Dolgozók Lapja, 1965. július (20. évfolyam, 86-112. szám)
1965-07-28 / 109. szám
196S. július 28, szerda \ DOLGOZOK LAPJA Hogyan állunk az alapvető sportágakban? Megyénk a magyar sportmozgalomban — különösen minőségi sportban — kétségtelenül „előkelő” helyet foglal el. Még inkább helytálló ez a megállapítás akkor, ha területi nagyság és népesség szempontjából viszonyítjuk az ország többi megyéjéhez. Bár az sem vitás, hogy elsősorban az ipari jellegből adódik ez, hiszen a megyei sport fő bázisai a bányavidékek. A sokoldalúság is egyik jellegzetessége megyénk sportjának. Nemcsak a labdajátékokban találhatók csapataink az országos élvonalban: a súlyemelés, cselgáncs, ökölvívás, sakk, sportlövészet és még jó néhány sportág űzői is gyakran hallatnak magukról az országos vetélkedőkön. Sőt súlyemelésben szinte már hegemóniánk van és cselgáncsban is vidéki elsőnek számítunk. A korszerű testkultúrában vannak azonban olyan alapvető sportágak, melyek nélkül a sokoldalú testedzés elképzelhetetlen. Mégpedig az atlétika, a torna és az úszás. S ha ezek megyei helyzetét vizsgáljuk, már korántsem olyan kedvező a kép. A magyar sport átszervezése óta ugyan bizonyos fokú fejlődés e téren is szinte általános tapasztalható. mozgalommá vált például több városunkban nagyobb településeinken (ahol a feltételek ehhez megvannak) az iskolás korú gyermekek úszásoktatása Ebből mindenképpen következik a minőségi fejlődés is, s ennek jelei máris mutatkoznak. dorogi fiatalok az országos élő vonal kapuit döngetik, de sok tehetséges fiatal nevelkedik a tatabányai és tokodi bányász egyesületben is. Tanulságul szolgálhat itt a dorogi, jobban mondva az esztergomi úszók példája. Lázár, Szendrő s még egynéhány nagyon tehetséges fiatal az Esztergomi Vasasban kezdte pályafutását. A vasas-egyesület azonban anyagi és szervezeti okok miatt (mivel más sportágakhoz ragaszkodott, inkább azokat kívánta erősíteni) lemondott róluk, így kerültek a Dorogi Bányászhoz, mely jobb gazdájuk lett és olyan feltételeket teremtett számukra, ami idestova válogatottságban, nemzetközi sikerekben gyümölcsözik. Egy-két nagyobb egyesületet kivéve időszaki versenyekre korlátozódik az atlétika is. E sportágban szinte azon múlik minden, hol akad egy-egy lelkes szakember, sportbarát, aki szívét-lelkét — s főként minden szabadidejét a sportágért áldozza fel. Tatabáenyán immár évtizedek óta Játékos Pál s néhány társa tartja az élvonalban a bányászatlétákat, szervezi, neveli az újabb és újabb versenyzőket hol sprinternek, hol középtávfutónak, nem veszítve el kedvét még az időszakos visszaesésektől sem. Az ügyszeretet, szakmai hozzáértés jó példáját adta Oroszlányban Nagy Sándor testnevelő tanár is, aki iskolájában árgus szemmel fedezte fel a tehetségeket, s szinte márólholnapra olyan ifjú atlétákat állított mezőnybe, akik közül a serdülőkorú Pintér Anna már az egyik legnagyobb női távolugró ígéretnek számít. De hát csak két városunkban vannak kivételes képességű futók, ugrók dobók? A falusi spartakiád versenyeken és úttörő vetélkedőkön évről évre sokat igérő tehetségek tűnnek fel , de később még a nevüket se halljuk többé a sport porondján. Az úszás és atlétika azonban ma már kétségkívül fejlődőben van. Nem így a harmadik alapvető ág, a tornasport, mely szinte lépésnyit sem mozdult előre évek óta. Olykor egy-egy kisebb nekibuzdulás — inkább csak iskolai szinten — utána semmi több. Mintha ez a testkultúra szempontjából oly fontos sportág nem érdekelné nálunk sem a szakvezetőket, sem a fiatalokat, sem a közönséget. Pedig jó cáfolata volt ennek a komáromi általános iskolások idei tömegméretű versenye. Alkalmasint az egyes,éti vezetőségekben kell keresnünk a stagnálás okát amiért nem teremtenek e sportágnar is lehetőséget azoknak a fiataloknak, akik az iskolában megismerték, megszerették már tornát, utána azonban inkább a valamelyik csapatjátékot választják, mert nem akad olyan szakosztály, mely befogadná őket módot adna magasabb szint elérésére. Három sportág helyzetét igyekeztünk felmérni, ám sportban sem lehet a mához a rögzíteni semmit. Hiszen jövőre talán már e három alapvető sportág bármelyikéről mondhatjuk el, hogy az élvonalban vagyunk. S ez tisztára csak azokon múlik, akik szeretik a sport minden ágát, formáját s akarnak is tenni érte. Úszást Lázár bizonyított Hosszú évek után első ízben adott válogatottat megyénk úszósportja: Lázár Péter, a Dorogi Bányász versenyzője részt vett a lipcsei NDK—Magyarország ifjúsági válogatott találkozón. Az idén szinte üstökösként feltűnt dorogi úszó (bár gyors fejlődését a szakemberek eddig is figyelemmel kísérték) fontos ifjúsági tagja volt a magyar csapatnak, hiszen több számban kellett rajtkőre állnia. Lázár igazolta az első nemzetközi szerepléshez fűzött reményeket, mert kitűnően helytállt. Időeredményei ugyan elmaradtak egyéni csúcsaitól, de biztos pontja volt a válogatottnak, s mind a váltók tagjaként, mind az egyéni számokban dobogóra került. Elsőként ütött a célba fő számában, a 200 méteres hátúszásban, 2:26,7-es időeredménnyel. Mint váltótag, aranyérmet szerzett a 4x100 és a 4x200 méteres gyors, valamint a 4x100 méteres vegyesváltóban. Ezenkívül elindult a 400 méteres gyorsúszásban is, ahol a harmadik helyet szerezte meg 4:47, 8-as eredménnyel. A magyar úszószakemberek elismeréssel nyilatkoztak Lázár Péter válogatottbeli szerepléséről, s nagy jövőt jósolnak neki. Mi is gratulálunk a 17 éves, igen szerény és szorgalmas dorogi fiúnak. Bezárta kapuját a serdülők nyári sporttábora Néhány napja kaptak táborbontásra parancsot megyénk azon fiatal sportolói, akik Komáromban töltöttek két hetet. Előtte való este ünnepi táborgyűlésen vettek búcsút a hangulatos és hasznos táborozástól. A búcsúztatón Ganzler József táborvezető értékelte a végzett munkát, majd a táborversenyek győzteseit részesítették jutalomban. S miközben ifjú sportolóink megkezdték előkészületeiket a hazautazásra, a „parancsnoki” szobában már a tapasztalatokat összegezték az oktatók, szakvezetők. Ez évben nagyobb létszámmal szervezték meg a tábort. Nehezítette a munkát az árvízveszély, a meglévő szabadtéri létesítmények nagy része ugyanis árterületté vált. De az akadályokat sikerült időben elhárítani. A harminc főnyi atléta csoport foglalkoztatását Almásfüzitőn, a többi sportágbelieket a helyi létesítményeken oldották meg. A tábor lakóiról elmondható, hogy mindegyikük valóban tehetséges. A két hét alatt különösen technikai, taktikai képzettségüket sikerült növelni. A számok, melyeket a tábor eleji, illetve táborvégi képességvizsgálatok alkalmával a szakvezetők nyertek, érdekes képet mutatnak. A serdülők fizikai képességei például általában nem gyarapodtak kimutathatóan a két hét alatt. Érezhető volt némi fáradékonyság, ami azzal magyarázható, hogy a táborba került fiatalok nagy része nem részesül rendszeres felkészítésben. A tábor legtehetségesebbjei a leány kosárlabda csoportban találhatók. A torna sportágban ugyancsak a leány csoport volt a jobbik. A kézilabda, atlétika és asztalitenisz sportágakban szintén több tehetséges fiatallal foglalkozhattak a táborban. A jövőt illetően megyénk szakvezetőinek, testnevelőink bevonásával több figyelmet, alaposabb felkészítést kell biztosítani e korosztályú fiatalok részére. Meg kell oldani a táborban részt vett sportolók egész éven át való foglalkoztatását. A jövő táborainak szervezésekor tökéletesebbé kell tenni a kiválasztási rendszert, mert csak ilyen feltételek biztosítják az egyre magasabb fokú, igényes sportmunkát. Sz. M. 7 Tatán, az edzőtáborban készülnek az Universiadéra a kosaras lányok is. Képünkön a tempódobást gyakorolják. Kis históriák — Az angol Lewisről ezt írták a sportlapok: — A legremekebb „oldboy”-korban lévő játékvezető, akit el lehet képzelni. 62 éves és olyan szeme van, mint sasnak, úgy fut mint a nyála és kisujjában van a futball minden szabálya. A mérkőzés végeztével riporterek azon kérdésére: — a Mr. Lewis! Nem érez-e fáradságot a hatalmas iramú mérkőzés levezetése után? — Lewis kézlegyintéssel, a legnagyobb „angol hidegvér”-rel így felelt: — Uraim! Jöhet a következő mérkőzés!...• Szegedi Barnával, a kitűnő egri játékvezetővel történt egy heves megyei mérkőzésen. — Egy — a közönségnek nem tetsző ítélete után — a közelálló nézők egyike dulatúan így szólt hozzá:Jóri— Játékvezető sporttárs játékvezetőkről Vigyázzon magára, mert meg akarják verni! Mire Barna megszólalt: — Menjen barátom közéjük és szervezze meg a verekedést!«. * Kevesen tudják, hogy az első magyar női labdarúgó-játékvezető, Németh Vilmosné „civilben” rendőr volt és 1947- ben az Ajtay—Fenyves—Vámos szabálytudósok „agytrösztje” előtt tett sikeres játékvezetői vizsgát Némethnének elsőként aderes vizsgabiztosok gratuláltak kitűnő vizsgaeredményéhez és a következő szavak kíséretében bocsátották a játékvezetők „rögös” útjára: — Meg vagyunk arról győződve, hogy önt, mint a,,gyengébb nem” képviselőjét nem fogják a pályán megverni! Legfeljebb ilyesfélét kiabálnak majd be: — Biró néni! Aztán mérkőzés után megvárjuk a kiskapuban! Rádió és KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Táncdalok 8.S9: Orvosi tanácsok 8.44: M. Solohovról 9.30: Kamarazene 10.10: Tudomány.. . 10.15: Könnyűzenei híradó 11.00: Áriák 11.29: Szabó család 12.15: Népdalok 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak 13.15: Zenekari muzsika 14.05: Könnyű dalok 14.35: Lányok, asszonyok 15.05: Purcell operáiból 15.30: Dalok a békéről 15.40: Folyt, regény XVII 16.15: Tánczenei koktél 17.00: Munkásszemmel 17.14: Bach-művek 18.20: Téma és variáció 18.33: Népi zene 19.05: A döntő gól Sipos Tamás rádiójátéka 19.51: Jó estét, gyerekek! 20.25: Esti pihenő muzsikával 21.20: «Gondolat»* 22.10: Időszerű nemzetközi kérdések 22.20: Sporthírek 22.25: Versek 22.40: Könnyűzene 23.35: Magyar operákból PETŐFI RÁDIO 14.20: Gyermekkórus hangverseny 14.48: Táncdalok 15.05: Könnyűzene 15.40: Délutáni hangverseny 17.05: Magyar nóták 17.45: Orvosi tanácsok 17.50: Hirdetőoszlop 18.00: Könnyű fúvószene 18.29: Rádió szabadegyetem 18.45: Hangversenynaptár tv-műsor 19.05: Könnyűzenei kzadó 19.48: Operákból 20.25: Versismertetés 20.40: Kodály-kórusok 21.05: Daljátékokból 22.03: E. Fischer zongorázik Televízió 11.2S: Útifilm Makedóniáról 17.35: Úttörőolimpia 19.20: Esti mese 19 30: Tv-hiradó 19.50: Napi jegyzetünk 19.55: Mesterházi Lajos: Példázat. Karácsonyi vásár 20.40: Hűsítő jégkockák 21.15: Megkérdezzük... 21.25: A zene barátainak 21.50: Tv-hiradó 2. kiadás Bratislavai tv 9.30: Ipari adás 10.00: Redl ezredes botránya: tv-játék, Egon Erwin Kisch művéből W.50: Iskola-tv. Fizika n. 16.00: Afrika válaszúton: oktatás katonáknak Politikai 17.20: Fizika n. (ism.) 13.00: Jugoszláviai filmmozaik 19.00: Tv-hiradó 19.30: Kis tv-vetélkedő 19.55: Elsősegélynyújtás 20.20: Nagy mesterek műveiből 20.35: Alekszandr Szolzsenyicin: Felsőbb érdek, elbeszélés tv-változata 21.40: Autósok, motorosok! 22.00: Tv-hiradó