Dolgozók Lapja, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
4 dolgozók lapja A természettudományi ismeretterjesztés A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jelentős feladatot lát el a tudomány legújabb eredményeinek a népszerűsítésében, megismertetésében. Korszerű társadalmi igényt igyekszik kielégíteni azáltal is, hogy évről évre fokozatosan növeli a természettudományi ismeretek terjesztésének területét. A TIT megyei szervezete az idei évadban a tavaly vagy már a korábbi években megkezdett úton halad tovább, amikor gazdag programját összeállította. Ebből a programból emeltünk ki néhány figyelemre méltó eseményt Az elmúlt esztendőben szerzett jó tapasztalatok alapján az idén is meghirdetik Tatabányán, a városi tanáccsal közösen a Természettudományi Szabadegyetemet Hét tagozatot szerveznek. A csillagászat témakörében olyan érdekes témák kerülnek napirendre, mint „A Hold meghódításának tervei”, „Kozmikus hatások az ember életében” vagy „A Hold és az időjárás”. Az egészségügyi tagozaton a rákkal kapcsolatos problémákkal foglalkoznak: „Mi is a rák?”, „Gyógyítható-e a rák?”, s ismertetik a nőgyógyászati, belsőszervi rákokat is. A biológia tudománya napjainkban is a forradalmi változás korát éli. Az előadássorozat figyelembe veszi ezt a tényt, s azt is, hogy különösen milyen témák foglalkoztatják a mai embereket. A sorozat ebben az esztendőben az öröklés kérdéseivel foglalkozik: „Az öröklés biokémiája”, „Az ikerkutatás tanulságai”, „Vér és öröklés”, „öröklődő betegségek” és „Idegrendszer és öröklés” címmel hangzanak el előadások. A műszaki tagozaton is közérdeklődésre számot tartó kérdésekről szólnak. Azülés jövője ugyanolyanreizgalmas téma, mint például a „Világtévé” vagy a „Robotgépek”. A közlekedés témakörébe manapság már nem csupán az autóipar újabb és újabb meglepetései tartoznak, de ugyanúgy a többéltű járművek problémája is. Ezekről is szó lesz a Szabadegyetem előadásain. A másik három tagozat is sok érdekességet ígér a hallgatóknak: megismertetik a szakemberek korunk új tudományát, a kibernetikát. „Matematika a gazdasági döntésekben” címmel olyan kérdésekről szólnak, melyek jól hasznosíthatók a gazdasági élet mindennapjai során. A földrajzi tagozaton bemutatják a világ legszebb városait, így Párizst, Moszkvát, Leningrádot, Londont, Rómát, New Yorkot és Budapestet. Ebben az esztendőben is megrendezik megyénkben a korábban már eredményesnek bizonyult Orvos- és Agrártudományi Napokat, a Műszaki és Pedagógus Tudományos Napokat. Ennek keretében kerül sor például műszaki szakemberek tapasztalatcsere látogatása is Veszprém megyébe november elején. A felnőttoktatást segítő konzultációs tanfolyamok is népszerűek voltak tavaly. Az idén matematika, fizika, kémia és bányamérés tárgyakból szerveznek tanfolyamot Tatabányán, Esztergomban és a megye más városaiban. Újdonság lesz a kis matematikusok baráti köre. A jobb matematikai érzékű általános iskolások logikai gondolkodásának fejlesztését szolgálja majd ez a baráti kör. Érdekessége, hogy már a „felvételi” is feladatmegoldással történik. A későbbiek során szeretnénk továbbfejleszteni a kezdeményezést, s a középiskolás tanulók számára is lehetőséget akarnak biztosítani a játékos formájú továbbképzésre. Hamarosan megkezdődik a már hagyományossá vált Ország-világjárók Baráti Körének tatabányai programja. A legszebb magyar tájak bemutatása mellett elkalauzolják az érdeklődőket a Dalmát-tenger partjára, az Al- Dunára, Ausztriába, erdélyi tájakra s a Kijev—Moszkva— Leningrád útvonalra is. Még egy érdekességről hadd szóljunk. Az idén megoldják a tatai csillagászati szakkör és a bemutató terem problémáját, a városi tanács támogatásával és társadalmi segítséggel. Mindez azt mutatja, hogy a TIT megyei szervezete gazdag program összeállításával gondoskodik a tudomány legújabb eredményeinek a népszerűsítéséről s a közönség érdeklődésének kielégítéséről. programja Szabadegyetem — Ifjú matematikusok baráti köre — Tudományos napok A zenebarátok terveiből Elkészült a tatabányai zenebarátok körének programja, s egy hét múlva sor kerül az első előadásra is. kör klubestjei kitűnő lehetőséget nyújtottak korábban is a zenetörténet és az élő muzsika megismerésére, lehallgatásra egyaránt.ázeEzt a jó hagyományt az idén is folytatni kívánja a Népház, s úgy állították össze a tématervet, hogy az egyrészt folytatása legyen a korábbi évek zenei ismeretterjesztő programjának és módot nyújtson a rendszeres, élményt adó zenehallgatásra. A program első két előadása a zenetörténet két kiválóságát mutatja majd be. Október 14-én Benjamino Gigliről a bel cantó halhatatlan művészéről hallanak majd a zene barátai. Megismerkednek a világhírű olasz tenorista életével , és meghallgatják legnépszerűbb számait is hanglemezről. A novemberi előadás Szvjatoszlav Richterrel, korunk egyik nagy zongoraművészével ismerteti meg a közönséget. Szó esik magyarországi vendészerepléseiről, s az érdeklődők játékát is meghallgathatják hanglemezről. A decemberi program érdekessége, hogy zeneszerző látogat el a kör klubestjére. A fiatal Kossuth-díjas zeneszerző, Petrovics Emil részvételével amolyan zeneszerző — közönségtalálkozóra kerül majd sor. A klubest vendége beszámol majd terveiről, készülő alkotásairól is. A kör további programjában a romantikáról, és a barokkról hallanak majd előadást és három élő zenei bemutató, kis hangverseny zárja a programot. Közreműködik majd a tatabányai fúvósötös, az Erkel zeneiskola tanári kara és a bányász énekkar. A zenebarátok körét az idén is az avatott zenetudós, Lukin László vezeti. A múzeumi hónap hírei Helyi festőt fedeztek fel Tatán is ünnepi külsőségek közt és helyi érdekességekkel kezdődött meg a múzeumi hónap eseménysorozata. A Kuny Domokos Múzeumban helyi festőművész, Schandl János emlékkiállítás nyílt meg. Dr. Kovács György a járási tanács vb-elnöke ünnepi megnyitójában megemlékezett arról, hogy az immár ötödik esztendeje évről évre megrendezett múzeumi hónap milyen jelentős változást hozott múzeumok életében és segítette népművelési szerepkörük, jelentőségük növekedését. Schadl János képeinek bemutatásával, helyi hagyományt ápol a múzeum. A képzőművész ugyanis esztendeig Tatán élt és húsz itt van a sírja is. A kiállításon mintegy harminc képe, festménye és grafikája kapott helyet és egyéni hangú művei őszinte és becsületes művészként őrizték meg őt. * A múzeumi hónap következő tatai rendezvénye egy érdekesnek ígérkező tudományos előadás lesz. Dr. Riegtert László, Komárom megye orvostörténeti tart előadást emlékei címmel 7-én pénteken a Kuny Domokos Múzeumban.* Esztergomban múzeumi sétára kerül sor szerdán délután. Esztergom- Várhegy 1960. évi ásatásának eredményéről tart előadást Nagy Emese az ásatás vezetője. Az előadással egyidőben helyszíni bemutatót tartanak. 1966. október 5. szerda * % „Örök szerelem" Október 5-én van negyven éve annak, hogy Jászai Mari, a nagy magyar tragika meghalt. Ebből az alkalomból közlünk egy részletet Földes Mihály „Örök szerelem’* című — a Jókai Színházban 1959-ben — bemutatott drámájából: „Miria” — Jászai Mari — szerepét Dayka Margit, Széll Kálmán szerepét Jávor Pál alakította. A közölt jelenet a darabnak azt a fordulatát ábrázolja, amikor Széll rá akarja venni Jászait, hogy távozzék a Nemzeti Színházból, mert a kulisszák mögötti intrika nem tesz lehetővé más megoldást. Szín: (A miniszterelnök dolgozószobája) SZÉLL: Úgy tudom, MiRia, a Burgszínház szívesen szerződtetné magát. Ez nem csekélység. MIRIA: Magyar színész vagyok, kegyelmes uram. SZÉLL: De emlékezzék csak Svetoniusra: Artem quaevis alit terra — a művész hazája a széles nagyvilág... MIRIA: (Megrendülten.) Tehát menjek idegenbe? Járják Canossát, vagy pedig fel is út, le is út? SZÉLL: (Kezet csókol Miriának.) Az alternatíva kegyetlen, tudom... MIRIA: (Feláll.) Szépséges, forró alakjaim ott a színpadon, most elmúltok, elenyésztek a semmiségbe. Úgy sajnállak benneteket, egyenként, mint a legjobb barátaimat, akiket időnként a temetőbe kísérek. (Feljajdul.) Íme, ez a jutalom. A pályaút vége. Most már Monsieur Pombiquet lesz ott végleg az úr és az egyéb irodalmi pernye. a Hát ezért aztán érdemes volt nemzet aprajának-nagyjának téglát hordania ahhoz az épülethez. És én? (Csend.) Jó. Elmegyek. (Csend.) De hová? Hol is lenne jó nekem ezen a földön? SZÉLL: Hódítsa meg nekünk Bécset. MIRIA: Magyar színész létemre — németül? SZÉLL: Goethe, Schiller és Heine nyelve világszép nyelv. MIRIA: Valóban az .Goethe nyelve mindig elbájol engemet. Racine-é meg Moliere-é is. És mint a részeges a bort, úgy kortyolgatom a shakespeare-i szót. Ha Lope de Vegát hallom, akkor Carmen kasztanyettjére gondolok. Petrarca csicsereg-csattog, mint az azúr égbe felszökő csalogány. És Puskin? Valahányszor Tatjána levelét szavalom, úgy érzem, szebb muzsika már el sem képzelhető. Drága jó nagyuram, minden nyelv csodaszép! (Csend.) De nekem mégis a magyar a legszebb. (Csend.) Kegyelmes uram, engem magyarul tanított imádkozni az édesanyám. Magyarul súgta meg nekem egyszer valaki, hogy szeret. Magyarul hallottam harcba és halálba induló huszárokat énekelni. Petőfi e nyelven írta a szívembe a törvényt: „Ha nem születtem volna is magyarnak ...” (Csend.) Három évtizeden át estéről estére Vörösmarty és Arany nyelvén szórtam népem ölébe a világirodalom kincseit. Minden gondolatom e nyelv köntösébe öltözött, ha találkozni akart az emberekkel. Katona bőszített, Reviczky lágyított, Vajda nemesített A magyar lélek ruhája ez a nyelv. És ha elérkezik viharvert élelem legvégső perce, az utolsó: — én e nyelven mondok majd búcsút a világnak. (Csaknem sikoltva.) A földkerekség minden nyelvén szeretnék beszélni, hogy testvérként szólhassak minden emberhez — de: magyar-e az, aki megtagadja édes anyanyelvét! SZÉLL: (Meghatottam) Angyali asszony... MIRIA: Nem szörnyeteg-e az, aki elárulja népét és elhagyja hazáját? Nagy jó uram, aki képes erre, az nem érdemli meg, hogy hazája legyen. Engem ez a föld szült, ez dajkált és ez éltetett Engem ez a nép tett azzá, ami vagyok. Más ég alatt a sírban se lenne nyugalmam, öh drága nagy jó uram, nekem a költő szava örök parancs: Itt élned, halnod kell! SZÉLL: Nos, nyugodjék meg... Nem tudom, mi telik tőlem... De majd szólok Keglevichnek... Talán mégis rendbe jön minden... MIRIA: Nehéz elhinnem... SZÉLL: Mégis megpróbálom TM MIRIA: Hálásan köszönöm. Ámde, ha megbotránkoztattam volna, bocsásson meg... Én, szegény öreg komédiás csak annyit akartam elmondani, jöjjön bármi: a becsületem, a művészetem és a magyarságom nem eladó! Tatán elfogyott a föld Új lakónegyed a Szőlőhegyen Előnyben a telektulajdonosok Tatán elfogytak az üres telkek. Ez az „inség” beszédesen jelzi az építkezések ütemét. Az utóbbi években itt is — mint szerte az megyében — sokan húzták fel családi házuk falait. Hozzávetőlegesen évente 120 új ház készült el Tatán 1957. óta. Nem csoda, hogy ilyen régi településen elfogyott a házhelynek alkalmas, állami tulajdonban lévő szabad földterület. A városi tanács, hogy kielégítse az újabb és tömegesen jelentkezők igényeit, számba vette, hol lehetne alkalmas területet találni, így jutottak arra az elhatározásra, hogy igénybe veszik a Szőlőhegy első három dűlőjét. E külterületen három utca — a Fürst Sándor, a Sallai és az Akácfa — körvonalai már kialakultak. A szükséges mérnöki munka elkészült és meg lehet tekinteni az új városrész tervezetét. A kisajátítás lebonyolítása után 350 újabb ház építéséhez biztosítanak telkeket. A lakóházak közül negyvenhatot kétszintesre építenek. A tervek szerint, mintegy 2000 ember találhat majd korszerű lakást a szőlőhegy új városnegyedben. Az építkezést előreláthatólag a jövő esztendőben kezdik meg és három év alatt fejezik be. Az új lakónegyed létesítésénél nagy gonddal kívánnak eljárni. A tervet a jelenlegi állapot figyelembevételével állították össze. A már meglévő, megfelelő épületeket nem kell lebontani, beillesztették azokat a többi telek, az utcák vonalába. A gyors kisajátítás érdekében minden területet a városi tanács vesz át, illetve értékesít. A magáneladást kizárják. A szőlőhegyi épületek mostani tulajdonosai természetesen előnyben részesülnek a vásárlásoknál. A parcellázással egyidejűleg megkezdődik a közművesítés. Az új háztulajdonosok tehát értékes, hasznos területhez jutnak. A szőlőhegyi lakónegyedben az építkezésekkel egyidejűleg, vagy azokat némileg megelőzve készítik el a vízvezetéket, a járdákat és utakat. A terv számolt a kiegészítő beruházásokkal. Kijelölték az üzletház helyét, a szolgáltató műhelyek, a negyven gyermeket befogadó bölcsőde és az 50 gyermek számára készülő óvoda területét. A kisajátítási eljárás megkezdéséről — mint az új városrész telepítésének alapvető feltételéről — a parcellázási terv ismeretében — még ebben az évben határoz a városi tanács plénuma.