Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1964. szeptember (19. évfolyam, 70-78. szám)

1964-09-12 / 73. szám

Komárom Világ r rn,ÖK LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM * Ára: 60 fillér * 1964. SZEPT. 12. SZOMBAT Barátok találkosása Népünk kedves vendégeket fogadott. Barátok hozzánk a Jugoszláv látogattak Szocia­lista Szövetségi Köztársaság­ból. Mint a sajtó már hírül adta, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Kádár Tanácsa elnökének és János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnö­kének meghívására hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Joszip Broz Tito elvtárs, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára, felesége, Jovanka Broz asszony, vala­mint több jugoszláv államfér­fi. A magyarokat és a jugoszlá­vokat történelmük során sok közös harc fűzte össze. Ezek a kapcsolatok a két nép nem­zeti létének legsúlyosabb nap­jaiban kovácsolódtak, amikor vállvetve küzdöttek a szabad­ságért és a társadalmi hala­dásért. Magyarok, szerbek és horvátok sokszor fogtak fegy­vert a gyűlölt hódítók ellen és közös erővel védték független­ségüket. A törökök elleni hon­védő harcok idején Hunyadi Szendrő vára alatt, s Nándor­fehérvár falainál csatázott, a parasztlázadásokban magyar és horvát jobbágyok közösen szálltak szembe a hűbérurak­­kal, a Vajdaságban pedig ma­gyar, szerb és horvát proletá­rok együtt vívták harcukat a tőke ellen. A szolidaritás és a barátság érzései elmélyültek a második világháború éveiben, amikor népeinket a hitlerista hódító sanyargatta, amikor legjobbjaink hősi harcot vív­tak a nemzeti felszabadulá­sért, egy új, igazságos társa­dalmi rendszerért. Történelmi sorsközös­ségünk az elmúlt 20 esztendőben új tartalommal gazdagodott, mert népeink hozzáláttak an­nak az évszázados elmaradott­ságnak a legyőzéséhez, ame­lyet a népi hatalom a tőkés múlttól örökölt. Most tehát már nemcsak a közös­­ törté­nelmi küzdelem fűz össze ben­nünket, hanem a jelen és a jö­vő is; mindkét ország elindult a szocialista társadalom építé­sének útján, sajátos viszonyai­nak megfelelően­­ munkálkodik a jobb, gazdagabb és kulturál­tabb élet megteremtésén. Feladataink és céljaink azo­nossága a legtartósabb alap arra, hogy gyümölcsözően együttműködjünk politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális téren egyaránt. Az utóbbi években Magyarország és Jugoszlávia között elmé­lyült a gazdasági együttműkö­dés, amelynek fejlesztésére bizottság alakult. Gazdagod­tak politikai és társadalmi kapcsolataink is. Ennek egyik jele: felelős államférfiaink többször találkoztak az utób­bi években. Ezek a vélemény­cserék erősítették a kölcsönös bizalmat, hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismer­jük egymást. « Népünk örömmel látja, hogy a jugoszláv nép a felszabadu­lás után gyökeresen átalakí­totta az ország képét. Megin­­­­gathatatlan akarattal újjáépí­tette hazáját, majd hozzálá­tott a szociálisa jövő megala­pozásához. Megvalósult Ju­goszlávia népeinek egysége; az ország nemzetiségei egyen­jogúak és közös erővel mun­kálkodnak hazájuk javára. Magyarország és Jugoszlá­via barátsága a béke nagy ügyét szolgálja. Külpolitikánk közös vonása az a törekvés, hogy a háború és a háború veszélyével szűnjék meg járó erőpolitika a nemzetközi kapcsolatokban. Mindkét kor­mány gyakorlati tevékenysé­gével hozzájárul ahhoz, hogy világszerte diadalmaskodjék a békés egymás mellett élés esz­méje. őszintén örülünk, hogy Tito elvtárs és munkatársai ma­gyarországi látogatásuk során megismerhetik népünk vív­mányait, találkozhatnak a ma­gyar dolgozókkal és személye­sen is tapasztalhatják a szom­szédos szocialista ország irán­ti baráti érzelmeinket. Meg­győződésünk, hogy a két or­szág vezetőinek találkozói gazdagítják és még szorosabb­ra fűzik Magyarország és Ju­goszlávia együttműködését, népeink, a szocializmus és a világbéke javára. Szeretettel köszöntjük ju­goszláv vendégeinket és szív­ből kívánjuk — érezzék jól magukat hazánkban. SZÜRET - MUST NÉLKÜL Beérett a szőlő a Komáromi Állami Gazda­ság szőkepusztai kerületében. Asszonyok-leá­­nyok szedik fürge kézzel az aranybóan sár­gálló fehér és a rubintosan csillogó piros sasz­­la fürtöket. A nemes gyümölcsöt mintegy kétszáz holdon nem a megszokott karós for­mában, hanem széles soros huzalos módszer­rel termesztik. A szüret első napjaiban mutat­kozó eredményeikből arra lehet következtet­ni, hogy erről a területről körülbelül 400 má­­zsft termést takarítanak be. A szőkepusztai szüretnek új romantikája van. Eltűntek a puttonyok, és nem présbe kerül a szőlő. Ezen a szüreten nincsen must. A szüretelők itt is dalolnak, tréfálnak. A jókedvet a késői órák­ba nyúló munka sem hervasztja el. A zama­tos terhet ugyanis nem háton, hanem géppel vontatott kocsin szállítják a válogatóhelyre. Még a legszebb fürtök is vizsgálat alá kerül­nek, s ha szabálytalan szemet találnak a szigorú ellenőrök, máris kattan az olló, és selejtbe pottyan a hibás rész. A kiválogatott fürtök pedig útrakelnek és amit Szőkepusztán délelőtt szüretelnek azt már másnap reggel a bécsi vásárcsarnokból, boltokból vihetik haza. A huzalos eljárással termelt szőlő gyönyörű fürtöket hoz A fürtöket gondos kezek válogatják MAI SZÁMUNKBAN: Mi VIHET A LEJTŐRE? AUTOMATA A BÁNYÁBAN ELŐRELÁTÓAN, TERVSZerűEn 3. oldal 4. oldal 5. oldal OTTHON-----CSALÁD-------GYEREKEK 7. oldal Rövidesen szenet ad az új tatabányai külszini fejtés Tatabányán, a XV/B akná­tól nem messze gazdag szén­telepeket rejt a föld. Szeren­csések a természeti adottsá­gok is, a szénrétegek fölött mindössze 12—15 méter vas­tagságú agyagos, homokos ta­karó fekszik. Ott, ahol ennyi­re felszínközelben húzódik a szén a mai technikai eszközök birtokában kifizetődőbb kül­színi bányát nyitni, a telep fölül leemelt köbméterenkénti meddőanyag tizennyolc­húsz forintos rezsiköltsége messze alatta marad a hagyo­mányos aknamélyítés és mély­művelés beruházási igényé­nek. Valamivel több, mint hónapja indult meg ezen két a területen a munka, s e vi­szonylag rövid idő alatt a táj jellege merőben megváltozott. A környező fenyves-tölgyes erdő madarait messzi riasztot­ták a gépóriások, a csendet bontó motorharsogás. Szakadatlanul, éjjel, nap­pal zúgnak a gépek. Föld­kotrók, hegybontógépek, tipld­gyal­uk forgolódnak a katlan mélyén, s a dömperek tucat­jai szántanak átlós és körkö­rös pásztát a homokhalmok között. Naponta ötezer köb­méter föld mozdul és ván­dorol el innen, s méterről mé­terre szélesedik, mélyül a bá­nya. Ottjártunkkor úgy mondták, már csak néhány fogásnyira voltak a teleptől, s mire e sorok megjelennek, megcsillan talán az első szén­­rög is. Teljes erővel dolgoznak a földmunkagépek. A gazdag széntelepet most már csak egy mé­ter vastagságú meddőréteg takarja A földgyalu könnyedén kap ekéjére öt-hat köbméter homokot. Néhány óra alatt hegyet épít, vagy völgyet mélyít Gondosabb ellenőrzést­­ a tűzkárok megelőzésére A megyei tűzrendészeti pa­rancsnokság képviselői és az üzemek vezetői szeptember 9- én tartották szokásos évi ta­nácskozásukat, ahol megvitat­ták a korszerű tűzvédelemben elért eredményeket és tenni­valókat. Keszthelyi Ferenc tűzoltó őrnagy, a megyei tűz­rendészeti parancsnokság ve­zetője beszámolójában hang­súlyozta, hogy az új tűzvédel­mi előírásokat a vállalatok­nál általában pontosan betar­tották. A középirányító szer­vek azonban még sokat tehet­nek a nagyobb biztonság ér­dekében. Ezért szükséges, hogy a megyei tanács osztá­lyai, a MÉSZÖV és a KISZÖV következetesebben ellenőriz­zék a hatáskörükbe tartozó vállalatokat és hivatalokat. Néhány üzem igazgatója is mellékes feladatként kezeli a tűzvédelmet és teljesen meg­feledkezik a személyes felelős­séggel járó ellenőrzési­ kötele­zettségéről. Ennek következ­ménye, hogy több helyen még tűzrendészeti utasítást sem készítettek. Ahogy a dorogi és a tatabányai szénbán­yászati trösztöknél, a Komáromi Kő­olajipari Vállalatnál, a tatai szőnyeggyárban, a Gép- és Vegyesjavító Vállalatnál meg­felelő tűzrendészeti előíráso­kat adtak ki, úgy ezt másutt is meg lehetett volna tenni. A tűzrendészeti előadók munkájában fellelhető hiá­nyosságok is annak a követ­kezményei, hogy néhány igaz­gató nem értette meg a Bel­ügyminisztérium új rendelke­zéseit. így történhetett meg, hogy több üzemben csak for­mális volt a tűzrendészeti szemle, a tűzrendészeti elő­adók személye gyakran válto­zott és e fontos feladatot el­látó megbízottak nem fejlesz­tették szakmai tudásukat. A beszámoló felhívta a figyelmet arra is, hogy tovább kell ja­vítani a tűzrendítészeti bizott­ságok tevékenységét, nagyobb gondot kell fordítani a tűz­rendészeti hálózat és a léte­sítményi tűzoltóságok fejlesz­tésére. Patronáló mozgalom Tatabányán több ezer bér él munkásszállón. N­em­ve­lük való foglalkozás nem mindig megfelelő, de a szál­lók ellátása és tisztasága sem az. A szállók irányításában, munkájában levő hibák kija­vítására a városi párt-végre­hajtó bizottság intézkedési ter­vet dolgozott ki. A terv sze­rint valamennyi munkás­szálló mellé patronáló üze­met osztottak, amely felelős az itt folyó politikai és felvilá­gosító nevelő munkáért. A patronáló üzemek vezetői rendszeresen látogatják a szál­lókat, megismerkednek az itt lakókkal és érdeklődési kö­rüknek megfelelően tartanak előadásokat a kül- és a belpo­litikai kérdésekről. Segítik a szállók önkormányzati bi­zottságát, ahol nincs KISZ- szervezet, a városi KISZ-bi­­zottság segítségével létrehoz­zák. A kulturális élet fellen­dítése érdekében a szállókon műsoros esteket szerveznek és a TBSC, segítségével meg­szervezik a szállókon a sport­foglalkozásokat.

Next