Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1962. október (17. évfolyam, 79-87. szám)

1962-10-10 / 81. szám

Komárom Világ egym­ij^k! XVII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM * Ára 60 fillér * 1962. OKTÓBER 10. SZERDA a PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Új vállalás a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél Növelik a gépi rakodást és az összüzemi teljesítményt Még nem készültek el a Ta­­tabányai Szénbányászati Tröszt harmadik negyedévi termelésének teljes statiszti­kai adatai, de a főbb számok máris mutatják, hogy a tröszt eleget tett feladatának. A ver­seny az üzemekben elsősorban az évi terv teljesítéséért fo­lyik, ezen belül vetélkednek egymással a brigádok, körle­tek és üzemek a pártkongres­­­szus tiszteletére. Az év eddigi szakaszában a tröszt üzemei nemcsak mennyiségi, de a minőségi kö­­­vetelményeket is betartották. A Xl-es akna a harmadik negyedévi mennyiségi ter­vét 108,5 százalékra telje­sítette, de kiválóan dolgoz­tak a XI-es, a XIV-es ak­na bányászai is. A jó munkát azonban első­sorban az összüzemi teljesít­mények mutatják. A Xl-es bányaüzem összüzemi teljesít­ményelőirányzata júliusban egy műszakra 1666 kiló volt, s elért 1752 kilót, augusztusban pedig 1796 kilót. A XIV-es ak­nán az egy főre eső összüzemi teljesítmény a tervezett 1393 kilóval szemben, augusztus­ban 1435 kilóra növekedett. A teljesítmények növekedése megteremtette a lehetőséget a tröszt eredeti évi vállalásának a felülvizsgálására. Az év elején a tröszt vállal­ta, hogy széntermelésének 32,5 százalékát géppel rakja fel, s 47,8 százalékát géppel szállít­ja el. A harmadik negyedév­ben a vállalt arányokat jóval túlteljesítették, a gépparkot jobban kihasználták. Ezért szombaton a pártkongresszus tiszteletére a tröszt újabb minőségi vállalást készített. Elhatározták, hogy az összüzemi teljesítményt az eredetileg vállalt 1123 kilóról az év végéig 1128 kilóra teljesítik, s még százötvenezer tonnával több szenet raknak fel gép­pel. Ez azt jelenti, hogy december végéig a tatabányai bányák 1 100 000 tonna szenet raknak fel mechanikus úton. Az új vállalás feltételét a a gépek karbantartásának a javulása és a géppark kihasználása te­remtette meg. Vetélkednek az újítók is Korszerűsítik az előfeszített aljakat gyártó Komárom megyei üzemrészt a Vasbeton­gyárban. A vibrátorokat Schmidt István, Németh Jó­zsef és Farszki Ernő, a gyár dolgozóinak újításai alapján átalakítják. Elgondolásukat a múlt év végétől az I-es gépso­ron már alkalmazzák. A ta­pasztalatok alapján alakítják át a többi gépsort is. A válla­lat karbantartói igyekeztek, hogy a gépeket minél előbb el­készíthessék, hiszen a kong­resszusi versenyben így gazda­ságosabban dolgozhat a gyár. Az újítás segítségével évente 250 ezer forintot takaríthat­nak meg. A gyárban nemcsak a men­­­nyiségi terv teljesítéséért ve­télkednek, hanem a jó újítások számának növeléséért is. Az év első felében beadott 64 újí­tás közül harmincat elfogad­tak, s ezért a javaslattevők­nek 25 000 forintot fizettek ki. A gyár kiváló újítókkal büsz­kélkedhet, akik mindig a leg­szükségesebb területen igye­keznek segíteni. A képen az előrefeszített aljat gyártó üzem látható. Elő­térben az újítás, az öttagú vibrátorsor, a rajta levő feszítő­­paddal Emelkedik a paraffingyártás Almásfüzitőn A Komáromi Kőolajipari Vállalat alnásfüzítői telepé­nek dolgozói elhatározták, hogy a kongresszusi verseny­ben növelik egyik értékes ter­mékük, a paraffin termelését. Sok paraffint használ a ma­gyar ipar gyógyszerek, koz­metikai cikkek és élelmisze­rek készítéséhez, de ugyanak­kor exportálunk is ebből a fontos termékből. A termelés növelésére fel­újították a paraffingyártó üzemrészt. Rendbehozták és üzembe helyezték a használa­ton kívüli berendezéseket. Ok­tóbertől kezdve havonta 100 ezer forint értékkel több pa­raffint gyártanak. A selejt csökkentéséért versenyeznek a brigádok Nem könnyű a vállalás telje­sítése az Eternit Művekben. A dolgozók az év elején elhatá­rozták, hogy az amúgy rendkívül alacsony raktározá­si si selejtet 0,02 százalékkal csökkentik. Ez harmincezer forint megtakarítást jelent. A gyártási selejt csökkentésére tett vállalásukkal viszont évi 15 ezer forint megtakarítást érnek el. Az év eddigi szakaszában a raktározási selejt egy szinten áll, a termelési selejt is ugyan­az, mint a múlt évben, 0,26 százalék. A szocialista címért vetélkedő brigádok ezért a se­lejt csökkentését tűzték maguk elé. Az idomgyártók közül Vénusz Andrásné brigádja a termelékenységet hat százalék­kal javította, s minőségileg is jó munkát végez. A csőgyár­ban Varga Ferenc brigádja el­határozta, hogy a selejtet múlt évi eredményéhez viszo­n­­yítva egy százalékkal csök­kenti. A tizenegy tagú hullám­­lemezgyártó Pécs-brigád 0,09 százalékos selejtjét 0,02 száza­lékra szorította le. A minőségi munka javításán kívül, minden üzemrészben igyekeznek növelni a termelé­kenységet is. Az év első felé­ben előirányzatukat túlteljesí­tették, viszont a harmadik ne­gyedévben a tervhez viszonyít­va lemaradtak. A következő hónapokban a csorbát kiköszö­rülik, s már októberben jó eredményt szeretnének elérni, hogy a pártkongresszusra va­lamennyi mutatóban a várt teljesítményt adhassák. MAI SZÁMUNKBAN; FORRADALOM A JUNTÁK FÖLDJÉN 2. old. PÁRTÉRTEKEZLETEK a MEGYÉBEN 3. old. a műszálak birodal­mában 4. old.­ TERVKÉSZÍTÉS ÉS ZÁR­SZÁMADÁS 5. old.­­ KÜLPOLITIKAI MOZAIK­­ 7. old.; SPORT 8. old. I A MÚZEUMI HÓNAP ESEMÉNYEIBŐL Xantus Gyula kiállítása Tatán A megyei múzeumi hónap tatai nyitányaként érdekes eseményre került sor vasárnap a Kuny Domokos Múzeumban. Ünnepélyes külsőségek közt nyitották meg Xantus Gyula ma élő pedagógus festőmű­vész gyűjteményes kiállítását. Nagyszámú közönség gyűlt össze erre az eseményre, s megjelentek a megyei, a já­rási, a városi párt-, tanács­szervek és tömegszervezetek képviselői is. A megnyitón Nagy Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője méltatta a múzeumi hónap jelentősé­gét, s a kiállító művész mun­kásságát A múzeumi hónap legfontosabb célja — mondot­ta többek közt —, hogy bemu­tassa a múzeumok szerepét a művelődési életben, munkájuk széleskörű ismertetésével nö­velje tevékenységük hatósuga­rát, s ezzel is elősegítse a dol­gozó emberek általános mű­veltségének nek alakítását növelését, ízlésé­A művész munkásságát be­mutatva elmondotta: Xantus Gyula a szocialista-realista művészeti munkássága mellett arra törekszik, hogy az alko­tás fogalmát az ízlésnevelés, az ismeretterjesztés, a pedagógia területére is kiterjessze. Ezért foglalkozik olyan hézagpótló tankönyv megírásával, amely a művészeti ízlésnevelés elmé­leti és módszertani kérdései­ről szól. A művész érdekes gyűjte­ményes anyagát több héten át láthatja a múzeumban a kö­zönség. őszi alíkony a tatai Nagy tavon Központi táborok a megyében - A legjobb együttesek nyilvános bemutatói - Szülők a kisdobos foglalkozásokon Az úttörőszövetség megyei elnökségének ülése Az úttörőszövetség megyei elnöksége hétfőn ülést tartott Az elnökség megvitatta a nyá­ri táborozásról és az általános iskolai sportéletről szóló je­lentéseket, s elfogadta három szakbizottság munkatervét A táborozásról szóló jelen­tés ismertette, hogy az 1961. évi­­ 52-vel szemben az idén *­ v 61 RSE Pi­t. töltötte a nyár egy részét táborban. A táborozó pajtások szá­ma 2105-ről 2557-re emel­kedett, s így az előző évi 144 százalékkal szemben ez évben az úttörők 16,5 százaléka volt táborban a nyáron. Többségük sátortáborban volt, ami élményszerűbb, érdeke­sebb. A táborok programjában kirándulás, fürdés, üzemláto­gatás, a próbakövetelmények gyakorlása és baráti találko­zók szerepeltek. Az ország más vidékeiről 45 csapat jött me­gyénkbe, ezek sok segítséget kaptak a táborok felállításá­hoz, problémáik elintézéséhez a különböző itteni szervektől. A táborozási szak­bizottság úgy tervezi, hogy a jövő nyá­ron néhány központi tábort szervez a megyében, s ott vál­tanák egymást a csapatok. A saját tábort kiépítő csapato­kat pedig tanácsadással segí­tik, összegyűjtik az eddigi ta­pasztalatokat, a táborozásra vonatkozó irodalmat, s ezt a csapatvezetők rendelkezésére bocsátják. Az iskolák vezetőit pedig arra kérik majd, hogy a gyakorlati foglalkozásokon készíttessenek a táborozásnál felhasználható eszközöket. A kulturális szakbizottság az idén is­mét meghirdeti az út­törőcsapatok, általános iskolák és gyermekszakkörök kulturá­lis szemléjét. Ennek sikere ér­dekében szorgalmazza, hogy a könyvtárakban levő műsortá­rakat fokozott mértékben lás­sák el a gyermekek által elő­adható műsoranyaggal. Ismét megrendezik a tavaszi éneklő ifjúsági napokat megyénk há­rom városában. 1963 májusában a szemle bemutatóin legjobban sze­replő csoportok részére nyilvános bemutatóval összekötött regöstábort háromnapos rendeznek, júniusban pedig Tatabányán megrendezik a megye legjobb úttörőegyütteseinek bemutató­ját. A kulturális munka fellen­dülését segíti, hogy különféle szakbizottságok alakulnak majd a gyermek­művészeti munka legjobb szakemberei­ből. Az SZMT-vel közösen megvizsgálja majd az úttörő­­elnökség a művelődési ottho­nok gyermekszak­köreinek munkáját is. A kisdobosok foglalkozásai­ra meghívják a szülőket is, hogy közvetlenül megismer­kedhessenek a kisdobosok te­vékenységével . A rajokon, őrsökön belül mód nyílik a szakköri munka megindítására. A legifjabb pajtások részt vesznek a közhasznú munká­ban is: textil-, papír- és más hulladékot gyűjtenek. Kétlépcsős derítővel tisztítják a Dunába kerülő szennyvizet Gyakran szóba került, hogy a dorogi szénfeldolgozó üzem elhasznált vize nagymérték­ben szennyezi a Dunát. Ezért a vízügyi főigazgatóság, a he­lyi tanács és az üzem elkészí­tette egy kétlépcsős derítő tervét, melynek egyik „lépcső­je” már el is készült Eszter­­gom-Kenyérmezőn. Itt élő baktériumokkal kivonják szennyvízből a fenolt. Ez­ a a tisztító azonban csak úgy működhet, ha előzőleg a vizet megtisztítják a kátránytól. Az ehhez szükséges derítő terve is elkészült már, s hamarosan meg is kezdik az ezzel kapcso­latos munkát. Erre a célra 2 millió forintot fordítanak, s az új létesítmény a jövő évben készül el. Üzembelépése után a községi főcsatornába kerü­lő szennyvíz jóval kevesebb mérgező vegyi anyagot tartal­maz, s ezáltal kevésbé szen­­­nyezi majd a Dunát. Új művelődési otthont avattak Tarjánban Szombaton avatták ünnepé­lyes külsőségek között a tar­jáni művelődési otthont, amely a község egyik legszebb új létesítménye. Megjelentek az avatón a megye, a járás tár­sadalmi életének képviselői is: Kovács György, a járási párt­­bizottság tátikára, dr. Fábián László, a megyei tanács vb tit­kára, Szalai János, a járási ta­nács vb elnöke, Nagy Lajos, a megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának vezetője. A művelődési ház zsúfolásig megtelt színháztermében Ko­vács György elvtárs tartott ünnepi beszédet. Méltatta az új művelődési otthon szerepét és jelentőségét a falu kulturá­lis életében, egyúttal felhívta a figyelmet azokra a művelő­dési feladatokra is, amelyeket a kultúrm­unkásokn­ak az egész falu lakosságával együtt kell végrehajtaniuk. A község lakói nevében Kun Zsigmond művelődési otthon igazgató vette át az új létesít­ményt s egyben ígéretet tett arra, hogy az programjával méltóan szolgálja majd a fa­lusi lakosság kulturális fel­emelkedését. Az ünnepség után a község művészeti csoportjai: a tán­cosok, az iskolai énekkar tag­jai és a színjátszók adtak szí­nes műsort. 10 kazános főközpont épül Oroszlányban Oroszlány északi városrészé­ben, a lakónegyeden kívüli út mentén hőközpontot építenek a Komárom megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Tíz darab kisebb gőzkazánt helyeznek el egymás mellett, s két darab 38 méter magas kéményt is épí­tenek. Az itt termelt gőzzel fűtik majd a városrész lakóhá­zait, középületeit. Építik a föld alatti távvezetéket is, amelyen a kijelölt épületek­hez vezetik a gőzt. Szorgalmas kertész-brigád Leginkább a háziasszonyok a megmondható, hogy a tatai Augusztus 20. Tsz kertészete milyen kitűnő minőségű zöld­ségfélét bocsát a fogyasztók rendelkezésére. Ennek érdeké­ben a kertészeti brigád szor­galmas tagjai bizony minden tőlük telhetőt megtesznek, így azután a friss árut mindig fo­lyamatosan szállítják a MÉK- szövetkezetnek. A jól végzett munka eredménye, hogy a brigád — bár jelentős men­­­nyiségű áru van még a föld­ben — már 120 ezer forinttal túlteljesítette a kertészet bevé­teli tervét. A törekvés tehát a kertészetben máris meghozta a gyümölcsét.

Next