Dolgozók Lapja, 1965. július (20. évfolyam, 86-112. szám)

1965-07-28 / 109. szám

196S. július 28, szerda \ DOLGOZOK LAPJA Hogyan állunk az alapvető sportágakban? Megyénk a magyar sport­­mozgalomban — különösen minőségi sportban — kétségte­­­lenül „előkelő” helyet foglal el. Még inkább helytálló ez a megállapítás akkor, ha terüle­ti nagyság és népesség szem­pontjából viszonyítjuk az or­szág többi megyéjéhez. Bár az sem vitás, hogy elsősorban az ipari jellegből adódik ez, hi­szen a megyei sport fő bázisai a bányavidékek. A sokoldalúság is egyik jel­legzetessége megyénk sportjá­nak. Nemcsak a labdajátékok­ban találhatók csapataink az országos élvonalban: a súly­emelés, cselgáncs, ökölvívás, sakk, sportlövészet és még jó néhány sportág űzői is gyak­ran hallatnak magukról az or­szágos vetélkedőkön. Sőt súly­emelésben szinte már hege­móniánk van és cselgáncsban is vidéki elsőnek számítunk. A korszerű testkultúrában vannak azonban olyan alapvető sportágak, melyek nélkül a sokoldalú tested­zés elképzelhetetlen. Mégpedig az atlétika, a torna és az úszás. S ha ezek megyei helyzetét vizsgáljuk, már ko­rántsem olyan kedvező a kép. A magyar sport átszervezése óta ugyan bizonyos fokú fejlő­dés e téren is szinte általános tapasztalható. mozgalommá­­ vált például több városunkban nagyobb településeinken (ahol a feltételek ehhez meg­vannak) az iskolás korú gyer­mekek úszásoktatása Ebből mindenképpen következik a minőségi fejlődés is, s ennek jelei máris mutatkoznak. dorogi fiatalok az országos él­ő vonal kapuit döngetik, de sok tehetséges fiatal nevelkedik a tatabányai és tokodi bányász egyesületben is. Tanulságul szolgálhat itt a dorogi, jobban mondva az esz­ter­gomi úszók példá­j­a. Lázár, Szendrő s még egynéhány na­gyon tehetséges fiatal az Esz­tergomi Vasasban kezdte pá­lyafutását. A vasas-egyesület azonban anyagi és szervezeti okok miatt (mivel más sport­ágakhoz ragaszkodott, inkább azokat kívánta erősíteni) le­mondott róluk, így kerültek a Dorogi Bányászhoz, mely jobb gazdájuk lett és olyan feltéte­leket teremtett számukra, ami idestova válogatottságban, nemzetközi sikerekben gyü­mölcsözik. Egy-két nagyobb egyesületet kivéve időszaki versenyekre korlátozódik az atlétika is. E sportágban szinte azon múlik minden, hol akad egy-egy lelkes szakember, sportbarát, aki szívét-lelkét — s főként minden szabadidejét a sportágért áldozza fel. Tatabá­­e­nyán immár évtizedek óta Já­tékos Pál s néhány társa tart­ja az élvonalban a bányász­­atlétákat, szervezi, neveli az újabb és újabb versenyzőket hol sprinternek, hol középtáv­­futónak, nem veszítve el ked­vét még az időszakos vissza­esésektől sem. Az ügyszeretet, szakmai hoz­záértés jó példáját adta Orosz­lányban Nagy Sándor testne­velő tanár is, aki iskolájában árgus szemmel fedezte fel a tehetségeket, s szinte máról­­holnapra olyan ifjú atlétákat állított mezőnybe, akik közül a serdülőkorú Pintér Anna már az egyik legnagyobb női távol­ugró ígéretnek számít. De h­át csak két városunkban vannak kivételes képességű futók, ug­rók dobók? A falusi sparta­­kiád versenyeken és úttörő vetélkedőkön évről évre sokat igérő te­hetségek tűnnek fel , de később még a nevü­ket se halljuk többé a sport porondján. Az úszás és atlétika azon­ban ma már kétségkívül fej­lődőben van. Nem így a har­madik alapvető ág, a torna­sport, mely szinte lépésnyit sem mozdult előre évek óta. Olykor egy-egy kisebb neki­buzdulás — inkább csak isko­lai szinten — utána semmi több. Mintha ez a testkultúra szempontjából oly fontos sportág nem érdekelné ná­lunk sem a szakvezetőket, sem a fiatalokat, sem a köz­önsé­get. Pedig jó cáfolata volt en­nek a komáromi általános is­kolások idei tömegméretű ver­senye. Alkalmasint az egyes­­,éti ve­zetőségekben kell keresnünk a stagnálás okát amiért nem te­remtenek e sportágnar is le­hetőséget azoknak a fiatalok­nak, akik az iskolában megismerték, megszerették már tornát, utána azonban inkább a valamelyik csapatjátékot vá­lasztják, mert nem akad olyan szakosztály, mely befogadná őket módot adna magasabb­­ szint elérésére. Három sportág helyzetét igyekeztünk felmérni, ám sportban sem lehet a mához a rögzíteni semmit. Hiszen jövő­re talán már e három alapve­tő sportág bármelyikéről mondhatjuk el, hogy az élvo­nalban vagyunk. S ez tisztára csak azokon múlik, akik sze­retik a sport minden ágát, for­máját s akarnak is tenni érte. Úszást Lázár bizonyított Hosszú évek után első ízben adott válogatottat megyénk úszósportja: Lázár Péter, a Dorogi Bányász versenyzője részt vett a lipcsei NDK—Ma­­gyarország ifjúsági válogatott találkozón. Az idén szinte üstökösként­­ feltűnt dorogi úszó (bár gyors fejlődését a szakemberek ed­dig is figyelemmel kísérték) fontos ifjúsági tagja volt a magyar csapatnak, hiszen több számban kellett rajtkőre állnia. Lázár igazolta az első nemzetközi szerepléshez fű­zött reményeket, mert kitű­nően helytállt. Időeredményei ugyan elmaradtak egyéni csúcsaitól, de biztos pontja volt a válogatottnak, s mind a váltók tagjaként, mind az egyéni számokban dobogóra került. Elsőként ütött a célba fő számában, a 200 méteres hát­úszásban, 2:26,7-es időered­ménnyel. Mint váltótag, aranyérmet szerzett a 4x100 és a 4x200 méteres gyors, va­lamint a 4x100 méteres ve­gyesváltóban. Ezenkívül elin­dult a 400 méteres gyorsúszás­ban is, ahol a harmadik he­lyet szerezte meg 4:47, 8-as eredménnyel. A magyar úszószakemberek elismeréssel nyilatkoztak Lá­zár Péter válogatottbeli sze­repléséről, s nagy jövőt jósol­nak neki. Mi is gratulálunk a 17 éves, igen szerény és szor­galmas dorogi fiúnak. Bezárta kapuját a serdülők nyári sporttábora Néhány napja kaptak tá­borbontásra parancsot me­gyénk azon fiatal sportolói, akik Komáromban töltöttek két hetet. Előtte való este ünnepi táborgyűlésen vettek búcsút a hangulatos és hasz­nos táborozástól. A búcsúztatón Ganzler Jó­zsef táborvezető értékelte a végzett munkát, majd a tá­borversenyek győzteseit része­sítették jutalomban. S miköz­ben ifjú sportolóink megkezd­ték előkészületeiket a haza­utazásra, a „parancsnoki” szobában már a tapasztalato­kat összegezték az oktatók, szakvezetők. Ez évben nagyobb létszám­mal szervezték meg a tábort. Nehezítette a munkát az ár­vízveszély, a meglévő sza­badtéri létesítmények nagy része ugyanis árterületté vált. De az akadályokat sikerült időben elhárítani. A harminc főnyi atléta csoport foglalkoztatását Al­másfüzitőn, a többi sportág­belieket a helyi létesítménye­ken oldották meg. A tábor lakóiról elmondható, hogy mindegyikük valóban tehet­séges. A két hét alatt különösen technikai, taktikai képzettsé­güket sikerült növelni. A szá­mok, melyeket a tábor eleji, illetve táborvégi képességvizs­gálatok alkalmával a szakve­zetők nyertek, érdekes képet mutatnak. A serdülők fizikai képességei például általában nem gyarapodtak kimutatha­tóan a két hét alatt. Érezhető volt némi fáradékonyság, ami azzal magyarázható, hogy a táborba került fiatalok nagy része nem részesül rendszeres felkészítésben. A tábor legtehetségesebbjei a leány kosárlabda csoport­ban találhatók. A torna sport­ágban ugyancsak a leány cso­port volt a jobbik. A kézilab­da, atlétika és asztalitenisz sportágakban szintén több tehetséges fiatallal foglalkoz­­hattak a táborban. A jövőt illetően megyénk szakvezetőinek, testnevelőink bevonásával több figyelmet, alaposabb felkészítést kell biztosítani e korosztályú fia­talok részére. Meg kell olda­ni a táborban részt vett spor­tolók egész éven át való fog­lalkoztatását. A jövő táborai­nak szervezésekor tökélete­sebbé kell tenni a kiválasztási rendszert, mert csak ilyen fel­tételek biztosítják az egyre magasabb fokú, igényes sport­munkát. Sz. M. 7 Tatán, az edzőtáborban készülnek az Universiadéra a ko­saras lányok is. Képünkön a tempódobást gyakorolják. Kis históriák — Az angol Lewisről ezt írták a sportlapok: — A legremekebb „old­­boy”-korban lévő játékvezető, akit el lehet képzelni. 62 éves és olyan szeme van, mint sasnak, úgy fut mint a nyál­a és kisujjában van a futball minden szabálya. A mérkőzés végeztével riporterek azon kérdésére: — a Mr. Lewis! Nem érez-e fárad­ságot a hatalmas iramú mér­kőzés levezetése után? — Lewis kézlegyintéssel, a leg­nagyobb „angol hidegvér”-rel így felelt: — Uraim! Jöhet a követke­ző mérkőzés!...• Szegedi Barnával, a kitűnő egri játékvezetővel történt egy heves megyei mérkőzésen. — Egy — a közönségnek nem tetsző ítélete után — a közelálló nézők egyike dulatúan így szólt hozzá:Jóri­— Játékvezető sporttárs­ játékvezetőkről Vigyázzon magára, mert meg akarják verni! Mire Barna megszólalt: — Menjen barátom közéjük és szervezze meg a verekedést!«. * Kevesen tudják, hogy az el­ső magyar női labdarúgó-já­tékvezető, Németh Vilmosné „civilben” rendőr volt és 1947- ben az Ajtay—Fenyves—Vá­mos szabálytudósok „agy­trösztje” előtt tett sikeres já­tékvezetői vizsgát Némethnének elsőként ade­res vizsgabiztosok gratuláltak kitűnő vizsgaeredményéhez és a következő szavak kíséreté­ben bocsátották a játékvezetők „rögös” útjára: — Meg vagyunk arról győ­ződve, hogy önt, mint a,,gyen­gébb nem” képviselőjét nem fogják a pályán megverni! Legfeljebb ilyesfélét kiabál­nak majd be: — Biró néni! Aztán mérkőzés után megvár­juk a kiskapuban! Rádió és KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Táncdalok 8.S9: Orvosi tanácsok 8.44: M. Solohovról 9.30: Kamarazene 10.10: Tudomány.. . 10.15: Könnyűzenei híradó 11.00: Áriák 11.29: Szabó család 12.15: Népdalok 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak 13.15: Zenekari muzsika 14.05: Könnyű dalok 14.35: Lányok, asszonyok 15.05: Purcell operáiból 15.30: Dalok a békéről 15.40: Folyt, regény XVII 16.15: Tánczenei koktél 17.00: Munkásszemmel 17.14: Bach-művek 18.20: Téma és variáció 18.33: Népi zene 19.05: A döntő gól Sipos Tamás rádiójátéka 19.51: Jó estét, gyerekek! 20.25: Esti pihenő muzsikával 21.20: «Gondolat»* 22.10: Időszerű nemzetközi kérdések 22.20: Sporthírek 22.25: Versek 22.40: Könnyűzene 23.35: Magyar operákból PETŐFI RÁDIO 14.20: Gyermekkórus hangverseny 14.48: Táncdalok 15.05: Könnyűzene 15.40: Délutáni hangverseny 17.05: Magyar nóták 17.45: Orvosi tanácsok 17.50: Hirdetőoszlop 18.00: Könnyű fúvószene 18.29: Rádió szabadegyetem 18.45: Hangversenynaptár tv-műsor 19.05: Könnyűzenei k­zadó 19.48: Operákból 20.25: Versismertetés 20.40: Kodály-kórusok 21.05: Daljátékokból 22.03: E. Fischer zongorázik Televízió 11.2S: Útifilm Makedóniáról 17.35: Úttörőolimpia 19.20: Esti mese 19 30: Tv-hiradó 19.50: Napi jegyzetünk 19.55: Mesterházi Lajos: Példázat. Karácsonyi vásár 20.40: Hűsítő jégkockák 21.15: Megkérdezzük... 21.25: A zene barátainak 21.50: Tv-hiradó 2. kiadás Bratislavai tv 9.30: Ipari adás 10.00: Redl ezredes botránya: tv-játék, Egon Erwin Kisch művéből W.50: Iskola-tv. Fizika n. 16.00: Afrika válaszúton: oktatás katonáknak Politikai 17.20: Fizika n. (ism.) 13.00: Jugoszláviai filmmozaik 19.00: Tv-hiradó 19.30: Kis tv-vetélkedő 19.55: Elsősegélynyújtás 20.20: Nagy mesterek műveiből 20.35: Alekszandr Szolzsenyicin: Felsőbb érdek, elbeszélés tv-változata 21.40: Autósok, motorosok! 22.00: Tv-hiradó

Next