Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. március (14. évfolyam, 18-25. szám)

1959-03-04 / 18. szám

KOMÁROM DOLGOZOK LAPJA VIIAG PPOLETAdA! EGYBOVETEK! *AZ MSZMP ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. Ára 60 fiLLér TATABANYA, 1959. MÁRCIUS 4. Tatabánya jövőjéről és a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről tanácskozott a Tatabányai Városi Tanács Az elmúlt pénteken kibőví­tett ülést tartott a Tatabányai Városi Tanács. Az első napi­­rendi pont keretében Horváth Géza v. b.-elnök ismertette Tatabánya város rendezési tervét. Elmondotta, hogyan há­lózzák be néhány év múlva korszerű utak a város vala­mennyi részét, miként alakul egy-egy városrész képe, mely településeket bonyolítják le és hol épül helyettük új, modern lakónegyed. A 75 ezer lakosra számított, 15—20 évre­­ szóló távlati terv a város valamen­­­nyi égető problémáját felöleli. Beszélt Horváth elvtárs az 1959-es feladatokról is. Ebben az évben 43 millió forintot fordít a tanács és a szénbányászati tröszt a kommunális építkezésekre. Egyre jelentősebben járul hoz­zá az anyagi eszközök előte­remtéséhez az év elején létre­hozott Ipari Melléktermékeket Feldolgozó Vállalat, mely — különösen, ha fokozottan tá­mogatják a többi üzemek úja­bb és újabb városfejlesztési beruházásokat tesz lehetővé. Végül hangsúlyozta Horváth elvtárs, hogy az ismertetett terv megvalósítása nemcsak a pénzügyi feltételek előteremté­sén, hanem a város lakóinak é­s elsősorban a tanácstagoknak a hozzáállá­sán is múlik. Külö­nösen a város tisztaságának — mely elég rossz hírben áll — növelésében tehetnek sokat a tanácstagok. Az áprilisban in­duló tisztasági hónap kereté­ben szervezzenek körzeteikben társadalmi megmozdulást az utcák, ház­tájak rendbehozásá­ra, a szemét és hulladékok el­távolítására. A hozzászólók közül Szabó Pál tanácstag az­t javasolta, hogy a városrendezési tervet — lehetőleg körzetekre bont­va — minden tanácstag kapja meg, hogy választói előtt ismertethesse azt. Dr. Bodor Sándor a város levegője szennyezettségének csökkentésére a fásítás és a fertőző hulladékok eltávolítá­sának jelentőségét hangsúlyoz­ta. Ehhez kapcsolódott az a hozzászólás is, mely a cement­gyárnak szovjet példára tör­ténő portalanítását sürgette. A második napirendi pont, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének elősegítésével kapcsolatos feladatok ismerte­tője Bödecs József v. b.-elnök­­helyettes volt. — A munkás-paraszt szövet­ség nemcsak a munkásosztály­ra vonatkozik akkor, amikor a felelősségről, a terhek viselésé­ről van szó — mondotta. — A parasztságnak ugyanolyan lét­érdeke a szocializmus építése. Megyénk legtöbb községében már megértették ezt. Ma már közel ötvenezer katasztrális holddal nagyobb a tsz-ek föld­területe, mint bármikor volt, s ez a szám óráról órára emel­kedik. A mi városunkban is be­bizonyította a Kossuth Tsz, hogy tagjainak maga­sabb jövedelmet tud bizto­sítani, mint egy 10—12 holdas egyéni gazdaság. Az új belépők is találjanak ná­luk otthonra és a régi tagok fogadják őket szívesen. Az üze­mek pedig úgy foglalkozzanak a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével és a tsz-ek pat­­ronálásával, mint ahogy tatabányai II-es számú erőmű a teszi a Kossuth Termelőszövet­kezetnél.­­ A városban másutt is megvannak a feltételek egy­­egy jó tsz alakítására. Máris szép számmal vannak jelent­kezőik. Minden gazda gondol­kozzon el ezen. Járuljanak hozzá a város ellátásához, ne úgy, mint eddig, hogy fuvaro­zással tévesztik össze az őster­melést, a földek pedig 10 év óta elhanyagoltan, trágyázatlanul állnak. A szénfuvarozást egyébként is fokozottan állami vállalat kezébe adjuk, amennyiben ez kezdetben nem­­ tudja megfelelően lebonyolí­tani, a meglevő és új tsz-eket­ kapcsoljuk be a fuvarozásba. Városunk lakói egyre több mezőgazdasági cikket vár­nak a környék parasztjai­tól. Ezt csakis nagyüzemi belter­jes gazdálkodással lehet elér­ni. Parasztságunk igényli a jó és egyre több iparcikket, de most már ő maga is adjon több, jobb mezőgazdasági ter­méket az ipari dolgozóknak. A tanácsülésen felszólalt Molnár László elvtí­rs, a me­gyei pártbizottság első titkára. — Őszintén és nyíltan kell beszélni a parasztsággal — mondotta. — Emlékeztetni őket a megtett útra, arra, hogy eddig a munkásosztály volt az, amelyik többet vállalt a békéért, a szocializmus építéséért folyó harcban. Ki adta a parasztságnak a föl­det? Ki parcellázta fel? Ki véd­te meg a nagybi­rtok­osokkal szemben jogaikat? A munkás­osztály. Emlékezzenek arra, mit mondott 1956. november 3-án Mindszenty bíboros: „Az egyház birtokait pedig vissza­vesszük.” S hogy ez nem így történt, az újból a munkásosz­tályon és nagy szövetségesén, a Szovjetunión múlott. Ki fizeti Tataibányán a fuvardíjakat, azt, ami az itteni parasztságnak külön jövedelmet biztosít és előidézi a földek elhanyagolá­sát? A bányászok! Jegünk van hát azt mondani: így nem me­het tovább. A parasztság mű­velje meg a földet és élelmet biztosítson, ne pedig fuvaroz­zon, kupeckedjen. Amikor mi technikánkkal m­ár az eget döngetjük, a föld sem marad­hat le. — Az előbb itt nagyszerű szavakat, adatokat hajtottunk arról, miként fog fejlődni vá­rosunk. Mindez sok-sok millió forintba kerül. S ehhez a vá­rt­ parasztsága az adó útján alig 18 százalékkal járul hoz­zá A történelem folyamán soha nem akartunk rosszat a pa­rasztságnak. Most sem, hiszen a szövetkezés az ő érdeküket szolgálja. A kapitalista rendszer ter­melését csakis ily módon, fejlett szocialista gazdasá­gokkal lehet túlszárnyalni, s ezáltal a békét tovább erősí­teni. Kroszner László elvtárs a megyében most folyó tsz-szer­­vezés eddigi tapasztalatairól és követendő módszereiről beszélt. Elek Jártas, a Kossuth TV el­nöke a tsz életét, munkamód­szereit ismertette, s azt, hogyan fejlődött, alakult közös gazdál­kodásuk. Több órás vita után végül a harmadik napirendi pontban a város népi ellenőrző bizottsága számolt be a tanácsülés előtt az eddig végzett munkájáról 30 új fazonú cipőm­odellt készít a tatabányai Cipész Ktsz Tatabánya különböző helyein, a Népházban, a megyei tanács földszintjén levő vitrinekben, az újvárosi cipőszalon­ban és a Baross utcai cipő szakboltban megtekinthetők a tata­bányai Cipész Ktsz új fazonú cipőmodell­jei. Budapesten nemrégen cipőkiállítást rendeztek, melyet a szövetkezet veze­tősége is megtekintett. Az ott látottak után úgy döntöttek, hogy Tatabánya lakosságát is megismertetik kb. 30 új cipőfazonnal. Ezekből a fazonokból rendelés szerint készítenek. 4000 pár új cipő készítését tervezték. A KISZÖV részlegfejlesztési terve szerint még ez évben a Kertvárosban cipőátvevő- és javító­részleget nyitnak. Szó van arról is, hogy a tömbházak környé­kén­­ szintén részleget nyitnak, ahol gyótgy-ortopéd cipők készítésére is felvesznek majd rendelést. MAI SZÁMUNKBÓL: Nemzetközi szemle 2. old. — Tudják, mit hoz a jövő. 3. old. — Egy hónap Kínában 4. old. — Válasz az új belépők kérdésére 5. old. — Az iskola és a szülői ház kapcsolatáról 6. old. — Asszonyoknak, lányoknak 7. old.­­— Sport 8. old. A „0” fokot várják a téglagyárak 5000 családi ház befedésére való cserepet gyártan­ak A Meteorológiai Intézet idő­jelzéseit kevés vállalatnál fi­gyelik annyira, mint a Ko­márom megyei Téglagyári Egyesülésnél. Közeledik­­ március, a téglagyári idény kezdésének hónapja. És ha éjszakánként „0” fok körül lesz a hőmérséklet, akkor megindulhat a gyártás. Azért figyelik annyira a meteoroló­giai jelentéseket, mert néhány­­napos fagyos éjszaka sok mil­lió nyerstégla szétrepedését és sok mázsa szén elpocséko­­lását jelentheti. Az eddigi időjárás igen kedvező volt a téglagyárak­nak. Sikeresen folynak a téli karbantartások. Március ele­jén a műszárítóval rendelkező Neszmélyi Téglagyár már munkához kezd. És indulásra állnak a nyerg­esújfalud és a tatai téglagyárak is. lát — Milyen mennyiségű tég­es cserepet gyártanak ez évben a téglagyárak? — kérdeztük a tatai központban. Kisméretű téglára átszá­mítva — mint mondták — két és fél millió darab téglával többet gyártanak ez évben, mint tavaly. Megnövelik a cserépgyártást, másfél millió cseréppel gyártanak többet, mint 1958-ban. Összesen an­­­nyi cserepet készítenek, mely 5000 családi ház, azaz egy ki­sebb városka épületeinek be­fedéséhez lenne elegendő. Az évi tervet túl akarják teljesí­teni, mert a falu átalakulása nagy feladatot ró a téglagyári dolgozókra. Az idei téglagyár­tási terv egyik lényeges pont­ja, hogy az építők által meg­kedvelt és keresett 10-es vá­laszfal-téglából nagyobb mennyiséget készítenek. Soro­zatosan gyártják majd a Zöld—Lohner-féle blokktég­lát és a tatai 27-es blokkot is. A nyárra készül a Szikviz- és Jéggyártó Vállalat Hárommillió üveg szódavíz és 230000 üveg „Üdítő" készül ez évben Jeget ilyenkor télen kevésbé használunk, de majd jönnek .• II ."a nyári rajpok, és akkor ról­a esik a hideg sör, a hűtött italok és ételek. És hogy nyáron ne le­gyen hiány a jégből, már most készült a Szikvíz- és Jég­gyártó Vállalat a szezonra. A tatabányai jégüzem már próbafagyasztásra készen áll és Esztergomban, Ko­máromban is rövidesen elkészül­nek a karbantartással. A vállalat ez évben 2500 mázsa műjeget gyárt majd. A szódavízgyártó üzemek pedig 3 millió liternél több sasódát hoznak forgalomba. A megye lakossága megked­velte a Margitszigeten készülő „Bambi” nevezetű üdítőital test­vérét , „az Üdítő­t”, a me­gyénkben készülő narancs- és m­intaízű hűsítő italt. Ebből hiány nem lesz a nyáron, mert 2­30 000 üveggel gyárt majd a vállalat. A jelenlegi négy üdítő­ital töltő üzemen kívül még Esz­tergomban létesítenek egyet, hogy a kirándulóhelyeket bőveb­ben elláthassák. Évente 15-20 millió forint megtakarítás az osztályozott szén mennyiségének növelése nyomán Dorogon A Dorogi Szénbányászati Tröszt dolgozói múlt év máso­dik felében a szén minőségé­nek javításával 3 millió forint többlet­bevételhez jutottak és a magasabb fűtőértékű szénnel jóllá­rtak a vásárlók is. Most intézkedési tervet dolgoztak ki, hogy fűtőérték fokozásán kí­vül növeljék az osztályozott szén mennyiségét Az előny itt is kétoldalú. Az erőművek és más fogyasztók a tüzelőberen­dezések gazdaságosabb üzemel­tetéséhez megfelelő osztályo­zott szenet vásárolhatnak, a bányák viszont magasabb áron értékesíthetik a rostált, válo­gatott szenet. A tokodi osztályozó munká­jának megjavítására például azt tervezik, hogy egy új vib­rátor beállításával nagymér­tékben növelik a legkereset­tebb szénfajta, rostált daraszén a jó minőségű mennyiségét. Ezzel havonta 1 millió forinttal nő a tröszt bevétele és már az első hónapban többszörösen megtérül az új berendezés ára. Megoldást dolgoztak ki a vizes szén rostálására és tervbe vet­ték a II-es aknából eddig osz­­tályozatlanul elszállított oligo­­cénkori aknaszén válogatását is, így havonta mintegy 20 ezer tonna szénnel többet osztályoz­hatnak, amellyel évente 15—20 millió forinttal növelik a dorogi bányák bevételét. • • Ünnepélyesen átadták az ország első danulonü­zemét a nyergesújfalui viscosagyár­ban Ismét gazdagodott megyénk. Teljes kapacitással a kezdeti nehézségeket leküzdve dolgo­zik az első hazai danulon­­üzem, a Magyar Viscosagyár új üzemrésze. Sok évi fárad­ságos munka, tanulás, tervezés előzte meg az ünnepi átadási napját. Mert pénteken ünne­peltek a nyergesújfalui visco­­sagyárban. Átadták rendelte­tésének az új üzemet. A danulongyár felépítésén, szerelésén 12 kivitelező válla­lat szakmunkásai dolgoztak. Az ünnepségen mind a 12 gyár képviselője megjelent. De részt vett az ünnepségen a Német Demokratikus Köztár­saság nagykövete. Rudolf Hel­mer elvtárs, és a nagykövet­ség több munkatársa is. Részt vett Czottner Sándor elvtárs. nehézipari miniszter. Szelkor Gyula elvtárs, nehézipari mi­niszterhelyettes. Végh László könnyű­ipari miniszterhelyet­tes, sőt Csehszlovákiából a Dimitrov Vegyiművek igaz­gatóhelyettese is eljött, hogy üdvözölje a viscosagyár veze­tőit, dolgozóit az új gyár át­adása alkalmával. A vendégek először több cso­portban megtekintették a da­­nulonüzemet. Minden csopor­tot mérnökök vezettek, akik megmagyarázták a folyamatot, amíg a kaprolaktámból dani­­lon lesz. Az üzem megtekin­tése után a gyár kultúrottho­­nában Szekér Gyula elvtárs, nehézipari miniszterhelyettes mondott beszédet. Hangsú­lyozta, hogy a vegyipar fejlő­désében jelentős állomás az első magyar danuionüzem avatása. Nemcsak új gyárat, de egy új iparágat is terem­tettünk. Az üzem építése 1956 közepén kezdődött meg. Az el­lenforradalom az építőmunkát félévre megszakította, ennek ellenére német barátaink és a szerelésben részvevő 12 ma­gyar kivitelező vállalat szak­munkásai segítségével 40 mil­lió forint helyett 37 millió fo­rint költséggel épült fel. Szekér elvtárs köszönetet mondott a vállalat dolgozóinak s a Német Demokratikus Köz­társaság képviselőinek a hazá­juk és kitűnő szakembereik által nyújtott segítségért. Ezután arról beszélt, hogy az új gyár eddigi sikerei meg­felelnek a várakozásnak. Az üzem a várt 15—20 százalék elsőosztályú szál helyett 80 százalék elsőosztályút ad. A danulongyár naponta 1 tonna danulont termel a Hungária Vegyiművek kaprolaktám­­üzeme által gyártott nyers­anyagból. A magyar vegyipar igyekszik lépést tartani a fej­lődéssel. Napirenden van a vegyipar gyorsított fejlesztése. A danulonüzemet is fejleszt­jük. Arra törekszünk, hogy a jelenlegi évi 300 tonnáról mi­előbb évi 1000 tonnára növe­kedjék a gyár termelése. Az 1960-tól 1965-ig terjedő évek­ben kétszer-háromszor annyi beruházást akarunk előirá­nyozni a vegyiparra, mint 1955-től 1960-ig. A hazai tex­tilipar nyersanyagellátását mindössze 10 százalékig bizto­sítottuk hazai anyagból Rövid időn belül 25—30 százalékig hazai szálanyagból szeretnénk ellátni. A miniszterhelyettes beszéde után Fekete Ferenc, a viacosa­­gyár igazgatója a gyár kollek­tívájának nevében elmondta, hogy büszkék az üzemre. Az a törekvésük, hogy a könnyű­ipar igényeit kielégítsék. Hans Kohrman, az NDK ál­lami tervbizottsága vegyipari főosztályának helyettes veze­tője az építésben elért ered­ményekről emlékezett meg. Rudolf Helmer elvtárs, az NDK nagykövete a Német Demokratikus Köztársaság vegyipari munkásai nevében minden jót kívánt az új üzem munkásainak. Az ünnepség végén Czott­ner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter szólalt fel, majd a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében kormány- és miniszteri kitüntetéseket adott át a gyár építésében jó ered­ményeket elért dolgozóknak. Szocialista Munkáért Érdem­érem kitüntetést kapott Fe­kete Ferenc, a viscosagyár igazgatója, Fischer Béla, a gyár főmérnöke, Verden Fe­renc tervező főmérnök. Mun­kaérdemérem kitüntetést ka­pott Szántási István, Csanádi Pál, Varga János és Tóth La­jos. A nehézipar kiváló dolgo­zója kitüntetést összesen 18-an kapták meg. Az ünnepség után még sokáig szórakoztak együtt a gyár dolgozói és a vendégek. Rudolf Helmer, az NDK magyarországi nagykövete (bal­oldalt) megtekinti az üzemet. Képünk a szálképzőteremben készült.

Next