Dolgozók Lapja, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

4 dolgozók lapja A természettudományi ismeretterjesztés A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat jelentős fel­adatot lát el a tudomány leg­újabb eredményeinek a nép­szerűsítésében, megismerteté­sében. Korszerű társadalmi igényt igyekszik kielégíteni azáltal is, hogy évről évre fo­kozatosan növeli a természet­­tudományi ismeretek terjesz­tésének területét. A TIT me­gyei szervezete az idei évad­ban a tavaly vagy már a korábbi években megkezdett úton halad tovább, amikor gazdag programját összeállí­totta. Ebből a programból emeltünk ki néhány figyelem­re méltó eseményt Az elmúlt esztendőben szerzett jó tapasztalatok alap­ján az idén is meghirdetik Tatabányán, a városi tanác­­csal közösen a Természettu­dományi Szabadegyetemet Hét tagozatot szerveznek. A csillagászat témakörében olyan érdekes témák kerülnek napirendre, mint „A Hold meghódításának tervei”, „Koz­mikus hatások az ember éle­tében” vagy „A Hold és az időjárás”. Az egészségügyi ta­gozaton a rákkal kapcsolatos problémákkal foglalkoznak: „Mi is a rák?”, „Gyógyítható-e a rák?”, s ismertetik a nő­gyógyászati, belsőszervi rá­kokat is. A biológia tudomá­nya napjainkban is a forra­dalmi változás korát éli. Az előadássorozat figyelembe ve­szi ezt a tényt, s azt is, hogy különösen milyen témák fog­lalkoztatják a mai embereket. A sorozat ebben az esztendő­ben az öröklés kérdéseivel foglalkozik: „Az öröklés bio­kémiája”, „Az ikerkutatás ta­nulságai”, „Vér és öröklés”, „öröklődő betegségek” és „Idegrendszer és öröklés” címmel hangzanak el előadá­sok. A műszaki tagozaton is közérdeklődésre számot tartó kérdésekről szólnak. A­zülés jövője ugyanolyan­re­iz­galmas téma, mint például a „Világtévé” vagy a „Robot­gépek”. A közlekedés­­ téma­körébe manapság már nem csupán az autóipar újabb és újabb meglepetései tartoznak, de ugyanúgy a többéltű jár­művek problémája is. Ezek­ről is szó lesz a Szabadegye­tem előadásain. A másik há­rom tagozat is sok érdekes­séget ígér a hallgatóknak: megismertetik a szakemberek korunk új tudományát, a ki­bernetikát. „Matematika a gazdasági döntésekben” cím­mel olyan kérdésekről szól­nak, melyek jól hasznosítha­tók a gazdasági élet minden­napjai során. A földrajzi ta­gozaton bemutatják a világ legszebb városait, így Párizst, Moszkvát, Leningrádot, Lon­dont, Rómát, New­ Yorkot és Budapestet. Ebben az esztendőben is megrendezik megyénkben a korábban már eredményes­nek bizonyult Orvos- és Ag­rártudományi Napokat, a Mű­szaki és Pedagógus Tudomá­nyos Napokat. Ennek kereté­ben kerül sor például mű­szaki szakemberek tapaszta­latcsere látogatása is Veszp­rém megyébe november ele­jén. A felnőttoktatást segítő konzultációs tanfolyamok is népszerűek voltak tavaly. Az idén matematika, fizika, ké­mia és bányamérés tárgyak­ból szerveznek tanfolyamot Tatabányán, Esztergomban és a megye más városaiban. Újdonság lesz a kis mate­matikusok baráti köre. A jobb matematikai érzékű általános iskolások logikai gondolkodá­sának fejlesztését szolgálja majd ez a baráti kör. Érde­kessége, hogy már a „felvé­teli” is feladatmegoldással történik. A későbbiek során szeretnénk továbbfejleszteni a kezdeményezést, s a középis­kolás tanulók számára is lehe­tőséget akarnak biztosítani a játékos formájú továbbkép­zésre. Hamarosan megkezdődik a már hagyományossá vált Or­szág-világjárók Baráti Kö­rének tatabányai programja. A legszebb magyar tájak be­mutatása mellett elkalauzol­ják az érdeklődőket a Dal­­mát-tenger partjára, az Al- Dunára, Ausztriába, erdélyi tájakra s a Kijev—Moszkva— Leningrád útvonalra is. Még egy érdekességről hadd szóljunk. Az idén megoldják a tatai csillagászati szakkör és a bemutató terem problé­máját, a városi tanács tá­mogatásával és társadalmi segítséggel. Mindez azt mutatja, hogy a TIT megyei szervezete gaz­dag program összeállításával gondoskodik a tudomány leg­újabb eredményeinek a nép­szerűsítéséről s a közönség érdeklődésének kielégítéséről. programja Szabadegyetem — Ifjú matematikusok baráti köre — Tudományos napok A zenebarátok terveiből Elkészült a tatabányai ze­nebarátok körének program­ja, s egy hét múlva so­­r ke­rül az első előadásra is. kör klubestjei kitűnő lehető­­­séget nyújtottak korábban is a zenetörténet és az élő mu­zsika megismerésére, lehallgatásra egyaránt.á­ze­Ezt a jó hagyományt az idén is folytatni kívánja a Népház, s úgy állították ös­­­sze a tématervet, hogy az egyrészt folytatása legyen a korábbi évek zenei ismeret­­terjesztő programjának és módot nyújtson a rendsze­res, élményt adó zenehallga­tásra. A program első két előa­dása a zenetörténet két ki­válóságát mutatja majd be. Október 14-én Benjamino Gigliről a bel cantó halhatat­lan művészéről hallanak majd a zene barátai. Megismer­kednek a világhírű olasz te­norista életével , és meg­hallgatják legnépszerűbb szá­mait is hanglemezről. A novemberi előadás Szvja­­toszlav Richterrel, korunk egyik nagy zongoraművészé­vel ismerteti meg a közön­séget. Szó esik magyarorszá­gi vendészerepléseiről, s az érdeklődők játékát is meg­hallgathatják hanglemezről. A decemberi program ér­dekessége, hogy zeneszerző látogat el a kör klubestjére. A fiatal Kossuth-díjas zene­szerző, Petrovics Emil rész­vételével amolyan zeneszerző — közönség­találkozóra ke­rül majd sor. A klubest vendége beszámol majd ter­veiről, készülő alkotásairól is. A kör további programjá­ban a romantikáról, és a ba­rokkról hallanak majd elő­adást és három élő zenei bemutató, kis hangverseny zárja a programot. Közremű­ködik majd a tatabányai fú­vósötös, az Erkel zeneiskola tanári kara és a bányász énekkar. A zenebarátok kö­rét az idén is az avatott ze­netudós, Lukin László vezeti. A múzeumi hónap hírei Helyi festőt fedeztek fel Tatán is ünnepi külsőségek közt és helyi érdekességekkel kezdődött meg a múzeumi hó­nap eseménysorozata. A Kuny Domokos Múzeumban helyi festőművész, Schandl János emlékkiállítás nyílt meg. Dr. Kovács György a járási tanács vb-elnöke ünnepi meg­nyitójában megemlékezett ar­ról, hogy az immár ötödik esztendeje évről évre megren­dezett múzeumi hónap milyen jelentős változást hozott múzeumok életében és segítet­­­te népművelési szerepkörük, jelentőségük növekedését. Schadl János képeinek be­mutatásával, helyi hagyo­mányt ápol a múzeum. A képzőművész ugyanis esztendeig Tatán élt és húsz itt van a sírja is. A kiállításon mintegy harminc képe, fest­ménye és grafikája kapott helyet és egyéni hangú művei­­ őszinte és becsületes művész­­­­ként őrizték meg őt. * A múzeumi hónap követ­kező tatai rendezvénye egy érdekesnek ígérkező tudomá­nyos előadás lesz. Dr. Riegter­t László, Komárom megye or­vostörténeti tart előadást emlékei címmel 7-én pénteken a Kuny Domokos Múzeum­ban.* Esztergomban múzeumi sé­tára kerül sor szerdán délu­tán. Esztergom- Várhegy 1960. évi ásatásának eredményéről tart előadást Nagy Emese az ásatás vezetője. Az előadás­sal egyidőben helyszíni bemu­tatót tartanak. 1966. október 5. szerda * % „Örök szerelem" Október 5-én van negyven éve annak, hogy Jászai Mari, a nagy magyar tragika meg­halt. Ebből az alkalomból köz­lünk egy részletet Földes Mi­hály „Örök szerelem’* című — a Jókai Színházban 1959-ben — bemutatott drámájából: „Miria” — Jászai Mari — sze­repét Dayka Margit, Széll Kálmán szerepét Jávor Pál alakította. A közölt jelenet a darabnak azt a fordulatát ábrázolja, amikor Széll rá akarja venni Jászait, hogy távozzék a Nem­­zeti Színházból, mert a ku­lisszák mögötti intrika nem tesz lehetővé más megoldást. Szín: (A miniszterelnök dol­gozószobája) SZÉLL: Úgy tudom, MiRia, a Burgszínház szívesen szer­ződtetné magát. Ez nem cse­kélység. MIRIA: Magyar színész va­gyok, kegyelmes uram. SZÉLL: De emlékezzék csak Svetoniusra: Artem quaevis alit terra — a művész hazá­ja a széles nagyvilág... MIRIA: (Megrendülten.) Tehát menjek idegenbe? Jár­ják Canossát, vagy pedig fel is út, le is út? SZÉLL: (Kezet csókol Miri­­ának.) Az alternatíva kegyet­len, tudom... MIRIA: (Feláll.) Szépséges, forró alakjaim ott a szín­padon, most elmúltok, el­enyésztek a semmiségbe. Úgy sajnállak benneteket, egyen­ként, mint a legjobb barátai­mat, akiket időnként a teme­tőbe kísérek. (Feljajdul.) Íme, ez a jutalom. A pályaút vége. Most már Monsieur Pom­­biquet lesz ott végleg az úr és az egyéb irodalmi pernye. a Hát ezért aztán érdemes volt nemzet aprajának-nagyjá­­nak téglát hordania ahhoz az épülethez. És én? (Csend.) Jó. Elmegyek. (Csend.) De hová? Hol is lenne jó nekem ezen a földön? SZÉLL: Hódítsa meg ne­künk Bécset. MIRIA: Magyar színész lé­temre — németül? SZÉLL: Goethe, Schiller és Heine nyelve világszép nyelv. MIRIA: Valóban az .Goethe nyelve mindig elbájol enge­­met. Racine-é meg Moliere-é is. És mint a részeges a bort, úgy kortyolgatom a shakes­­peare-i szót. Ha Lope de Vegát hallom, akkor Carmen kasztanyettjére gondolok. Pet­rarca csicsereg-csattog, mint az azúr égbe felszökő csa­logány. És Puskin? Valahány­szor Tatjána levelét szavalom, úgy érzem, szebb muzsika már el sem képzelhető. Drága jó nagyuram, minden nyelv csodaszép! (Csend.) De ne­kem mégis a magyar a leg­szebb. (Csend.) Kegyelmes uram, engem magyarul taní­tott imádkozni az édesanyám. Magyarul súgta meg nekem egyszer valaki, hogy szeret. Magyarul hallottam harcba és halálba induló huszárokat énekelni. Petőfi e nyelven ír­ta a szívembe a törvényt: „Ha nem születtem volna is ma­gyarnak ...” (Csend.) Három évtizeden át estéről estére Vörösmarty és Arany nyel­vén szórtam népem ölébe a világirodalom kincseit. Min­den gondolatom e nyelv kön­tösébe öltözött, ha találkozni akart az emberekkel. Katona bőszített, Reviczky lágyított, Vajda nemesített A magyar lélek ruhája ez a nyelv. És ha elérkezik viharvert élelem legvégső perce, az utolsó: — én e nyelven mondok majd búcsút a világnak. (Csaknem sikoltva.) A földkerekség min­den nyelvén szeretnék be­szélni, hogy testvérként szól­hassak minden emberhez — de: magyar-e az, aki megta­gadja édes anyanyelvét! SZÉLL: (Meghatottam) An­gyali asszony... MIRIA: Nem szörnyeteg-e az, aki elárulja népét és el­hagyja hazáját? Nagy jó uram, aki képes erre, az nem érdemli meg, hogy hazája le­gyen. Engem ez a föld szült, ez dajkált és ez éltetett En­gem ez a nép tett azzá, ami vagyok. Más ég alatt a sír­ban se lenne nyugalmam, öh drága nagy jó uram, nekem a költő szava örök parancs: Itt élned, halnod kell! SZÉLL: Nos, nyugodjék meg... Nem tudom, mi telik tőlem... De majd szólok Keg­­levichnek... Talán mégis rend­be jön minden... MIRIA: Nehéz elhinnem... SZÉLL: Mégis megpróbá­lom TM MIRIA: Hálásan köszönöm­. Ámde, ha megbotránkoztattam volna, bocsásson meg... Én, szegény öreg komédiás csak annyit akartam elmondani, jöjjön bármi:­­ a becsületem, a művészetem és a magyar­ságom nem eladó! Tatán elfogyott a föld Új lakónegyed a Szőlőhegyen Előnyben a telektulajdonosok Tatán elfogytak az üres telkek. Ez az „inség” beszé­desen jelzi az építkezések ütemét. Az utóbbi években itt is — mint szerte az me­gyében — sokan húzták fel családi házuk falait. Hozzá­vetőlegesen évente 120 új ház készült el Tatán 1957. óta. Nem csoda, hogy ilyen régi településen elfogyott a házhelynek alkalmas, állami tulajdonban lévő szabad föld­terület. A városi tanács, hogy ki­elégítse az újabb és tömege­sen jelentkezők igényeit, számba vette, hol lehetne al­kalmas területet találni, így jutottak arra az elhatározás­ra, hogy igénybe veszik a Szőlőhegy első három dűlőjét. E külterületen három utca — a Fürst Sándor, a Sallai és az Akácfa — körvonalai már kialakultak. A szükséges mérnöki munka elkészült és meg lehet tekinteni az új városrész tervezetét. A kisajátítás lebonyolítása után 350 újabb ház építésé­hez biztosítanak telkeket. A lakóházak közül negyvenha­tot kétszintesre építenek. A tervek szerint, mintegy 2000 ember találhat majd korsze­rű lakást a szőlőhegy új vá­rosnegyedben. Az építkezést előreláthatólag a jövő esz­tendőben kezdik meg és há­rom év alatt fejezik be. Az új lakónegyed létesíté­sénél nagy gonddal kívánnak eljárni. A tervet a jelenle­gi állapot figyelembevételével állították össze. A már meg­lévő, megfelelő épületeket nem kell lebontani, beillesz­tették azokat a többi telek, az utcák vonalába. A gyors kisajátítás érdekében minden területet a városi tanács vesz át, illetve értékesít. A magán­eladást kizárják. A szőlőhe­gyi épületek mostani tulajdo­nosai természetesen előnyben részesülnek a vásárlásoknál. A parcellázással egyidejű­leg megkezdődik a közművesí­tés. Az új háztulajdonosok tehát értékes, hasznos terü­lethez jutnak. A szőlőhegyi lakónegyedben az építkezé­sekkel egyidejűleg, vagy azo­kat némileg megelőzve ké­szítik el a vízvezetéket, a járdákat és utakat. A terv számolt a kiegészí­tő beruházásokkal. Kijelölték az üzletház helyét, a szolgál­tató műhelyek, a negyven gyermeket befogadó bölcsőde és az 50 gyermek számára készülő óvoda területét. A kisajátítási eljárás meg­kezdéséről — mint az új vá­rosrész telepítésének alapve­tő feltételéről — a parcellá­zási terv ismeretében — még ebben az évben­­ határoz a városi tanács plénuma.

Next