Dolgozók Lapja, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-13 / 216. szám

IMS. szeptember 18. kedd Nem féltek a bírálatig! — Taggyűlés a tatai erdészetnél — — Igen nívós, érdekes volt — jellemezte a tatai erdészet pártszervezetének választó taggyűlését vezetőség­Kővári József, a városi párt-végre­hajtó bizottság tagja. — Nyíl­tan és őszintén értékelték a pártszervezet munkáját, fela­datait Mi tette ilyen sikerültté ezt a taggyűlést? Alighanem min­denekelőtt az, hogy a vezető­ség beszámolója nem félt sem a bírálattól, sem az önbírá­lattól. Reálisan és őszintén szóltak mind a saját munká­jukról, mind a gazdasági ve­zetés, illetve a dolgozók te­vékenységéről. „A pártépítéssel alapszerve­zetünk a két év alatt nem nagyon törődött — állapította meg mindjárt az elején a be­számoló —, bár a taggyűlések gyakran foglalkoztak a párt­­építés helyzetével és határo­zatok is születtek, de azokat nem követte a végrehajtás.” Németh Károly párttitkár azonban nemcsak önmagát, a vezetőséget marasztalta el ezért, hanem arról is szót ej­tett, hogy „a pártépítés nem kizárólag a titkár vagy a szűkebb körű vezetőség fela­data, hanem minden kommu­nistának kötelessége”. A bírálatot elismerés követ­te: az alapszervezet működési területén tevékenykedő ácsi erdészeti KISZ-szervezet, va­lamint a szakszervezeti bi­zottság és az MHS tevékeny­ségéről dicsérettel szólt a be­számoló. S névszerinti elisme­rést kapott Grünczeisz Alajos elvtárs, amiért évek óta ered­ményesen foglalkozik a párt­­szervezet , gazdasági ügyeivel és a propagandaanyagok ter­jesztésével. A termelőmunka eredmé­nyeiről is elismeréssel szólha­tott a beszámoló. Ám nem hagyta említés nélkül, hogy a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javításáért töb­bet is tehetett volna a gazda­sági vezetés. „Még van mit tenni azért — hívta fel a fi­gyelmet —, hogy a jogos já­randóságukat időben kapják meg a dolgozók, vagy hogy a munka- és védőruhák megfe­lelő időben kerüjenek hozzá­juk." De arról is szó esett, hogy egyes mely dolgozó területeken nő­fegyelmezettsé­gével is baj van, nem hasz­nálják ki elég jól a munka­időt. Nem hiányzott a bírálat ak­kor sem, amikor az oktatás helyzetét elemezte Németh elvtárs. Rámutatott, hogy a jövőben a pártszervezetnek nagyobb gondot kell fordíta­nia az oktatásra, mert „ az új gazdasági mechanizmus nagyobb szakmai és politikai tudást fog igényelni, a gaz­dálkodás új rendszere mű­veltebb, képzettebb embere­ket kíván”. Ennek megfelelő­en szorgalmazta a beszámoló a szakmunkásképzés és a mű­szakiak továbbképzésének fej­lesztését. A beszámolóból megtudhat­tuk, hogy a pártszervezet éle­tében sikerült meghonosítani a pártszerű és tárgyilagos bí­rálat szellemét. Jól tükrözte ezt a mostani taggyűlésük is. S bizonyos, hogy az itt el­hangzott észrevételek is meg­felelő fogadtatásra találnak. DOLGOZÓK LAPJA $ Négy baráti ország hadgyakorlata előtt Szeptemberben kerül sor négy baráti ország — a Szov­jetunió, Csehszlovákia, az NDK és Magyarország — csa­patainak közös hadgyakorla­tára Csehszlovákia területén. A Vltava elnevezésű hadgya­korlatra most fejezik be fel­készülésüket a résztvevő ma­gyar egységek. Gyakorlat előtt legfontosabb a karbantartás A támadás kezdetére várva Az újjáválasztott vezetőségek a pártszervezetekben Mai számunkban a Tata városában eddig újjáválasz­tott, valamint a tatabányai pártszervezetekben a múlt hét pénteke óta megválasztott alapszervezeti vezetőségek névsorának egy részét közöl­jük. Az utóbbi közlését hol­napi számunkban folytatjuk TATA Cipőgyár: Klima Zoltán tit­kár, Gáspár Mária, Koré Er­­nőné, Hartmann Ferencné, Gelencsér Lajos, Maller Ká­roly, Tisch András. 18. AKÖV II. üzemegysége: Horváth Ferenc titkár, Blahó Géza, Tolvay József, Major József, Paska István, Borbély Vilmos, Fekete József. Bőrgyár: Vodál Lászlóné titkár, Kertész István, Szat­mári Géza, Sántik Lajos, Sza­bó József­né. Cardó Bútorgyár: Tóth Ká­roly titkár, Karkó Zoltánná, Kiss József. Erdészet: Németh Károly titkár, Grünczeisz Alajos, Dal­ios Péter. Edzőtábor: Medve Andor titkár, Sipos Kálmán, Ollé Gáborné, Farkas János Vára­­dy Mihály. Háziipari Szövetkezet: Lá­nyi Mihályné titkár, Terény Józsefné. Halgazdaság: Lóci Ervinné titkár, Egri István, Kovács Györgyné. Ú­tfenntartó Vállalat: Antal Ferenc titkár, Paulik Pál, Hermann Sándor. Vízmű: Erdei Lajos titkár, Máthé Sándor, Szabó László, Spibl János, Molnár László. Távközlekedési üzem: Csi­­csai Antal titkár, Csicsai László. Tanácsi Építőipari Vállalat: Póta Géza titkár, Félix Ká­roly, Tóth János, Balogh Ist­ván, Holpert Zoltán. Műanyagipari Ktsz: Fórizs Jánosné titkár, Kollok Péter­­né, Kádár Józsefné, Harmati Pálné, Kovács Józsefné. Műszaki erdészet: Venczel József titkár, Rigó István, Bo­gár Sándor. MÉK: Mrázik Géza titkár, Bokor Jenő, Kálmán Béla. MÉSZÖV: Horváth Róbert titkár, Fojt István, Varga Ist­ván, Baldauf József, Sike László. Nemzeti Bank: Fojt Lajosné titkár, Szalontai Endre. Lakástextil Vállalat: Gomb­kötő László titkár, Takács Fe­renc, Benkő Pál, Kassai Jó­zsefné, Országh Lászlóné, Bra­­tis András, Gombás Mihály. Vám- és Pénzügyőrség: Val­­kó József titkár, Nagy Antal. Szikvíz és Szeszfőzde Válla­lat: Móró Nagy István,Györgyné titkár, Tatai Tangazdaság: Kele István titkár, Kerner Meny­hért, Gróf Gyula, Finta Ist­ván, Gróf Endre. Baji úti Téglagyár: Kom­­játi Lajos titkár, Foki Fe­renc, Holczinger András, Dó­ri József, Palásthy Gézáné. da Szomódi úti Téglagyár: Tor­József titkár, Keresztes Szilveszter, Gombás Mihály­né. Vasért: Varga Zsigmond titkár, Bezzeg Józsefné. Vasútállomás: Burlovich Pál titkár, Bánsági János. Vasipari Ktsz: Szabó Lajos titkár, Basky Lajosné, Kont­ra Ferenc. Városgazdálkodási vállalat: Ormane­cz Lászlóné titkár, Bognár Józsefné, Szabó Pi­­rosk- TATABÁNYA Somlyó bányaüzem: Locker János titkár, Navara Imre, Krauth Alajos Somhegyi Já­nos, Varga Ferenc. VI- os akna: Németh Béla titkár, Török István, Papp József, Telepi György, Szán­tó Lajos, Váradi István, Mol­nár Gyula. VII- es akna: Mercz Béla titkár, Széplaki János, Lajos József, ”abai Ferenc, Berta Jenő, Czimondor János, Kiss Ernő. Gyorsabb és kényelmesebb az út a harckocsi oldalán (MTI fotó : Friedmann felvétele) „Szépítkeznek” a dadiak Dadon még csak a falun átvezető országút mentes az „időjárás viszontagságaitól”. De négy évvel ezelőtt elkezd­ték a községben a járdák le­fektetését. A fő út, a Vörös hadsereg útja mindkét során, a Szabadság és a Kossuth utca egyik felén már elké­szítették a járdát. Az eddig megépített járda hossza már mintegy két és fél kilométer. Az idén is, az előző évek­hez hasonlóan a községfej­­lesztési alap kilencven szá­zalékát erre a munkára for­dítják, és így a Kossuth és a Petőfi utcákon végig járda lesz. Jövőre már csupán a Táncsics utca marad hátra, és azután a dadiaknak sem a kell félniük, hogy „sáros lesz cipőjük.” A járdák építésében a la­kosság is részt vesz. A tsz fogatot, valamint kavicsot ad, amit a dadiak társadalmi munkában hordanak a hely­színre. Az úgynevezett járda­tükröt pedig mindenki a sa­ját háza előtt elkészíti. A község szépítésének má­sodik „frontja” az apró, de esőzések idején hömpölygő Badacsonyi patak szabályozóá­lyozása. A kis patak minden évben elöntötte a körülötte lé­vő rétet. Két évvel ezelőtt a Kossuth utcában, mivel az udvarokba is betört, hat há­zat ki kellett üríteni. A köz­ségi tanács állami támogatás­­ból a győri Vízügyi Igazgató­ság szakembereivel és mun­kásaival „megreguláztatja” és remélhetőleg ezután a pa­tak a község híres és nem hírhedt része lesz. — te.

Next