Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. július (18. évfolyam, 53-61. szám)
1963-07-10 / 55. szám
Komárom mcgysi Vitáq •w*mí***m DOLGOZOK LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM * Ara 60 fillér * 1963. JÚLIUS 10- SZERDA Rendre dől a kalász Nem lesz könnyű dolgotok! •— ezekkel a szavakkal köszöntek el a Kisbéri Gépállomás tapasztalt traktorosai azoktól az aratógépkezelőktől, akik a súri Új Élet Tsz határába indultak. Felbúgtak szépen a gépek, és sorban egymás után kigördültek a gépállomás udvaráról. Irány Súr... ahol aztán a kígyózó dűlőutakon órákon át hegyre fel, völgybe le bukdácsolt a négy kévekötöző gép. S a Kentős-kúti dűlő aranysárga kalásztengerében megkezdték az aratást. Nem hiába jár gyors szárnyakon a jó hír, a házak között is percek alatt elterjedt, hogy a közös földeken megkezdődött az aratás. A tapasztalt gazdák körében némi csodálkozással fogadták ezt, sőt még olyan tamáskodó is akadt a faluiban, aki csak a saját szemének hisz. S nem volt rest elgyalogolni egészen a Kettős-kúti dűlőig, hogy meggyőződjön a dologról. Hosszú évek óta ugyanis először fordul elő, hogy Súron ugyanakkor kezdik az aratást, mint például Komáromban vagy Ácson. Az Új Élet határában — mint a helybelik mondják — „hidegek” a földek, tehát a gabonák érése is vontatott, ezért minden évben rendszerint jóval később pendültek meg a kaszák, mint a Vértes aljában vagy a Duna mentén levő közös földeken. A faluban ez adta az okot a csodálkozásra. A traktorosok, illetve az aratógépkezelők jöttek, amikor megtudták, nevethogy az Új Élet határaiban nem is olyan egyszerű dolog nyomukra akadni, mint gondolják. Igaz, hogy a szövetkezet tagjai és a hozzátartozók — akik a közös földeken kapálnak — már tudnak az aratás megkezdéséről. De ez a jól tájékozottság már nem olyan, mint pár évvel ezelőtt volt. Három évvel ezelőtt még jórészt kézzel folyt az aratás. Ő ebben a falu apraja, nagyja érdekelve volt, hiszen asszony és ember, de még a legkisebbek is a tarlón szorgoskodtak. Azóta Súron is nagyot változott a helyzet. Kaszás és marokszedő brigádok helyett több száz holdon négy kévekötöző géppel nyolc ember aratja a termést. Ezért beszélnek így a faluban: „azt mondják a tszirodán, aratást”...hogy megkezdtük az Az égi jupiterlámpa alatt tikkasztó a hőség. De a cserzett bőrű gépkezelők — mintha olajos agyagból gyúrták volna valamennyiüket — jól bírják a meleget. A kedvük is vidám, s ezt csupán akkor adják alább, amikor rosszul I csomóz a kötöző szerkezet. Ez kezdetben gyakori eset. Szántó Ferenc körzeti szerelő évek során már megszokta ezt és biztató szava se marad el: — Egy-kettőre megjavítjuk a gépet, hiszen kéznél van minden pótalkatrész. Ettől aztán Mázl Ferenc, Gyurók István, s a többi traktoros a gépkezelőkkel együtt új erőre kap. S mintha mi sem történt volna, tovább zúgnak az aratógépek az Új Élet Tsz dimbesdombos földjein. Kubik Emil Ha elakad a kötöző szerkezet, a körzeti megjavítja... szerelő gyorsan 40 szovjet turista a dorogi „Ki mit gyűjt" klubban Egyre több külföldi turistacsoport látogatja meg Esztergom környékét. Július harmadikén például 40 tagú szovjet csoport ismerkedett meg Esztergom nevezetességeivel, dorogi művelődési ház is meghívta őket. A meghívást elfogadták, s délután a művelődési ház „Ki mi gyűjt?” klubjában elbeszélgettek a klub tevékenységéről. Később a bányász klubban is találkoztak. Jó bányászokkal hangulatban nem volt hiány. Blank János zenekarának zenéjére még táncra is perdültek a turisták, és kellemes élményekkel távoztak. Köztük volt egy újságíró is, aki magyarországi élményeiről riportsorozatban számol be lapjában. Új típusú földalatti személyszállító kocsikat gyártanak A Nehézipari Minisztérium határozata alapján az országban egyedül már csak a Tatabányai Bányagépgyártóban készítik a bányák részére a földalatti személyszállító kocsikat. A pécsi bányáknak már 130 darab különleges személyszállító kocsit gyártottak. Ezeket , mivel a pécsi bányákba csak függőleges aknákon szállnak le, több darabban készítették el, s a föld alatt szerelték össze. A tatabányai üzemben most az IKARUS tervei alapján olyan új típusú kocsik gyártását kezdték meg, amelyek összeszerelve „saját lábukon” mennek bányákba. Ugyanis olyan báanyákban alkalmazzák majd, ahol a lejtős aknák vasúti sínjein vontatják le a mélybe. A hazai bányákban eddig alkalmazott személyszállító kocsik közül ezek a legnagyobbak. A kilenc méter hosszú, 1,40 méter széles kocsikban 22 személynek biztosítanak kényelmes ülőhelyet. Számoltak a bányafolyosók léghuzatával is, ezért tökéletesen záró tolóajtókat szerelnek az áramvonalas formájú IKARUS kocsikra. Az ösztönző brigádelszámolás eredménye: Csökkent az energiafogyasztás a Tatabányai Alumíniumkohóban A Tatabányai Alumíniumkohóban — mint minden alumíniumgyártó üzemben — a legnagyobb költségtényező a vilamosenergia-fogyasztás, amely önköltségüknek 42—45 százaléka. Ezért rendkívül jelentős, hogy minél takarékosabban gazdálkodjanak ezzel a Bérrendszerük „segédanyaggal”, azonban nem ösztönzött erre. Nem tudták megállapítani, melyik brigád mennyi áramot használ fel, csupán csarnokonként tudták értékelni a teljesítményeket, sok hullámzott. Áramfogyasztás az első negyedévben túllépték a tervezeteit. Áprilisban új, ösztönző brigádelszámolást vezettek be. Minden brigád fajlagos mutatóit külön-külön mérik, s a legjobb önköltséggel dolgozó brigádokat negyedévenként prémiumban részesítik. Olyan energiamérési módszert alakítottak ki, amellyel a villamosüzemben, a kohókból odavezető kábeleken át , egyetlen voltmérőn minden órában megállapítják az egyes kádcsoportok feszültségét, s ebből kiszámítják a brigádok áramfogyasztását. Az eredményt kéthetenként közlik a dolgozókkal. munkában nemcsak a kohászokat, hanem a termelést közvetlenül befolyásoló más dolgozókat, így például az anódkezelőket is érdekeltté tették. Az új bérezéssel szombaton zárult első negyedév máris jó eredményeket hozott. Bár a brigádok fele érte csak még el a prémium szintet, mindhárom kohóban jelentősen csökkent az áramfogyasztás, és nem lépték túl a tervezetet. Az első negyedévhez viszonyítva 131 kw órával csökkentették a tonnánkénti áramfelhasználást. Ez 190 000 forint értékű energiát jelent, s 21 tonna alumínium előállításához elegendő. Most felmérik a jó eredménnyel dolgozó brigádok munkáját, s tapasztalatcseréket rendeznek, hogy valamennyi kohász elsajátítsa a legjobbak munkamódszereit. Mi újság a sportboltban ? Árnyékban 28 fokot mutat a hőmérő. Nagy a hőség, s ezekben a napokban a tatai sportbolt dolgozói is csúcsforgalmat bonyolítanak le. Reggeltől estig nincs megállás az eladóasztal mögött. Sok a vásárló, s a nyári cikkekből ugyancsak bőséges a választék. A hatalmas polcok a szó szoros értelmében tömve vannak áruval. Egyszerre rendszerint 5—6 vásárló válogat az idénycikkek között. — „Picikém, tetszik ez a labda? ... Kérem ezt a halásznadrágot becsomagolni .. . Egy búvárszemüveget kérek...” — ez így megy minden hétköznap reggeltől estig. És a derűs históriákból is egyet. Negyven körüli, százöt kilós hölgy éppen melegítőt választ saját részére, s konokul ragaszkodik a karcsú mérethez. Az eladó udvariasan megjegyzi, hogy ezt a melegítőt bakfis méretre szabták, mire a hölgy felháborodva: — Na és ha bakfis? Nincs ez ráírva erre a melegítőre ... Szóval a derűs pillanatokból sincs hiány. Ilyenkor azonban Bíró Gézáné boltvezetőnek, Szarka Erzsébet és Kun Rózsi eladóknak mégcsak mosolyogniok sem szabad, mivel az udvarias kiszolgálásra vonatkozó üzleti szabályok ezt szigorúan tiltják. A gazdag választék mellett azért probléma is akad. Naponta 40—50 pár vietnami papucsot tudnának eladni, de egy darab sincs a boltban. Ez hiánycikk. S nincs raktár, ezért aztán, aki csónakot vagy sátorfelszerelést szeretne vásárolni, annak egy hónapig kell várnia, amíg hozzájut. A kis bolthelyiség lehetőségei ugyanis raktározási alaposan korlátozottak. Ezen bizony jó lenne mielőbb segíteni... Végeredményben a sportbolt a nyári idényben is betölti hivatását. Még akkor is, amikor árnyékban 28 fok fölé nyújtózik a hőmérő higanyszála. — ke 36 játszótárs lesz ez a szép nagy labda is MAI SZÁMUNKBAN: Az üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze Biztató lépések Bakonyszombathelyen Irány: Nizza Olvasóinké a szó Rádió és tv-műsor A „bagolyvárban" Festőiibb, gyönyörködtetőbb helyet el sem lehet képzelni, mint ahol a dorogi erőmű üdülője van Pilismaróton. Az épület, akár egy kis bagolyvár, úgy díszükt a fák ligetjében. Az üdülő június 3-án nyitotta kapuit. Egy-egy turnusban 20 felnőtt és 40 gyerek pihen, szórakozik. Szeptember 9-ig több száz ember fordul meg itt. Naponta 150—180 főre főznek, mert a környező üdülőkbe, víkendezők számára is innen viszik a jobbnál-jobb falatokat. Jő Vladulesm Józsefné, az üdülőgondnoka, de mondhatnánk így is, hogy mindenese, igyekszik a lehető legnagyobb kényelmet biztosítani a vendégeknek, akik a két hét alatt, szinte családtagjaivá válnak az üdülőnek. Van azonban egy olyan problémájuk, amit ez ideig nem sikerült megoldani, pedig a jó és kellemes üdüléshez nagyon is hozzátartozik. A múlt évben a pilismaróti tsztől kapták a tejet, s már reggel fél hatkor megérkezett a szállítmány. A termelőszövetkezet, mivel szerződése van, máshová szállítja most a tejet. Az üdülő így kénytelen Zebegényből hozatni, s az viszont csak fél nyolckor érkezik a komppal, így reggelire csak teát tudnak adni a vendégeknek. Ha a felnőtteknek nem is, de a gyerekeknek feltétlenül hiányzik a tej a reggelinél. Ha az illetékesek segítenek, minden bizonnyal sikerül megoldani ezt a problémát, amely bizony a szakácsnőnek is sok gondot okoz. A gyerekeik között nagy az asztalitenisz kedvelőinek tábora A bagolyvár 25 millió forint megtakarítás újításból Évről évre fejlődik a Tatabányai Szénbányászati Tröszt újítómozgalma. A múlt évben az alkalmazott újítások és találmányok 47 millió forintot takarítottak meg a trösztnek. Ez évben a mozgalom tovább fejlődött. Míg a múlt években egy-egy félévre 18 millió forint megtakarítás jutott, ez év első felében alkalmazott újítások viszont már 25 millió forint hasznot hajtottak. A javaslatok, illetve újítások között négy találmány jellegű. Ezzel tizenháromra emelkedett a tatabányai bányákban hasznosított találmányok száma. Az újítások és a találmányok a teljesítmények növelésére irányulnak, biztonságosabb munkakörülményeket teremtettek, s csökkentették a nehéz fizikai munkát. A film szerepe a nevelésben A megyei nőtanács ankétsorozata A megyei nőtanács javaslatára a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a TIT és a megyei moziüzemi vállalat közreműködésével filmalnkétokat tartottak az elmúlt hetekben a megye öt városaiban. A filmek nevelő hatásának helyes alkalmazásához kívántak segítséget nyújtani kisfilmek vetítésével, pedagógiai előadásokkal. Az ankétokat Bölcs István aspiráns, tudományos kutató vezette. A megyei nőtanács a napokban értékelte az ankétok eredményét. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy minden városban érdeklődéssel fogadták e megbeszéléseket. Minden alkalommal megnyilvánult az igény, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a filmben rejlő nevelőerő hasznosítására. Az öt ankéton szerzett tapasztalatok alapján a nőtanács több figyelemre méltó javaslatot tett. Felkérték például a megyei tanács művelődésügyi osztályát, hogy a szülői munkaközösségek jövő évi ajánlott tematikájában adjon helyet a filmmel foglalkozó anyagnak. Helyes lenne, ha az iskolák megkapnák a tanítással, az osztályfőnöki órával kapcsolatos beszerezhető kisfilmek jegyzékét. Javasolta a nőtanács, hogy az osztályfőnöki órákon tárgyalják meg a tanulók által a mozikban nagyobb számban megnézett filmeket. Ezzel a módszerrel fejleszteni lehet a fiatalok ítélőképességét, esztétikai érzékét A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a moziüzemi vállalat készséggel vállalkozott a javaslatok megvalósítására. Elhatározták azt is, hogy a tanév idején újabb ankétokat rendeznek a szülők és pedagógusok még szélesebb körű beonásával.