Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. március (14. évfolyam, 18-25. szám)

1959-03-04 / 18. szám

KOMÁROM DOLGOZOK LAPJA VIIAG PPOLETAdA! EGYBOVETEK! *AZ MSZMP ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. Ára 60 fiLLér TATABANYA, 1959. MÁRCIUS 4. Tatabánya jövőjéről és a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről tanácskozott a Tatabányai Városi Tanács Az elmúlt pénteken kibővített ülést tartott a Tatabányai Városi Tanács. Az első napirendi pont keretében Horváth Géza v. b.-elnök ismertette Tatabánya város rendezési tervét. Elmondotta, hogyan hálózzák be néhány év múlva korszerű utak a város valamennyi részét, miként alakul egy-egy városrész képe, mely településeket bonyolítják le és hol épül helyettük új, modern lakónegyed. A 75 ezer lakosra számított, 15—20 évre szóló távlati terv a város valamennyi égető problémáját felöleli. Beszélt Horváth elvtárs az 1959-es feladatokról is. Ebben az évben 43 millió forintot fordít a tanács és a szénbányászati tröszt a kommunális építkezésekre. Egyre jelentősebben járul hozzá az anyagi eszközök előteremtéséhez az év elején létrehozott Ipari Melléktermékeket Feldolgozó Vállalat, mely — különösen, ha fokozottan támogatják a többi üzemek újabb és újabb városfejlesztési beruházásokat tesz lehetővé. Végül hangsúlyozta Horváth elvtárs, hogy az ismertetett terv megvalósítása nemcsak a pénzügyi feltételek előteremtésén, hanem a város lakóinak és elsősorban a tanácstagoknak a hozzáállásán is múlik. Különösen a város tisztaságának — mely elég rossz hírben áll — növelésében tehetnek sokat a tanácstagok. Az áprilisban induló tisztasági hónap keretében szervezzenek körzeteikben társadalmi megmozdulást az utcák, háztájak rendbehozására, a szemét és hulladékok eltávolítására. A hozzászólók közül Szabó Pál tanácstag azt javasolta, hogy a városrendezési tervet — lehetőleg körzetekre bontva — minden tanácstag kapja meg, hogy választói előtt ismertethesse azt. Dr. Bodor Sándor a város levegője szennyezettségének csökkentésére a fásítás és a fertőző hulladékok eltávolításának jelentőségét hangsúlyozta. Ehhez kapcsolódott az a hozzászólás is, mely a cementgyárnak szovjet példára történő portalanítását sürgette. A második napirendi pont, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítésével kapcsolatos feladatok ismertetője Bödecs József v. b.-elnökhelyettes volt. — A munkás-paraszt szövetség nemcsak a munkásosztályra vonatkozik akkor, amikor a felelősségről, a terhek viseléséről van szó — mondotta. — A parasztságnak ugyanolyan létérdeke a szocializmus építése. Megyénk legtöbb községében már megértették ezt. Ma már közel ötvenezer katasztrális holddal nagyobb a tsz-ek földterülete, mint bármikor volt, s ez a szám óráról órára emelkedik. A mi városunkban is bebizonyította a Kossuth Tsz, hogy tagjainak magasabb jövedelmet tud biztosítani, mint egy 10—12 holdas egyéni gazdaság. Az új belépők is találjanak náluk otthonra és a régi tagok fogadják őket szívesen. Az üzemek pedig úgy foglalkozzanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a tsz-ek patronálásával, mint ahogy tatabányai II-es számú erőmű a teszi a Kossuth Termelőszövetkezetnél. A városban másutt is megvannak a feltételek egyegy jó tsz alakítására. Máris szép számmal vannak jelentkezőik. Minden gazda gondolkozzon el ezen. Járuljanak hozzá a város ellátásához, ne úgy, mint eddig, hogy fuvarozással tévesztik össze az őstermelést, a földek pedig 10 év óta elhanyagoltan, trágyázatlanul állnak. A szénfuvarozást egyébként is fokozottan állami vállalat kezébe adjuk, amennyiben ez kezdetben nem tudja megfelelően lebonyolítani, a meglevő és új tsz-eket kapcsoljuk be a fuvarozásba. Városunk lakói egyre több mezőgazdasági cikket várnak a környék parasztjaitól. Ezt csakis nagyüzemi belterjes gazdálkodással lehet elérni. Parasztságunk igényli a jó és egyre több iparcikket, de most már ő maga is adjon több, jobb mezőgazdasági terméket az ipari dolgozóknak. A tanácsülésen felszólalt Molnár László elvtírs, a megyei pártbizottság első titkára. — Őszintén és nyíltan kell beszélni a parasztsággal — mondotta. — Emlékeztetni őket a megtett útra, arra, hogy eddig a munkásosztály volt az, amelyik többet vállalt a békéért, a szocializmus építéséért folyó harcban. Ki adta a parasztságnak a földet? Ki parcellázta fel? Ki védte meg a nagybirtokosokkal szemben jogaikat? A munkásosztály. Emlékezzenek arra, mit mondott 1956. november 3-án Mindszenty bíboros: „Az egyház birtokait pedig visszavesszük.” S hogy ez nem így történt, az újból a munkásosztályon és nagy szövetségesén, a Szovjetunión múlott. Ki fizeti Tataibányán a fuvardíjakat, azt, ami az itteni parasztságnak külön jövedelmet biztosít és előidézi a földek elhanyagolását? A bányászok! Jegünk van hát azt mondani: így nem mehet tovább. A parasztság művelje meg a földet és élelmet biztosítson, ne pedig fuvarozzon, kupeckedjen. Amikor mi technikánkkal már az eget döngetjük, a föld sem maradhat le. — Az előbb itt nagyszerű szavakat, adatokat hajtottunk arról, miként fog fejlődni városunk. Mindez sok-sok millió forintba kerül. S ehhez a várt parasztsága az adó útján alig 18 százalékkal járul hozzá A történelem folyamán soha nem akartunk rosszat a parasztságnak. Most sem, hiszen a szövetkezés az ő érdeküket szolgálja. A kapitalista rendszer termelését csakis ily módon, fejlett szocialista gazdaságokkal lehet túlszárnyalni, s ezáltal a békét tovább erősíteni. Kroszner László elvtárs a megyében most folyó tsz-szervezés eddigi tapasztalatairól és követendő módszereiről beszélt. Elek Jártas, a Kossuth TV elnöke a tsz életét, munkamódszereit ismertette, s azt, hogyan fejlődött, alakult közös gazdálkodásuk. Több órás vita után végül a harmadik napirendi pontban a város népi ellenőrző bizottsága számolt be a tanácsülés előtt az eddig végzett munkájáról 30 új fazonú cipőmodellt készít a tatabányai Cipész Ktsz Tatabánya különböző helyein, a Népházban, a megyei tanács földszintjén levő vitrinekben, az újvárosi cipőszalonban és a Baross utcai cipő szakboltban megtekinthetők a tatabányai Cipész Ktsz új fazonú cipőmodelljei. Budapesten nemrégen cipőkiállítást rendeztek, melyet a szövetkezet vezetősége is megtekintett. Az ott látottak után úgy döntöttek, hogy Tatabánya lakosságát is megismertetik kb. 30 új cipőfazonnal. Ezekből a fazonokból rendelés szerint készítenek. 4000 pár új cipő készítését tervezték. A KISZÖV részlegfejlesztési terve szerint még ez évben a Kertvárosban cipőátvevő- és javítórészleget nyitnak. Szó van arról is, hogy a tömbházak környékén szintén részleget nyitnak, ahol gyótgy-ortopéd cipők készítésére is felvesznek majd rendelést. MAI SZÁMUNKBÓL: Nemzetközi szemle 2. old. — Tudják, mit hoz a jövő. 3. old. — Egy hónap Kínában 4. old. — Válasz az új belépők kérdésére 5. old. — Az iskola és a szülői ház kapcsolatáról 6. old. — Asszonyoknak, lányoknak 7. old.— Sport 8. old. A „0” fokot várják a téglagyárak 5000 családi ház befedésére való cserepet gyártanak A Meteorológiai Intézet időjelzéseit kevés vállalatnál figyelik annyira, mint a Komárom megyei Téglagyári Egyesülésnél. Közeledik március, a téglagyári idény kezdésének hónapja. És ha éjszakánként „0” fok körül lesz a hőmérséklet, akkor megindulhat a gyártás. Azért figyelik annyira a meteorológiai jelentéseket, mert néhánynapos fagyos éjszaka sok millió nyerstégla szétrepedését és sok mázsa szén elpocsékolását jelentheti. Az eddigi időjárás igen kedvező volt a téglagyáraknak. Sikeresen folynak a téli karbantartások. Március elején a műszárítóval rendelkező Neszmélyi Téglagyár már munkához kezd. És indulásra állnak a nyergesújfalud és a tatai téglagyárak is. lát — Milyen mennyiségű téges cserepet gyártanak ez évben a téglagyárak? — kérdeztük a tatai központban. Kisméretű téglára átszámítva — mint mondták — két és fél millió darab téglával többet gyártanak ez évben, mint tavaly. Megnövelik a cserépgyártást, másfél millió cseréppel gyártanak többet, mint 1958-ban. Összesen annyi cserepet készítenek, mely 5000 családi ház, azaz egy kisebb városka épületeinek befedéséhez lenne elegendő. Az évi tervet túl akarják teljesíteni, mert a falu átalakulása nagy feladatot ró a téglagyári dolgozókra. Az idei téglagyártási terv egyik lényeges pontja, hogy az építők által megkedvelt és keresett 10-es válaszfal-téglából nagyobb mennyiséget készítenek. Sorozatosan gyártják majd a Zöld—Lohner-féle blokktéglát és a tatai 27-es blokkot is. A nyárra készül a Szikviz- és Jéggyártó Vállalat Hárommillió üveg szódavíz és 230000 üveg „Üdítő" készül ez évben Jeget ilyenkor télen kevésbé használunk, de majd jönnek .• II ."a nyári rajpok, és akkor róla esik a hideg sör, a hűtött italok és ételek. És hogy nyáron ne legyen hiány a jégből, már most készült a Szikvíz- és Jéggyártó Vállalat a szezonra. A tatabányai jégüzem már próbafagyasztásra készen áll és Esztergomban, Komáromban is rövidesen elkészülnek a karbantartással. A vállalat ez évben 2500 mázsa műjeget gyárt majd. A szódavízgyártó üzemek pedig 3 millió liternél több sasódát hoznak forgalomba. A megye lakossága megkedvelte a Margitszigeten készülő „Bambi” nevezetű üdítőital testvérét , „az Üdítőt”, a megyénkben készülő narancs- és mintaízű hűsítő italt. Ebből hiány nem lesz a nyáron, mert 230 000 üveggel gyárt majd a vállalat. A jelenlegi négy üdítőital töltő üzemen kívül még Esztergomban létesítenek egyet, hogy a kirándulóhelyeket bővebben elláthassák. Évente 15-20 millió forint megtakarítás az osztályozott szén mennyiségének növelése nyomán Dorogon A Dorogi Szénbányászati Tröszt dolgozói múlt év második felében a szén minőségének javításával 3 millió forint többletbevételhez jutottak és a magasabb fűtőértékű szénnel jóllártak a vásárlók is. Most intézkedési tervet dolgoztak ki, hogy fűtőérték fokozásán kívül növeljék az osztályozott szén mennyiségét Az előny itt is kétoldalú. Az erőművek és más fogyasztók a tüzelőberendezések gazdaságosabb üzemeltetéséhez megfelelő osztályozott szenet vásárolhatnak, a bányák viszont magasabb áron értékesíthetik a rostált, válogatott szenet. A tokodi osztályozó munkájának megjavítására például azt tervezik, hogy egy új vibrátor beállításával nagymértékben növelik a legkeresettebb szénfajta, rostált daraszén a jó minőségű mennyiségét. Ezzel havonta 1 millió forinttal nő a tröszt bevétele és már az első hónapban többszörösen megtérül az új berendezés ára. Megoldást dolgoztak ki a vizes szén rostálására és tervbe vették a II-es aknából eddig osztályozatlanul elszállított oligocénkori aknaszén válogatását is, így havonta mintegy 20 ezer tonna szénnel többet osztályozhatnak, amellyel évente 15—20 millió forinttal növelik a dorogi bányák bevételét. • • Ünnepélyesen átadták az ország első danulonüzemét a nyergesújfalui viscosagyárban Ismét gazdagodott megyénk. Teljes kapacitással a kezdeti nehézségeket leküzdve dolgozik az első hazai danulonüzem, a Magyar Viscosagyár új üzemrésze. Sok évi fáradságos munka, tanulás, tervezés előzte meg az ünnepi átadási napját. Mert pénteken ünnepeltek a nyergesújfalui viscosagyárban. Átadták rendeltetésének az új üzemet. A danulongyár felépítésén, szerelésén 12 kivitelező vállalat szakmunkásai dolgoztak. Az ünnepségen mind a 12 gyár képviselője megjelent. De részt vett az ünnepségen a Német Demokratikus Köztársaság nagykövete. Rudolf Helmer elvtárs, és a nagykövetség több munkatársa is. Részt vett Czottner Sándor elvtárs. nehézipari miniszter. Szelkor Gyula elvtárs, nehézipari miniszterhelyettes. Végh László könnyűipari miniszterhelyettes, sőt Csehszlovákiából a Dimitrov Vegyiművek igazgatóhelyettese is eljött, hogy üdvözölje a viscosagyár vezetőit, dolgozóit az új gyár átadása alkalmával. A vendégek először több csoportban megtekintették a danulonüzemet. Minden csoportot mérnökök vezettek, akik megmagyarázták a folyamatot, amíg a kaprolaktámból danilon lesz. Az üzem megtekintése után a gyár kultúrotthonában Szekér Gyula elvtárs, nehézipari miniszterhelyettes mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a vegyipar fejlődésében jelentős állomás az első magyar danuionüzem avatása. Nemcsak új gyárat, de egy új iparágat is teremtettünk. Az üzem építése 1956 közepén kezdődött meg. Az ellenforradalom az építőmunkát félévre megszakította, ennek ellenére német barátaink és a szerelésben részvevő 12 magyar kivitelező vállalat szakmunkásai segítségével 40 millió forint helyett 37 millió forint költséggel épült fel. Szekér elvtárs köszönetet mondott a vállalat dolgozóinak s a Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek a hazájuk és kitűnő szakembereik által nyújtott segítségért. Ezután arról beszélt, hogy az új gyár eddigi sikerei megfelelnek a várakozásnak. Az üzem a várt 15—20 százalék elsőosztályú szál helyett 80 százalék elsőosztályút ad. A danulongyár naponta 1 tonna danulont termel a Hungária Vegyiművek kaprolaktámüzeme által gyártott nyersanyagból. A magyar vegyipar igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. Napirenden van a vegyipar gyorsított fejlesztése. A danulonüzemet is fejlesztjük. Arra törekszünk, hogy a jelenlegi évi 300 tonnáról mielőbb évi 1000 tonnára növekedjék a gyár termelése. Az 1960-tól 1965-ig terjedő években kétszer-háromszor annyi beruházást akarunk előirányozni a vegyiparra, mint 1955-től 1960-ig. A hazai textilipar nyersanyagellátását mindössze 10 százalékig biztosítottuk hazai anyagból Rövid időn belül 25—30 százalékig hazai szálanyagból szeretnénk ellátni. A miniszterhelyettes beszéde után Fekete Ferenc, a viacosagyár igazgatója a gyár kollektívájának nevében elmondta, hogy büszkék az üzemre. Az a törekvésük, hogy a könnyűipar igényeit kielégítsék. Hans Kohrman, az NDK állami tervbizottsága vegyipari főosztályának helyettes vezetője az építésben elért eredményekről emlékezett meg. Rudolf Helmer elvtárs, az NDK nagykövete a Német Demokratikus Köztársaság vegyipari munkásai nevében minden jót kívánt az új üzem munkásainak. Az ünnepség végén Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter szólalt fel, majd a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében kormány- és miniszteri kitüntetéseket adott át a gyár építésében jó eredményeket elért dolgozóknak. Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést kapott Fekete Ferenc, a viscosagyár igazgatója, Fischer Béla, a gyár főmérnöke, Verden Ferenc tervező főmérnök. Munkaérdemérem kitüntetést kapott Szántási István, Csanádi Pál, Varga János és Tóth Lajos. A nehézipar kiváló dolgozója kitüntetést összesen 18-an kapták meg. Az ünnepség után még sokáig szórakoztak együtt a gyár dolgozói és a vendégek. Rudolf Helmer, az NDK magyarországi nagykövete (baloldalt) megtekinti az üzemet. Képünk a szálképzőteremben készült.