Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. október (18. évfolyam, 79-87. szám)

1963-10-19 / 84. szám

Komárom DOLCOZüa UPJI XVIII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁm Ära: 60 fillér 1963. OKTÓBER 19. SZOMBAT Megkezdték az oroszlányi vízmű építését Megoldódik a város zavartalan vízellátása A rohamosan fejlődő Orosz­lánynak egyre több és több vízre van szüksége. A húszez­res lélekszámú város, ipari üzemeivel együtt naponta négy és fél-ötezer köbméter vizet fogyaszt. Ezt a vízmen­­­nyiség­et eddig a bokodi tavak közelében létesített 6 darab szivattyús kút A kutak szolgáltattak csekély hozama mellett még egy körülmény súlyosbította a vízellátási gon­dokat. A Tatán székelő me­gyei vízmű oroszlányi üzeme, mondhatni csak elméletben lé­tezett. A városi strand épüle­tében két kicsiny helyiség ké­pezte az oroszlányi „vízmű­vek" irodáit, javító és karban­tartó műhelyét. A raktár fölött a szabad égbolt volt a tető, a fenntar­táshoz szükséges szerelvé­nyek a park bokrai alatt kap­tak helyet. A vízmű dolgozói ilyen körülmények között leg­többször nehéz, emberfeletti munkát végeztek. Huszonkét kilométer hosszú csőhálózat bonyolult szövevénye ágazik szét a váljos alatt, s a vezeték nagy­rész alábányászott terü­leten felü­ ík. Előfordult olyan esztendő,­­amikor a csőtöré­sek száma meghaladta a ket­tőszázat is. Megfelelő raktár és alkatrész híján, így minden esetben Tatára kellett „szalad­niuk“, s valóban csak a dolgozók áldozatkész munkájának köszönhető, hogy a gyakori üzemzava­rokat idejében elhárítot­ták. Az üzemhez tartozó csatorna­­telep dolgozói hasonló nehéz körülmények között látták el feladatukat. Mindez, amit eddig elmon­dottunk Oroszlány vízellátási gondjairól, néhány hónap múlva már a múlté, s a vá­ros fejlődéstörténetének lap­jaira kerül. A városi strandfürdő köze­lében fekvő szabad térségen már mélyülnek az árkok, ha­talmas társadalmi összefogás­sal és anyagi beruházással még ebben az esztendőben felépülnek azok a létesít­mények, amelyek jó né­hány esztendőre biztosít­ják a város zavartalan vízellátását, s egyszersmind a vízmű dolgo­zóinak jobb munkakörülmé­nyeit. Az Oroszlányi Szénbánya Vállalat közel négyszázezer forinttal járult hozzá a víz­mű, valamint a csatornatelep felépítésének költségeihez. Korszerű műhelyekkel, raktá­rakkal és szociális objektu­mokkal ellátott irodaház ké­szül, ellátják ivóvízzel, kibő­vítik a csatornatelepet is. A vízmű oroszlányi üzemének mind a harminc dolgozója tár­sadalmi munkában vállalta a vízvezeték csatornatelepre való bevezetését s e nagyará­nyú munkához gépi és em­be­ri munkaerővel járul hozzá a szénbánya vállalat több szo­cialista brigádja is. A napokban elkészült s már át is adták rendeltetésének azt a négy új szivattyús kutat, amelyek a már meglevőkkel együtt hiánytalanul biztosít­hatják a város ivóvíz- és ipari­­víz-igényét. Befejezéséhez kö­zelednek az új, kétezer köbméter vi­zet befogadó tároló torony építési munkálatai, a je­lek szerint ezt az objek­tumot november végén bekapcsolják a vízhálózat­ba. A munka már minden terü­leten halad, megindult, jó ütemben Oroszlány megszaba­dul a vízgondoktól. A me­gyei vízmű a jövő esztendő­ben kibővíti a város tovább­fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges csatornahálózatot is. A dorogi járás termelőszövetkezeteiből jelentjük. Nincs lemaradás a vetésben, de egyre több a gépállás A hetenként ismétlődő egy­­kétnapos esőzéseik, a dorogi járásban is hátráltatták a merei munkákat. Ennek el­lenére a termelőszövetkeze­tekben — Bajna, Kesztölc és Pilismarót kivételével — nincs számottevő lemaradás. Ez elsősorban a nyújtott, il­letve kettős műszakiban üze­melő traktorosok jó mun­kájának köszönhető. A vetési munkában a dö­­mösi, sárisápi és tokodi termelőszövetkezetek járnak az élen. A három „sereghaj­tó”, lemaradt gazdaságban nagyrészt a helytelen mun­kaszervezésből adódnak a problémák, melyek áthida­lására megfelelő intézkedés történt. A tsz-tagok család­tagjait és a bedolgozókat anyagilag is ösztönzik a kö­zös munkákban való rész­vételre. A járás szövetkezeteiben a tavalyinál 700 holddal na­gyobb terület vár veresre.­­A szövetkezetekben, mint a tények is bizonyítják­, sike­resen megbirkóztak a fel­adataikkal. Ezt alátámaszt­ják a betakarítás és a szán­tás­ vetés eddigi kedvező eredményei is. Az utóbbi na­pokban azonban — és ez már nem megnyugtató — aránylag kevés gép dolgo­zik nyújtott műszakban és egyre több a géphibásodás is. Erre jó, ha idejében felfigyelnek a Bajnai Gép­állomás vezetői, s úgy szer­vezik a traktorosok és sze­­­­relők mimikáját, hogy min­­­­denütt határidőre és jól el­­­­végezzék az előírt munkát. KÉTFEJŰ BORJÚ Pen Argyl, USA: A Ralph Ruch farmon született ez a kétfejű, négyszemű, háromnyelvű és három állkapcsú borjú, amely leg­alább olyan­ gondozást igényel, mint egy esc­ere­ni <i (MTI külföldi képszolgálat) HULLÓ, SÁRGA FALEVELEK Hétfőn nyílnak az idei műszaki könyvnapok Október 21-től november 2-ig rendezik meg az idei műszaki könyvnapokat. Hat ipari tárca, a Művelődésügyi Minisztérium, a szakszerveze­tek, a TIT és más társadalmi szervezetek, valamint könyvterjesztő vállalat közös a­ukciója lesz ez, melyben fel­használják a múlt évi könyv­napok tapasztalatait. Tavaly ugyanis nagy sikerrel zárult a műszaki könyvnapok mérle­ge: a műszaki dolgozók nagy számban vásárolták az ez al­kalommal megjelent szak­könyveket, és utána elisme­rően nyilatkoztak a művek magas szakmai színvonaláról, a modern technika úgyszólván minden, ágára kiterjedő, gaz­dag ismerettárukról. A könyv­napok elősegítették az ipar fejlődését, a dolgozók szakmai felkészültségének növelését. A tavalyi kedvező­­ tapaszta­latokon kívül a könyvnapok rendezői műszaki figye­lembe vették azokat a javas­latokat is, amelyeket a műsza­ki dolgozók időközben adtak. Ez utóbbi főként arra vonat­kozóan jelentett hasznos út­mutatást, hogy milyen szak­könyveket várnak az olvasók. Elég csak találomra tallózni a könyvnapra megjelenő 24 új kötet között, s máris képet al­kothatunk a bőséges válasz­tékról. Ponomarjov és szerző­társai által alkotott mű pél­dául Lenin-díjat kapott tudo­mányos és gyakorlati jelentő­ségéért. A 7 kötetes mű első kötetét Szilárdsági számítá­sok a gépészetben” címmel ad­ják ki magyar nyelven. A hír­adástechnikával is több könyv foglalkozik: ilyen a „Színes televízió?”, a „Televízió tech­nikája”, „Antennák”. Az „Atommag lexikon”, „A mag­­k­émia és alkalmazásai”, az „Akusztika” és a „Gépjármű­­technik­ai zsebkönyv” ugyan­csak sokakat érdeklő olvas­mány. A műszaki könyvnapok ün­nepélyes megyei megnyitója Tatabányán a Technika Házá­ban október 21-én délelőtt 9 órakor lesz. Itt Lóránt, az Országos Kismarty Műszaki Fejlesztési Bizottság Irodá­jának főosztályvezetője tart előadást „Műszaki propagan­da, műszaki irodalom" cím­mel. A megyei könyvtár és a könyvterjesztő vállalat vásár­ral egybekötött műszaki könyvkiállítást rendez a hely­színen. Cserépkályha­gyártó üzem Kisbéren Kisbéren az Építőanyagipari Egyesülés korszerűen felsze­relt cserépkályhagyártó üze­met létesített. Az üzemben dolgozók kényelmét szolgálja a szép fürdő, a teakonyha, s az ízlésesen berendezett mun­kásszállás. Az új létesítményt — 280 ezer forint költséggel — öt hónap alatt készítették el. Ezért a Könnyűipari Miniszté­riumtól dicsérő elismerést kapott a vállalat kollektívája. Huszonhét új egységgel bővül jövőre a megye kereskedelmi hálózata­ ­ Elkészült a megye kereske­­­­delmi hálózatának jövő évi­­ fejlesztési terve, amelyet ked­­­­di ülésén jóváhagyott a me­­­­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. A terv szerint a jövő esztendőben új kereskedel­mi és vendéglátóipari egység­gel bővül a megye hálózata. Ezek fele az új lakótelepeken létesül. Ezenkívül kilenc üz­letet, illetve vendéglátóipari üzemet bővítenek, ötvenegyet korszerűsítenek, s ezek közül harmincnégyben új eladási, illetve kiszolgálási módszert alkalmaznak. A kereskedelmi és ven­déglátó hálózat fejleszté­­­sére az állami szervek és földművesszövetkezetek csaknem 48 millió forin­tot fordítanak. 1964-ben a megyeszékhe­lyen két új ÁBC-kisáruház kezdi meg működését: az egyik a Kertvárosban, a má­sik pedig a bánhidai erőmű­lakótelepen létesül. Új város­­egy új tejboltot és könyves­boltot kap, a Ságvári Endre utcában a tömbházaknál pe­­di­g rövid­ divatáru- és papír­írószer üzlet nyílik. Megkez­dődik egy új cukrászműhely létesítése­ is, mivel a jelenle­­gi kapacitása már nem kielé­gítő. A legnagyobb jelentősé­gű új beruházás, Tatabányán az újvárosi állami áruház lesz, amelynek építését a jövő év­ben kezdik meg, s a tervek szerint 1965 második felében készül. Tatán, a Bacsó Béla utcá­­­ban kisvendéglő nyílik jövő­­­­re. A város területén hét élel­­­miszerboltot korszerűsítenek,­­ s ezeket önkiszolgáló rendsze­­­rűvé alakítj­ák­ át. Oroszlány­ £ ban a MÉK új zöldség—gyü­ ̋­mölcsszaküzletet építtet. Kor­ £ szerűsítik és szakosítják a Pe­­­­tőfi utcai üzletházban levő^ ruházati boltot. ^ Az esztergomi szigeten — a növekvő idegenforgalom ^ igényeinek kielégítésére ^ —, egy kisvendéglő épí­ ^ tését kezdik meg. Jövőre felújítják és új kony­ ^ havai látják el a %Fürdő-szál­ ^­lót, az Üzemi Vendéglátó Vál­ ^­lalat pedig egy önkiszolgáló | bányász étterem létrehozását^ irányozta elő Esztergom terü­ <­letén. A községekben is jó néhány í­­ új üzlet épül 1964-ben. _A lá­?­batlani Zalka Máté lakótele­ ̋ pen üzletház létesül, amely­ ̋ ben négy bolt kap helyet.^ Tarjánban zöldségüzletet, ^ Várgesztesen élelmiszerboltot £ létesít a földművesszövetke­­­zet. Kisbéren új TÜZÉP-tele­­ pet nyitnak. Ezenkívül több boltot korszerűsítenek Doro­gon, Tokodon, Szőnyben, Ba­­konyszombatlhelyen, Kisbé­ren, Rédén, Kecskéden és Tarján­ban. Üzemi és diák fiatalok is részt vesznek az őszi munkákban A komáromi járás terüle­tén­ levő üzemek fiataljai tevékenyen segítik a terme­lőszövetkezeteket az ősziek betakarításában. Vasárnap mintegy ötven ifjúmunkás törte a kukoricát a szendi tsz-ben. A tervek szerint holnap körülbelül száz-száz­ötven munkásfiatal dolgozik majd a termelőszövetkeze­tekben. A falun lakó üzemi­­ fiatalok is kiveszik a ré­szüket a munkából. A tár­­kányi és a banai KISZ- szervezet két-két hold ku­korica letörését vállalta, s felajánlásuk teljesítése a befejezéshez közeledik.már Az Oroszlányi Hőerőmű fiataljai a bokodi, bárso­nyos­ és császári tsz-ekbem járultak hozzá a kukorica betakarításához. Körülbelül 70—75 fiatal vett részt ed­dig ebben a munkában. Ezenkívül segítenek e tsz­eknek a traktorok és más gépek karbantartásában, hibák gyors kijavításában is.­ A tatabányai gimnazisták közül naponta átlagosan 120 fiatal dolgozik a környező termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. A Tar­jáni Állami Gazdaságban például egy-egy nap száz gimnazista szedte a burgo­nyát. A környei Vörös Csil­lag Tsz-ben is szívesen lá­tott segítőtársak a tatabá­nyai gimnazisták. A péliföldi vájártanuló­­intézet növendékei is rend­szeresen részt vesznek környék termelőszövetkezetei­­­ben az őszi betakarításban. Esetenként 25—30 vájárta­nuló segít a munkában. Fő­leg a bajnai és a nagy­sápi tömik termelőszövetkezetekben a A megye kukoricát, úttörőcsapatai is kiveszik a részüket ebből a munkából. A dorogi Zrínyi I iskola úttörői 3 napot vál­­­­laltak, amiből kettőt már tel­jesítettek. A bajnaiak, nagy-­­­sápiak, kesztölciek a helyi­­ tsz kukoricaföldjein dolgoz­­­tak. Amerikai kiképzés Dél-Vietnamban Song Mao: McLelland US-kapitány tanítja a dél-vietnami ci­vil gárdistákat az előnyomulás fogásaira. (MTI külföldi képszolgálat)

Next