Dolgozók Lapja, 1965. november (20. évfolyam, 191-215. szám)
1965-11-03 / 192. szám
1985. november S, szerda Az édességipari kiállítás sikere Október 29-én nyitotta meg kapuit Esztergomban, KIOSZ helyiségében a második édességipari kiállítás. Néhány óra alatt több mint 400-an tekintették meg az ízlésesen rendezett, szemet-szájat kielégítő cukor-csokoládé parádét, amelyen az ipar legújabb kitűnőségei is képviseltették magukat. Nagy volt a keletje az újdonságoknak és a télapó figurák is gyakran találtak gazdára, mert a kiállított termékektől a helyszínen vásárolni is lehetett. A nagy sikerű édesipari kiállítás november 3-án zárul. Új ablakot kapott a ház, modernet. Tükörszemei háromszárnyasat tűnődve bámulják az utcát. Az épület mélyen hátranyúlik az udvaron, egészen a kertig, ahol Paulik Mihályné éppen vacsorához szedi a krumplit. Meglendül kezében a kapa, és már fordul is ki a bokor. Amikor meglátja, hogy átjövök a kerten, felegyenesedik és elindul felém. — Injekcióra tetszett jönni? — kérdi. Mert Paulik Mihálynét, a bakonysárkányi házi betegápolónőt gyakorta keresik a betegei ilyen ügyekben. A szobába vezet, hellyel kínál. Napfény szűrődik az ablakon át a csipkés térítőre. — Tulajdonképpen én szülésznőként kezdtem — mondja későbben. — Harminckilencben Budapesten végeztem el az iskolát. Az anyja is az volt. Szülésznőn keresztül Negyvenöt esztendőn dolgozott itt ebben a községben, majd amikor 1951-ben nyugdíjba ment a lánya, Paulik Mihályné vette át a munkakörét. — Akkoriban még a kismamák nem mentek kórházba szülni. Idegenkedtek tőle. Az volt a nézet, hogy kórházba csak a halálos betegek feküdjenek. Sokat magyaráztam akkoriban a leendő kismamáknak, hogy mennyivel jobb egészségesebb a kórházi szülés. Sokáig azt felelték, hogy ha eddig jó volt így, ezután is jó lesz. Meg azt is, hogy miért akarom mindenáron megváltoztatni a megszokott rendet. Néhányan meg is haragudtak. De aztán megtört a jég... 1960-tól az anyák már nem otthon szülték a gyermekeiket, hanem a kórházban. És a bába evvel be is fejezte szülésznői tevékenységét. Akkor került át betegápolónak. Azon fáradozik most is, hogy segítsen enyhítse a fájdalmat, többen is a legnehezebb eset Bízni kell és küzdeni kell, mert az élet szép és érdemes élni. Mosolyog. Tele szeretettel, megértéssel, finom árnyalatos tapintattal. Őszes haján a fény játékosan csillog. Odakint a szomszédban házat építenek. Villanymotor hajtja a keverőgépet. Téglákat raknak a szorgalmas kezek. Innen nem messze iskolás gyerekek tornáznak, lendülnek a magasba. Kezek Terpeszállás, mélyhajlítás. Talán még ő segítette világra ezeket a gyerekeket annak idején. A szüleiket meg az édesanyja. Most is a közösségért dolgozik. Jól ismerik, becsülik a munkáját a faluban. Azért választották meg tanácstagnak is. Megállja ott is a helyét. — Ma estére a pártszervezet hívott meg — mondja búcsúzóul. — Tagja a pártnak? — kérdem. Megrázza a fejét. — Nem. De az ülésekre meghívnak és ha valamire megkérnek, szivesen elvégzem... . N. 1. I háha asszúnif FELHÍVÁS Pest—Nógrád—Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat „AGROKER” értesíti vevőit és szállítóit, hogy budapesti telepein, megyei kirendeltségein LELTÁROZÁS MIATT az áru kiadása és átvétele SZÜNETEL az alábbi ütemezés szerint: Műtrágya, növényvédőszer: Bp. Csont u. XII. 1—15-ig Műtrágya, növényvédőszer: Balassagyarmat, Tata XI. 16—30-ig Textil, bőr, kenderáru, Bp. Cservenka M. u. 103—105. Vegyes szakma: XI. 12—15-ig összes mezőgazdasági gép: Bp. Cservenka M. u. 103—105. XI. 16—22-ig A fenti szakmák leltározási kezdő időpontját, megelőzően, öt nappal előbb beérkezett megrendeléseket — készlettől függően — teljesíteni tudunk. BUDAPEST 1.AGROKER” VÁLLALAT DOLGOZOK LAPJA R Hagy vívmányunk: az egységes társadalombiztosítás Népi demokráciánk vyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy*ws. húsz éves történetében jelentős hely illeti meg a társadalombiztosítást, amelynek egységesítése a munkásosztály és a szocialista állam nagy demokratikus vívmánya volt. Húsz év alatt e területen olyan eredményeket értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék. A felszabadulás előtt a társadalombiztosítás széttagolt volt. Sokféle intézmény működött, s csaknem valamennyi más-más szolgáltatást adott tagjainak. A intézmények látszatra biztosító önállóak voltak, de ez önkormányzat felett a felügyeletet Belügyminisztérium gyakorolata, hogy a kapitalista állam igényének megfelelően működjenek. Ezek az intézmények a lakosság jelentős hányadát kizárták a biztosításból, az orvosi gyógykezelésnek még csak a lehetőségéből is. A második világháború idején még ezt a látszat önkormányzatot is megszüntették, és a biztosító intézetek vagyonát háborús célokra használták fel. A társadalombiztosítás, a betegellátás a munkásosztály örök harci területe volt. Jogtalanságoktól, volt terhes itt minden. A biztosítottak egy részének sokat kellett fizetni jogaikért, másoknak alig, vagy semmit. A felszabadulást követően az ideiglenes nemzeti kormány az intézeteknek tényleges önkormányzatot biztosított. Az önkormányzati tagok addigi 50—50 százalékos arányát kétharmad-egyharmad részben állapította meg a munkavállalók javára. Ezzel az intézkedéssel a biztosító intézetekben megerősödött a munkásosztály befolyása, majd megindult a harc a társadalombiztosítás egységesítéséért, a szolgáltatások fejlesztéséért, az egészségügyi ellátás javításáért. Füllart a harcnak jelentős uuycn állomása a szak*"y'sy*yyyyy szervezetek XVII. kongresszusa, amelynek határozata alapján 1949 január 1-én egyesült az OTI és a MABI, a két legnagyobb intézmény, ezt követően került sor — a MÁV alkalmazottak biztosító intézményeinek kivételével — a többi beolvasztására is. Ettől kezdve minden évben előre léptünk, minden évben új és új tömegeket vontunk be a biztosításba. És, amikor 1950-től az Elnöki Tanács egy törvényerejű rendelete a társadalombiztosítás igazgatását a SZOT irányításával a szakszervezetekre bízta, az OTI feladatkörét a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ vette át. Ma az SZMT-ék, a szakszervezetek, területi bizottságok a társadalmi aktívák széles hálózatára támaszkodva dolgoznak. Az országban jelenleg 124 ezer szakszervezeti aktíva tevékenykedik a társadalombiztosítási munkabizottságokban, a tagok száma több mint 22 ezer, míg a műhelybizottságokban több mint 36 ezer társadalmi aktíva dolgozik. E nagymérvű társadalmasítás kiterjedt a nyugdíjak intézésére, az egészségügy munkájára is. A társadalmi aktívák tevékenysége nyomán az ügyintézés közelebb került a lakossághoz, az üzemi kifizetőhelyeken 2,7 millió dolgozó ügyét intézik úgy, hogy az igényjogosult a lehető legrövidebb idő alatt részesüljön biztosított szolgáltatásokban. A társadalombiztosítás kiadásai évről évre nőttek. 1938-ban a családtagokkal a lakosság 31 százalékára terjedt ki a betegségbiztosítás, ma pedig az össznépesség 97 százalékára, úgyszólván az egész lakosságra. 1949-ben egy dolgozóra még évi 1156 forint szolgáltatás jutott, tavaly pedig már 3865 forint. A múlt esztendőben 1,1 millió embernek két milliárd forint nyugdíjat folyósítottak. A kiadások 23 százaléka, a betegellátásra jut, a többi megoszlik a táppénz, a családi pótlék, terhességi-gyermekágyi-segély stb. között. A bevételi források ezen UCTCICkkel a nagy ■yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy kiadásokat rém fedezik. A dolgozók ennek csupán a 12,5 százalékát adják, az üzemek járuléka az összes kiadások 47, míg az állami hozzájárulás az összes kiadások 40,5 százaléka. Ez a 40,5 százalék tavaly csaknem hétmilliárd forinttal terhelte meg az állampénztárt. Ebben az esztendőben pedig ez tovább nőtt, a családi pótlékok és az alacsony nyugdíjak további felemelése révén. A lakosságnak ez a nagy fokú segítése, a szocialista állam gondoskodásából fakad, abból az elvből, amely szerint ebben az országban minden dolgozók érdekében történik. A betegségi biztosítás nem tudna megfelelni feladatának az egészségügy fejlesztése nélkül. A felszabadulást követően még csak a gyógyítómegelőző ellátás hálózatának a kifejlesztése volt a cél, ezután megindult a kórházak, rendelőintézetek nagymérvű létesítése és a múlt rendszer mostohán kezelt területei: a peremvárosok munkáslakta területek, falvak is rendelőket, kórházakat egészségházakat kaptak. Különösen nagy volt az építkezés a második ötéves terv során. E nagy program keretében épült fel Tatabányán is a tbc szanatórium. Orvosellátottságunk nemzetközileg is kiállja az összehasonlítást. A gyógyításban mind jobban érvényesül a megelőzés elve. Ilyen rövid cikkbe társa cudalombiztosításunk ryyyyyyyyyygy fejlődésének húsZ éve nem fér bele. De az a nagy munka, ami ezen a területen folyik, tükörképe a dolgozókról történő gondoskodásnak. Az egységes társadalombiztosítás megteremtése harcok közepette ment végbe. A Szakszervezetek számos Tanácsa a párttal, Oza kormánnyal közösen továbbra is azon munkálkodik, hogy tökéletesítse az egészségügyi ellátást, mind tegye és feloldja kulturáltabbá azokat az ellentmondásokat, amelyeket ma még megtalálhatunk. Csak köszönetet mondhatunk szakszervezetek társadalmi akatíváinak is azért a lelkiismeretes munkájukért, amellyel e területen képviselik a dolgozókat és védik érdekeiket termelőszövetkezeti szocialista brigádok eredményei Szép termést adtak a szocialista brigádok által művelt cukorrépa táblák az ácsi Egyetértés Termelőszövetkezetben. A Tyereskova, Kálai Ilona és a Martos Flóra brigád holdanként 223 mázsát, a másik két szocialista brigád 203 mázsás átlagtermést takarított be. Teljesítményük magasan felette áll a termelőszövetkezet átlagos cukorrépa termésének, amely — bár a beszállítás még tart — előreláthatólag 190—200 mázsa között lesz holdanként. Hasonlóképp jó eredmények várhatók a szocialista brigádoktól a kukorica termesztésében is. Májusi morzsokban számítva holdanként mintegy 22—24 mázsa termést takarítanak be.