Dolgozók Lapja, 1965. szeptember (20. évfolyam, 138-163. szám)

1965-09-16 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Dolgozók Lapja AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM* ARA: 60 FILLÉR * 1963. szeptember 16, csütörtök Vetik az őszi árpát Szőnyben Megkezdték az őszi árpa vetését a szőnyi Szabadság Termelőszövetkezetben. A ter­vezett 236 holdból 201 holdon készen a vetőágy. S előrelát­hatólag már a hét folyamán földbe kerül az őszi árpa és a kétszeres ezeken a terüle­teken. Utána azonnal a búza­táblákba indulnak a vetőgé­pek, ahol 175 hold szintén vetésre kész. A vetéssel párhuzamosan folyik a silózás és az istálló­trágya alászántása jövő évi cukorrépa és burgonya földe­ken. A KGST- országok között a legnagyobb betonalj gyártó üzem lesz a lábatlani betonelemgyár A lábatlani betonelemgyár további fejlesztésében jelentős tervek szerepelnek napiren­den. Fő gyártmánya a vas­úti betonalj, — a tervek sze­rint már az idén túl­jut a ha­táron. Az NDK, a KGST ke­retében ebben az évben 100 ezer darab vasúti betonaljat igényelt. A nagy mennyisé­gű áruból 40 ezer darab jut Lábatlanra. A lábatlaniak úgy határoztak, hogy az igényt minden körülmények között kielégítik, pedig az árvíz miatti termelés-kiesésük mintegy 12 millió forint volt. A hiány pótlására a válla­lás, még az üzem árvíz utáni indulásakor megszületett, év végéig letörlesztik az adóssá­got. Még két hét van hátra a harmadik negyedévből, de az üzem dolgozói máris mint­egy 6 millió forint értékű áru­val termeltek többet előirány­zatuknál. A jövőre vonatkozóan igen nagy terveket szőnek a vál­lalatnál. Tárgyalások folynak évi több százezer darab be­tonalj szállítására az NDK- nak. Ezzel párhuzamosan terv készül a lábatlani üzem „B” egységének nagyarányú to­vábbfejlesztésére. A terv sze­rint a jelenlegi 360 ezer da­rabról 600 ezer darabra nö­velik az évi kapacitást. A terv megvalósulásával a lá­batlani üzem a KGST orszá­gok között a legnagyobb be­tonalj gyártó üzem lesz. Intézkedés az árvíz okozta ingatlankárok helyreállításához nyújtott segélyek kifizetéséről Országszerte ezekben a na­pokban döntenek az ár-, il­letve belvíz megrongálódott, következtében tönkrement ingatlanok helyreállításához nyújtott segélyek A helyi társadalmi összegéről. bizottsá­gok mindenütt gondosan mér­legelik a kérelmeket. Azoknak a károsultaknak, akiknek in­gatlanát rövid időn belül má­sodszor sújtotta az ár-, illetve belvíz, s emiatt jelenleg is tartozásuk van az Orzságos Takarékpénztárnál, általában felemelt segélyt állapítanak meg. A rendelkezések ugyanis kimondják, hogy a megron­gálódott, tönkrement lakó­épületek tulajdonosai csalá­donként a helyreállítás, illet­ve újjáépítés költségeinek 50 százalékáig, legfeljebb 50 000 forintig, részesedhetnek a tár­sadalom támogatásából. Kivé­teles esetekben azonban — és ezek közé tartozik a ko­rábbi árvízkár miatti köl­csöntartozás — a segély ös­­­szege ennél magasabb is le­het, s elérheti a költségek 30 százalékát. A segélyeket mindenütt az Országos Takarékpénztár já­rási fiókjainak közvetítésével bocsátják a károsultak ren­delkezésére. Ha a megrongá­lódott, vagy tönkrement épü­let tulajdonosa, — egyes esetekben bérlője, illetve — állami kölcsönt vesz igénybe az ár-, illetve belvízkár hely­reállításához, akkor tartozá­sából vonják le a társadalmi hozzájárulás összegét. Ha vi­szont saját erőből fedezi költségeket, az Országos Ta­­­karékpénztár járási fiókjánál számlát nyitnak nevére, s a munkálatok befejezése után, a községi tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének igazolása alapján egy összegben utal­ják ki a segélyt. Végül azok­ban az esetekben, amikor a helyreállítást állami kölcsön nélkül, a segély felhasználá­sával kívánják megkezdeni, az OTP járási fiókja az el­végzett munkálatok arányá­ban fizeti ki a társadalom hozzájárulását. Ezenkívül le­hetőség van arra is, hogy helyreállítás megkezdése előtt a — kötelezettségvállalás alap­ján — 10 000 forintig terje­dő előleget adjanak a káro­sultaknak a segélyből. Fontos felméréseket végeznek a megyei népfront bizottság tagjai A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége a legközelebbi ülésén foglalkozni kíván szövetkezeti tagok egyéni mű­­­velése alatt álló területek gaz­daságosságával. A zást megelőzően a tanácsko­népfront bizottság több tagja helyszíni felmérést végez. Adatokat gyűjtenek a háztáji területek és állatállomány gazdaságo­sabb kezelésének módszerei­ről. Arról is meg szeretnének győződni, milyen a kapcsolata a közös és a háztáji munká­nak. Tájékozódnak a mező­­gazdaságban dolgozó szocialis­ta brigádok helyzetéről. A je­lentős problémákat érintő fel­mérés elvégzését a tegnapi na­pon megtartott tanácskozá­son készítették elő az akció­ban résztvevő bizottsági ta­gok. Hasonló irányú megbeszé­lést tartott a népfront megyei bizottságának több tagja szep­tember 13-án is. A legköze­lebbi elnökségi ülés ugyanis foglalkozik majd a megyei ta­nácstagok eddigi tevékenysé­gével is. Tizennyolc bizottsági tag keresi fel a megyei ta­nácstagokat. Arról kívánnak tájékozódni, hogy a megbíza­tásuk derekán járó megyei ta­nácstagok hogyan tudták el­látni államvezetési tenniva­lóikat. Elsősorban arról gyűj­tenek tapasztalatokat, milyen intézkedések születtek a vá­lasztók kérdései, bejelentései nyomán. A népfront elemezni kívánja a tanácstagoknak nyújtott segítséget, a válasz­tók előtti beszámolók, a foga­dónapok tanulságait. HEGESZTÉS (Fotó: Jusztin) Mestervizsga" A kisipari tevékenység va­lamikor szigorúan mesterle­vélhez volt kötve. Hogy mi­ként lehetett szert tenni e fontos okmányra, arról kü­lönböző hírek keringtek. Az mondták, a pénzesebbje meg is vásárolhatta, mások vi­szont a mestervizsga rögös útjait járták. Egy bizonyos, mindig is többen voltak mesterei szakmájuknak, mint ahány mesterlevél forga­lomba került. Meg aztán gyakran a segéd ügyesebben bánt a szerszámmal mint a ..mestere”. A régi fogalmak új tartalommal telítődtek A Szakma ifjú mestere cím­ért manapság százan versenge­nek, s távol áll tőlük a szán­dék, hogy műhelyt nyissanak. Egyszerűen az a céljuk, hogy időről időre számot adjanak üzemük közössége előtt szak­mai fejlődésükről. És mégis mestervizsga ez a javából, hiszen minden érdekeltség nélkül különösebb állják a szakmai kérdések özönének próbáit ezek a fiatalok. Vir­tusból? Ha így tetszik, ám nevezzük szakmai virtus­ko­dásnak. De ebben a tu­dáspróbában valamennyien tovább gyarapodnak. A dorogi bányagépgyárban fél évvel ezelőtt 33, külön­böző szakmákban dolgozó fi­atal látott tanuláshoz, isme­reteinek felelevenítéséhez, gazdagításához, hogy a vizs­gán helytállva a Szakma ifjú mesterének mondhassa ma­gát. Hetenként egy-egy alka­lommal tanfolyamot szer­veztek számukra az üzem­­­ben, hogy könnyebb legyen felkészülés. Valamennyien vizsgamunkát is Aztán elérkezett készítettek a nagy nap, amikor a vizsgabizottság asztaláról tételt kellett vá­lasztani : anyagismeretből, matematikából, szakrajzból és szakmai ismeretből. Hu­­bácsek Sándor gépészmérnök, aki maga is a fiatalok közé sorolhatja magát, hiszen egy éve került ki az egyetemről, mint vizsgabizottsági elnök megértő szigorral foglalko­zott az ifjú „mesterjelöltek­kel.” Ha valamelyik kérdés­re sánta választ kapott, ki­igazította, kiegészítette. Ilyen­­kor egyszeriben feloldódott a hangulat,­­ szakmai beszél­getéssé. Kállai Károly fő­művezető egy-egy osztályzatba belekalkulálta az illető igye­kezetét, munkában tanúsított szorgalmát, fegyelmezettségét is. Kozma János négy hónapja került ki az iparitanuló-inté­­zetből. Az országos versenyen elért eredményéért 3 hó­nappal korábban kapott szak­munkás bizonyítványt, mint évfolyamtársai. Ezen a vizs­gán is szépen helytállt. Sza­bados László, Hajnal György, Boros László vele együtt egy brigádban dolgoznak, s igye­keznek kivívni a szocialista Brigád címet is. Az eredmé­nyek mérlegelésekor Szakma ifjú mestere mozga­a­lomban való részvétel is ko­molyan esik majd latba. A bányagépgyári fiatalok komolyan vették a mozga­lomban való részvételt! Ka­tona Nándor KISZ-titkár együtt izgult valamennyi részvevővel a sikerért, hi­szen ő is sokat tett azért, hogy e mozgalom élő legyen a gyárban. S még le sem zajlottak a vizsgák máris a következő fél esztendőt ter­vezték, még több résztvevő­vel. A Szakma ifjú mestere vizsgán legjobb eredményt elért három ifjú szakmunkás órabérét felemelik, s többen értékes könyvjutalmat kap­tak. —góg—

Next