ugyan üzletet csinálni a háborúból, de ma a háború tüzében az amerikai „biznisz” és maguk az amerikaiak is elpusztulhatnak. A beszélgetések során az Egyesült Államok elnöke és más hivatalos személyek hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok államférfiainak feladatuk olyan utat keresni, amelyen együtt haladhatnának, s amely jobb kapcsolatokhoz vezetne. Erre azt válaszoltam, hogy ez teljesen azonos a szovjet kormány álláspontjával. Az amerikai államférfiak felmondották, hogy az Egyesült Államok kormánya igyekszik békülékeny szellemben cselekedni, abban a reményben, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió békében élhet, s minden állama . * Az első és lévő beszédeket második oldalon rövidítve közöljük, maga módján még magasabb életszínvonalra és jólétre törekedhet. E beszélgetések folyamán sok nemzetközi problémát megvitattunk, s ez mindkét fél szerint hasznos volt. A Szovjetunió békét és barátságot kíván az Egyesült Államokkal Természetesen megelégedést keltettek Eisenhower elnöknek, Nixon alelnöknek és Dulles külügyminiszternek azok a nyilatkozatai, hogy ők egyetemes békét óhajtanak, kapcsolatokat akarnak a Szovjeetunióval, nincsenek agresszív törekvéseik hazánkkal szemben, s hogy minden szinten a kapcsolatok kiterjedt kulturális hívei. Erről egyébként Eisenhower elnök igen szemléletesen és hosszasan beszélt. Jómagam elmondottam az amerikai államférfiaknak, hogy a Szovjetunió — csakúgy, mint eddig is — békét és barátságot kíván az Egyesült Államokkal, s meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok jó viszonya a világbéke megszilárdulását és a népek békés jóviszonyának megteremtését szolgálja. Ámde voltak egyes amerikaiak, akik — már az Egyesült Államokból való elutazásom előtt, amikor nyilván ismeretessé vált, hogy az ameMeg kell jegyeznem, hogy a megbeszélések során már nem hallottam a régebbi amerikai kijelentéseket a „feltartóztatás”, „visszaszorítás" és „felszabadítás” politikájáról. Sőt, az elnök is, a külügyminiszter is kijelentette, nem céljuk, nincs rá joguk és nem feladatuk, hogy kiátkozzák a kommunizmust, s az Egyesült Államok nem kíván beavatkozni lista táborbeli ügyeibe.a szociáliz elnök és a külügyminiszter e kijelentéseiből az következnék, hogy ma már hajlandók elismerni a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének elvét. Ha tényleg így van, ez roppant fontos a béke szempontjából. De a kijelentéseket tettekkel kell megerősíteni, s mi joggal el is várjuk ezeket a tetteket. Még egy fontos körülményre szeretném felhívni a figyelmet. A régebbi időktől eltérően, az amerikai államférfiak most kifejezték hajlandóságukat a vitás kérdések megtárgyalására. Ez nagyon fontos, hiszen mi mindig úgy véltük és ma is azt tartjuk, hogy minden vitás nemzetközi kérdést meg lehet oldani tárgyalóasztal mellett. Ezt a nézetet igyekeztem kifejteni az amerikai államférfiakkal folytatott megbeszéléseken. rikai közvélemény milyen megértően fogadta nyilatkozatainkat, mennyire helyeselte, hogy barátságot óhajtunk és meg akarjuk szüntetni a „hidegháborút” — megrémültek mindettől. Hazaérkezésem óta az Egyesült Államok sajtója arra buzdít, hogy indítsanak hadjáratot és semlegesítsék látogatásomnak az amerikai közvéleményre gyakorolt pozitív hatását. Truman volt amerikai elnök kezdte az efféle kirohanásokat. Az amerikai nép hangulatáról szólva, látnivaló, hogy a „hidegháborúnak” már sok foga kihullott. De a „hidegháború“ főhadiszállásának még erősek csápjai Nincs kellő alapunk olyan messzemenő következtetés levonásához, hogy a „hidegháború” szításában érdekelt amerikai körök már visszavonulnak. Az amerikai sajtóban például utalások történnek, hogy az Egyesült Államokban még üldözhetik is azokat az üzletembereket, akik vendégszeretettel fogadtak bennünket. Már ott tartunk, hogy a „hidegháborút” szító kampányba az amerikai kormány legtekintélyesebb képviselői és e kérdés szakértői is bekapcsolódtak. Dulles külügyminiszter két tehetséges helyettese , Dillon és Murphy körutazást tett az Egyesült Államokban. Ellátogattak azokba a városokba, ahol én is megfordultam, s volt hallgatóságom előtt „hidegháborús” beszédeket mondottak. Hideg zuhanyt zúdítottak azokra az üzleti körökre, amelyek úgy érezték, hogy kapcsolatainkat enyhe szél melengeti. A hidegháború hívei még erősek Életrajzfilm JOLIOT.CURIE.RŐL A Német Demokratikus Köztársaságban egy szerző-kollektíva forgatókönyvet írt Joliot- Curie neves francia atomtudós, a nagy békeharcos életéről szóló filmhez. Pusztítják a sirályokat London környékén Az angol hatóságok elrendelték, hogy London környékén szét kell rombolni a sirályfészkeket és el kell pusztítani a tojásokat. A sirályok ugyanis annyira vodtak, hogy komolyan elszapóveszélyeztetik a légiforgalmat. Nemrégiben az egyik repülőgép belekerült egy sirálycsapatba és kénytelen volt visszafordulni. Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA M. SZUSZLOV: A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet néhány fontos elvi kérdéséről Hazánk fejlődésének új, igen fontos korszakát — amely pártunk XXI. kongresszusával köszönt be — úgy jellemezzük, mint a kommunista társadalom általános kibontakozó építésének korszakát. ez a jellemzés tökéletes összhangban van a marxizmus—leninizmus klasszikusainak a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetről szóló tanításaival. Marx és Lenin azt tanítja, hogy a kommunizmus nem hirtelen jelenik meg, hanem fejlődésében bizonyos szakaszokon vagy fokozatokon megy át. A kapitalizmus megdöntésének eredményeképpen bekövetkezik az új társadalom első fázisa —■. a szocializmus. Azután a társadalom hosszabb vagy rövidebb érlelődésével létrejön a kommunizmus, maga megérett, tökéletes formájában. Mind a két szakasznak, azaz a szocializmusnak és a kommunizmusnak is gyökeres, közös tulajdonsága, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak, és a termelésnek az a célja, hogy a magasabbrendű technika alapján, a termelés szakadatlan növelésével és következetesen tökéletesítésével, emelkedjék a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala. Mint ismeretes, a kettő között legelőször ,s az a különbség, hogy a szocializmusban a termelés és az elosztás a „mindenki képességei szerint, s mindenkinek munkája mennyisége és minősége szerint” elv alapján történik; a kommunizmusban viszont az az elv érvényesül, hogy „mindenki képessége szerint, mindenkinek szükségletei szerint”. Ezt a különbséget a termelőerők fejlettségi színvonalának különböző volta szabja meg. A kommunizmus a termelőerőknek és a munka termelékenységének magas fejlettségét feltételezi, amely biztosítja az anyagi javak bőségének megteremtését. A kommunista társadalom a 66 és felső foka között tehát nincs merev határvonal. A szocializmus fokozatosan átnő a kommunizmusba. Hazánkban a szocializmus olyannyira kifejlődött, előnyei olyannyira kibontakoztak, hogy ma már a kommunizmus építése egész társadalmunk közvetlen feladata lett. A szovjet társadalom fejlődésének új szakaszában fokozatosan közeledni fog egymáshoz a szocialista tulajdon két formája: az állami és kolhoztulajdon. Ez, valamint az újabb erőteljes műszaki haladás és a szellemi kultúra fejlődése eredményezi majd, hogy egyre inkább megszűnnek szellemi és a fizikai munka között meglevő lényeges különbségek, s eltűnnek a munkások és a parasztok közötti osztályhatárok. E társadalmi változások folyamata hosszú lesz, s természetesen nem fejeződhet be hét esztendő leforgása alatt Amíg a lényeges osztály különbségek meg nem szűnnek, az állam életében a munkásosztályé, a társadalom leghaladóbb osztályáé marad a vezető szerep. A kommunista építés gyakorlatában született egyik probléma, hogy a szocializmusban, a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában, hogyan valósul meg a termelőerők és a termelési viszonyok összhangjának a marxizmus által megállapított törvénye, hogyan küzdjük le azokat az eltéréseket, amelyek a kommunizmus építése folyamán a termelőerők és a termelési viszonyok bizonyos oldalai között keletkeznek. Az a törvény, hogy a termelési viszonyok megfelelnek a termelőerők fejlettségi színvonalának, pártunk gazdasági politikájának objektív aapja. A gazdasági formáknak csak ilyen összhangja biztosíthatja a leghatékonyabban a termelőerők fejlődését. A szocialista társadalomban nem ösztönösen és nem önmagától valósul meg az a törvény, hogy a termelési viszonyoknak meg kell felelniük a termelőerők fejlettségi színvonalának, hanem a párt vezette nép tervszerű, céltudatos tevékenysége révén. A párt és a szovjet állam feltárja a kifejlődött termelőerők és a termelési viszonyok egyes elavult oldalai között levő ellentmondásokat, s tudatosan intézkedik, hogy a termelési viszonyok tökéletesedjenek és összhangba kerüljenek a termelőerőkkel. A termelőeszközök tulajdonát illetően a párt és az állam éppen ilyen módon és ezzel a céllal végezte el a szükséges változtatásokat, amikor átszervezte a gépállomásokat s eladta gépi felszerelésüket a kolhozoknak. A párt és központi bizottsága újabb módszereket is alkalmaz, hogy közelebb hozza a szocialista tulajdon két formáját: az állami és a szövetkezeti kolhoztulajdont. A kolhozok traktorokat, kombájnokat és más mezőgazdasági gépeket vásárolnak az államtól, bővítik és minőségileg is megváltoztatják a fel nem osztható alapot. Ezzel megteremtik annak a feltételeit, hogy a kolhoztulajdon fokozatosan össznépi tulajdonná változzék. Hogy a kolhozok tulajdonában korszerű gépek vannak, mezőgazdasági ez egyszersmind annak is anyagi alapja, hogy a földműves munka az ipari munka egyik válfajává váljék. A szövetkezeti kolhoztulajdonnak az össznépi tulajdonhoz való újabb közeledését hivatott megvalósítani az legutóbbi években nagy lendülettel meginduló haladó mozgalom, amely szerint több kolhoz közös erővel villanytelepeket, öntözőrendszereket, ipari üzemeket, kórházakat, iskolákat, klubokat, stb. épít. 1959. FEBRUÁR 4. Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében és a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének előmozdításában nagy szerepe volt a 3004/ 1958. támú kormányhatározatnak. E határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok indokolttá tették néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő kiegészítését és továbbfejlesztését. Ennek érdekében a kormány újabb határozatot hozott, amelynek száma 3004,11—1959. A SZÖVETKEZETEK MEGERŐSÍTÉSEERT A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősítését politikailag szilárd, a vezetésben jártas, jelzett szakemberekkel. Azok képa termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megoldani, valamint az újonnan alakuló vagy gyenge termelőszövetkezetek kérjenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki alkalmas a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására. A szabályszerű számvitel, a pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekében alkalmazzanak a tsz-ek állandó jelleggel képzett könyvelőket. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy parasztságának község dolgozd 70—80 százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, így szocialista községgé válik —, valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek, a kedvezményes megállapított gépállomási díjból az első évben további 50, a második évben 25 százalékos díjkedvezményt kapnak. A TERMELÉS FEJLESZTÉSÉÉRT A határozat előírja, hogy a zöldtrágyázott területekre a termelőszövetkezetek vetőmagszükségletét állami vetőmag-akcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új, és a területileg fejlődő tsz-eknek további 50 százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a használatukban levő területen a növénytermesztés munkáját közösen valamennyi végzik, egy hold szántóra számítva 2 s normálhold munka elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági megillető termelőszövetkezeteket kedvezmények 70 százalékát kapják. A szarvasmarha-állomány és a vágómarha-hústermelés növelésére. 1959-től kezdve akciót kell indítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövetkezetekben. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is megilleti az állami gazdaságoknak fizetett export felár, ha az állami gazdaságok részére megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát adnak át. A közös sertésállomány szaporulatán és a saját vásárlásokon kívül 1959-ben tizenháromezer tenyészkoca-süldőt és négyszáz tenyészkant kell felvásárolni és átadni a termelőszövetkezeteknek. Az állami, kísérleti és tangazdaságok hatezer kocasüldőt adjanak át a termelőszövetkezeteknek. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben levő természetbeli juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959- ben negyvenezer anyajuhot kell átadni. A kedvezmények további feltétele, hogy a vetkezeti csoportok termelésrealapszabály szerint működjenek, a jövedelem 50 százalékát munkaegység alapján fizessék ki, továbbá a jövedelem 10 százalékát beruházásokra fordítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárából is ugyanilyen mértékű sülnek.kedvezményben részeA közös szarvasmarha-állomány szaporulatán és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyész-szarvasmarhát — tehenet, vemhes- és tenyészüszőt —■ kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkezetek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezeti hizlalás segítésére 1959-ben huszonötezer hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását kell biztosítani. AZ ÁRUTERMELÉS FOKOZÁSA Ennek érdekében termelési szerződést elsősorban a termelőszövetkezetekkel kell kötni. Arra a többtermelésre, amelyet a termelőszövetkezet a zöldségfélékből, szerződéssel lekötött mennyiségen felül, a felvásárlás megkezdése előtt legalább két héttel felajánl, a felvásárló vállalat köteles pótszerződést kötni és a többlettermést a szerződés feltételei szerint átvenni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek abban az esetben, ha áruértékesítésben elérik, vagy túlhaladják a meghatározott egységnyi területre megállapított szintet, különféle kedvezményekben részesülnek. A termelőszövetkezetek a közös értékesítést fokozzák a feldolgozó üzemi tevékenység körének szélesítésével is. Ennek érdekében segíteni kell, hogy a termelőszövetkezetek végezzék saját termelésű terményeik és termékeik elsődleges feldolgozását. GÉP- ÉS HITELKEDVEZMÉNYEK A termelőszövetkezeteket a gépállomási díjkedvezmény szempontjából három csoportba kell sorolni. Az első csoportba a megszilárdult termelőszövetkezetek, a másodikba az 1958. január 1. előtt alakult, de még gyenge termelőszövetkezetek a harmadikba az 1958. január után alakult új termelőszövetkezetek és a fejlődő termelőszövetkezetek tartoznak. termelőszövetkezeteket az érvényben levő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha gépállomással március tizedikéig szerződést kötnek — egy hold szántóra számítva — az első csoporba tartozó termelőszövetkezeteknél 4,5, a második csoportban 3,5, a harmadik csoportban 2 normálhold gépi munka elvégzésére. Azok a jól működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek ezer holdon vagy ennél nagyobb területen gazdálkodnak, árutermésüket az állami vagy szövetkezeti felvásárló szervek útján értékesítik és az egy holdra eső állóeszközeik értéke legalább négyezer forint, kombájn és cséplőgép kivételével minden mezőgazdasági gépet vásárolhatnak. A határozat végül kimondja, hogy kommunális létesítményeket állami beruházásból elsősorban azokban a községekben kell létesíteni, amelyekben a dolgozó parasztság többsége szövetkezeti útra tért Az ilyen községeket a fejlettebb, a nagyüzemi gazdálkodás megalapozása érdekében nagyobb mértékben kell ellátni gépekkel, tenyészállatokkal műtrágyával, és építőanyaggal is.