Dolgozók Lapja, 1965. szeptember (20. évfolyam, 138-163. szám)
1965-09-16 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Dolgozók Lapja AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM* ARA: 60 FILLÉR * 1963. szeptember 16, csütörtök Vetik az őszi árpát Szőnyben Megkezdték az őszi árpa vetését a szőnyi Szabadság Termelőszövetkezetben. A tervezett 236 holdból 201 holdon készen a vetőágy. S előreláthatólag már a hét folyamán földbe kerül az őszi árpa és a kétszeres ezeken a területeken. Utána azonnal a búzatáblákba indulnak a vetőgépek, ahol 175 hold szintén vetésre kész. A vetéssel párhuzamosan folyik a silózás és az istállótrágya alászántása jövő évi cukorrépa és burgonya földeken. A KGST- országok között a legnagyobb betonalj gyártó üzem lesz a lábatlani betonelemgyár A lábatlani betonelemgyár további fejlesztésében jelentős tervek szerepelnek napirenden. Fő gyártmánya a vasúti betonalj, — a tervek szerint már az idén túljut a határon. Az NDK, a KGST keretében ebben az évben 100 ezer darab vasúti betonaljat igényelt. A nagy mennyiségű áruból 40 ezer darab jut Lábatlanra. A lábatlaniak úgy határoztak, hogy az igényt minden körülmények között kielégítik, pedig az árvíz miatti termelés-kiesésük mintegy 12 millió forint volt. A hiány pótlására a vállalás, még az üzem árvíz utáni indulásakor megszületett, év végéig letörlesztik az adósságot. Még két hét van hátra a harmadik negyedévből, de az üzem dolgozói máris mintegy 6 millió forint értékű áruval termeltek többet előirányzatuknál. A jövőre vonatkozóan igen nagy terveket szőnek a vállalatnál. Tárgyalások folynak évi több százezer darab betonalj szállítására az NDK- nak. Ezzel párhuzamosan terv készül a lábatlani üzem „B” egységének nagyarányú továbbfejlesztésére. A terv szerint a jelenlegi 360 ezer darabról 600 ezer darabra növelik az évi kapacitást. A terv megvalósulásával a lábatlani üzem a KGST országok között a legnagyobb betonalj gyártó üzem lesz. Intézkedés az árvíz okozta ingatlankárok helyreállításához nyújtott segélyek kifizetéséről Országszerte ezekben a napokban döntenek az ár-, illetve belvíz megrongálódott, következtében tönkrement ingatlanok helyreállításához nyújtott segélyek A helyi társadalmi összegéről. bizottságok mindenütt gondosan mérlegelik a kérelmeket. Azoknak a károsultaknak, akiknek ingatlanát rövid időn belül másodszor sújtotta az ár-, illetve belvíz, s emiatt jelenleg is tartozásuk van az Orzságos Takarékpénztárnál, általában felemelt segélyt állapítanak meg. A rendelkezések ugyanis kimondják, hogy a megrongálódott, tönkrement lakóépületek tulajdonosai családonként a helyreállítás, illetve újjáépítés költségeinek 50 százalékáig, legfeljebb 50 000 forintig, részesedhetnek a társadalom támogatásából. Kivételes esetekben azonban — és ezek közé tartozik a korábbi árvízkár miatti kölcsöntartozás — a segély összege ennél magasabb is lehet, s elérheti a költségek 30 százalékát. A segélyeket mindenütt az Országos Takarékpénztár járási fiókjainak közvetítésével bocsátják a károsultak rendelkezésére. Ha a megrongálódott, vagy tönkrement épület tulajdonosa, — egyes esetekben bérlője, illetve — állami kölcsönt vesz igénybe az ár-, illetve belvízkár helyreállításához, akkor tartozásából vonják le a társadalmi hozzájárulás összegét. Ha viszont saját erőből fedezi költségeket, az Országos Takarékpénztár járási fiókjánál számlát nyitnak nevére, s a munkálatok befejezése után, a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének igazolása alapján egy összegben utalják ki a segélyt. Végül azokban az esetekben, amikor a helyreállítást állami kölcsön nélkül, a segély felhasználásával kívánják megkezdeni, az OTP járási fiókja az elvégzett munkálatok arányában fizeti ki a társadalom hozzájárulását. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy helyreállítás megkezdése előtt a — kötelezettségvállalás alapján — 10 000 forintig terjedő előleget adjanak a károsultaknak a segélyből. Fontos felméréseket végeznek a megyei népfront bizottság tagjai A Hazafias Népfront megyei elnöksége a legközelebbi ülésén foglalkozni kíván szövetkezeti tagok egyéni művelése alatt álló területek gazdaságosságával. A zást megelőzően a tanácskonépfront bizottság több tagja helyszíni felmérést végez. Adatokat gyűjtenek a háztáji területek és állatállomány gazdaságosabb kezelésének módszereiről. Arról is meg szeretnének győződni, milyen a kapcsolata a közös és a háztáji munkának. Tájékozódnak a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok helyzetéről. A jelentős problémákat érintő felmérés elvégzését a tegnapi napon megtartott tanácskozáson készítették elő az akcióban résztvevő bizottsági tagok. Hasonló irányú megbeszélést tartott a népfront megyei bizottságának több tagja szeptember 13-án is. A legközelebbi elnökségi ülés ugyanis foglalkozik majd a megyei tanácstagok eddigi tevékenységével is. Tizennyolc bizottsági tag keresi fel a megyei tanácstagokat. Arról kívánnak tájékozódni, hogy a megbízatásuk derekán járó megyei tanácstagok hogyan tudták ellátni államvezetési tennivalóikat. Elsősorban arról gyűjtenek tapasztalatokat, milyen intézkedések születtek a választók kérdései, bejelentései nyomán. A népfront elemezni kívánja a tanácstagoknak nyújtott segítséget, a választók előtti beszámolók, a fogadónapok tanulságait. HEGESZTÉS (Fotó: Jusztin) Mestervizsga" A kisipari tevékenység valamikor szigorúan mesterlevélhez volt kötve. Hogy miként lehetett szert tenni e fontos okmányra, arról különböző hírek keringtek. Az mondták, a pénzesebbje meg is vásárolhatta, mások viszont a mestervizsga rögös útjait járták. Egy bizonyos, mindig is többen voltak mesterei szakmájuknak, mint ahány mesterlevél forgalomba került. Meg aztán gyakran a segéd ügyesebben bánt a szerszámmal mint a ..mestere”. A régi fogalmak új tartalommal telítődtek A Szakma ifjú mestere címért manapság százan versengenek, s távol áll tőlük a szándék, hogy műhelyt nyissanak. Egyszerűen az a céljuk, hogy időről időre számot adjanak üzemük közössége előtt szakmai fejlődésükről. És mégis mestervizsga ez a javából, hiszen minden érdekeltség nélkül különösebb állják a szakmai kérdések özönének próbáit ezek a fiatalok. Virtusból? Ha így tetszik, ám nevezzük szakmai virtuskodásnak. De ebben a tudáspróbában valamennyien tovább gyarapodnak. A dorogi bányagépgyárban fél évvel ezelőtt 33, különböző szakmákban dolgozó fiatal látott tanuláshoz, ismereteinek felelevenítéséhez, gazdagításához, hogy a vizsgán helytállva a Szakma ifjú mesterének mondhassa magát. Hetenként egy-egy alkalommal tanfolyamot szerveztek számukra az üzemben, hogy könnyebb legyen felkészülés. Valamennyien vizsgamunkát is Aztán elérkezett készítettek a nagy nap, amikor a vizsgabizottság asztaláról tételt kellett választani : anyagismeretből, matematikából, szakrajzból és szakmai ismeretből. Hubácsek Sándor gépészmérnök, aki maga is a fiatalok közé sorolhatja magát, hiszen egy éve került ki az egyetemről, mint vizsgabizottsági elnök megértő szigorral foglalkozott az ifjú „mesterjelöltekkel.” Ha valamelyik kérdésre sánta választ kapott, kiigazította, kiegészítette. Ilyenkor egyszeriben feloldódott a hangulat, szakmai beszélgetéssé. Kállai Károly főművezető egy-egy osztályzatba belekalkulálta az illető igyekezetét, munkában tanúsított szorgalmát, fegyelmezettségét is. Kozma János négy hónapja került ki az iparitanuló-intézetből. Az országos versenyen elért eredményéért 3 hónappal korábban kapott szakmunkás bizonyítványt, mint évfolyamtársai. Ezen a vizsgán is szépen helytállt. Szabados László, Hajnal György, Boros László vele együtt egy brigádban dolgoznak, s igyekeznek kivívni a szocialista Brigád címet is. Az eredmények mérlegelésekor Szakma ifjú mestere mozgaalomban való részvétel is komolyan esik majd latba. A bányagépgyári fiatalok komolyan vették a mozgalomban való részvételt! Katona Nándor KISZ-titkár együtt izgult valamennyi részvevővel a sikerért, hiszen ő is sokat tett azért, hogy e mozgalom élő legyen a gyárban. S még le sem zajlottak a vizsgák máris a következő fél esztendőt tervezték, még több résztvevővel. A Szakma ifjú mestere vizsgán legjobb eredményt elért három ifjú szakmunkás órabérét felemelik, s többen értékes könyvjutalmat kaptak. —góg—