Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. május (14. évfolyam, 35-42. szám)
1959-05-01 / 35. szám
2 Május elseje tiszteletére A Szovjetunióban nemrég a kollektívái százezrei jelentették, hogy az első negyedév feladatait határidő előtt teljesítették. A Kuznyeck-medence bányászai a donyeci bányászokkal versenyezve, 200 ezer tonna szenet adtak terven felül. A kuznyecki bányászok naponta 19 ezer tonnával több szenet küldenek felszínre, mint egy évvel ezelőtt. A moszkvai, a leningrádi, a szverdlovszki, a krasznojarszki, a lettországi és más gazdasági körzetek ipari vállalatainak dolgozói határidő előtt fejezték be háromhavi tervüket. Az SZKP Központi Bizottságának május 1-i jelszavai új, dicső tettekre lelkesítik a városi és falusi dolgozókat, újabb erőket keltenek életre a munka és az alkotás érdekében. Tegyünk egy rövid sétát. Moszkva A Sarló és Kalapácsgyár kohászai becsülettel állják a május 1-i munkásőrséget. Az első negyedévben több ezer tonna acélt és hengerelt árut adtak terven felül. A munka termelékenysége a tervezettnél 10 százalékkal gyorsabban emelkedett. A gyár újítói 359 javaslatot nyújtottak be, megvalósításuk 800 ezer rubel megtakarítást eredményez. Leningrad Nagy a munkalendület a Krasznij Viborzsec-gyárban, ahol 30 évvel ezelőtt kezdődött az a szocialista verseny, amely csakhamar az egész országra kiterjedt. E vállalat kollektívája a május 1-et megelőző napokban lényegesen túlteljesíti előirányzatait, s kizárólag kiváló minőségű terméket gyárt. Nagyszerű munkasikerekkel köszöntik május 1-ét az Iljics szerszámgépgyár munkásai. A gyárban szocialista verseny indul „a kommunista munka élenjárója“ megtisztelő cím elnyeréséért. I. Rudakov, V. Korotkov és I. Bezrukov, a Kirov-gyár esztergályosai nagyszerű hazafias kezdeményezésbe fogtak: egyéni, hétéves terveket állítottak össze. Az újítók kezdeményezését vállalatában a város számos sokan követik. A termelési sikerekkel akarja köszönteni május 1-ét a kohóművek kollektívába is. Május 1-i felajánlásaik között szerepel, hogy a második negyedévben határidő előtt elkészítik a sztálingrádi vízierőmű hidraulikus turbináját, 1-ig pedig legyártják a május Kínai Népköztársaságnál rendelt 50 ezer kilowatt kapacitású gázturbinát. Sok mindent elmondanak ezek a puszta tények. Elsősorban is azt, hogy a szovjet ipar a hétéves terv első hónapjaiban jó rajtot vett. Ezenkívül azt is bizonyítják, hogy a szovjet nép tántoríthatatlan akarattal váltja valóra a merész terveket. Ebben a mindent legyőző elszántságban rejlik a győzelmek biztosítéka. Megkezdték a dorogi XVII-es bánya új módszerű víztelenítését A hazai bányavidékek közül a dorogi szénmedence bányászai vívják a legtöbb küzdelmet a vízzel. Most dicséretre méltó eredményt értek el a XVII-es aknában, amelybe a múlt év végén annyi víz nyomult, hogy már nem tudtak megbirkózni kiszivattyúzásával, s abba kellett hagyni a széntermelést. A geológusok gondos számításai szerint azonban két fúrólyukkal a külszínről pontosan beletaláltak azokba a csatornákba, amelyekből a víz a bányába ömlött, így a fúrólyukakon át lebocsátott mintegy 2500 köbméter homok, murva, lösz, rongy és cement keverékével alig öt hónap alatt sikerült eltömni és becementezni ezeket a csatornákat. Ilyen gyors eredményre még nem volt példa a dorogi szénmedencében. A napokban már megkezdték a bánya víztelenítését is. A tröszt műszaki vezetőinek tervei szerint teljesen új módszer szerint szivattyúzzák a vizet. Hosszú és erős gumitömlőt szereltek a szivattyúra, s így a víznívó süllyedését követve, működés közben tudják a berendezést lejjebb engedni a függőleges aknai szállító kassal. Ezzel a szivattyú teljesítményét is jobban ki lehet használni, s ennek köszönhető, hogy a bányában négy nap alatt már 85 méterrel csökkent a víz magassága. Újszerű még az is, hogy a kasban levő szivattyúgépészek jelzések helyett gégemikrofonos telefonon beszélnek és adnak utasításokat a külszíni berendezések kezelőinek. A számítások szerint a függőleges aknában rövidesen és a bánya vágataiban két hónap alatt befejezik a víztelenítést, s még az idén a széntermelést is megkezdik. Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA A kínai filmművészet fejlődése Kínában tavaly 3,2 milliárd néző tekintette meg a filmeket. A falvakban több mint 2 milliárd nézőt számláltak, vagyis 60 százalékkal többet, mint 1957-ben. Tavaly Kínában 122 egész estét betöltő és 1100 rövidfilmet gyártottak. Tavaly 2,5- szer annyi játékfilmet készítettek, mint 1957-ben. Ma már 10 kínai filmstúdió gyárt színes filmeket. A legnagyobb filmgyárak szélesvásznú filmalkotásokat bocsátanak ki. A lengyel atomtudomány fejlesz rész Az Atomenergia Békés Felhasználásának Állami Tanácsa megvitatta a lengyel atomkutatás fejlesztésének feladatait az elkövetkező két-három évben. A legfőbb feladat: a sugárzó izotópok gyakorlati alkalmazása a technikában, a biológiában, az orvostudományban és a mezőgazdaságban, valamint a főleg sugárkémiai kutatásokat szolgáló második lengyel atomreaktor felépítése A második lengyel atomreaktor építésében nagy segítséget nyújtanak a szovjet szakemberek. Több mint hárommillió koronát gyűjtöttek eddig a VIT-alapra Csehszlovákiában Csehszlovákiában a fiatalok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a közelgő bécsi Világifjúsági Találkozón a kapitalista és a gyarmati országok azon fiataljai is részt vehessenek, akik saját eszközeikből nem tudják megtéríteni a kiadásokat. Március 31-ig 3 millió 116 ezer 983 koronát gyűjtöttek erre a célra. KÉT ÓRA HÁBORÚ írta*. Maurice Thorez Újabb tragikus megpróbáltatás érte Madagaszkár népét. A gyarmatosítók 1947-ben 86 ezer fiát mészárolták le azzal a hazug váddal, hogy lázadást szítottak, pedig csak szabadságot és boldogságot akartak. Idén szörnyű kataklizma sújtotta a nagy szigetet. Heves szélviharok, özönvízszerű esők pusztítják csaknem egész területet. Az áradás a szegény emberek százezreit űzte ki otthonukból. Igen sok ember esett áldozatul az árvíznek: a romok alatt pusztult el, vagy elsodorták a hullámok. Hosszú évek munkájára lesz szükség, hogy újjáépítsék a falvakat és városokat és újból otthont adjanak sok nincstelen családnak. Óriási, közvetlen feladat számunkra szerencsétlenül jártak ellátása, ruházása és elhelyezése. Franciaország népe ezt jól megértette. A rokonszenv és együttérzés friss lendülete mutatkozott meg országszerte Madagaszkár megsegítése érdekében. A dolgozók, a kisemberek, túlságosan jól ismerik a nyomort, hogy át ne érezzék azok bajait, akiket utolért. Tudják azt is, hogy az együttérzés melege milyen erőt ad. Valamennyien őszinte áldozatkészséggel válaszoltak hatóságaink és a különböző segélyszervezetek felhívására. De nem elsősorban arról a néhány frankról van szó, amelytől megfosztják magukat olyanok is, akiknek jóformán semmijük sincsen. A malgas nép megsegítéséhez milliárdokra van szükség. Elsősorban a kormánynak kell sürgősen pénzt küldenie. Nos, a kormány képes volt 200 millióra korlátozni a madagaszkári kárvallottaknak küldött első segítséget! Kétszázmilliót küldött, alig annyit, amennyibe két órai algériai háború kerül! A nemzetgyűlés kommunista csoportja közbenjárt azért, hogy a malgas népnek nyújtott első segítség összegét tízmilliárd frankra emeljék. Ha máshol nem, a katonai költségvetés 1600 milliárdjában meg lehet találni ezt az összeget.. . . Elvenni ezt a pénzt a háború és halál milliárdjaiból, s az élet és testvériség céljaira áldozni — ésszerűbb felhasználás és jobban megfelel Franciaország igazi nagyságának. A Albán Népköztársaság első országos szpartakiádja Az Albán Népköztársaság dolgozói idén november 29-én ünneplik az ország felszabadulásának 15. évfordulóját. A nagy ünnepre értékesebbnél értékesebb felajánlásokkal, gazdag művészeti, kulturális és sportműsorral készül az ország apraja-nagyja. A különböző rendezvények közül kiemelkedik szpartakiád, az első országos amelynek első szakasza még 1958-ban megkezdődött. Az Albán Népköztársaságban most első ízben rendeznek ilyen hatalmas méretű sporteseményt, illetve eseménysorozatot, amelyben szinte kivétel nélkül az ország valamennyi sportolója részt vesz. Ez az országos szpartakiád ugyanakkor hű képet ad a tömegsport és a testnevelés fejlődéséről is a népi Albániában. 1958-ban, a szpartakiád első szakaszában, a különböző versenyeken és mérkőzéseken csaknem 76 ezer sportoló vett részt. Már az első szakasz eredményesnek bizonyult, nemcsak a tömegesség, hanem az eredmények tekintetében is. A különböző versenyek és mérkőzések mozgósító hatásának eredményeként 61 százalékkal növekedett az igazolt sportolók száma. A versenyeken 88 új országos rekordot ásottak be. „r..úr,, Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy teljes mértékben megvalósítható az országos szpartakiád legfontosabb célkitűzése: 30 százalékkal növelni a sportolók számát és javítani az egyéni eredményeket. BEVÁLTOTTA A HOZZÁFŰZÖTT REMÉNYEKET Elkészült az Szerszámgépgyárban Esztergomi az MF 250 függőleges marógép, az új marógépcsalád második tagja. A gép kísérleti üzemeltetése megkezdődött. Az eddigi üzemeltetés beváltotta a géphez fűzött reményeket. A gépet kiállítják a Budapesti Ipari Vásáron is. — KÖZEL 7 MILLIÓ FORINTOT FORDÍTANAK a komáromi járás termelőszövetkezetei 1959-ben építési beruházásokra. itiei). AiAJLa l. légoltalmi kiállítás Esztergomban* A megyei és az Esztergom város légoltalmi parancsnokság nagyszabású légoltalmi kiállítást rendez az esztergomi volt Petőfi művelődési házban. A kiállítást, mely a légoltalom eddigi fejlődését és az atomtámadás elleni védekezés lehetőségét mutatja be, május 2-tól 18-ig tartják nyitva. Az ünnepélyes megnyitóra május 3-án délelőtt 10 órakor kerül sor, majd bemutatják az Egységek működése című első légoltalmi hangos filmet, melynek megtekintése díjtalan. A látogatási idő mindennap délelőtt 9 órától este 8 óráig tart. A látogatás díjtalan. László Béla szds. megyei lg. tpk. Magyarország külkereskedelmi forgalma 1958-ban Magyarország 1958. évben 7392 millió devizaforint értékben hozott be különböző nyersanyagokat és árucikkeket. Kiviteli forgalmunk 7979,6 millió devizaforint volt. Külkereskedelmi forgalmunk egyenlege 1958-ban 587,6 millió devizaforint nyereséggel zárult. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerei a forgalom nagysága szerinti sorrendben: összforgalom Behozatal Kivitel millió devizaforintban 1. Szovjetunió 4112.6 2273.0 1849.62. Csehszlovákia 2010.8 919.6 1091.2 3. Német Demokratikus Köztársaság 16*7.6 812.4 885,2 4. Kínai Népköztársaság 1072 . 397.7 874,4 5. Német Szövetségi Köztársaság 812.9 416.1 396,8 6. Lengyelország 784.9 389.3 395.6 7. Jugoszlávia 636.7 135.3 450.9 8. Ausztria 510.8 235.6 275,2 9. Nagy-Britannia 369.8 225.6 144.2 10. Románia 345.7 166.6 179 1 11. Olaszország 337 7 121,1 216.6 12. Egyesült Arab Köztársaság 319.2 147,1 172.1 13. Franciaország 288.5 163.2 125.3 14. Svájc és Liechtenstein 273.5 108.5 165.0 13. Bulgária 229.3 108.5 120.8 16. Törökország 183.4 71,9 111.5 17. Hollandia 165.2 88.0 77.2 18. Belgium és Luxemburg 121.4 62.7 38.7 19. Svédország 109.3 53.2 36.1 20. Finnország 101.5 72.6 2. 9 21. Brazília 90.0 49.7 40.3 22. Argentina 88.2 68.0 20.2 23. Dánia 53.5 24.2 29.3 24. India 51.5 19.0 32.5 25. Irán 46.9 19.1 27.8 26. Amerikai Egyesült Államok 44.2 19.6 24.6 A termelőerők és termelési viszonyok kötelező összhangjának törvénye #r a XX. kongresszus tükrében A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa ez év januárjában megvitatta a Szovjetunió hétéves népgazdasági tervét, amely szerves részét képezi a 15 éves perspektivikus népgazdasági terv■ nek. Ezen a kongresszuson a marxizmus—leninizmus elmé■ letének több tételét konkretizálták és átültették a gyakor■ latba. Ezek egyike — amelybe a népgazdasági terv épül ■ — a termelő ~rők és termelési ]viszonyok kötelező összhangjának törvénye. A terv nem kevesebbet tűz célul, mint megteremteni a kommunizmus anyagi és technikai alapját, vagyis biztosítani a termelőerők rohamos fejlődését ' és ezzel összhangban a termelési viszonyokét is. A terv grandiózus céljainak megvalósítása tehát a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődő összhangjának eredménye lesz. a A termelőerők fejlődésének meggyorsításával hatalmas távlatok nyílnak meg az élet minden területén. Láthatjuk ezt a XXI. kongresszus hatalmas terveiben is. A terv szerint az ipar össztermelése 1965-ben 80 százalékkal lesz nagyobb, mint 1958-ban volt. Ezen belül az „A" csoport (a termelőeszközök) termelése 85—88 százalékkal, a „B“ csoport (fogyasztási cikkek) termelése 62—65 százalékkal lesz nagyobb. Az ipar termelése a hét év alatt ugyanannyit növekszik, mint a legutóbbi 20 évben összesen. Annyi erőműkapacitást helyeznek például üzembe, mint amennyit Angliában, Franciaországban és Nyugat-Németországban valaha is építettek. A termelőerők fejlődésének üteme eddig is igen gyors volt a Szovjetunióban. Az ipari termelés 1913-hoz képest harminchatszorosára, ezen belül a termelőeszközök termelése nyolcvanháromszorosára, gépipar és fémfeldolgozó ipari termelése pedig kettőszáznegyvenszeresére emelkedett. Most egy hónap alatt több acélt és kőolajat termelnek, mint amennyit 1913-ban az egész évben. Három nap alatt termelnek annyi áramot, amennyit Oroszország a forradalom előtt egy év alatt. A termelőerőkön belül legdöntőbb szerepe az embernek van. A XXI. kongresszus érveiből kitűik, hogy ebből kiindulva, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak, elősegítsék a dolgozók munkáját és tovább javítsák a művelődés feltételeit. A hétéves tér" azt a feladatot tűzi ki, hogy valamennyi gazdasági ág további hatalmas arányú fellendítése és a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján biztosítsák a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelkedését. Ezt bizonyítja a nemzeti jövedelem emelkedése is, amely 1958-hoz képest 1965-ig 62—65 százalékkal nő és mintegy hatszorosan szárnyalja majd túl az 1940. évi, a háború előtti színvonalat. A munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme 40 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme szintén 40 százalékkal növekszik. Nem is beszélve arról, hogy ugyanezzel párhuzamosan a világ legrövidebb munkanapját és munkahetét vezetik be, s hét év alatt 15 millió lakást építenek, többet, mint 1917 óta összesen. Marx A tőkében az ember tevékenységét a következőképpen jellemzi: „Egy gép, amely nem vesz részt a munkafolyamatban, haszontalan, ezenkívül áldozatul esik a természeti anyagcsere romboló hatalmának. A vas megrozsdásodik, a fa elkorhad, a fonál, melyet nem szőnek vagy nem kötnek meg, veszendőbe ment gyapot. Az eleven munkának kell ezeket a dolgokat megragadni, halottaiból feltámasztani, csak igy lehetséges használati értékből tényleges és ténykedő használati értékké változtatni." (Marx: A tőke, I. köt. 175. old.) A Szovjetunió hétéves terve tehát — mint a fentiekből látjuk — ezt a tevékenységet minden tekintetben elősegíti a népgazdasági terven keresztül. Ugyanakkor a termelőeszközökön belül is fontossági sorrend van, amely szerint a legforradalmibb a munkaeszköz. Az a tény, hogy a legfőbb termelőerő az ember, nincs ellentétben azzal a marxi megállapítással, hogy a termelőerőkön belül a munkaeszközöknek van meghatározó szerepük, s azon belül is elsősorban a szerszámoknak. Mivel a marxisták fejlődésében szemlélik és vizsgálják az eseményeket, megállapították, hogy a szerszámok változását követi az emberek ügyességének, gondolkodásának fejlődése is, amelyet termelés közben szereznek meg. Nem a tudomány fejleszti elsősorban a termelést, hanem a termelés fejlődése ad lendületet a tudománynak a további munkához. Persze, munkaeszközök tökéletesítésében nagy szerepe van a tudománynak, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Világos tehát, hogy a technika nagyarányú fejlesztése, amelyet a XXI. kongresszus kitűzött, az ember ügyességének, szorgalmának, azonkívül a munka tárgyának minőségi változását is magával hozza, vagyis előmozdítja a termelőerők általános fejlődését. A szocializmusban a termelőeszközök társadalmi tulajdona az alap. A termelési viszonyok összességét, e viszonyok jellegét a termelőeszközök társadalmi tulajdona határozza meg. Mi sem természetesebb ezért, hogy a dolgozók különféle fórumokon