Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1964. szeptember (19. évfolyam, 70-78. szám)
1964-09-12 / 73. szám
Komárom Világ r rn,ÖK LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM * Ára: 60 fillér * 1964. SZEPT. 12. SZOMBAT Barátok találkosása Népünk kedves vendégeket fogadott. Barátok hozzánk a Jugoszláv látogattak Szocialista Szövetségi Köztársaságból. Mint a sajtó már hírül adta, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Kádár Tanácsa elnökének és János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének meghívására hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, felesége, Jovanka Broz asszony, valamint több jugoszláv államférfi. A magyarokat és a jugoszlávokat történelmük során sok közös harc fűzte össze. Ezek a kapcsolatok a két nép nemzeti létének legsúlyosabb napjaiban kovácsolódtak, amikor vállvetve küzdöttek a szabadságért és a társadalmi haladásért. Magyarok, szerbek és horvátok sokszor fogtak fegyvert a gyűlölt hódítók ellen és közös erővel védték függetlenségüket. A törökök elleni honvédő harcok idején Hunyadi Szendrő vára alatt, s Nándorfehérvár falainál csatázott, a parasztlázadásokban magyar és horvát jobbágyok közösen szálltak szembe a hűbérurakkal, a Vajdaságban pedig magyar, szerb és horvát proletárok együtt vívták harcukat a tőke ellen. A szolidaritás és a barátság érzései elmélyültek a második világháború éveiben, amikor népeinket a hitlerista hódító sanyargatta, amikor legjobbjaink hősi harcot vívtak a nemzeti felszabadulásért, egy új, igazságos társadalmi rendszerért. Történelmi sorsközösségünk az elmúlt 20 esztendőben új tartalommal gazdagodott, mert népeink hozzáláttak annak az évszázados elmaradottságnak a legyőzéséhez, amelyet a népi hatalom a tőkés múlttól örökölt. Most tehát már nemcsak a közös történelmi küzdelem fűz össze bennünket, hanem a jelen és a jövő is; mindkét ország elindult a szocialista társadalom építésének útján, sajátos viszonyainak megfelelően munkálkodik a jobb, gazdagabb és kulturáltabb élet megteremtésén. Feladataink és céljaink azonossága a legtartósabb alap arra, hogy gyümölcsözően együttműködjünk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt. Az utóbbi években Magyarország és Jugoszlávia között elmélyült a gazdasági együttműködés, amelynek fejlesztésére bizottság alakult. Gazdagodtak politikai és társadalmi kapcsolataink is. Ennek egyik jele: felelős államférfiaink többször találkoztak az utóbbi években. Ezek a véleménycserék erősítették a kölcsönös bizalmat, hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismerjük egymást. « Népünk örömmel látja, hogy a jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átalakította az ország képét. Megingathatatlan akarattal újjáépítette hazáját, majd hozzálátott a szociálisa jövő megalapozásához. Megvalósult Jugoszlávia népeinek egysége; az ország nemzetiségei egyenjogúak és közös erővel munkálkodnak hazájuk javára. Magyarország és Jugoszlávia barátsága a béke nagy ügyét szolgálja. Külpolitikánk közös vonása az a törekvés, hogy a háború és a háború veszélyével szűnjék meg járó erőpolitika a nemzetközi kapcsolatokban. Mindkét kormány gyakorlati tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy világszerte diadalmaskodjék a békés egymás mellett élés eszméje. őszintén örülünk, hogy Tito elvtárs és munkatársai magyarországi látogatásuk során megismerhetik népünk vívmányait, találkozhatnak a magyar dolgozókkal és személyesen is tapasztalhatják a szomszédos szocialista ország iránti baráti érzelmeinket. Meggyőződésünk, hogy a két ország vezetőinek találkozói gazdagítják és még szorosabbra fűzik Magyarország és Jugoszlávia együttműködését, népeink, a szocializmus és a világbéke javára. Szeretettel köszöntjük jugoszláv vendégeinket és szívből kívánjuk — érezzék jól magukat hazánkban. SZÜRET - MUST NÉLKÜL Beérett a szőlő a Komáromi Állami Gazdaság szőkepusztai kerületében. Asszonyok-leányok szedik fürge kézzel az aranybóan sárgálló fehér és a rubintosan csillogó piros saszla fürtöket. A nemes gyümölcsöt mintegy kétszáz holdon nem a megszokott karós formában, hanem széles soros huzalos módszerrel termesztik. A szüret első napjaiban mutatkozó eredményeikből arra lehet következtetni, hogy erről a területről körülbelül 400 mázsft termést takarítanak be. A szőkepusztai szüretnek új romantikája van. Eltűntek a puttonyok, és nem présbe kerül a szőlő. Ezen a szüreten nincsen must. A szüretelők itt is dalolnak, tréfálnak. A jókedvet a késői órákba nyúló munka sem hervasztja el. A zamatos terhet ugyanis nem háton, hanem géppel vontatott kocsin szállítják a válogatóhelyre. Még a legszebb fürtök is vizsgálat alá kerülnek, s ha szabálytalan szemet találnak a szigorú ellenőrök, máris kattan az olló, és selejtbe pottyan a hibás rész. A kiválogatott fürtök pedig útrakelnek és amit Szőkepusztán délelőtt szüretelnek azt már másnap reggel a bécsi vásárcsarnokból, boltokból vihetik haza. A huzalos eljárással termelt szőlő gyönyörű fürtöket hoz A fürtöket gondos kezek válogatják MAI SZÁMUNKBAN: Mi VIHET A LEJTŐRE? AUTOMATA A BÁNYÁBAN ELŐRELÁTÓAN, TERVSZerűEn 3. oldal 4. oldal 5. oldal OTTHON-----CSALÁD-------GYEREKEK 7. oldal Rövidesen szenet ad az új tatabányai külszini fejtés Tatabányán, a XV/B aknától nem messze gazdag széntelepeket rejt a föld. Szerencsések a természeti adottságok is, a szénrétegek fölött mindössze 12—15 méter vastagságú agyagos, homokos takaró fekszik. Ott, ahol ennyire felszínközelben húzódik a szén a mai technikai eszközök birtokában kifizetődőbb külszíni bányát nyitni, a telep fölül leemelt köbméterenkénti meddőanyag tizennyolchúsz forintos rezsiköltsége messze alatta marad a hagyományos aknamélyítés és mélyművelés beruházási igényének. Valamivel több, mint hónapja indult meg ezen két a területen a munka, s e viszonylag rövid idő alatt a táj jellege merőben megváltozott. A környező fenyves-tölgyes erdő madarait messzi riasztották a gépóriások, a csendet bontó motorharsogás. Szakadatlanul, éjjel, nappal zúgnak a gépek. Földkotrók, hegybontógépek, tipldgyaluk forgolódnak a katlan mélyén, s a dömperek tucatjai szántanak átlós és körkörös pásztát a homokhalmok között. Naponta ötezer köbméter föld mozdul és vándorol el innen, s méterről méterre szélesedik, mélyül a bánya. Ottjártunkkor úgy mondták, már csak néhány fogásnyira voltak a teleptől, s mire e sorok megjelennek, megcsillan talán az első szénrög is. Teljes erővel dolgoznak a földmunkagépek. A gazdag széntelepet most már csak egy méter vastagságú meddőréteg takarja A földgyalu könnyedén kap ekéjére öt-hat köbméter homokot. Néhány óra alatt hegyet épít, vagy völgyet mélyít Gondosabb ellenőrzést a tűzkárok megelőzésére A megyei tűzrendészeti parancsnokság képviselői és az üzemek vezetői szeptember 9- én tartották szokásos évi tanácskozásukat, ahol megvitatták a korszerű tűzvédelemben elért eredményeket és tennivalókat. Keszthelyi Ferenc tűzoltó őrnagy, a megyei tűzrendészeti parancsnokság vezetője beszámolójában hangsúlyozta, hogy az új tűzvédelmi előírásokat a vállalatoknál általában pontosan betartották. A középirányító szervek azonban még sokat tehetnek a nagyobb biztonság érdekében. Ezért szükséges, hogy a megyei tanács osztályai, a MÉSZÖV és a KISZÖV következetesebben ellenőrizzék a hatáskörükbe tartozó vállalatokat és hivatalokat. Néhány üzem igazgatója is mellékes feladatként kezeli a tűzvédelmet és teljesen megfeledkezik a személyes felelősséggel járó ellenőrzési kötelezettségéről. Ennek következménye, hogy több helyen még tűzrendészeti utasítást sem készítettek. Ahogy a dorogi és a tatabányai szénbányászati trösztöknél, a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál, a tatai szőnyeggyárban, a Gép- és Vegyesjavító Vállalatnál megfelelő tűzrendészeti előírásokat adtak ki, úgy ezt másutt is meg lehetett volna tenni. A tűzrendészeti előadók munkájában fellelhető hiányosságok is annak a következményei, hogy néhány igazgató nem értette meg a Belügyminisztérium új rendelkezéseit. így történhetett meg, hogy több üzemben csak formális volt a tűzrendészeti szemle, a tűzrendészeti előadók személye gyakran változott és e fontos feladatot ellátó megbízottak nem fejlesztették szakmai tudásukat. A beszámoló felhívta a figyelmet arra is, hogy tovább kell javítani a tűzrendítészeti bizottságok tevékenységét, nagyobb gondot kell fordítani a tűzrendészeti hálózat és a létesítményi tűzoltóságok fejlesztésére. Patronáló mozgalom Tatabányán több ezer bér él munkásszállón. Nemvelük való foglalkozás nem mindig megfelelő, de a szállók ellátása és tisztasága sem az. A szállók irányításában, munkájában levő hibák kijavítására a városi párt-végrehajtó bizottság intézkedési tervet dolgozott ki. A terv szerint valamennyi munkásszálló mellé patronáló üzemet osztottak, amely felelős az itt folyó politikai és felvilágosító nevelő munkáért. A patronáló üzemek vezetői rendszeresen látogatják a szállókat, megismerkednek az itt lakókkal és érdeklődési körüknek megfelelően tartanak előadásokat a kül- és a belpolitikai kérdésekről. Segítik a szállók önkormányzati bizottságát, ahol nincs KISZ- szervezet, a városi KISZ-bizottság segítségével létrehozzák. A kulturális élet fellendítése érdekében a szállókon műsoros esteket szerveznek és a TBSC, segítségével megszervezik a szállókon a sportfoglalkozásokat.