Dolgozók Lapja, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-25 / 200. szám
fr CSALÁD-OTTHON • Iskolás lesz a kisgyermekből Madlnchild életében izgalmas === ■ pillanat, amikor gyermekük elindul az iskolába, hisz első lépéseit teszi az „életben”. Hosszú az út az otthontól az iskoláig. Sok gyermek a beiratkozások alkalmával találkozik először Jövendő tanítójával, látja először belülről az iskolát. Érdemes ilyenkor figyelni kis arcukat! Gyermekenként hol a félelem, hol a bátorság, büszkeség váltakozik rajtuk. Vajon miért van, hogy az egyik gyermek görcsösen fogja anyja, apja kezét, s csak nehezen szólal meg, a másik át sem hajlandó lépni az iskola küszöbét, amikor a harmadik boldogan, kíváncsian halad át azí^újjádlág’* kapuján? Az ok az ^Iskolás kor előtti időre vezethető vissza. Az óvodai életnek nagy a jelentősége az iskola megszerettetésében. Az óvodába járó gyermek' már'^nemcsak a családnak a tagja, hanem annak a közösségnek is, amely biztos fellépést, bátor mozgást, jobb hallást, kézügyességet, tehát előzetes ismereteket biztosít. Azonban nem minden kis elsős volt óvodás, így felbecsülhetetlen a szülők, a család iskola-előkészítő szerepe. Az iskoláról szülő beszélgetések, szándékos vagy meg nem gondolt kife térítések hatással vannak a kisgyermekre. Az első tanító emléke a szülőkben is elevenen él. Okosan cselekszik az az édesanya, édesapa, aki erről mesél, feleleveníti saját gyermekkori emlékeit . Mennyivel nagyobb a bizalom az ilyen szülő gyermekében, mint aki egyebet sem hall, mint: „... csak szeptember lenne már, majd ellátja a bajod a tanító, ha ilyent csinálsz!” Ez a család elfelejtette, hogy a régi iskola nádpálcás fegyelme már csak saját emlékeiben él A kisgyermekek tehát különböző érzelmekkel lépik át az iskola küszöbét mint ahogy a szülőknek sem egyértelműen helyes az iskolával, a pedagógussal kapcsolatos véleménye. A végletes vélemények két típusa meg: aki az iskola figyelhető nevelő munkájától túl sokat vár, illetve, aki nem becsüli azt Sok édesanya így vélekedik: „Jó, hogy a fiam iskolába kerül. Szigorú hozzá az apja is, mégsem bírunk vele. Jó, hogy az iskola veszi kezébe a nevelését.” Túl sokat kívánnak az ilyen szülők. Azt várják, hogy az iskola, a tanító nélkülük, helyettük is neveljen. A szülőnek nemcsak az a feladata, hogy táplálja, ruházza gyermekét hisz az nem tölti minden idejét az iskolában, sőt az iskoláskornak is végeszakad egyszer. Azt a zökkenőt törést, amelyet egy új nevelő, az alsó, felső tagozat majd a középiskola küszöbének átlépése jelent a gyermek számára, csak a helyes szülői segítséggel szüntetheti meg az iskola. MUJUH látják. „Az én gyermekem jó, érdeklődő, segítőkész. Egyedül sehová nem megy, csak velünk. Oktassa az iskola a különböző ismeretekre, mi jól neveljük őt.” Ezek a szülők nem vesznek tudodomást az iskola sokoldalú nevelő, alakító hatásáról, amely minden tanítási órán az oktatással együtt érvényesül, attól el nem választható. A nevelésnek két tényezője tehát: az iskola — amelynek kétségkívül szerepe van, hisz tanítói tervszerűen készülnek nevelő munkájukra — és a család. Ha mind a nevelő, mind a szülő teljes értékű munkát végez, nem kerülnek szembe egymással. Ez az együttműködés akkor kezdődik, akkor a legjelentősebb, amikor a kisgyermekből első osztályos lesz. Ezért minden szülőnek, s természetesen nevelőnek is arra kell törekednie, hogy a gyermekeket ért hatások összhangban legyenek. Az ellentét gyengíti, megnehezíti egymás munkáját. Szeptember--- """ hangos minden iskola, zsivajtól csak az elsősök osztályterme csendes új lakói izgalmától, várakozásától. — Először csak játszanak, de egyre kevesebb lesz a játékos elem a tanulásban, s amikor az iskola második otthonná eredménnyel nyitogatják válik, a tudás várának kapuját. A sok-sok csillogó tekintet a tanítókra szegeződik, akik a felelősség, a gond teljes tudatában indítják útnak a kisgyermekeket, hogy emberré váljanak. Ez a célja a szülőnek, nevelőnek, a társadalomnak egyaránt Dr. Mátai Tiborné, az esztergomi Petőfi Sándor Általános Iskola tanára A hűtőgépről Szagtalanítás étel kerül a hűtőszekrénybe, s mindegyik, főként a gyümölcsök, a sárgadinnye, a citrom, a barack árasztják magukból — a külön külön kellemes, de együttesen furcsa — szagokat. A fűszeres ételek szaganyagát, s a gyümölcsök illatát egyébként a tejtermékek könnyen átveszik. Ezért rendszeresítették az utóbbi időben a hűtőgép szagtalanítót A szagtalanító doboz, tulajdonképpen lyukacsos műanyagdobozba zárt finom szén, s vegyszer. Miután megszabadítottuk a nylonfólia borítójától, tegyük a hűtőgép hideg zónájába, a húsi tároló mellé. A szagtalanítást a lyukacsoson keresztül a vegyszerhez jutó levegő végzi. A vegyszer kivonja a hűtőgép levegőjéből azokat a szagokat, amelyek ott felhalmozódtak. Használat során ügyelni kell arra, hogy a hidegzónáról esetleg leolvadó víz ne kerüljön a szagtalanító anyagra. Ez ugyanis csökkenti a hatásfokát Egyébként egy-egy ilyen szagtalanító ,doboz” élettartama fél év. Ha valaki nagyon k<nyas az illatokra, szagokra, két szagtalanítót is elhelyezhet a hűtőgépben. Családi humor •“ A feleségem örökké pénzt kér tőlem. A múlt héten 200 dollárt tegnapelőtt 130-at, ma reggel 150-et kért — Furcsa! És hová teszi ezt a rengeteg pénzt? Honnan tudjam? Sohaneen adok neki egy fillért sem. . . "Ha majd a férjem leszel, drágám, minden gondodat és bánatodat megosztom veled! — Köszönöm, kedvesem, de zsecs se gondom, se bánatom. — Hát nem mondtam, hogy ha majd a férjem leszel? 9O&OOZ0! LAFJ* SEGÍTS NEKI! Ez a középkori vitéz a jó! Őrzött kapun át szeretne bejutni a városba. Négy úton próbálkozhat, de csak az egyik vezet sikerre. Segíts neki megtalálni a helyes utat! (PicoUira c olasz lacból' IM?, sufoszias 38. gfetei A tarai hímzés A Galga völgye gazdag népművészete őrzi az ősi díszítési módokat is. Ezek egyike az anyáról leányra szálló kézimunka, a hímzés. Finom kendervászon lepedővégeket, kötényeket, férfiingek elejét ujját és az ászszörnyek főkötőjét díszítették vele. A férjhez készülő leányok elvitték a vásznat a helybéli „íróasszonyhoz”, aki „előrajzolta” a mintát A régi „íróasszonyok" ceruzával rajzolták a vászonra a motívumokat A túrás hímzés mostani legtehetségesebb művelője, Zsiga Hon, a népművészet mestere egyéni módon dolgozik. Puha ÉK» vécett mintákkal „nyomtatja” a vászonra a hímzés rajzát A túrás hímzés öltésmódja a laposöltés, és a lyukhímzés (madeira) a széleket pedig slingeléssel díszítik. A hímzés színei a piros, a kék és a fehér. Kevesebb a zöld és még kevesebb a sárga. A kis részmotívumok csoportosítása alkotja a terítő, a vállkendő, az abrosz mintáját s a széleiket dús cakkozás zárja le. Rajzunkon: Kiskígyós, pávaszemes hímzésminta Zsiga Ilon mintakönyvéből. K, M, A magyar szakácsművészet hőskorából Most, hogy ínyesmestereink a nagy nemzetközi szakácsversenyeken rendre sikereket aratnak, nem érdektelen feleleveníteni a magyar szakácsművészet fénykorának néhány emlékét. A középkori uralkodók szakácsai, már IV. Béla király korától fogva a törökkorig, a Somogy megyei Szakácskölked és Szakácsi falvak udvarnoki — később nemesi — rendjéből rekrutálódtak. Kun Lászlónak és feleségének, Anjou Izabella királynénak kedvelt szakácsát Kölkedi Ladomér fiát, Csabát 1288-ban földadománnyal jutalmazta úrnője. A somogyi királyszakácsok olyan tekintélyre emelkedtek, hogy kegyúri templomot emeltek maguknak és Kölkeden nemzetségi monostort is alapítottak. Közülük 1414-ben Eresztvényi Szakács Ferenc Zsigmond császári főszakácsot király — csukát ábrázoló — nemesi címerrel tüntette ki. 1429-ben pedig a Szakácsiakat erősítette meg ősi — átlőtt saslábat ábrázoló — címerük birtokában. Zsigmond és Mátyás korában mintegy 120 szakács és kukta forgolódott a budavári konyhán, a királyi főszakácsmester igazgatása alatt. Maga Mátyás sűrűn látogatta konyháit megesett — mint Bonfini írja —, hogy nagyobb lakomák előtt, még kinn a konyhán, kóstolgatta végig az ételeket. Néha aztán hajba is kaptak ezeknek az úri szakácsdinasztiáknak tagjai, akik épp úgy értettek a kard forgatásához, mint a nyárséhoz. A somogyi eredetű szakácsok szolgálták II. Lajos királyt is. Sorsuk a tatárjárástól a mohácsi csatáig ível. A mohácsi csata leírásakor Istvánfi, a történetíró jegyzi fel: „A tábor kirablása közben Gondos Illést, a király főszakácsát — aki jó erőben levő öreg ember volt —, mialatt a visszatérni szándékozó királynak ebédet készít, harc közben kaszabolták le a törökök... Mi kell a bélyeggyűjtéshez? Vannak gyerekek, akik csak pillanatnyi felbuzdulásukban szednek össze néhány bélyeget: egy-egy szép bélyegsorozat megjelenésekor, vagy valamelyik pajtás szép és gazdag bélyeggyűjteményének megtekintése után. Pedig érdemes a bélyegekre több időt és gondot fordítani. Aki komolyan szeretne gyűjteni, annak a forgalomba hozott „Kis bélyeggyűjtő” című összeállítást ajánljuk. Ez tartalmazza az 1945 óta megjelent magyar bélyegek gyűjtésére alkalmas albumot, amely a megjelenő új bélyegsorok elhelyezésére szolgáló újabb lapokkal egészíthető ki. Katalógust is csatoltak hozzá, ahol a megjelent bélyegek képe, kiadási ideje, régi és ÚJ értékmegjelölése szerepelt Tartalmaz még nagyítót és főgázátmérőt, valamint bélyeg-agasztót. Az újságok rendszeresen hírt adnak az új külföldi és hazai bélyegekről. A „Filatéliai szemle” című lap a komoly gyűjtőket tájékoztatja. Egy-egy bélyeg, vagy sorozat kiadását általában valamilyen jelentős eseményhez, illetve évfordulóhoz kötik. A magyar posta például a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség XIV. kongresszusa alkalmából „halas” sorozatot bocsát közre: Kecsegét, fogast, pantyot, harcsát, csukát stb, valamint egy horgász jelenetet ábrázolnak a bélyegek,